Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

Péntek, 1961. április 21. SOMOGYI NÉPLAP Premizálás a termelőszövetkezetekben Zákányi Istvánná, a homokszentgyörgyi földművesszö­vetkezet felvásárlója hetenként 22 000 db tojást vesz át. Bojtor Béláné ezer tojás átadására szerződött, s ennek nagy részét már a felvásárló helyre vitte. Minden száz hold szántóra 55 szarvasmarha jut Csákányban A marcali járás községei kö­zül a föld arányához mérten Csákányban a legnagyobb a szarvasmarhaállomány. A La- tinka Sándor Tsz közös istál­lóiban és a háztáji gazdaságok­ban csaknem 550 'szarvasmar­hát tartanak számon, vágj is minden száz hold szántóra 55 szarvasmarha jut. Évről évre szaporodik az állomány. A sta­tisztika tanúsága szerint még sohasem volt ennyi tehén, borjú és hízómarha a község­ben, mint amennyi most van. A szövetkezeti tagok maguk teremtette közös istállóiban a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik. A gondos takarmá­nyozással, az állattenyésztők szakszerű és lelkiismeretes munkájával olyan állapotokat teremtettek* hogy igényes kül­földieket is elhozhatnának ide látogatóba: íme egy kép ha­zánk fejlődő nagyüzemi mező- gazdaságából. A szövetkezeti vezetők most a szarvasmarhaállomány mi­nőségének fejlesztésére törek­szenek. Van mit tenniük, hi­szen a tagok belépésükkor leg­rosszabb tehenüket vitték a közösbe. A 74 egyedből álló te­hénállomány egy részének te­nyésztésben tartása nem gaz­daságos, nem célszerű. Az állo­mány minőségét úgy javítják, hogy közben ne csökkenjen a tehénlétszám. A tenyésztésből kivont tehenek helyébe mái eddig 23 előhasú üszőt állítot­tak be. A háztáji gazdaságok­ban levő — a háztáji méreteit meghaladó és a tsz-gazdák ál­tal is eladásra szánt — tenyész- üszőket azonban már képtele­nek felvásárolni. A piackutató szerveknek fel kell figyelniük erre a jelenségre, és a Csákány­ban fölöslegesnek mutatkozó jószágnak piacot kell biztosíta­niuk. ■ Az elmondottakból követke zik, hogy a csákányiaknak — a járási irányító szervek meg­ítélése szerint is — elsősorban a szarvasmarhára kell nagy fi­gyelmet fordítaniuk. S nem csupán a tenyésztés, hanem az igen jól jövedelmező hizlalás is elsőrendű fontosságú. A La­tinka Tsz szíves-örömest kész meghizlalni minden tenyész­tésre alkalmatlan és más ha­szonállatot. Az idén például a tervezett 64-gyel szemben 70- nél is többet akarnak meghiz­lalni. Májusban küldik el a hí­zómarhák első csoportját, nem egy közülük minden bizonnyal kiváló minőségű lesz. Október­ben számítják eladni az utol­sókat. A hízóban levő bikák és tinók súlya már most meg-' haladja a 300 kilogrammot Az 1000 hold szántójú termelőszö­vetkezet, előreláthatólag csu­pán a közösben hizlalt marhá­ból és sertésből 500—550 mázsa húst ad az idén a népgazda­ságnak. A szövetkezet vezetői már a jövő esztendőre is gondolnak, s válogatják azokat az egyede- ket, amelyekből 1962-ben lesz hús és zsír. Ez a fajta gondol­kodás méltó az' új nagyüze­mek vezetőihez. & szövetkezeti mozgalom történetében a múlt év volt az az időszak, amikor a legtöbb szó esett a premizálásról, ami­kor a legkiterjedtebbben al­kalmazták a jobb, eredménye­sebb munka külön javadalma­zásának ezt a módszerét Vita is támadt, a kísérletezés köz­ben hiba is fordult elő, de egy év tapasztalatai bebizonyí­tották: helyes, ha a szövetke­zeti tagok öntudatának fejlesz­tésével egyidejűleg építünk közvetlen anyagi érdekeltsé­gükre a közös gazdaság erősí­tésében, a termelés fokozásá­ban. Ezért javasolták' országos, megyei és járási szerveink a szövetkezeteknek, hogy az idén is bátran folyamodjanak ehhez az eszközhöz — de most már nem a botladozások lehe­tőségét is nagymértékben ma­gukban rejtő próbálkozások út­ján, hanem az eddig bevált ta­pasztalatokból leszűrt irányel­vek alapján. Javasolt irányel­vekről van szó, nem pedig kö­telezően előírt sablonokról. Az irányelvek közül bármelyik szövetkezet kiválaszthatta azt. amelyiknek alkalmazásától a legjobb eredményt remélte. A tervismertető közgyűlések na­pirendjén fontos kérdésként szerepelt a premizálás miként­jének megvitatása is. De azóta is latolgatják sok helyen: job­ban járunk-e, mint tavaly, nem csalódunk-e számításunkban? Jobban keli járniuk, nem csalódhatnak, ha megértik, hogy szorgalmasan, becsülettel kell dolgozniuk egész évben. Ahol tavaly nem vették ki a földből azt az értéket, ami ben­ne rejlett, ott rendszerint ép­pen az anyagi érdekeltség nö­velését hanyagolták el. Ezek­ben a szövetkezetekben is fel­ismerték most a premizálás je­lentőségét. Ennek egyik módja az, hogy a tervezettnél nagyobb mennyiség bizonyos hányadát — 20—50 százalékát osztják ki prémiumként. Hasznára válik ez a tsz-nek is és közvetlenül a tagságnak is. Vegyünk egy példát. Az egyszerűség ked­véért — mondjuk — 1 holdra 90 mázsa burgonyát terveztek, s az ennél nagyobb hozam 50 százalékát fordítják prémium­ra. Ha 120 mázsát takarítanak be, akkor 15 mázsa a prémium, a másik 15 mázsával pedig a közös gazdaság készlete gya rapszik. Ha nem premizálná­nak, akkor — példánknál ma­radva — esetleg csak 90 má­zsa lenne a termés, de a meg­határozott prémium arra ösz­tönzi a tagokat, minél nagyobb arányban szárnyalják túl a ter­vezett hozamot, mert akkor több jut nekik prémium fejé­ben is. Ezért törekszenek maid arra, hogy családtagjaikat is bevonják a munkába, és így idejében végezhessenek a ka­pálással, szedéssel stb. A termelési terv túlteljesíté­se nemcsak közvetlen anyagi előnnyel jár — közvetettebb módon is szolgálja a tagság ja­vát. Több terményért több pénzt kap a szövetkezet, s eb­ből az összegből gyarapíthatja közös vagyonát, és többet fi­zethet munkaegységre is. És éppen ez a premizálás alapel­ve: ösztönözzön a többterme­lésre, a jobb munkára — s ez­által szolgálja a közös gazda­ság erősítését, és mind közvet­ve, mind közvetlenül a tagság anyagi helyzetének javítását. Minden olyan úgynevezett pre­mizálás, amely a termelés emelése nélkül növelné a ta­gok részesedését, helytelen és megengedhetetlen. Osztani csak abból lehet, amit megter­meltek, prémium csak abból a terven felüli termésmennyiség­ből jár, amit szorgalmasabb, odaadóbb, gondosabb munká­val, nagyobb erőfeszítéssel ál­lítottak elő. Az az eljárás, amit eddig is­mertettünk, a premizálás) >»k csak egyik módja. Ebb.n az esetben a terven felül termelt mennyiség bizonyos hányadát, a többlettermés 20—50 százalé­kát adják ki prémium címén. Szőlőnél, kukoricánál, burgo­nyánál, takarmányrépánál célszerű ezt természetben ki­adni. A cukorrépánál viszont többlettermésből járó pré­miumot pénzben vagy cukor­ban fizették, illetve osztottak ki tavaly is a tsz-ek. Az orda­csehi Március 15. Termelőszö­vetkezetben például éppen a cukorrépatermelésben mutat­kozott meg a premizálás üdvös hatása. A feltételek ismerteté­se után tüstént akadt gazdája minden parcellának, s bármi­lyen volt is az időjárás, a cü- korrépatáblát nem lepte el a gaz. Pedig év közben még csak találgatták, mennyi lesz a jó munka külön jutalma, a betá- karítás után viszont kiderült, hogy holdanként mintegy 50 mázsa a többlettermés, s a meghatározott arányban meg­kapták a prémiumot. A másik módszer: az egész termésből való premizálás. Ta­valy erre nemigen volt példa megyénkben, az idén azonban szinte a tsz-ek többségében al­kalmazzák. A fanyódi járásban például — amint Nemes János. a járási pártbizottság titkára tájékoztatott bennünket — az egész termésmennyiség 10 szá­zalékát fordítják erre a ,‘élra feltéve, hogy a tervezett hoza­mokat elérték vágy ' túlhalad­ták. A somogybabodi Petőfi Termelőszövetkezetben kuko- licából 30 mázsa csőtermést irányoztak elő. Ebből 3 má­zsát kap a tsz-tag, ha egész évben gondosan megművelte parcelláját és ősszel a szárat is letakarította. Kiszámítottak, hogy a tervezett hozam eléré­se esetében a prémiumon felül annyi munkaegységet írnak jó­vá egy-egy hold után, ameny- nyire 750 forint értékű része­sedés jut. A területet a premizáló szö­vetkezetekben családokra bont­ják. A prémiumot — tehát a megtermelt mennyiség 10 szá­zalékát — nem a terület, b • - nem a kukoricatermelésben teljesített munkaegységek ará­nyában osztják el a tagok kö­zött, a munkacsapaton belül. Miért jó ez a módszer? Lás­sunk erre is egy példát. Szin­tén az egyszerűség kedvéért ve­gyük úgy, hogy egy csapat 20 hold kukoricát termel. A par­cellák között a talajerőt ille­tően még mindig vannak kü­lönbségek. A dűlő egyik ré­szén 35, a másik helyen eset­leg csak 25 mázsát terem egy hold, holott mindegyik azonos munkát kapott. Igazságtalan­ság volna az utóbbi parcella művelőjét kihagyni a premizá­lásból csak azért, mert gyen gébb minőségű föld jutott ne­ki, de legalább annyiszor és olyan gondosan megkapálta a kukoricát, mint a többiek. Az első parcellán pedig a ter­méstöbbletet nem kizárólag a gondos munka hozta létre, ha­nem az is, hogy frissen trágyá­zott a föld. E különbségeket ki­egyenlíteni, az igazságtalansá­gokat elkerülni csak úgy le­hetséges, hogy a munkacsapat 20 holdját együtt vesszük szá­mításba. S ha ez a terület a tervezett 600 mázsával szem­ben 700 mázsát termett, akkor 10 százalék, vagyis 70 mázsa a prémium. Ezt a 70 mázsát te­hát annyi munkaegységre oszt­juk el, amennyit az egész mun­kacsapat a 20 hold kukorica termelésére fordított. Nem csökkenti ez a módszer az egyéni felelősséget? Nem csök­kenti, hanem növeli. Hiszen a mondjuk 10 tagú csapat min­den tagjának munkájától köz­vetlenül függ a termésmeny- nyiség, a prémium alakulása. A munkacsapat ösztönzi tag­jait, az egyéni felelősséget fo­kozza a kis közösség fegyel me, munkaerkölcse. A munkacsapatonkénti pre­mizálás — amelyben személy szerint mindenki a végzett munkája alapján kap prémiu­mot — azért jó tehát, mert közvetlenül összekapcsolja az egyén, a kis és a nagy közös­ség érdekét, erősíti a tagokban a közösségi érzést, érdekeltté teszi őket abban, hogy ne tűr- ,jék meg a hanyagságot, szorit- ák becsületes munkára társai­HGRYÁTH JÓZSEF: (48) ra. Hiszen csak rá kell nézni egészen megfiatalodott az új: módiban! Szerencsésnek na-j gyom is imponált az az új mó­di, a figyelmet keltő elegancia.- De azért benne megszólalt az< íkat. De előnyös azért is, mert (nem kell parcellánként lemér­em a termést, hanem a munka­csapat területén termelt össz- Jmennyiség mázsálási adata — Nem, nem, ezt még meg- gasba. Nem, nincs ereje el- »-nagyságos árnak" szólítania, varratom neked. Jó, nem kell lemcezésre. Még meghallja valaki, viselned a gyárban, ez legyen Az arany és Júlia jóvoltából Amire hazamegy a gyárból, pom­okosság is: mi lesz, ha a gyár-falapján számíthatják ki a pró­bán szembeötlik a h irtelen y m i irmot, változás? Azzal mégsem áll-* hat oda, hogy kihúzták a köl-ff TaVäty BlÓg SOfc 1)6^611 tapo- csömkötvényét, hiszen errőlfgatóztak, s a premizálás örve egy alkalmi ünneplők Hát nem Szerencsés; Pompás körűimé- íehérre ________________________ ö rülsz, te ven mackó? Mi? nyék köze jutott. Előszőr ls mindenki tudott volna. Am, Ju-Salatt részes művelést folytat­Lehajolt és egy gyöngéd csó- semmiféle pénzüggyel nincs Pf5 falatok varjak. Júlia való- üa eltökéltségével nem hasz-*tak. Visszaütött ez az elvte­kot lehelt Szerencsés homlo- dolga. Júlia magára vállalta és ságos konyhaművész. Szeren- naji a józan ellenkezés. ff___________________________ k ára. Ezzel le is vette a lábé- az öreg Bettiik segítségével csfs PP™ győzött ismerkedni^ a Aminthogy hiába tiltakozott* ról a férjét szépen el is igazítja ezeket az újféle, sohasem kóstolt íz- Szerencsés a gyakori társasva-ff De mostanában mindig így “gyeket. Tény, hogy ennek az ^ y<^ ételekéi s a csorák, a kissé túlságosan fé-í történik ez náluk- Júlia tér- ordongo* asszonynak bőven van cos paiac:kozotrt dótok nyesre sikeredett vendóglátá-ff s»™*« el. Pénze. Keze alatt életre kelt kaL ^ etkezes valóságos cere- ^ ^átt is. Rövid idő alatti momava lett. Júlia maga szed egy ^ társaság szokott a há_* a a fer?e tányérjára, meghatóan zukíhaz. Ez azzal kezdődött,8 önzetlen. Szerencsés kapja a hogy Júlla meghívta vacSoráraff legfinomabb falatokat. Szeren- unokafivérét, . Bottlik Elemért.* A pusztakovácsi Dimitrov esés eleinte borongósan vette Bottlik Elemér magánéletéi* Termelőszövetkezet- kürtös- tudomásul az új házirendet, de - ... «pusztai üzemegységében jelen­.—~—----------—---------_ avön-ffédpn el Kari- aztán megszokta. A jót könnyű y e, es semmi 1_^tósszerepük van a fiataloknak: d ik az életén. S ezt, a démoni ' ^'. - J megszokni. Csak egyetlen új- zonyosat sem lehetett tudni fog-ff szép számmal és szorgalommal donsággal nem tudott igazán lalkozása felől. Ügy tudták ró-S veszik ki részüket a mezőgaz- megbarátkozni. Nem fért a fe- ta, hogy mérnöki diplomái a ff űasagi munkából, iébe. miént ragaszkodik Júlia ...................... . . 8 Az fizemeavsétJ ifiústá l enség. Ügy ütött vissza, hogy a közös kukorica és'széna fele vagy nagyobb része a háztáji gazdaságokba került, a szövet­kezet állatállományának pe­dig nincs elegendő takarmánya. A mértéken felüli premizálás vagy a részes művelés miatt ilyen bajok adódtak Berzen- cén, Csökölyben, Gyugyon, Marcaliban, Mesztegnyőn, Sző- kedencsen, Szegerdőn, Igáiban, Szentgáloskéren és másutt. Hogyan tűrhették ezt a szövet­kezeti vezetők? Ilyen »premi­zálásnak« nincs létjogosultsá­ga. A közös gazdaság erősítse az elsődleges — a közös a lét­alapja a szövetkezeti paraszt­nak. A vehetők szilárd helytál­lása kell ahhoz, hogy jottányit se engedjenek a premizálás hegyes elvétől. Ne engedjék, hogy bárki is jogtalan anyagi előnyre tegyen szert a közössé­gi érdek rovására. Hasznos do­log a premizálás, jó hatása van a prémiumnak, örömmel fo­gadják azt a tsz-tagok. De em­lékeztessük is rá őket egész évben, hogy mik azok a felté­telek( amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy prémiumban ré­szesülhessenek. Nemcsak a növénytermesz­tésben, hanem az állattenyész­tésben is van helye a közvet­len anyagi érdekeltség fokozá­sának. Zárná rdiban, Szó Iádon, Siófokon a közös sertésállo­mány fejlesztésében nagy ré­sze van annak is, hogy adtak prémiummalacot az ellető ka­násznak. A szöllősgyöröki Kos­suth Tsz-ben a kifejt tej, a hí­zómarhák súlygyarapodása és a borjúnevelés eredményessége alapján jutalmazzák az állat- gondozókat. Es ez így van rendjén. Mert ha kap prémiu­mot a jószággondozó, akkor még lelkiismeretesebben látja el az állatokat, s ebből az egész tagságnak haszna származik. Akadnak olyan szövetkezeti vezetők, akik elvtelen enged­ménynek tartják a még oly he­lyes premizálási módszerek al­kalmazását is. Egyesek a kö­zös gazdaság gyengülését féltik ettől, s ezért ellene vannak. Nem elvtelenség, nem visszalé­pés, nem szükséges rossz a helyes premizálás, hanem a közös termelés fellendítésének egyik módszere. Ahol prémium nélkül, csali munkaegység-jó­váírással is meg tudják oldani a termelés növelésének felada­tát, . ott nem kell premizálni* hiszen a premizálás nem köte­lező. Ha a tagságnak öntudata már olyan fokon áll,' hogy kü­lön anyagi juttatás nélkül is becsülettel megteszi dolgát, akkor nem is lenne indokolt a premizálás bevezetése. De a munka szerinti jövedelemelosz­tás elveinek megfelelő premi­zálási módszer helyes és jó ott, ahol erre szükség van. Premi­záljanak hát a közös gazdasá­gok, hogy minél több termést takaríthassanak be, minél több árut adhassanak az országnak, minél jobb életet teremthesse­nek tagjaiknak. Kutas József lenkézik, aztán nem ellenkezik. a vagyon. Tudomásul vette, hogy élete új Szerencsés mohón élvezte mederben folydogál, hanyatt sok jótéteményt. Egyszer-más- féküdt a habokon, és bódultán szór rosszallóan megjegyezte úszik, amerre viszi a víz. ugyan, hogy Júlia túlságosan tudo^suí ^ üj beendet, de Júlia démoni erővel uralko- elhalmozza minden jóval, de A kiirtöspusztai tsz-íiataiok bekapcsolódnak az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalomba erőt, az aranytól kölcsönzi. Sze- tóttá a szemrehányást, rencsés pedig abbahagyta a — Drága szivecském, te any- viaskodást azzal a kínzó gon- nyit szenvedtél, s annyit nélkü­so gon- nyit szenvedte!, s annyit neucu- jébe, miént ragaszkodik Júlia ... 5 Az üzemegység ifjúságát ösz­dolattal, hogy az arany uralgó- löztél életedben, hogy sohasem althoz, hogy ő minden étkezés- ’ üe akamu'kor megKerdez'gszefogó. KISZ-szervezet leg- dik rajta. Hadd uralkodjék, ez kárpótolhatlak érte. után megegyen egy szelet saj- »pillanatnyilag éppen ál-*utóbbi taggyűlésén a fiatalok a végzete, ezzel szemben tehe- Fedig Szerencsés ugyancsak tot. De Júlia azt mondta, ebből lást változtatott«. Elemér leg-*Faár László helybeli párttitkár töüen. habzsolta az életet. Júlia nagy nem lehet engedni, ez kómilfó. közelebb két hasonszőrű cim-5— 310 leik«® KlSZ-tag is — ja­-Volt idő, amikor az arany háztartást vezetett be. Nemso- Eleinte az is kellemetlen ér- . . i . ffvaslatára úgy döntöttek, hogy őrjöngő szeszélye oly mélyre kára új lakásba költöznek, zéseket okozott Szerencsésnek, ■|a ls ma§av 02 -2e ^bekapcsolódnak az »Ifjúság a taszította, hogy onnét csak Gondoskodott új berendezésről ahogyan Júlia kiöltöztette. A lencsésekhez. Júliának határo-Jszocjai izmusért« mozgalomba, csodával határos módon emel- is. Háztartási alkalmazottat legjobb belvárosi üzletekben zottan imponáltak az aranyif-ff Aki netán úgy gondolná, kedhetett fel megint. Most vett fel. Szerencsés alig tudta vásárolta cipőit, fehérneműit, Shogy csak pillanatnyi feilán­pedig? Mintha ezek a démoni meggyőzni a romlatlan falusi nyakkendőit. Júlia ügyet sem *golásról van szó, az ugyancsak «sók felröDÍtették volna a ma- lányt, hogy nem szabad őt vetett Szerencsés aggodalmad- (Folytatjuk.) Stéved. A kürtöspusztai fiúk és lányok ugyanis azt is megbe­szélték, hogyan válthatják va­lóra a mozgalom célkitűzéseit. Elhatározták, hogy magukra vállalják a 30 hold silókukori­ca és a 15 hold cukorrépa ösz- szes munkáit, s beneveztek az ifjúsági munkacsapatok or­szágos versenyébe. Az ősszel politikai kört in­dítanak, azon részt vesz mind a 22 fiatal, aid a mozgalomba jelentkezett. A művelődési há2 építésében is segíteni akarnak. Tánc- és színjátszó csoportot alakítanak, valamint kirándu­lásokat, természetjáró túrákat szerveznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom