Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-19 / 91. szám
1961. áprflfe 19. SOMOGYI NßPtiAP Salakjárdát építenek Adándon 100 ezer forintos költséggel. Az 1870 méter hosz- szú és másfél méter széles járdát a ktsz és a termelőszövetkezet dolgozói készítik. A község lakói is kivették részüket az építésből í eddig 8 és fél ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A cukorgyáriak feladata Két hónappal ezelőtt fejező- lőtt be a kampány a Kaposvá- i Cukorgyárban. A gyár fenn, iilása óta a leghosszabb — 144 lapos — feldolgozási időszak- lan a berendezések a szokásos- iái nagyobb mértékbe®, megrongálódtak, viszont — éppen l hoszúra nyúlt gyártás miatt — kevesebb idő jut a két kam. lány közti felújításokra. A gyár dolgozóira, műszakijaira lárul az a nehéz feladat, hogy i rövidebb idő alatt sikeresen »lvégezzék a karbantartást. Az dón már augusztus 15-ig be iell fejezni a javításokat, s szeptember 1-ig meg kell táram az üzemi »főpróbát«. Az elmúlt kampányban vilá. gosan kitűnt, hogy a téli fagyok beállta után lényegesen csökken a feldolgozható répa mennyisége és kisebb a cukortartalma is. Jellemző, hogy ha január 15-ig leállt volna a gyártás, akkor 205 vagonos kampányátlaggal dicsekedhetnének a cukorgyáriak. Az ezt követő időszak kisebb termelése azonban, a gyártási idény végéig 200 vagonra szorította le a napi átlagot, ugyanakkor emelkedett a termelés önköltsége. A napokban megtartott üzemi tanácsülésen megvitatták az 1960—61-es kampány tapasztalatait, s ezután jutottak a tanács tagjai arra a megállapításra, hogy a gyártást már szeptember első napjaiban meg kell kezdeni. Ez nagy feladatot és felelősséget ró minden dolgozóra, valamennyiüktől lelki- ismeretes, szorgalmas munkát kíván,- A munkaidő minden percét ki kell használniuk, a lehető legjobban kell megszar_ verni a munkát. Nagyobb körültekintéssel kell megszervezni majd a brigádokat is. A , cukargyáriak feladata nagy, de megoldható. A legutóbbi üzemi tanácsülésein megjelent dolgozók javaslataikkal igyekeztek elősegíteni a karbantartási munkálatok sikerét. Határozott intézkedéseket a sertéstartás megjavítására fi márciusi állatszámláiás nyészteni, hizlalni — ez nem Ám mindez nem elegendő, töbSÜRGŐS! Igáiban nehézségeket okoz a községfejlesztési terv teljesítése. Még 1960-ban megkezdték a tűzoltószertár építését, befejezni azonban nem tudták. Meg kellene kezdeni a külső vakolásit, de cementet, meszet már hosszabb ideje »em tudnak beszerezni. És ez a késlekedés nem elsősorban a tűzoltószertár miatt káros. Korábban ugyanis úgy határozott a tanács, hogy a jelenlegi, az óvoda tőszomszédságában levő tűz- Dltószertárból — ha az’ új elkészül és átköltözhetnek — még sgy óvodai tantermet létesítenek. A napközis óvodába hatvan gyermeket vettek fel, s a jelenlegi egy teremben nem tudják elhelyezni, fektetni őket. Esős dóban nagy gondot okoz, hogy hova tegyék a gyerekeket. Anyagot a TÜZÉP-től vásárolnának, természetesen csak községfejlesztési alapon juthatnak hozzá. S bár egyéneket ki tud szolgálni a TÜZÉP, a tanács nem képes beszerezni anyagot. Érdemes lenne — ha másként nem megy — még bizonyos átcsoportosítással is segíteni abban, hogy az igali tanács végrehajthassa egyre jobban sürgető vállalását— Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének évkönyve Az Akadémiai Kiadó gondozáséban, dr. Babies András kandidátus szerkesztésében jelent meg »Értekezések 1960« címmel a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos intézetének évkönyve. A kilenc tanulmány közül T. Mé- rey Klára »Két somogyi község antifeudális küzdelme a XIX. század első felében« című írása számíthat nálunk a legnagyobb érdeklődésre. A szerző Kaxád és Sand nagybirtokellenes küzdelmeit dolgozta fel. Szabó Pál Zoltán, Pataki József, Horváth A. Olivér, Babies András, Rózsás Lajos, Koita János, Borai Ákos és Reuter Camillo mezőmegmutatta, hogy jelentékenyen gyarapodott megyéink, termelőszövetkezeteink sertésállománya. Ha csupán a számadatokat -tekintenénk, óhatatlanul hibába esnénk. Azt vélné ugyanis az ember, hogy a, nagyobb állományból játszi köny_ nyedséggel adhattunk közfogyasztásra annyi hízót, ameny- nyit vár tőlünk a népgazdaság. A valóság pedig az, hogy egyes szövetkezeteikben eluralkodott a gondatlanság, a nemtörődömség, a felelőtlenség, s emiatt tengődik, leromlik, pusztul az állomány. Március végéiig mintegy 3 ezer sertést kellett kiselejtezni, s ezekből 1477 darabot vásárolt meg az Állatforgalmi Vállalat. Azzal egyetértenek a tsz-ek, hogy a csökött, a takarmányt nem hasznosító, hanem pazarló süldőket el kell adni. Azt azonban az érdekeltek semmi esetre sem tarthatják kifizetődő dolognak, hogy ezekért az álla_ tokért csak 6, illetve 8 forintos kilónkénti árat kaphatnak. Másik adatok: Az év első negyedében a sertések 7,2 százaléka elhullott. Tavaly egész év, ben 28 százalékos volt az elhullás. A selejtsüldőkért még csak csurran-cseppen valami pénz, de az elhullott jószág — ha megtéríti is értékét az Állami Biztosító — a népgazdaságnak nagy kára. És éppen ezért kell szót emelnünk a bajok ellen avégett, hogy megmentsék a megmenthető állományt azok, akiknek ez a kötelességük: állatgondozók, állatorvosok, brigádvezetők, mezőgazdászók, elnökök, párt- és tanácsi vezetők. A tennivalók meghatározásánál az eddigi tapasztalatokból induljunk ki. Hadd említsünk meg néhány kirívó esetet — okulásként. fi takarmány fogyatékosságairól szólunk elsőként, anélkül, hogy fontossági sorrendet akarnánk felállítani. A berzencei Jobb Élet Termelő- szövetkezetben a múlt héten vette számba a takarmánykészletet Gajdi Imre megyei főállattenyésztő. Azt tapasztalta, hogy új termésig 7 vagonnal több abrak kellene, mint gazdasággal, földrajzzal, bányászattal foglalkozó tanulmá- 1 amennyi van. Az állatlétszám nyai is méltán számíthatnak a magas-e a szakemberek érdeklődésére. I volt-e kevés, vagy a kukorica Az ízléses kiadványt számta 'zöme a háztájiba kerül-t-e — lan szövegközi ábra és kép égé- ez az ügy szempontjából mind- szíti ki. iegy. így nem lehet állatot temás, mint ráfizetéses állattartás. Másik eset: A kői'öshegyi Jobb-Élet Tsz-től a napokban vett át 109 db hízóba fogott süldőt a balatonendirédi Zöldmező. Jól jártak ezzel az ügylettel az endrédiek. Nem így a kőröshegyiek! Viszont most már nem tehettem mást. Előbb kellett volna a takarmányra jobban vigyázniuk. A község két szövetkezetének egyesülésekor ugyanis mintegy két va- gonnyi abrakot diktáltak be a gyugypusztaiak, a felmérés azonban csak 60 mázsa 10 kiló kukoricát, árpát és zabot talált. Hová lett a többi? Csökölyben a kukorica részesművelése nehéz helyzetbe hozta a közös gazdaságot. A háztájiban van takarmány, a Hetedik Pártkongresszus Tsz- ben viszont kiürültek a górék. Valamelyest enyhítene a gondokon, ha nem adtak volna el egy vagon kukoricát a Terményforgalmi Vállalatnak. De hát miért is adták el, hiszen most inkább venniük kellene? Mert a nagyatádi járás vezetői meggondolatlanul erőltették a dolgot. (A járás ugyanis 50 holddal nagyobb kukoricaterületet tartott nyilván, mint amennyi a valóságban volt.) Másutt meg az a hiba, hogy abrak ugyan van, de összetétele nem megfelelő. Kercselige- ten nem adnak kellő mennyiségű fehérjét a süldőknek — állapította meg a helyszínen dr. Sima Imre megyei főállaí- arvos. A somogyfajszi Kossuth Tsz-ben az egyoldalú takarmányozás miatt kapott fertőző gyomor- és bélgyulladást az állomány egy része. Örtiloson, Szentén, Somogybü kkösdö n, Nemesviden ugyancsak a takarmányozás hibái rontják a sertéstenyésztés eredményeit. Ahol baj van, ott biztos, hogy a választott malacok szemesku- koricát kapnak . árpadara helyett. fi rossz elhelyezési körülmények ugyancsak nagy károkat ™ okoznak. Nágocson porba elletakanmánytermes nek a koci£ Patosfán p^jg betonra. Fadió kell a kutricák, ba! Szenyéren kevés a fiazfca- tó, 6—7 hetes korban leválasztják a malacokat, mert kell a másik kocának, A so- émogysimonyi Dózsa Tsz 38 sülHORVÁTH JÓZSEF: AMANYKALITKA (46) tetnéd, vagy amint tetszik. Nekem semmi közöm hozzá. Ha nekem szükségem lesz némi; pénzre, hát majd adsz. Bottlik jóindulatúan, vállve-S regetően mosolygott. Micsoda! nagy szamár ez a fickó! Hal- szívesen vány fogalma sincs, mi az üz-J let. És pont egy ilyennek vám — Ezért azt ajánlom, viszonyban vagyunk. Bizonyos Ezért aztán Felpéczy hogy Felpéczynek mást mond- mértékig, érdekelt is az én üz- vásárol aranyat junk. Mondjuk azt, hogy ebben léteimben. Ez egy nagyon te- — Tehát. mi eladnánk neki? ekkora szerencséje! Ironikusan! az aranyban a családi vagyon hetséges, ügyes üzletember. — suttogta Szerencsés. jeévezte meg: fekszik, megtetézve sorsjegy- Mindnyájunknál óvatosabb — Ha bolondok volnánk, — _Hohó, barátocskám, az: nyereménnyel, és így tovább, volt, és sikerült vagyonának je- fiam. Hová gondolsz? Az az P0”1 úgy nregy Hát hogy nemi Te építkezési vállalkozó voltál, lentős részét .megmentenie, arany ma holt tőke, akárcsak ismered az üzlet törvényeit, azj szép jövedelmed fölös részét Tőkéje van, és ma is nagysza- az én gyáram, de nemsokára... hagyján, azt meg lehet tanul-í aranyba fektetted. Jó lesz így? bású üzleteket bonyolít le. Hát reméljük, nemsokára hatalom n*- úgy látszik, nem is—3 — Hogyne — vont vállat persze, ma nem ugyanazt kell Szerencsés. — Csak ez az epí- »nagyszabású üzlet«-en érteni, tési vállalkozás... Nem gon- mint ré te de ha ló nin dől] a, azaz nem gondolod, hogy . Felpéczy' majd informálódni ke emi a szamárral, fog? Bottlik rágyújtott, és folytat— Nem. — Bottlik arcán fölé- ta: nyes gőg ragyogott fel. - Ha _ Felpéc k gondot ok en garandat vállalok, nincs h mit kezdjen jövedeimeiS,Z"ÍSe!Ay.!^Íl: °^]^ vel? «t most olyanok a viszonyok, hogy ez a jövedelem természetesen nem tőkésíthető. lesz! Csak nem adjuk ki a ke- mereú a feleségedet. Mit gon- zünkből? Nem, barátocskám. dőlsz, Júlia beleegyezne ebbe,j Jól figyelj. Az arany a tied. A mi? dót zsúfolt be olyan helyiségamelyikben csak 20 fémé •1. A bábonymegyeri Üj Élet Tsz-ben a télen szórták ki utoljára a trágyát az ólakból. Katona Lajos egyedül gondozza a kocákat, malacokat, süldőket, hízókat. Rakna ő szalmát alájuk, ha volna a helyszínen. Kiss Imre elnök, Horváth Géza brigádvezető miért nem intézkedik? Ha szalma nincs, almozzanak homokkal. Mit tesznek az állatorvosok ? :— vetődik fel joggal a kérdés. Teszik, amit egyébként is tenni szoktak: megvizsgálják a jó- iszágot, végrehajtják a megelőző védőoltást vagy gyógykezelik a megbetegedett egyedeket. Azért az óvatosság nem árt. Természetesen Csókavár nevét nem szabad említenünk. Szerencsés tépelődött. Megint csak veszélyes fordulópont ez. De hát Júlia azt mondta, megMárpedig a pénz nem öncél. A pénz arra való, hogy pénzt csináljanak vele. Feléim? Szamárság. Befektetni nem jiaszeszgyár az enyém és részben Szerencsés belátta, hogy apó-: Felpéczyé. Te befekteted n-'ik igaza van. Nosztalgiku mondjuk az arany értékének 8311 magyarázta: 7, felét a gyárba, ezzel társammá — Megmondom őszintén,é válsz. De Felpéczynek is ez az miért keresek én valami elfo-$ érdeke, mert ezzel az ő része gadható megoldást. Te tudod,5 is emelkedik értékben. Ez az hogy én ... én állásban vagyok, & értéknövelés egyelőre csak pa- és társadalmi szempontból is: píron megy végbe. De Felpéczy meg vagyok kötve... kész arra, hogy ennek fejében __ Hát persze — bólintott w az aranykészlet másik felének Bottlik —, te nem is szakad-^ fedezetére pénzhez juttasson hatsz el a pozíciódtól, természe-S A csurgói Zrínyi és Szorga- téged. Nem élhetsz krajcárok- tesen. Még csak gyanút semRlom Termelőszövetkezet tagjai két bet követel tőlük az ügy! Szól- janak, ha hibát látnak a takarmányozásban, a gondozásban, a tartásban. Szóljanak a brigádvezetőnek, a tsz-elnöknek, a tanácselnöknek, a járási vezetőknek vagy a megye szakirá- nyítóinak. Az állatok egészségének védelme itt kezdődik: a takarmányozásnál, a gondozásnál, a tartásinál. Szakszerűen etetett, megfelelően tartott jószág szervezete - jobban ellenáll a betegségnek, mint az elhanyagolt, legyengült, lesoványodott állaté. Szakmájukba vág az állattenyésztés minden \ körülményének figyelemmel kísérése. Legyenek határozot- tabbak, álljanak bátran sarkukra, ne hunyjanak szemet a hanyagság láttán, hanem hadakozzanak,. küzdjenek a bajok sürgős megszüntetéséért. Látják ők, mi a baj, hiszen ez a munkaterületük. Miért nem emelik fel szavukat a rendellenességekkel szemben? Azt mondják erre védekezésük hogy nincs rá rendelkezésben megszabott joguk. De arra van, hogy megtartassák az állategészségügyi előírásokat, hiszen hatósági állatorvósok. S mégsem jelentettek fel egyetlen tsz-illetékest sem ezeknek a rendelkezéseknek a megsértése miatt. De nem is hatásköri vita dolga, hanem szemlélet dolga ez. Ha hibát látok, ne nyugodjak addig, amíg az arra hivatottak ki nem javítják azt A takarmánygoRd olyan jó termésű év után is, mint amilyen az 1960-as esztendő volt, nagy gond. Az állam most abrakakcióval segít ezen. Dúsított takarmánylisztből minden szerződött hízóra 2 mázsát kölcsönként vagy 1,5 mázsát készpénzért adnak, ha a sertéseket október 31-ig átveheti az Állatforgalmi Vállalat. Amelyik tsz-nek van fedezete, vegyen pénzért abrakot. Ez a jobb megoldás. Ha nincs más mód, akkor a kölcsönhöz kell folyamodni. Ebben az esetben viszont az állomány jövő évi takarmányalapját rövidítjük meg! Ki-ki csinálja úgy, ahogy jobbnak látja. Egyet azonban ne tévesszen szem elől egyetlen , érdekelt szövetkezet vezetősége sem: az állatok tengeté- se, koplaltatása vétkes köny- nyelműség, ezért a hanyagságért drágán meg kell fizetni. Az egyoldalú takarmányozástól mentesülhetünk az abrakkeverő üzemek jóvoltából. Kaphatnak sertéstápot a tsz-ek cseretermény ellenében. Az állatok gondozását, elhelyezését viszont helyben kell megjavítani! És nem majd holnap, hanem ma! Elsősorban a tsz-ek, a szövetkezeti gazdák anyagi érdeke követeli meg ezt. Ne pusztuljon el malac korában a disznó, ne kerüljön dögkútba, vagy ne csökjék meg a süldő, hanem váljék belőle hízó — ez a sertéstartás célja. Lehetetlen, hogy éppen azok ne ismernék fel tennivalóikat, akik világéletükben jószággal foglalkoztak: a somogyi parasztemberek. , Kutas József Egyesült a csurgói Zrínyi és Szorgalom Tsz KiSZ-szervezeíe £ Növénytermelő munkacsapatot és állattenyésztési ■é brigádot alakítottak torpanni nem szabad, hiszen gVon iehet. Hát ő kétféleképp kői, mint e(ídig, elvégre most szabad ébreszteni. De van ne-iémár együtt dolgoznak. A attól nem lesz jobb. Igaz is. spekulál Valutaügy letekkel ember vagy. No tinrv&m wí/m «.i t>í , ^ roiir «»at ^r, ~~ Megkérdezném — fészke- foglalkozik. A fia kint él Stock- lődött Szerencsés , hogy gya~ hóimban, és akvirál neki. Te- koriatilag mit vársz ettől a ta- gyük fel, kint él valaki, aki lálkozástól? — Hát kérlek szépen, nem kevesebbet, mint pillanatnyilag hozzáférhetetlen vagyonod támogatni akarja magyarországi rokonait. Kifizeti a pénzt a fiatal Felpéczynek, mire itthon az apjától a rokon megkapja részleges, de effektiv birtoklá- ellenértéket. Természetesen sát. Szerencsés nem értette pontosan, mit takarnak ezek a szavak. Bottlik látta meglepetését. — Először is egyet-mást erről a Felpéczyről. Mi igen jó már gazdag ember ^ vagy. No kém egy tippem. Hidd el, Jú-R termelőszövetkezet tagsága már most^azt a pénzt; al™t lia valóságos zseni. Születetté ugyanis belátta, hogy közösen Felpéczy tői most és majd io- üzletasszony. Tudod mit? Bízd# jobban gazdálkodhatnak, több- lyamatosan kapsz, azonnal az egészet. Majd ő minden téré vihetik — egyesítették ko- visszafizeted neki, mihelyt az lebonyolít. Csak Felpéczyhezízös gazdaságukat, aranyad birtokába jutsz. A kell eljönnöd, meg kell alapoz-é A két KISZ-szervezetet a na- feltetelek előnyösek ezeket nunk a dolgot. A javát már» pókban egyesítették. A fiata- mar megbeszeltem vele. most is rám bízhatod. A töb-élők már készülitek erre az ünSzerencsésnek zúgott a feje. bit pedig bízd csak Júliára.» niepéjlyes alkalomra, és nagy Nos? »számban vettek részt az első ez hasznos üzlet, még a fiatal Nosszan hallgatott, majd kínFelpéczy is jól él belőle, ugyan- lódva megszólalt: Szerencsés kapva kapott akkor szép töke gyűlik Fel- — Volna nekem egy elgon- ajánlaton. azjegyüttes ülésen. Deli István, a Rjárási KISZ-bizottság titkára péczy számára a svéd bank- dolásom... Mi lenne, ha én __ jd. Remélem Júlia elvál-ész®^' hozzájuk, majd megváb an. Csak hát a valutaügy ve- most, azonnal átengedném ne- íalja. ’ * Riasztották a vezetőséget. Titkár szedelmes, meg aztán nem is ked az arany tulajdonjogát? JForró Ferenc, a volt Szorgakorlátlanok a lehetőségek. Te gazdálkodnál vele, befek- (Folytatjuk.) élőm Tsz KISZ-titkára lettt Az ülésein megvitatták a KISZ-kongresszus határozatai, bői adódó feladatokat, s leginkább a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra váró munkákról tanácskoztak. Elhatározták, hogy minden erejükkel segítik szövetkezetüket, ezért egy nagy létszámú növénytermelő munkacsapatot és egy állattenyésztő brigádot alakítottak. Az egyesült KISZ-szervezet tagsá. ga úgy döntött, hogy — bár a fásítási hónap már befejeződött — vasárnap a majorok csinosítására a tsz-épületek kő, rül társadalmi munkában 1009 facsemetét ültetnek eL
