Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-28 / 124. szám

Vasárnap, 1961. május 28. EB $ SOMOGYI NÉPLAP HALASZAT ELŐTT Mikor te születtél... A hálóshajó a fonyódi öbölben horgonyzott, s a Kiss-brigád tagjai nagy ügybuzga­lommal készítették elő az 1140 méteres motorhálót. Pápai József, Somogyi Ferenc, Farkas János, Tarr László és Dékmár József felszalmázta a hálót, hogy munka köz­ben ne süllyedjen majd az iszapba. Azóta a halászati vállalat motoros hajói már ki­futottak a nyílt vízre... Patronáló gépészmérnök a somogyszili Petőfi Tsz-foen Amikor megérkezett a buda­pesti gépészmérnök a somogy­szili Petőfi Termelőszövetke­zetbe, nagy örömmel fogadták a helybeliek. Ez a szövetkezet ugyanis egyike annak a három közös gazdaságunknak, ame­lyet az idén teljesen gépesíte­nek. Olyan hozzáértő műszaki szakemberre, amilyen Rákosi György gépészmérnök, az Ál­lami Gazdaságok Üzemszerve­zési Kutató Intézetének tudo­mányos munkatársa, nagy szüksége van a Petőfi Tsz-nek. Megbízatása úgy szól, hogy há­rom hónapig tartózkodjék a községben, és segítsen meg­szervezni a gépek üzemelteté­sének, karbantartásának, javí­tásának munkáját. — A patronálási időszaknak még csak a fele telt el, de máris érezhető a gépészmér­nök közreműködésének ked­vező hatása — így vélekedik Kovács Ferenc, a szövetkezet / vezető mezőgazdásza. S mit mond eddigi tapasztalatairól maga Rákosi György? — Azzal kezdtem, hogy ja­vasoltam: készítsük el a géplel­tárt. Számba is vettük a 24 traktort, a 2 teherkocsit és a munkagépeket. A kombájno­kat és cséplőgépeket ezután adja át a gépállomás. Két trak­tor most a nagy munkaidőben állt, mert elromlott. Egyiknek a javítását a Balatonboglári Állami Gazdaság vállalta el. A másikat itt a tsz műhelyében javítjuk. Van már esztergapa­dunk is. Molnár Lajos műhely­vezető két társával együtt a gépállomásról jött, három se­gédszerelő, egy-egy hegesztő és lakatos is tartozik a műsza­ki gárdába. Az ismerkedésen tehát már túljutott Most készül arra, hogy beszámoljon észrevételei­ről, és szaktanácsokat adjon a további munkához a szövetke­zet rövidesen összeülő, első gé­pesítési tanácskozásán. Ne az üzemegységvezető, hanem a vezető mezőgazdász irányítsa a gépek munkáját — ez az egyik javaslata. A másik meg az, hogy létesítsenek központi gépudvart: ne hagyják a trak­torosok mezőn a munkagépe­ket! A jövőt illetően pedig in­dítványozza: szerezzenek be újabb munkagépeket: rendsod­rót, fűkaszát, kapáló kultivá- tort és a gabonabetakarítás 66 százalékos gépesítéséhez még két aratógépet. Azután pedig a 60 fogatot fokozatosan csök­kentsék, s közben vegyenek még 6—7 traktort; 40 fogat és 30—31 erőgép elegendő lesz az 5370 hold szántóföld megmű­veléséhez és a szállítások lebo­nyolításához. Rákosi György gépészmér­nök úgy tervezi, hogy miután kellő szakmai útmutatást adott Somogyszilben a 2,1 milliós géppark megóvásához, a gépek folyamatos üzemeltetéséhez, ellátogat a ráksi Űj Élet Tsz- be, a megye másik teljesen gé­pesített szövetkezetébe. Hiszen jól tudja: nagy szükség van ott is a gépészmérnöki patro­nál ásra. K. J. A világ legnagyobb gázvezetéke Megkezdődött a Gazli— Urai gázvezeték építése. A világ legnagyobb földalatti vezetékének hossza csaknem 4500 kilométer. Gazliból, ahol 500 milliárd köbméter gázkészletek van­nak, a vezeték északnak, az uráli ipari központok felé veszi útját. Ennek az üzbe- kisztáni rendkívül gazdag gázlelőhelynek a kiaknázása gyökeresen megváltoztatja az uráli vállalatok és váro­sok tüzelőanyag-mérlegét. Ügyszólván nem is lesz rá szükség, hogy kőszenet szál­lítsanak ide. Gyakran kezdődik így a nondat, mikor a gyermek fel­cseperedik, eszmélni, gondol­kodni kezd, mikor egyformán érdekli minden, minden, ami körülötte történik, amit lát vagy hall. — Mikor te szület­tél — mondja az édesanya, mert ez az a nap, amelynek minden órája, minden perce el nem halványuló elevenség­gel kíséri végig életén. Senki sem tud úgy, olyan mozdulat­tal a kis ágyban pihenő csöpp­ség fölé hajolni, mint az édes­anya. Talán nincs is nagyobb öröm annál, mint várni, fogad­ni egy új életet. És van valami szívet megremegtető izgalma a tervezgetéseknek, annak az időnek, mikor a babakelengye, a pólya még csak a szekrény­ben sorakozik. A várakozásnak ez az érzése örök érvényű, át talános. Nem tesz különbségll ember és ember között. — Így vártalak én is téged, mint te most a kicsidet. Csak­hogy nekem... S ennél a gondolatnál ketté- oszlik az érzés, régen szegény és gazdag, ma pedig múlt és jelen között... — Csahogy én sose ülhet­tem így asztal mellett, mint te — mondja Gólyák Pálné édesanyja —, nem csomagol­hattam össze és újra ki, hogy minél többet láthassam a ba- bakelpngyét. A fiatalasszony ölbe ejtett kézzel ül, és nézi a csomagot, tekintetén látszik, hogy gon­dolatai messze előre kalandoz­nak. — Ma váltottuk be az utal­ványt, és ennyi mindent kap-, tunk. — Utalványt, faluhelyen? Jó lett volna! — mondja csak úgy magának az anya — Hírét se hallottuk az ilyesminek, ál­modni se mertünk ilyen ru­hácskákról. Az egyik puha takaróról le­emel egy kis kezeslábast, sze­retettel, gyengéden simogatja, hajtogatja. — A szövetkezet révén kap­tuk a 400 forintos utalványt, a férjem tagja a potonyi Petőfi­nek. Hallottam azt is, hogy ha tag volnék én is, még mást is kaphatnék. De hát én nem tudnék rendszeresen dolgozni, mert elég gyenge az egészsé­gem. Szépen megélünk a férjem keresetéből. Nagyon örülök ennek is. Ha nem mondja, akkor is nyilvánvaló az öröme, hiszen mióta meghozta a csomagot, szüntelenül rendezgeti, rakos­gatja, mutatja a hozzájuk be­térőnek. Az anyja, alá mahol­nap már nagymama lesz, csak áll és néz. Nem, nem irigy, csupán egy kicsit bánatos, hogy nem most fiatal, hogy csak a lánya öröméből érezhe­ti, másképpen gondoskodnak ma a kicsinyekről... * * * — Mikor te születtél, kis­fiam, akkor még nem kaphat­tunk ilyen csomagot — vála­szol 14 éves fia érdeklődő kér­désére Lehota Kálmánná. — Miért? Csak az Öcsinek jár ennyi ruha? Nem, nemcsak az öcsinek jár, ő is kapott volna, ha akkor Háromfán nem parcellákban, hanem mint most, táblákban lettek volna a földek. A gyerek hallgat, nem érti egészen az összefüggést, csupán annyit érez meg: mióta az anyja is meg az apja is a közösbe jár dolgozni, sok minden máskép van náluk. Gondolkodva megy végig az udvaron, megáll a téglából épült szép disznóól előtt, bekukkant s megjegyzi: — Hányszor hallottam az­előtt, hogy nem futja a pénz egy ól építésére. Most meg mi­lyen hamar meglett. Az öcsi­nek pedig ennyi mindent ad­tak ... De nem töpreng ezen, pajtá­sai után iramodik. — Kéthetes a kicsi — beszé­li az asszony —, ilyenkor min­den örömöt kétszeresen érez az ember. Különösen, hogy a kívánság is valóra vált, mert Lehotáék fiút vártak. A babakelengye utalványt is úgy váltották be, hogy fiúnak lesz. — Erős, egészséges, mint a makk — mondja büszkén az asszony. — Igaz, hogy kint dol­goztam az utolsó napig a töb­biekkel. lehetőleg úgy osszon be, hogy haza-haza tudjak ugorra. Biz­tosan megteszi, hiszen annyi minden jut most nekünk, nők­nek. A gondolat ebben a pillanat­ban találkozik a potonyi asz- szcny szavaival. Pedig sose is­merte, és talán nem is fogja ismerni, mégis egyformán éreznek, mikor azt mondja: »Valamikor hallani sem lehe­tett ingyen babakelengyéről.^ — Sőt még 400 forint segélyt is kapok, mert tag vagyok — mondja. Nem is számítottam rá de most hallom, hogy erre is rendelet van. Az ember nemcsak örül, hanem hálafélét is érez. Szülési szabadság, ba­bakelengye, szülési, anyasági segély, családi pótlék — végig­mondani is hosszú, egy kicsit idegen is még. nem szoktuk meg hogy ennyire gondoskod­janak rólunk. S mindez meg­látszik a falun is, csak menjen végig az ember ... A megelégedettség, az öröm megoldotta a nyelvét. Még csak szokik az újhoz, de gon­dolatban szüntelenül összeha­sonlít. Az öreg nagymama egy- egy megjegyzése arra kénysze­ríti, hogy emlékezzék. Este a kicsit ölben tartva halkan beszélgetnek. Másként csendül a nagymama hangja és másként az övé, mikor rá- nillant patyolattiszta kisfiára. Pedig egy gondolatból indul­nak ki. így kezdik: »-Mikor te születtél...« c .... . .... — A nagyobbik fiú tágra nvi­Szulesi szabadság? Igen, tudja, hallott erről is. Most, szemmel hallgat. Ha ma hogy megvan a kicsi, most ma­rad itthon egy darabig. No, nem sokáig, mert ő is úgy van, mint Tratnyekné, hogy a leg­szívesebben menne mar. Csak azt szeretném, szó­lok is majd az elnöknek, hogy még nem is, de néhány év múlva ő is megérti, hogy a máról beszélve miért moso­lyog, és miért könnyezik a nagymama. Vörös Márta Ma befejezik a kaszálást a somogyvámosiak Fejlődő állatállománya ta­karmányalapjának megterem­tésére nagy gondot fordít a so- mogyvámosd Törekvés Tsz. A 40 hold őszi takarmánykeveré­ket zölden etették le. A 106 hold bíborheréből 66 holdat meghagytak magfogásra, a többit pedig zöld állapotban silózták. Közben kasza alá érett a 83 hold lucerna. Ezt a szövetkezeti gazdák kézi kaszá­val vágták le, s az esőzés előtt petrencébe is rakták. A becslé­sek szerint holdanként 16 má­zsa szénát adott a lucerna el­iaaCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXS^;XSSXS3ttttt%XSXXXSXSX»a^^ kaszálása. A csapadékos időjárás miatt Földes Mihály: A SZÜRKEÁ (6) — Igen. — Nem értem. — A részletes utasításokat 5 még megkapja. — Mennél hamarább, haj kérhetem. Tanulmányozni aka­rom a lehetőségeimet. — Ezek óriásiak. Odaát; ugyanis vannak bizonyos tar-j talékaink. Arany-tartalékaink, g Voltak már igen jó kikép- csempészek segítségével jutnak lékeinkből önként nem léphet ha úgy tetszik. Ezeket csak* zőink, akik a gyakorlatban el a megfelelő helyre, ki senki. Aki pedig mégis ki- igen komoly esetekben szedjük? csődöt mondottak. Megkoro- Ezek az osztrák esem- lép, az kilép az életéből is. elő. Biztosítom, nem lesznek* názhatja eddig szolgálatait, ha pészek összeköttetésekkel Bartus rágyújtott. Hidegvé- különösebb nehézségei. Az éle-? jól oldja meg nehéz felada- is rendelkeznek odaát. A szer- rűen fújta a füstöt te legalább teljes biztonságban? tát. vezettség legmagasabb foka — Most az a legfontosabb — lesz. Minden egyéb az ügyes­Üjabb terembe vezették. épült ki közöttünk. Olyan, figyelmeztette őt a parancs- ségén múlik. Itt egy hatalmas, négyszög- amilyennek létrehozására ká- nők —, igen alaposan tanulmá- — All right, letű asztal állott. Az asztalon zárólag a sok pénz képes. nyozza ezt a makettet Ez lesz — Hanem azt már most és: plasztikus térkép. Az ábrázolt A parancsnok jóindulatúan az a terep, amelyen működ- újra hangsúlyoznom kell: csak vidék a hegy vonulatokkal, mosolygott. nie kell. Utána levetítünk egy félig oldaná meg a feladatát,? völgyekkel, utakkal, patakok- — Maga másként jut majd filmet magának. ha csupán felfedezné azt a fi-? kai, falvakkal — szinte élt. át... — Köszönöm. gurát, aki oly sokat árt ne­= Türelem, idejében meg- “ Is?.^ “Tudom, tud mindent eltérő, különös módón juttat- — ..... _ M^ íeL a vezetőm’ ju'k át a határon. Megnyugta- — Ártalmatlanná kell tennie- ^.öebb^apülanat- tóm, _ alaposan gosdoskodtunk c*Ez a fontos. _ ban már nem éL magáról. Ami azonban — Ne lesven kíváncsi. akad. Eddig minden embe­- Szeretairtudni r^'dent, rünk, mihelyt átért mennél ami összefügg a dolgommal, gyorsabban igyekezett az or­— Csak annyit mondhatok, szág -belsejébe jutni. jnnind sürgetőbbé vált a nö­vényápolás, ezért minden mun. kaerőt a kapálásban foglal­koztatnak. A 172 hold vörös­here kaszálására pedig igény­be vették a Lengyeltóti Gépál­lomás és a szövetkezetei pat­ronáló Balatonboglári Állami Gazdaság gépi segítségét. A gépállomás két fűkaszája fo­lyamatosan dolgozik. Az álla­mi gazdaság négy gépe szer­dán és csütörtökön segített, és vasárnap is vágja a Törekvés vörösheréjét. így ma végeznek a pillangósok első kaszálásá­val a somogyvámosiak. Rétterületük nem nagy, mindössze 67 holdnyi. Ebből 31 holdat levágtak kézi kaszával, a többit zölden etetik meg a lovakkal. Még a jellegzetes facsoporto­kat is feltüntették. Bartusnak olyan érzése támadt, mintha egy alacsonyan szálló repülő­gépről nézné az alatta elterülő tájat. — Ismeri ezt a vidéket? — Nem. — Itt kell majd operálnia. — Értem. Jól rögzítse, amit lát. Bartus tele önbizalommal? hézségeket illeti, ilyesmi is mondta: 4 Nyugodt lehet Megölöm. 5 MÁSODIK FEJEZET ? A East Center parancsno- hogy a pumdorfi ember elpár­És én? A maga feladata éppen Láposd község nyugati olda-í ka egy hosszú bottal mutogat- tolt tőlünk. Megijedt. Azt , ott wi —r ~-------*» .V-7 i va, rfzzletoo „agy.rtotlal —i. 5““ SÄTLÄrtÄ M » S*. tSgygg SÄ3 változott. Ez a fickó arra pá- maradnia a határsávban. Fel dik be a határ. A délről észak- lváz'ott. hogy nyugodt legyen hell kutatnia azt az embert, nyugat felé húzódó vasútvonal V ’ 0v' ° nlri IrnKnru+íil Cl - -r • , i szolgált. — Ez itt a határ. Ez itt a drótsövény és az aknás sáv. Igen alapos munka. A felszán- el’az 7"harcra lanná tott és felgereblyézett szalag h-zert neműit el az a barom. . , pedig azonnal elárulja a beto­lakodót. Az embereink általá­ban a legkiválóbb osztrák az élete. Csakhogy az extrává- ak^ újabban keresztül huzza a párhuzamosan halad az or-4 ganciát mi nem szeretjük, számításainkat ^ és jutalmat- szágúttal. A község főterétől* ’ ' i ’ ~ 1 U1~ ágén- légvonalban mindössze két ki-? £ »'»Bon hozzá- , J4tenlmT “"‘•g teszi a legjobb seinket. tette. — Ez. — Hiszen tudja: a mi köte- — papi ruhában! (Folytatjuk.) 1 1 A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat június 1-én nyitó balatoni egységei szeretettel várják Önöket A Balaton-part egyik legszebb helyén, a Bélatelepen levő SIRÁLY kisvendéglő kellemes családi szórakozóhely A Balatonboglári HULLÁM Étteremben: elsőrendű konyha, tánc, kitűnő zenekar Ha Fonyódra utazik, feltétlenül keresse fel a százötven éves PRÉSHÁZAT! Kitűnő halászlé, túrós csusza, borkóstoló. (9859)

Next

/
Oldalképek
Tartalom