Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

Szombat, 1961. április 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ötletes hidraulikus sajtprést készített a Tahi Műszaki KTsz A Tabi Műszaki KTsz már régóta gyárt sajtprést. Az ed­digiekkel kisméretű sajtok préselését könnyítették meg, legutóbb azonban egy ementá- lisajt-prés prototípusát készí­tették el. Ez a hidraulikus be­rendezés 80 cm átmérőjű, ha­talmas sajtkorongot présel. A szövetkezet két dolgozója, Bor­bély Sándor és Varga Lajos, valamint egy tejipari szakem­ber, Nagy Jenő elgondolása alapján született meg a prés terve. Az ötletes eszközzel egy állványon három korong pré­selhető, s így lényegesen job­ban kihasználható az üzem­rész területe. Ezenkívül az ed­dig alkalmazott kézi erőt olaj­nyomás váltja fel, s 20 mázsá­nak megfelelő szorítást adhat a korongnak. Igen előnyös, hogy az egymás fölé helyezett három sajtra különböző nyo­másokat adhatnak, s a nyomás nagyságát műszerek mutatják. A hidraulikus sajtprés pro­totípusát a múlt héten vitték el próbaüzemelésre a Zala­egerszegi Tejipari Vállalathoz. Az első műszaki vélemény szerint a préselés menete és minősége ellen nincs kifogás, s néhány kisebb módosítás után az tökéletesen használ­ható. Ha a prés sorozatgyártá­sa megkezdődik, egy kiszolgáló kocsit is készítenek, ezzel a gép legmagasabb fokára is be­en-clhetik a préselésre váró korongot. A sajtprés prototípusa 34 ezer forintba került, a beren­dezést működtető kompresszor további 7 ezer forjnt. A szá­mítások szerint sorozatgyártás esetén a prés költsége 25 ezer forintra csökkenne 258 ezer forint értékű elfekvő készletet talált a népi ellenőrzés a siófoki járás hét üzletében Hét állami és szövetkezeti boltban tartott vizsgálatot a közelmúltban a Siófoki Járása Népi Ellenőrző Bizottság. A ta­pasztalatokról készített össze­foglaló jelentést csütörtökön vitatta meg a NEB. A megvizsgált hét üzletben 258 ezer forint értékű elfekvő készletet találtak. Különösen a földművesszövetkezeti bol­tokban akad sok ilyen áru. Az elfekvő készletek fele mező- gazdasági kisgép, másik fele ruházati — konfekció-, rövid­es méteráru — cikkekből áll. Ezek többnyire divatja múlt, nem keresett áruféleségek. Ci­pőből viszont nincs megfelelő számválaszték. Ezt a kis forgal- lom okozza, hiszen az elegen­dő pénzügyi kerettel nem ren­delkező boltok nem tudnak nagy választékot tartani. Több esetben az üzletvezetők hely­telenül rendelik meg az árut, szükségleten felül szereznek be bizonyos cikkeket. A vizsgálat kiterjedt a rak­tározás körülményeire is. Meg­állapították, hogy szinte vala­mennyi helyen kicsiny a rak­tár, és az árukat a selejtező- dés veszélye fenyegeti. Ezt ta­pasztalták Siófokon az fmsz 5- ös számú ruházati boltjában, az 1-es számú vas-, edény- és üvegboltban, valamint az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat balatonföldvári 74-es számú ruházati boltjában. Megvizsgálták a tűzrendésze- ti előírások pontos megtartását is. A siófoki 1-es számú vas­bolt padlásán és a kőiöshegyi 6- os számú földművesszövet­kezeti boltban gyúlékony anya­gokat tároltak nagy mennyi­ségben. A NEB megfelelő határoza­tokat hozott a hibák megszün­tetésére. Hagy eredményesebben gazdálkodjanak a szövetkezetek Megyei vezetők látogatása Bélaváron és Komlósdon A közös gazdaságok meg­alapozásához lehet adni általá­nos érvényű irányelveket, de egy-egy szövetkezet eredmé­nyes működéséhez az szüksé­ges, hogy a felsőbb szervek szakemberei a helyi adottsá­gok, lehetőségek ismeretében konkrét javaslatokkal segítsék a tsz vezetőségét, tagságát. Az irányítás e módszerének el­terjesztését mindinkább sür­geti az élet. Alaposabban meg­ismerni egy-egy szövetkezet helyzetét, tanulmányozni, ér­tékelni eddigi munkáját, to­vábbi terveit, tanácsot adni újabb célkitűzéseinek megha­tározásához és megvalósításá­hoz — ezért látogatott el ked­den és szerdán a nagyatádi és a barcsi járás két-két tsz-köz­ségébe Szirmai Jenő, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Illés Dezső, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője, Gajdi Imre me­gyei főállatteinyésztő és Urai Ferenc, az Állatfargalmi Vál­lalat igazgatója kíséretében. E cikkünk a barcsi járásban, Bé- laváron és Komlósdon szer­zett tapasztalatokról ad szá­mot. A jó kezdés fél siker Bélaváron a múlt év elején fogtak hozzá a közös gazdálko­dáshoz. Nem váratott sokáig magára a brigádok kialakítá­sa, a tavaszi vetés, majd a nö­vényápolás megszervezése. Az első év úgyszólván minden munkanapját kellően haszno­sították a közösben a Hetedik FártkongresszuS Tsz tagjai. Szorgalmuk megérlelte gyü­mölcsét Minden növényféle­ségből többet termeltek a ter­vezettnél és az előző évinél. Részesedésre munkaegységen­ként 27 forint 50 fillér érték jutott Az 1961-es esztendőre pedig 33 forintos munkaegysé­get irányozhattak elő. Mondta teltek rá. Azt csakhamar be­is nekik Szirmai elvtárs: — Van maguknak egy rossz szom­szédjuk: Somogyudvarhely. Ott mindent csináltak a kez­detben, csak nem dolgoztak szorgalmasan. Az induló év terheit mosit esztendőkön át cipelhetik. A bélaváriak dicsé­retére szolgáljon, nem erről a szomszédról vették példát. Ki­tartó, szívós munkájuk ered­ményei nem maradnak el. A komiósdi Terv Tsz a me­gye Jó szövetkezeted közé szá­mított korábban. A felfejlő­dés után, 1959-ben azonban a belső bajok, a nem kielégítő munka következtében nem gyarapodott kellően a közös vagyon, s alacsony lett az osztalék. Szerencsére még ide­jében felfigyeltek a hibákra, és határozottan hozzáfogtak a dolgok rendbehozásához. Kö­vetkezetesen megvalósították közgyűlési határozataikat, s az 1960-as évet 36 forint 25 filléres részesedéssel zárhat­ták. Az idén? Nagyobb aka­dály már nem áll továbbhala­dásuk útjában. Helyes volt az elnökcsere A látogatás egyik célja az volt, hogy a megyei pártbizott­ság vezetői megállapítsák: he­lyes volt-e az einökcsere Bé­laváron. A faluból kapott le­velek és értesülések ugyanis ellentmondtak egymásnak. Há­nyadán állunk hát ezzel az üggyel? Csorcz István elnökké vá­lasztása után tanfolyamra ment. Amit ott hallott, azt igyekezett otthon a gyakor­latban megvalósa'tani. Mi ta­gadás: néhány embernek nem tetszett az elnök határozott fellépése és a törvényes ren­delkezésekhez való ragaszko­dása. Mégsem emiatt nehez­látták, hogy az alapszabály megtartása mindnyájuk érde­ke. Ám azt nem szívlelhették hogy elnökük mániákusan gya­nakvó és fenyegetőző — olyan, mint aki megrészegedett a ha­talomtól. Ezért váltották le és nem másért Utóda, Novákovics Mihály gyorsan beletanult a vezetés- be. Amióta ő tölti be az el­nöki tisztséget, javult, erősö­dött a közösségi szellem szövetkezetben, és még jobban haladnak a munkákkal. Akad, aki szerint nem való vezető­nek, mert utolsóként lépett tsz-be. Ez azonban nem elfo­gadható érv. — Munkájuk alapján értékeljük az embere­ket, s ma itt azt tapasztaltuk, hogy Novákovics elvtárs jól dolgozik, ezért egyetértünk azzal, hogy őt választották el­nöknek — mondta Szirmai elvtárs a tsz-vezetöség szer­dai ülésén. Illés elvtárs pe­dig hozzátette: — Megkérjük magukat, hogy volt elnökük­ről ne feledkezzenek meg. Se­gítsék abban, hogy beteg lé­vén megfelelő beosztásban dolgozhassák, és legyenek se­gítségére abban is, hogy meg­szabaduljam emberi hibáitól. A fő irány megválasztása Egy vagy néhány esztendő alatt a növénytermesztés és állattartás csaknem minden ágazatával foglalkoztak a tsz­ek. A termelés szakosítása, a T ú (teljesítették az állatfelvásárlási tervet Az ünnepek előtt a Somogy me­gyei Allatíorgalirti Vállalat tabi kirendeltségének körzetében is megnövekedett a felvásárlás. Az első negyedéves tervet a hét kö­zepéig már jóval túlszárnyal­ták. A felvásárlási tervben szereplő 1630 sertés helyett 1886 darabot ad­tak át a húsüzemeknek. Vágómar­hából a terv szerinti 790 helyett 818-at vásároltak fel, ebből 70-et átadtak a termelőszövetkezetek­nek továbbliizlalásra, a többit pe­dig feldolgozó üzemekbe küldték. A sertések nagy részét a torvaji, a nágocsi és a kapolyi termelőszö­vetkezettől vették át. A felvásá­rolt sertések 20 százalékát, a vá­gómarhák 50-55 százalékát a ház­táji gazdaságok adták. A Finom- mechanikai vállalat autó­javító üzemé­nek első ud­varrészét üvegtetővel látják eL Az építkezés 280 ezer forintba kerül. Kénün­kön: A válla­lat ipar tanu- 1 ői társadalmi munkában a vasszerkezetet "estik. f HORVÁTH JÓZSEF: sok szegélyezték életútját, s! gazdálkodás fő irányának megválasztása — ez a követ­kező lépés. A komlósdiak az állattenyésztés mesterei. Amint a szövetkezet elnöke, Balogh István mondta: a legfőbb gon­dot a szarvasmarhatenyésztés­re fordítják. Közös gazdasá­gukban jelenleg 105 szarvas­jószágot tartanak, ebből .31 te­hén és 25 üsző. Van tehát utánpótlás, több fiatal állatot foghatnak tenyésztésbe. Ser­tésállományuk — amely 474 darabot számlál —- szintén na­gyon értékes. Földjeik termő­ereje egyre növekszik. A 667 hold közös szántónak csak­nem a felét istállótrágyázták a múlt év ősze óta. Szántójuk felén szálas- és ahraktakar- mányt termesztenek. — A ta­karmányféleségek összeválo- gatásán azonban a jövőben módosítani kellene — javasol­ta Gajdi elvtárs. Ha elfogy a bíbor here, kár mindjárt a lu­cernához nyúlni. A pillangós- takarmány nagy részét télre kell tartalékolni. Kevés a 10 hold csalamádé és a 20 hold silókukorica. Az sem a legsze­rencsésebb, hogy őszi árpát 112, kukoricát viszont csak 101 holdon szándékoznak termel­ni. A következő évtől kezdve inöveljók a kukorica vetéste- jrületét az árpa rovására. : A bélaváriak egyik fő mind csak azért, hogy előny ö-»vénye a burgonya. Tavaly több sebb színben tündökölhessék. Smint 130 mázsás termést ta­(34) De boldog volt. Júlia min-»kari toltak be egy-egy holdról Bottlik Jenő is egy szesz­gyáros öntudatával és fölényé­vel fogadta vejét, Szerencsés Jánost. A két férfi feszélyezet- ten méricskélte egymást. Sze­rencsés felkészült erre a talál­kozásra, mégis kissé félszegen mozgott új rokonsága körében. De azért sikeresen túlestek az ismerkedésen. Bottlik volta­képp meg volt elégedve vejé- vel. Érdemesnek találta arra, hogy ha majd eljön az idő, magához emelje. Szerencsést pedig némiképpen még meg is hatotta az após gondoskodása. Júlia ugyanis kieszközölte, hogy a gyártól egy kétszobás összkomfortos lakást kapjanak, és az após ezt segített beren­dezni. Szerencsés könnyen be­le is nyugodott ebbe az adako­zásba. Fejedelmi érzés volt számára ez a pompás otthon. Júlia egyébként korántsem ra­gaszkodott ahhoz, hogy túlsá­gosan sűrűn ellátogassanak szüleihez. Éljék most már a maguk életét. Hónapok múltak el a házas» ságkötésük óta, de a vonzalom még csak nőtt közöttük. Júlia varázslatos hatással volt Sze­rencsésre. Elbűvölte finom modorával, tapintatával, min­dig friss gyöngédségével, min­denre kiterjedő gondoskodásá­val. A férfi-nagyon hálás volt Júliának. Apró meglepetések­kel igyekezett a kedvében jár­ni. ö maga mondta ki a szen­tenciát: Júlia legyen csak há­ziasszony, el tudja ő tartani, nem kell a gyárba járnia. Jú­lia még szabadkozott is, de az­tán »engedett« az ura akaratá­nak. Szerencsést csak az zavarta, hogy Júlia túlfűtött ambíció­kat táplált. Folyton sarkallta őt, ellátta ügyes és ravasz uta­sításokkal, amelyek mind egyetlen célra irányultak: egyengetni voltak hivatottak Szerencsés felfelé ívelő kar­rierjének pályáját. Szerencsés kitűnően érezte magát munka­körében, de Júlia határozottan lovalta: — Miért érnéd be ennyivel? Mennyivel különb Polányi, az igazgatóhelyettes nálad? A bo­kádig sem ér fel szakértelem­ben, megbízhatóságban! Es miért hanyagolod el Benkőt? Ez a barátság nagyon fontos. Benkő, majd meglátod, még sokra viszi. Előbb-utóbb felka­paszkodik. S akkor majd a hó­nod alá nyúl Az a baj, hogy te nem vagy eléggé céltudatos. — Hagy el, Júlia, ehhez te nem értesz! — kérlelte szelí­den. — De igenis érték. Én tu­dom, mit akarok! Bár te vol­nál ilyen előrelátó! Manapság olyan világ van, amikor a ma­gadfajta ember mindent elér­het, ha elég esze és bátorsága van hozzá Szerencsésnek titokban na­gyon is imponált Júlia okos­sága. Júlia célirányos nevelő­hatása észrevétlenül belopako­dott Szerencsés magatartásá­ba. Nem is vette észre, hogy mind gyakrabban törleszkedik Haraszti igazgatóhoz, s olyan­kor is felsiet a pártirodára egy kis »pofafürdöre- amikor er­re semmi szükség sem volna. Apróbb-nagyobb megalkuvá­denkit és mindent kipótolt azj életében. Még Benkőt is, aki-J tői mindinkább elszakadt., :Az idén szántójuk 18 százaié kán ültetnek burgonyát. Meg­próbálkoznak konzervipari nö­... A Szerszamárugy ár te-jj vények termelésével is. A herautója vígan nyelte a kilo-Smunkaigényes növények teir­métereket. Szerencsés János a»rnőterületét azért is kell nö­vezetőfülkében ült, és a térké-^vélniük, mert hovatovább az desz a gondjuk, hogy mivel ^foglalkoztassák a szorgalmas pet tanulmányozta. — Mennyire is van TSszagér- cze? Ügy nézem, a szolnoki ^asszonyokat, hídtól még ötven-hatvan kilo­méter. — Annyi, és ráadásul rossz úton — bólintott a sofőr. — De 'y Mindig sok tehenet tartottak majd meg tetszik látni, megéri,»Bélaváron. Az 1828 hold össz- Szerencsés elvtárs! Én már» erűidtől rendelkező tsz-nek jártam itt, hányszor is? Két-f1™ swu^asnun-hája van. A 04 hí) 7rtni rtOT/locorfolrKovi Tenyészmerhálcat vásárolnak _ . „ »háztáji gazdaságokban 350 szer. Csuda jo volt. Mondha-£szarvasjószágot írtak tóm, nagyon rendes nép a ti-Sjmárciusbam. Az állatsűrűség- szagérczei. Jómódúak, szíves»ítel tehát nincs baj. Az állo- vend égiá tök. Kérem, a «únőségét azonban fel­,,,, u 1 'i. fctetlenul szükséges javítani. Az múltkoriban halvacsorat EoztekJ?^lattart0sr01 fokozatosan tól-_ «ocutauKiiiaoíUi. lUSttii Tői­a brigádunknak, hát én méggieinek át az állattenyésztésre, olyan halászlét sob .n et-»Tcp ük szerfent a 3r tehé"h°-' I , A közös marhaállományt egyetlen új istállóban tartják^ (Az épülettől talán 3(K) méterre van a villanyvilágítással el­látott lóistálló, de a szarvas- marhák »új palotájába« nem vezették be az áramot. A vi­zet kézzel húzzák, a répavá­gójukat is kézzel kell hajtani! Tervezők és építők, jól van ez így?) Tető alá hoztak az el­ső évben egy 100 férőhelyes szerfás növendékistállót is. En­nek egyik része üres, a másik részét pedig sertésekkel népe­sítették be. Ügy számoltak, hogy növendékistállót építe­nek az idén is. A megyei ve­zetők ezzel szemben azt java­solták, hogy építsenek szer­fás sertésszállást, fiaztaitót, a kocák, a süldők helyére pedig kössék be a növendékmarhá­kat — hiszen erre a célra lé­tesítették ezt az épületet. Meghonosítják a lucernát Gyenge erőben vannak a bé- lavári földek. A sok állatot főleg a legelőn és az aránylag nagy kiterjedésű — 386 hold- nyi — rét gyenge amnőségü szénaterméséből tartják. Jobb takarmányra van szükség. A rétek rendbehozására javasol­ta Szirmai elvtárs: adják ki kétéves időtartamra használat_ ra a tagoknak. Egyezzenek meg velük abban, hogy a háztájiból hordják ki rá a trágyát. Erre a célra ingyen adjon fogatot a szövetkezet. A széna meg­határozott része a tagot ille­ti meg. Csak a szorgalmas csa­ládokat részesítsék ebben a kedvezményben. A legfőbb dolog mégis az, hogy honosítsák meg a nagy termést adó lucernát. Tavaly mindössze két holdon díszlett ez a növény. Egyik holdon ma­got fogtak. Az idén már — megfelelően előkészített talaj­ba — 10 holdon telepítenek lu_ cérnát. Gerlecz István mező­gazdász szaktanácsai alapján ebben az évben a tavalyinak háromszorosára növelik a más pillangósok — a szarvaskerep és vöröshere — termőterületéi. A Lókai részben, pedig — köz­vetlenül a Dráva mellett — megpróbálkoznak majd öntö­zéses takarmánytermesztéssel. Több húst adnak közfogyasztásra Mindkét szövetkezeti köz­ségben tapasztalható: több szerződött állatot hizlalnak, mint tavaly. Komlósdon 20 mázsa baromfit a háztáji gaz­daságok adhak majd át a föld­művesszövetkezetnek. (A to­jásértékesítés éves irányszáma: 50 ezer db, s az eddig eladott mennyiség 43 ezer db.) Hízott sertést tavaly 215 db-ot érté­kesített a Terv Tsz, az idén pe­dig a tervezettnél is többet, 290-et ad közfogyasztásra. Van miből. Jelenleg 83 sertés, áll hízóban, 104 süldő és 206 ma­lac nevelődik az ólakban. A bélavári Hetedik Pártkong­resszus egyetlen disznót sem értékesített tavaly. Most azon­ban 160 sertés hizlalását terve­zik. Süldőjük és takarmányuk van hozzá. Sőt Urai elvtárs ja­vaslatára úgy döntöttek, hogy terven felül 40 baconsertést is átadnak az Állatforgalmi Vál­lalatnak. íem. örülök — tetű sofőr hízelegve —, rencsés elvtárs lett jdén 26 tény . lóinak.' "* vettek háztájiból. "í " már nx-r — »vei arigád-piünit abban, hogy valamelyik vezető, és ezentúl itt lesz eze-Jkaposvcl gy: törzstenvészetbü ken a jó kis kiruccanásokon, »kapjanak 2«>—22 vemhes »üszőt — * mondta Gajdi eiv- (Folylatjuk.i »társ. A közös gazdálkodás, a szö­vetkezeti, a falusi élet még számos apróbb-nagyobb kér­dése került szóba a látogatás során. Szirmai elvtárs mind­két helyen — főleg Komlósdon, ahol a vezetőség kibővített ülé­sén több asszony is részt vett — hangsúlyozta: — A szövet­kezeti vezetek a tagokkal szót értve irányítsanak, igy dönt­senek minden fontos kérdés­ben s azokról a javaslatokról is, amikről ma esett szó. Jól megszervezni a mindennapi munkát, közbon mindig töp­rengeni n/s>n: hogyan hatód­junk tovabti, milyen irányban fejlesszük gazdasagunkat — ez az előrejutás és a szövetkezet erősödésének egyik alapja. Kutas Jt'z.v

Next

/
Oldalképek
Tartalom