Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

Szerda, 1961. április 19. SOMOGYI NÉPLAP aját építőcsoportjával végezteti el a községfejlesztési munkákat a Marcali Községi Tanács k régi házkezelési részlegből 35 tagú építőcsoportot ala- Dtt még korábbam a Marcali zségi Tanács Végrehajtó Bi- tsóga. A csoport, amely kö­ves, ács, asztalos, tetőfedő rosokból és segédmunká­iból áll, csaknem egész n át a tanács által megha­tott községfejlesztési beru- ;ások megvalósításán mun- kodik. Tavaly 900 ezer fo- t értékű anyagot és munkát izmáltak fel. Az idén ugyan- íyire számítanak. Jelenleg három új lakást, egy napközi otthonos óvodát és egy autó­buszvárótermet építenek. Ok végzik az állami tulajdonban levő házak tatarozását és fel- új. -ását, járdákat építenek, parkosítanak. Az építőcsoport fenntartása igen kifizetődőnek bizonyult. Egyrészt azért, mert a saját anyagok felhasználásával pénzt takarítanak meg, más­részt pedig azért, mert idejé­ben teljesíthetik a községfej­lesztési terveket. Országjáró iskolások Szombaton indult el ország- ó útjára az első csoport a jus 1. utcai Általános Isko- •öl. A nyolcadik cések és né- ry hetedikes utazott el há- nnapos kirándulásra. Az út- ny: Miskolc, Kazincbarcika, ivafő, Eger, Gyöngyös, Bú- rest. Az első csoport tagjai iővárosban is körülnéztek. Jgyancsak háromnapos ki- ídulásra ment egy másik >port is. Az ő útvonaluk: zfő, Veszprém, Herend, Aj- , Nagyvázsony, Tapolca, szthely. Ma, szerdán reggel iznak el a nyolcadikos lá- ok Veszprémbe és Herendre. hetedikes lányok Veszprém- látogatnak. Az alsósok Pú­it, Szigetvárt és Komlót Iá­ját ják meg. A hatodikos fiúk ■rendre és Ajkára mennek A kirándulások a hét vé­re fejeződnek be. összesem háromszáz tanuló sz részt az országjárásban a ijus 1. utcai iskolából. A ta- lók a kirándulás költségét lönböző forrásokból fedez- c. Gyűjtöttek a takarékban, p tette őket az iskola szülői mkaközössége, a szüleik, fel- sználták a papír- és vas- liadékért kapott pénzt is. » » * A. Csurgói Mezőgazdasági :chnikum 49 tanulója nagy (alommal készül a rövidesen ígkezdődő országjárásra. A ákok megyénktől eltérő ta- jtípusokon gozdálkodó ter- előszövetkezeteket fognak el- sorban megtekinteni. Első út­juk Szarvasra, Mezőtúrra, Kis­újszállásra, a Hortobágyra, Nyíregyházára vezet. Csipkés- kúton, Libicán, Gödöllőn, Her­ceghalmon a kiváló eredményt felmutató állattenyésztő gazda­ságokkal, Sztálinvárosban pe­dig a mezőgazdasági gépek nyersanyagát előállító Vasmű­vel ismerkednek meg. Egerben, Budapesten, Pécsett történel­mi nevezetességeket tekinte­nek majd meg. A tanulók az autóbuszkirándulás költségét abból a pénzből fedezik, ame­lyet a csurgói Zrínyi, Szorga­lom és Búzakalász termelőszö­vetkezetektől az őszi burgonya­betakarításban végzett mun­káért kaptak. fitdcaiviccke Az Utasellátó lefoglalt egy szakaszt. A kocsi folyosóján állandóan nagy a tolongás. Fogy az almuska, az ásvány­víz meg más is. Figyeljük: az egyik társaságot. Ketten hiva­talos úton vannak, egy fiatal­ember Simonfára jön szüleihez. — Te Jancsi —7 szól az egyik pesti kiküldött —, ne haragudj, én már nem magázlak tovább, hiszen te is harmincas lehetsz, mint én... szóval somogyi gyerek vagy. Tudod-e ah a nótát, hogy »Somogvország kellős közepében de nem folytatom, nehogy iúeghallják. Na, igyunk. Isznak. Annyira és annyit, hogy az Utasellátó embere úgy ítéli meg. hogy megvághatja őket. Kéri is tőlük az ital árát,. — másodszor (egyszer már ki­fizették). Nem, nem hagyják becsapni magukat. Jó az emlé­kezőtehetségük. Ennek bizonyí­tására meg is kérdi Jancsi: — Melyik állomást hagytuk el? — Simontornyát — felelik. — Akkor már közeledünk Somogyhoz. — Közel még néni vagyunk, hiszen ez Fejér megye — így az egyik pesti. — Tolnához tartozik Simon- tornya — erősgeti Jancsi. — A földrajzban úgy tanul­tam, hogy Veszprém megyében van — közli a harmadik válto­zatot a másik pesti fiatalember. Céltalan folytatni a vitát. A kérdést azonban el kellene dön­teni. Éppen ideért a kalauz, őt kérik fel döntőbírónak. Vállal­ja. Nagy körülményesen elő­szedi a menetrend-könyvet. La­pozgat. Szétnyitja a vasútháló­zat térképét. Aztán lemondóan legyint: — Sajnos, nem lehetek segít­ségükre, mert ezen a térképen nincsenek megyehatárok. A gyorsvonat robog tovább, száguld a tolnai tájakon ... x. J. Ahol mindenki felmond Amikor benyitok a bélavá- ri Hetedik Pártkongresszus Tsz irodájába, ezzel fogad Gara Tstvánné könyvelő: »Jó, hogy jött. A sok rágalmazás miatt emondtam.« Novákovics Mi­hály tsz-elnök ezt közli: »Nem maradok tovább, felmondtam.« Gerlecz István agronómustól ezt hallom: »Ha fegyelmit indí­tanak ellenem, nem .maradok ;ovább.« Eller József állatte­nyésztési brigádvezető a tsz- einöknek adta tudtul: »Csak a legközelebbi vezetőségi ülésig maradok, utána megválók a tsz-től.« Mi történt itt, hogy minden­ki szinte egyszerre el akar menni a tsz-ből? Szüntessék meg a hibákat Előző este taggyűlést tartot­tak a falu vezetői, a tsz- kom­munistái, s erre meghívták a párton kívüli tsz-elnököt is. Jól dolgozik a tagság, szorgal­masak az emberek — állapí­tották meg a taggyűlésen, de még eredményesebben mehet­ne a munka, ha a hibákat meg­szüntetnék. Mert hiba bizony akad jócskán. A napokban pél­dául olyan területet szántottak fel, melyen a kihordott trágyát még nem szórták szét. A trak­toros azt mondja, hogy az ag­ronómustól kapott erre utasí­tást, az azonban mást állít. A múlt vasárnap 6—7 fogat a vezetőség engedélye nélkül A balatonszabadi Cj Élet Tsz-ben az idén 30 hol­don termelnek burgonyát. Ko­vács János zeto- ros, Vass János és Kanász Gyula gépkezelők: na­ponta négy hol­don ültetik el a gumókat. magánosoknak szántott. Ai agronómus nem irányítja, nem vezeti megfelelő körültekintés­sel a munkálatokat. Ezért azt javasolta a pártszervezet, ha nem változtat módszerén, in­dítsanak ellene fegyelmit. A taggyűlésen hallgatott Novákovics Mihály elnök megsértődött, de a taggyűlé­sen hallgatott Nem mondotta el, mivel nem ért egyet, egy szót sem szólt arról, hogy mit szándékozik tenni a hibák meg­szüntetésére. Másnap viszont felmondással fenyegetőzött. Nincs igaza, hiszen ő is elis­meri, hogy ezek a bajok, ha nem is mind az ő hibájából, de megholtak. Igaz, sokszor ma­gára marad, mert a könyvelő és az agronómus Vízváron la­kik, onnan járnak reggelenként a 7 órás, délután a 4 órás au­tóbusszal munkába, illetve ha­za. Ez — főképpen az agrotnó- rnus esetében — helytelen. A termelőszövetkezetben ma még nem lehet bevezetni a 8 prás munkaidőt. Gerlecz István munkájára, tízéves mezőgazda- sági tapasztalataira délután és este is szükség van. Abban azonban már az elnök is ludas, hogy a húsvét előtti pénteken és szombaton több tsz-tag Víz­várra ment istentiszteletre a tsz fogataival. Ott volt az el­nök is, bár szerinte csak hiva­talos dolga elintézése után ment templomba, vissza pedig gyalog jött. Teremtsenek rendet Gara Istvánná egy éve köny­velő a tsz-ben, s már az el­múlt évben felmondtak neki. A tsz és a község vezetői sze­rint azért, mert nem ismeri a rendeleteket, szerinte azért, mert templomba jár. A taggyű­lésen az ő személye is szóba került. Elmondották, hogy a szociális segélyeket csak több­szöri sürgetésre volt hajlandó kifizetni. Garáné szerint azért, mert nem ismerte ennek mód­ját, s a járástól kellett meg­kérdeznie. Vah a szövetkezet­nek telefonja, nem kellett vol­na várni, míg legközelebb be­utazik a járási székhelyre. Ga­ráné 900 forintot fizetett a víz­vári iskolásoknak a tsz pén­zéből a vezetőség határozata nélkül azért, hogy a bélavári nőnapi ünnepségen szerepelje­nek. Szövetkezeti község Béla- vár. Miért kellett külön ün­nepséget szervezni a tsz-ben, s azt miért nem a községgel együtt rendezték megosztva a kiadásokat? A tsz vezetői sze­rint 12 nap szabadság jár Ga- ránénak, ő azonban azt állít­ja, hogy 18, és ennyit is vett ki. 1960 március végén jött a tsz-be. Döntse el a járási ta­nács, melyiküknek van igaza. Nagyon jó lenne, ha Béla- váron a Barcsi Járási Pártbi­zottság és a járási tanács segít­ségével, mielőbb rendet terem­tenének. Valaki vagy valakik sértődöttségből egyenetlenséget szítanak a tsz vezetői között. S mert figyelmeztették őket a hibák megszüntetésére, fel­mondásra biztatják őket. Miért akar az elnök, az ag­ronómus lemondani, hiszen ed­dig igen becsületesen dolgoz­tak. Eller József brigádvezető­re sincs más kifogás, csupán az, hogy elmulasztotta néhány napon át a vezetőség határo­zata ellenére az állatok abrak- adagját emelni. A tagság dolgozik, a vezető­ség meg a felmondáson gon­dolkodik. Nem használ ez a szövetkezetnek, nehezíti a munkát Szüntessék meg ezt az áldatlan állapotot Bélavá- ron! S zalai László m Mikor kerülünk a térképre?“ ALSÓHETÉNYI MOZAIK KISEBBFAJTA KÖZSÉG­EK is beillenék ez a puszta, rolcvan takaros ház sora­id k egymás mellett, nyoüc- m szorgálmas család él a cse- ptetős fedelek alatt Az ide- n ritka errefelé. A puszta la- ii szerények, csendesek. Dal­iának. Szorgalmukról a határ, környezet beszél, mely az év inden szakában a legszebb :pet mutatja. És mégis egy rcsa kérdés forog itt minden aber fejében: »Mikor kérü­nk a térképre?" S alapja ott íresendő, hogy a puszta el m zárva a világtól, se útja, se illanya nincs. * * * — NO, TÉRIKÉ, megjöttünk forintért — ezzel lép be a úzakalász irodájába Varga, ihály és Karazsi György. lőttük nagy bőrkötény, mind- ítten állatgondozók, ök az él­ik, akik megérkeztek a mun- iegység előlegért. Ferenczi Teréz számolja a ánzt. Varga Mihály 812, Ka- izsi György 814 forintot haj- •gat össze. Arcukon elége- sttség. — Csak ez a szokása marad­in meg — mondják tréfálkoz­ás hiszen tudják, amit tavaly kezdtek, az az idén már ál- mdósul: minden hónapban tegkapják a munkaegység- öl eget. Igen, megy itt a mun- a, és elégedettek volnának, a.. . — Ha nem volnánk mostoha- v ereitek — mondja Mihály ácsi. — Szorgalmas, dolgos ép lakik itt. És látjuk, hogy munkáinknak meg van a gyü­mölcse. Nem, azért mondom, de egy kicsit büszkéik is vagyunk közösségünkre. Hogy ne mond­jak mást, például tavaly 250 hízót adtunk el, az idén pedig már 390-re kötöttünk szerző­dést. Épp ezért még jobban bántja az embert, hogy ilyen mostoháid vagyunk. Gölléhez tartozunk, 1948 óta itt, lakom, de semmit sem kaptunk azóta... — Az út, az nagyon kéne — így Gyuri bácsi. — Könnyű el­képzelni, hogy milyen költsé­ges szövetkezetünknek: a szál­lítás. Hegy mi volt itt az ősz­szel, mikor az a sok eső esett, rossz rágondolná... No, ko­mám, gyere, induljunk, itt az etetés ideje. Kéz kéznek adja a kilincset, jönnek az előlegért; a petró­leumlámpa vibráló fényében számolja Tériké a százasokat, a becsülettel elvégzett munka díjának egy részét. Így van ez minden hónapban. De vajon a sápadt fény helyett mikor fogja villany megvilágítani ezeket az elégedett arcokat?! * * * HALLOTTAM MÉG VALA­MIT, ami megható és elgondol­kodtató. Télen — akár zord fagy, akár félméteres hó van — öregek, fiatalok esténként öt­venesével mennek a három ki­lométerre fekvő állami gazda­ságba televíziót nézni. Vágyód­nak . a kultúrára, s hajlandók érte minden áldozatra. Este a párttaggyűlésen is szó esik er- ,röl. A fiatalokat koruknál fogva is érdekli minden ' — mondja az egyik asszony. — Az idősebbek pedig azért sze­retnek látni, hallani, mert kí­váncsiak arra, hogy mi min­dent mulasztották el, mennyi­vel más a mai fiatalok élete. Egy-két háznál telepes tódió szól, de a legtöbb helyen még csak az összerakott pénz for­májában van meg a remény, hogy ha kigyűl a villany, meg­lesz a készülék; Micsoda öröm van itt, ha vándormozi jön ki a pusztára. Azonnal zsúfolt lesz a terem. A fiatalok? Nehéz a helyze­tük. Igaz, az utóbbi időben tör­tént egy kis változás, ide ke­rült egy fiatal tanítónő, Ko­vács Erzsi, akinek szívügye, hogy enyhítsen a gondokon. Ö foglalkozik a fiatalokkal, színdarabokat tanít. Ennek épp úgy örülnek azok, akik játsszák, mint azok, akik egy- egy előadáson benépesítik a kultúrterem célját is szolgáló tantermet. A bevételből báb­színházát akar teremteni a ta­nítónő. Évtizedes elmaradást még kellő feltételekkel is ne­héz felszámolni, ilyen körül­mények között. De Kovács Erzsi szívesen vállalja, hiszen saját kérésére jött a pusztára, és nem minden cél nélkül. Se­gíteni akar, segíteni minden lakónak, hogy ne csak álom le­gyen a művelődés, * * * Ma még az a keserű tudat él Alsóhetényben, hogy »nincse­luk mindenki élfeledkezett. Persze a valóságban, nem így van. Mert sokan és sokan tud­nak az itteni embereikről, áldo­zatos, szorgalmas munkájukról. Jó lenne, ha valaki meghalla­ná régóta hangoztatott kérésü két is: gyulladjon fel a villany. Ami saját erejükből és tehetsé gükből futja, mindent meg­tennének érte a hetényiék. Mert többet érdemelnek, mint amit a mai körülményék biz­tosítanak nekik. Vörös Márta FELFEDEZÉS Negyvenöt év körüli szikár, iztnos férfi kopogtatott be az igali tanácsház • ajtaján. Sap­káját kezében szorongatta, s arckifejezésén most is tükröző­dött valami abból a kesernyés ha/ngulatból, ami általában jel­lemző volt rá. Hányszor mon­dogatta bizonytalankodva: — Ej, nem tudom, mi lesz velünk ... Megélünk-e vala­hogy ebből a téeszcséből? Kesergett, hunyorgott hozzá mindig, de meg kell hagyni, hogy nagyon becsületesen dol­gozott. És ezen a délelöttön bi­zony meglepetés érte. — Titkár elvtársi Kérnék én egy vagyoni, kereseti igazolást. — Mire kell az, István? — Tudja, a lányom, a Mar­git most érettségizik. Egyetem­re akar menni, oda kell a pa­pír. A titkár telefonált a tsz-be, Bagyari István teljesítménye után tudakozódott, majd szá­molni kezdett. 803 munkaegy­ség 29,29 forinttal számolva, az 23 520 forint, hozzájön még a háztáji, s a titkár maga is meglepődött, amikor kijött a végeredmény: — Hát, Pistám, ez keréken havi 2000 forint jövedelem. Bagyari, aki eddig kivárni csian, mosolyogva nézte a számadást, most meglepődött, s csak késve jegyezte meg bá* zonytalanul: — Nem lesz az sok egy ki* csit, titkár elvtárs? — Sokallja talán? — évödött amaz. — Számítson csak utána, nem lehet annyi... Az eredmény azonban, nem változott. Bagyari újra csak csodálta» zott saját keresetén, és maggm rázkódni próbám; — Én bizony nem hittem volna, hogy ennyire jön ki... Igaz, a terményt sose számítót, tant hozzá .., A titkár mondott volna van tárni olyat, hogy mégiscsak van értelme a munkának, meg hogy a szorgalomnak a tsz- ben is megérik a gyümölcse, és még csak ott igazán. De nem szólt semmit, valahogy szimplának, erőltetettnek ha­tott vlona a kommentár, bár­mennyire igaz is. Csak nézte Bagyari felragyogó arcát, s még udvariasan la is kisérte a szobából... J. R. APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,— Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. XDÁS-VÉTEL m Zöldfa u. 44. sz. alatt udvari ház eladó 300 n-öl kerttel. (1498) Eladó családi ház 600 n-öl telek­kel és egy üzemképes szalagfűrész motorral. Csapó, Bodrog, Kossuth u. 112. (3563) Eladó házrész — komoly építésű, alápincézett, 5 helyiségből áll. Bő­vebbet a helyszínen, Balatonlelle, Kossuth U. 39. (3564) Egyszemélyes rekamiét (kifogás^ tálán állapotban) megvásárol az Adatforgalmi Vállalat anyagosztá­lya. . (9403) nek raji a térképen«, hogy ró- nap. Egy hajlított diófa kombinált- szekrénv és egy nagy Orion rádió [eladó. Béke u. 15. Érdeklődni egész Skoda Spartak első kézből eladó. Körállatorvos, Kaposfő. (9402) Házrész 37 000 Ft-ért eladó. Eb­ből egy szoba, konyha elfoglalha­tó. Érdeklődni: Kanizsai utca 39., fodrásznál. (9401) Fehér Zsolnay-majolika kályha éladó. Sztálin u. 30. sz. (9400) Eladó egy dupla rekamié, ugyan­ott kész sezlonok i# kaphatók. Ady Endre u. 12., kárpitosnál. (9408) Szélirány eladó. Marx Károly u. 18. 0395) Alsóbélatelep legszebb helyén, strandhoz, bolthoz közel kétszobás kisebb nyaraló nagy csónakházzal eladó. Cím 9394-es számon a Ma­gyar Hirdetőben. .(9394) Eladó Sétatér u. 32. sz. alatti két­szobás, konyhás ház, ebből egy (9396)»szoba, konyha elfoglalható. (9409) Eladó Cső mb ár dón két szobából* konyhából, mellékhelyiségekből ál­ló ház, gazdasági épületekkel, be­költözhető«!. Naponta többszöri autóbuszjárat. Köves út mellett. Cím: Peti. József, Csombárd. (5111) CSERE Elcserélném szoba-konyha-spei- zos, disznótartásos lakásomat 2 szobásért megegyezéssel. Ecken- felsz György, Kanizsai utca 21. (1308) All As i-iüi Jól képzett férfifodrász elhe­lyezkedne vidéken is. Cím a ki­adóban. (1499) Gyors- és gépírónö sürgősen e4­helyezkedne Kaposvárott vagy környékén. Cím 9398-as számon a hirdetőben. (9398) V E G Y F S rsr Kétszobás szabadrendelkezésű la­kást keresek megegyezéssel, lehet társbérleti is. Ajánlatokat 9400-os számra a Magyar Hirdetőbe. (9406)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom