Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-24 / 120. szám

Swrda, 1961. május 24. 5 SOMOGYI NÉP1AF A burgonyanemesítésről MÁSODIK KENYERÜNK­NEK nevezzük a burgonyát. De nemcsak étkezési, hanem takarmányozási és ipari célra is felhasználjuk. Jó piaca van külföldön is. Mindez azt a fel­adatot hárítja a termelőkre, hogy évről évre több és jobb minőségű burgonyát adjanak a népgazdaságnak. De hányszor meg hányszor tapasztalták még az oly hozzáértő gazdák, hogy minden fáradozásuk ellenére csökkent a hozam. A hibát rendszerint nem a termőföld­ben, a talajmunkában, az idő­járásban, hanem — ha a ter­melők minden tőlük telhetőt megtettek — a vetöburgonyá- ban kell keresni, s olyan vető­anyagot kell előállítani, amely biztos termést ad. Ez már nem az ő dolguk, hanem a tudo­mány embereié, a burgonyane- mesítőké, akik jól szervezett, sok türelmet és fáradságot igénylő munkával a gyakorlati gazdák segítségére sietnek. Megyénkben a Lábodi Álla­mi Gazdaság megnagyobbodá­sával létrejött a burgonyane­mesítés magasabb színvonalú és kiterjedtebb végzésének elő­feltétele. A legmagasabb szán­tén folytatódik itt az idén a nemesítő munka. Ennek szemé­lyi feltételeit azzal teremtette meg a földművelésügyi minisz­ter, hogy kiváló -felkészültségű szakembereket irányított ide. Hónapok óta Lábodon dblgo- zik dr. Kiss Dezső laborató­riumvezető és Sárvári Tamás, a Kecskeméten székelő Dima— Tisza közi Kísérleti Intézet tu­dományos munkatársa. Munká­jukat segíti és irányítja Sárvári István tudományos kutató, aki szintén a kecskeméti intézet kötelékébe tartozik. Mivel fog­lalkoznak, milyen feladatokat oldanak meg a burgonyaneme- eítők? Kecskeméten keresztezik a különféle burgonya-vadfajokat és kultúrburgonyákat. A ke­resztezéssel a vadfajok ellenál­ló képességét átviszik a kultúr- burgonyára. Ez a burgonya le­romlása megfékezésének egyik, de hosszadalmasabb módja: új, betegségekkel szemben ellen- éllóbb, tehát nagyobb termést hozó fajták kinemesítése. A másik módszer az úgynevezett agrotechnikai eljárás. Mi en­nek az évenként megismétlődő eljárásnak a lényege? TUDOMÁNYOS megfi­gyelések tanúsága szerint cérnacsírás lesz a vetőanyag, ha a gumókötéslkor a napi kö­zéphőmérséklet tartósan, há­rom hétnél hosszabb ideig meg­haladja a húsz fokot. Rejtett betegség ez, s csak a következő évben, az előcslráztatáskor vagy az ültetés után bukkan felszinre. Hogy lehet védekez­ni ellene? Ügy, hogy valami­lyen módon előbbre, a mérsé­keltebb hőmérsékletű időszak­ra hozzuk a gumókötés idejét. Ezért a vetőgumó előhaj tatásá­ra feltétlenül szükség van. Az előhajtatott burgonyát karán és gyorsan kiültethetjük, s így a későbbi fajták is gumót köt­nek az idő nagyobb felmelege­dése előtt. Ezzel az eljárással a vírusos megbetegedések ellen is véde­keztünki A ma ismert 21 féle vírusos megbetegedés közül a levélsodródás leküzdése köve­telj meg a legnagyobb erőt és figyelmet. A levélsodrást fő­leg a burgonya-levéltetű ter­jeszti. Ennek rajzási ideje jú­nius végére, július elejére te­hető. A gumókötés idejének előbbre hozása tehát ezért is fontos. Ügyeljünk arra, hogy a vetőburgonya-tábla közelé­ben — 1—2 km-es körzeten be- sítők, a beteg és a szomszédos lül — ne termeljünk burgo­nyát. Jó, ha erdő van a burgo- nyatáblák között, a fásított te­rületen ugyanis nem repül át a levéltetű. A tenyészidő alatt él kell végezni az előírt szelekció­kat a burgonyatáblán. A fajtafenntartásos nemesí­tés és vetőburgonya-szaporítás országos programjában jelentős szerepe van a Lábodi Állami Gazdaságnak. A kecskeméti keresztezési származékok egy tésze ide kerül. Itt vizsgálják ezeket az úgynevezett hiforid- magoncokat termőképesség, ke­ményítőtartalom, ízletesség, szín, gumóalak, stb. szempont­jából. Mivel megyénkben ked­vező életkörülményei vannak a burgonyavésznek, ezért Lábo­don a hibridmagoncoknak e ví­rusos betegséggel szembeni el­lenállóképességét is figyelik. Másrészit a lábodi gazdaságnak az is feladata, hogy jó minősé­gű, egészséges anyagot adjon vetögumó-szaporításra, s ebből kellő mennyiségű, biztosan ter­mő burgonya kerülhet majd a köztermesztés burgonyaanyagá­nak felújítására. A FAJTAFENNTARTÓ NE­MESÍTÉSNEK több fokozata van. Mivel e munkát már ko­rábban megkezdték itt, így ma is fél van töltve minden foko­zat. A haladás abban nyilvánul meg, hogy bevezették a kórtani munkát, és növelték a nemesí­tés különféle fokozatainak ará­nyait. Lássuk a fokozatokat. Az el­ső évben a legnagyobb termő­képességű anyatövek 10—12 gu­móját ültetik el, ez az úgyne­vezett A klón. Ezek közül a legmegfelelőbbek termését — 100—120 gumót — a következő esztendőben elültetik (B klón). A harmadik évben már mint­egy 800 gumót nyernek (C klón). Ennek a 800 gumónak — kivétel nélkül valamennyiméit — egészségesnek, jó termőnek kell lennie. Ha akár egyetlen beteg tő akadna is, az egész nö­vényállományt ki kell szelek­tálni. Igen, a jövő érdekében, a burgonyatermesztés jövője érdekében nem tűrhető semmi­féle engedékenység. E kisparcellás kísérleteket a negyedik' évben felváltja a nagyparcellás kísérlet. Ez a fo­kozat a törzselit-szaporítás. Ha beteg tőre bukkannak a neme négy tövet megsemmisítik. A törzselit-szaporítást 35 holdon végzik az idén a lábodiak. A következő lépés: a hiperelit- szaporítás. (Ez most 100 hold.) A hatodik év munivaja a szu- perelit-szaporítás. (1961-ben 300 hold. Ebből lesz a nemesített vetőburgonya a következő év­ben. A nyolcadik esztendőtől 1—2 évig, legfeljebb 4 eszten­deig elszaporítják az államilag ellenőrzött vetőgumót, s ez megy a köztermesztésbe. TlZ-TIZENKÉT esztendő kell tehát a nagy termőképes­ségű vetőburgonya kinemesíté­séhez, elszaporításához. E nagy munkát ők végzik állhatatosan: a burgonyánemesítők. K. J. Horvátkútra ú- bekötő út épül. A Vasútépítő Vállalat föld­gyalui és mar­kológépei 24 000 köbméter földet mozgatnak meg a háromkilo- métercs útnál. Az üt augusz­tusban készül el. & AZ ELSŐ MEZOGAZDASAGI SZAKMUNKASOK jtfindig megható egy ki- csit az iskolapadok­ban felnőtt embereket látni, amint érdes, kidolgozott ke­zükkel róják a sorokat a füzet­be, odaadóan figyelik az elő­adó minden szavát, mozdula­tát, nehogy elszalasszanak egy villanásnyi dolgot is... Megha­tó látni ezt a tanulni akarást, ezt az igyekezetei, amellyel pótolni akarják — sokan már hófehér hajjal — mindazt, amire nem volt módjuk óikkor, mikor még nem reszketett a kézben a ceruza, és nem szán­tottak a gondok barázdát a homlokra. S van annak is va­lami varázsa, ahogy izgalomtól el-elcsukló hangon számot ad­nak mindarról, amit megtanul­tak ... Ilyen gondolatok járnak a fejemben, ahogy végignézek a növénytermelési szakmunkás- vizsgára összegyűlt kilenc em­beren. Ök az első termelőszö­vetkezeti tagok a megyében, akik eljutottak idáig. S milyen érdekes, nem betonút, de még csak nem is köves út melletti községben és nem villanyfény­nél gyűjtögették össze tudásu­kat. Nem. Eev kevésbé ismert, kicsiny helységben, Sömye- pusztán élnek... »A mélyszántás jelentősége, ideje, módjai« — olvasom a tábláról az írásbeli téma cí­mét. Akad, aki még rendezge­ti gondolatait, de akad olyan is, aki rögtön merészen neki­vág az írásnak. Fel-felpillan- tanak, megkeresik tanáruk, Sziklai Iván tekintetét, erőt, nyugalmat merítenek biztató mosolyából. Szeretik. Ügy is, mint tanárt, úgy is, mint ta­valy alakult termelőszövetke­zetük patrónusát. JTárom évvel ezelőtt ül- tek be először ezekbe a gverektestekhez méretezett padokba. Akkor még mind­egyik a maga 4—5 holdjának világában gondolkodott, azon a kis földön akart jobb életet te­remteni magának. Ezért vál­lalkoztak a tanulásra. Mint az iskola udvarán a méhek a vi­rágport, úgy gyűjtögették is­mereteiket .. S közben megváltozott Sör- nyepuszta arculata. Jelképesen a Győzelem nevet adták szö­vetkezetüknek, a biztos győze­lem hitében fogtak hozzá a tennivalókhoz. S azóta még nagyobb szorgalommal, len­dülettel jártak az órákra... Magyar Károly bácsi 64 éves, ő a legidősebb, mégis az ő dolgozata került először az asztalra. — Tapasztalatból jól tudja az ember ezt — mondja —, csak leírni nehéz. Nemigen szoktunk hozzá az íráshoz. Kiürül a terem, összegyűl­nek a beszámolók. Igen, beszá­molók ezek. Hogy miért helyes és hogyan jó a mélyszántás, azt csak most értették meg egészen. Más szavakkal, más A FÖMAV-kirendeltség raktározási és szállítási gondjai A mezőgazdaság gépesítésé­vel növekszenek a Földműve­lésügyi Miniszteri uyi Anyagel­látó Vállalata kaposvári ki- rendeltségének feladatai: el kell látnia a megye mezőgazda­sági gépeit alkatrésszel. — Az alkatrészek általában rendelkezésre is állnak — mondja Érti Tibor, a kiren­deltség vezetője. — Ám mun­kánkban mégis vannak zavaró ró körülmények, főként raktá­rozási és szállítási nehézségek. Négy, raktárban van elhelyez­ve a készlet. A raktárak között 4 km a távolság. A helyzet tarthatatlan azért is, mert nemegyszer fordul elő, hogy az állami gazdaságok, gépállo­mások, tsz-ek megbízottai nem tudják elintézni a beszerzést, mert mire a raktárak sorát végigjárják, és számláztatják az anyagot, a kiadás aznap már megszűnik. így vagy dolgavé- gezetlenül utaznak haza, vagy még egy napot Kaposvárott töltenek. Ez még a legéssze­rűbb alkatrész-csoportosítás esetén is rendszeresen megis­métlődik. A raktárak nem felelnek meg még a tárolás alapvető követelményeinek sem. Így mindennapos harcot kell vívni az alkatrészek rozsdásodása ellen. Strakovits Kálmán rak­tárvezető ezt állandó olaj per­metezéssel és savmentes zsí­rozással igyekszik megoldani. A raktárakba semmiféle anyagszállító gép nem állítha­tó be. A legnehezebb alkatré­szeket is kézi erővel mozgat­ják. Ez pedig nem is egyszerű dolog, ha például egy 150 kilós anyagról van szó. Az Ady End­11! APRÓHIRDETÉSEK IP Bécsi gyártmányú rövid, kereszt- húros, páncélozott zongora eladó. Siófok, Mátyás király u. 31. (1645) ijjjjj \ 1) AS-VÉTEL jjijii Egy Panni robogó eladó. Cím a kiadóban. (1638) Beköltözhető szioba-konyhából, kamrából, mellékhelyiségből (is­tálló, pajta) álló kis családi ház eladó. Cím: Kisasszond, Fő u. 6. (9812) Eladnám 175 köbcentis új Tündé­met, vagy Pannóniára, Jáwára el­cserélném ráfizetéssel. Fmsz, L-á- bod. (1632) ÍÍ| CSERE Hajmáson (Somogy) Kossuth u. 30. számú kétszoba-konyhás, mel­lékhelyiséges családi ház 300 n-öl területtel, beköltözhetőséggel el­adó. Érdeklődni: Herczeg Istvan- nénál. (1640) Elcserélnénk 1 db l4Va HP- s vil­lanymotort 8—10 HP-sért. Üj Élet Tsz, Kereki. (3641) Beköltözhető kétszobás összkom­fortos családi házat vennék. Cí­meket napközben a 19-4C-os, 5 óra után pedig a 15-83-as telefonszarn- m teérek,. (£813) iilili ÁLLAS illill Gyors- és gépíró gyakorlattal el­helyezkedne. Címeket a kiadóba kérefe #817) Információképes középkor*! férf: gépkocsi-előadói, ellenőri, műveze­tői munkakörben elhelyezkedne. KPM-vizsga van. Ajánlatokat 9815-ös számra a Magyar Hirde­tőbe. (9815) Toponár és Vidéke Fmsz egysze­mélyes italboltjába vezetőt keres. Fizetés jutalékos. Jelentkezni le- ,, hét az fmsz központi irodájában« kezek KOl.VO vannak, a proule- Toponáron. Erkölcsi bizonyítványima probléma marad, ha a fel­re u. 5. számú raktárban áram­szünet esetén még napfényes időben sem lehet dolgozni. Mi a megoldás? Megfelelő raktárt kell biztosítani, építe­ni. A raktár terveit már készí­tik. Az FM illetékes igazgató­sága június végére ígérte a terveket. így viszont félő, hogy az Építőipari Vállalat nem tud­ja az idén tető alá hozni a rak­tárát, mert az egyes anyagokat 90 nappal előzetesen kell meg­rendelni. A terv kézhezvételé­től számítva tehát szeptember végén kezdődhet az építkezés. Igen sok zavart okoz az is, hogy a kirendeltség nem Ren­delkezik megfelelő szállító eszközökkel és rakodómunká­sokkal, hogy a nagy mennyi­ségű alkatrészt a vasútról a raktárba szállíthassa. Többször tárgyaltak már az AKÖV ve­zetőivel rakodási és szállítási szerződés megkötéséről. De nem állapodtak meg, mert az AKÖV-nek nincs annyi rako­dómunkása, hogy ezt a felada­tot vállalhatná. Mindemellett egy miniszteri rendelkezés is tiltja, hogy újabb rakodási' munkára szerződést kössenek. A huzavona tovább tart, a mondatszerkesztéssel készült mindegyik beszámoló, de tar­talmilag tökéletesen egyfor­mák, mindegyikben benn van a tankönyv, az előadás anyaga, látszik az egyöntetű, jó felké­szülés. .. Az írásbelit gyakorlati és szóbeli vizsga követi. Mintha most is közelebb kívánkozná­nak mindennapi munkájukhoz, kinn a szabad ég alatt, a gé­pek mellett folytatódik a vizs­ga. A tételhúzáskor — sokan ismerik ezt az izgalmat — egy­formán remeg a keze Karcsi bácsinak, Csillag Józsefnek, Farkas Józsefnek, Schrott Gyulának, Nagy Istvánnak, Milkovics Lászlónak, Horváth Jánosnak, Kiss Istvánnak és Kovács Lászlónak. Peregnek a feleletek. A vizsgabizottság hét tagja elégedetten bólint egv- egy jól sikerült válasz halla­tán. — Bárcsak így tudnának a mi levelezőink is — jegyzi meg halkan a Mezőgazdasági Tech­nikum egyik tanára. persze ezt a vizsgázók nem hallják. Csoport­ba verődve állnak amott, vár­ják, hogy az utolsó is lefelel­jen. Miről esik szó? Természe­tesen az átélt izgalmakról. — Érdekes, most itt érzem a szívem — a csuklóját tapogat­ja Milkovics László —, pedig az előbb még úgy tűnt, hogy a gyomrom tájékán dobog. — Nagyon izgalmas volt ennyi idegen előtt beszélni!... — mondja a másik. — Az a fő, hogy túl vannak rajta — csendül nyugtatóan Sziklai Iván hangja. — És nincs okuk szégyenkezni. — A feleségem már nehez­telt rám — beszéli Nagy Já­nos. — Jóformán nem tudott velem szót váltani. Egyik ke­zemmel kanalaztam a levest, a másikban tartottam a könyvet. S a tanulás mellett el kellett látni a napi teendőket is... — No, most majd megen- gesztelődik a felesége... — Nem úgy van az — vág­ja rá János —, ha az ember belekóstol a tanulásba, akkor nem tudja abbahagyni. Ahogy mondja is a szóbeszéd: 'nem elég ez az üdvösséghez... — Megkönnyebbülten és jóízűen nevetnek. Ügy tűnik, nem is olyan gyér világé, hanem ragyogóan fé­nyes a nagyterem. A kilenc szakmunkás arca sugárzik a boldogságtól. Hogyisne! Hiszen hat oklevélen «-kitűnő«, hármon pedig »jó« eredmény jelzi: be­csülettel felkészültek erre a napra. C mint a búcsúzó diákok, U megköszönik tanáruk háromesztendős fáradozását. A különbség csak az, hogy Szik­lai Iván yelük marad hétköz­napokon és ünnepeken tovább­ra is, mellettük áll segítőkész­ségével, és ébren tartja, ápol- gatja bennük a tanulni aka­rást — Igen, van tanulnivalónk bőven, mondja az elnök, Kiss István —; nemcsak a tananya­got, mást is olvastunk, s rájöt­tünk arra, van még, amit meg kell ismernünk ahhoz, hogy minél jobban gazdálkodjunk. S az a jó, hogy van hozzá ked­vünk is. Az utóbbi . években mindig az járt az eszemben, amit Madách mondott: »...Em­ber küzdj, és bízva bízzál!« Vörös Márta Új autómodell A kasseli feltalálók egyesülete új autómodellt mutatott be, ame­lyen a kerekekkel ellátott első tengely helyett egy rotor-golyó működik. Ennek állítólagos elő­nye, hogy a jármű nem borulhat fel, mert a gumival bevont golyó a gépkocsit minden akadálytól el­téríti az országút közepe felé. A rotor-golyó feleslegessé teszi kuplungot is. szükséges. köszönetnyilvánítás Mindazoknak az ismerősök­nek, munkatársaknak, osz­tálytársaknak, akik szeretett férjem, édesapánk, testvé­rünk temetésén részt vettek, és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton fejezzük ki köszönetünket, Henczer család. (1C44)____________________________ sőbb szervek nem intézkednek haladéktalanul. Az AKÖV márciusban 6900 forintot fize- I tett ki kocsiállás miatt a MÁV- nak. Olcsóbb lett volna né­hány személy foglalkoztatása. ÍDe a tiltó rendelkezést nem szedhették meg. Mindennek pe- jdig a gépesített mezőgazdasági nagyüzemek vallják karát. Rossz a földút, mély sárban cammog a von­tató. A helvi ember magyarázatként meg­jegyzi: »Eső volt, két­napos eső, kedves or­szágos feljebbvalóm.-« Erre amaz rávág ja: »Két nap nem volt elég az esőnek arra, hogy így tönkretegye az utat. Ehhez leg­alább tíz esztendős, jól megszervezett, össze­fogó, együttes, céltuda­tos, szívós, kitartó, tervszerű útromboló, útelhanyagoló munká­ra volt/szükség.-« * * * Gyalog ballag a me­gyei főnök meg a gaz­daság vezetője. Az üzemegységbe igye­keznek. — Két régi cselédház az? — kérdi a látogató, amint meg­közelítették a kis pusztát. — Eltaláltad —■ így az igazgató. üéonek néhányat, maid ismét megszólal a megyei kiküldött. — Tehát itt 16 család •akik. — Hogy annyi-e? Nem tudom pontosan. A pusztán kifaggat­ják az egyik gyereket: sorolja el, kik élnek itt. Elsorolja. Ponto­san 16 családot sorol fel. Az igazgató kér­dőn néz a megyei fő­nökre, az meg nyugodt hangon kijelenti: — Könnyen kitalál­hattam, csak meg kel­lett számlálnom a ké­ményeket. * * * Vetik a kukoricát. Jól megy a munka, ki­fogástalan a vetőágy, szépen működik a gép. A mezőgazdászt nem leli itt az ellenőrzés. Nem is lelheti, mert az irodában vet: papírra veti gondolatait, be­számoló jelentését írja az időszerű munkák­ról. — Milyen hibridma- got használnak? — kérdi az ellenőr. A mezőgazdász felemeli tekintetét, nézi a mennyezetet, hátha oda van írva a felelet.. Nincs odaírva. Próbál k’térni a válasz elől, így: — Mv—3-Öset vetet­tünk tavaly. — S az idén? — Azt még nem fcu dóm, mert nem néztem meg a kukorica szál lítólevelét. * * * Az értekezletek rész vevői sorra számot ad­tak a tavaszi munkák­ról. Most emberünkön a sor. — Hogy mennyi a lucernánk? Kétszáz hold. Kaszálni még nem kaszálhatunk le semennyit sem. * Ügy dühbe gurul beszámoltató, hog mérgében nem szól egy szót sem. Május második felében meg sem kézdenj a lucer­nakaszálást? Nagy ha­nyagság ez. — Csak tudnám, ho­gyan engesztelhetném Ki a főnökömet — for­dul társaihoz embe­rünk. — Egyszerűen: úgy, hogy sürgősen leka- száltatod mind a két­száz holdat. (Kutas),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom