Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-12 / 85. szám

t«FL áwflís 12. SOMOGYI NÉPLAP *» ««as g*>b* •'W-» e,<•, 'A^9^Sf> xmrny*8H»y> *?$$$$$&!!$$: Emberek sorsáról dönteni nagy felelősség Üj óvoda épül a Cserben. Ai épületet szeptember 1-én adják át rendeltetésének a Ta­tarozó Vállalat dolgozói. 12 ezer holdon termelnek kukoricát megyénk állami gazdaságai 5700 holdon végeznek vegyszeres gyomirtást Jelentős eredményjavulást értek el megyénk állami gaz­daságai tavaly a kukoricater­melésben. 1960-ban 7001 hol­don termelték ezt a növényt Az előző évi 16,4 mázsás átlag­hozamnál (májusi morzsolt) mintegy 6 mázsával több szem­termést takarítottak be egy- egy holdról, s a mázsánként! önköltséget 200-ról 157 forint­ra csökkentették. A kukorica­termelésben kitűnt a balaton- újhelyi, az alsóbogáti és a lá- bodi gazdaság. A balatonújhe- lyiek 26,7 mázsás átlagtermést értek el 143 forintos önköltség­gel. Az Alsóbogáti Állami Gaz­daságban 26,6 mázsás hozam mellett 137 forint volt a má­zsánként! ráfordítás. Bár a lá- bodiak holdanként! termése ezeknél kevesebb: 23,6 mázsa, az önköltségalakulás itt a leg­jobb: 118 forint. E jelentős eredmények el­érését elsősorban a szupersze- lektív vegyszerek alkalmazása segítette elő és az, hogy a gaz­daságoknak sikerült elérniük a holdankénti _ 24 ezres tőszámot. Tavaly 1720 holdat láttak el simazinnal és atrazinnal, az idén pedig a 12 ezer holdas ve­tésterületnek csaknem felén, 5700 . holdon vegyszereznek. Már megkezdték az RS—09-es traktorokkal az előzetes vegy­szeres gyomirtást 6 gazdaság­ban mintegy ezer holddal vé­geztek, a vetéshez a napokban kezdenek hozzá. II Szovbtunié legnagyobb tengert kampja A kongresszus» versenyben nagy győzelmet aratott a Krasznoje Szormovo gyár kol­lektívája: vízre bocsátotta a Szovjetunió legnagyobb tengeri kompját. Hogy a komp mére­teiről fogalmat alkossunk, elég megemlíteni, hogy hossza 103,8 méter, s olyan magas, mint egy kétemeletes ház. A kompot die­sel-elektromos berendezések­kel szerelték feL Sebessége óránként 30 kilométer. Elfér rajta 30 nagy raksúlyú teherva­gon és 300 utas. A kompot a Baku-Krasznovodsz útvonalon helyezik üzembe teherrakomá- nyok és utasok szállítására. r MEGVÁLTOZIK A MUNKA JELLEGE A SZOVJETUNIÓBAN A munkatermelékenység növekedésének ütemében je­lenleg a Szovjetunió áll a világ első helyén — írja a kong­resszusi előkészületekkel foglalkozó Ekonomicseszkaja Ga- zeta. A Szovjetunió túlszárnyalta a munkatermelékeny­ség Angliában és Franciaországban elért szintjét, s lénye­gesen csökkentette azt a különbséget, amely az amerikai szinttől elválasztja. A Szovjetunióban változik a munka jellege, lényege­sen növekszik az új termékfajták, gyártása, a munkafolya­matok gépesítése és automatizálása. Így például 1939-ben a Szovjetunióban 9000 exkavátorkezelő és több mint 300 000 kubikos dolgozott, 1959-ben az exkavátorkezelők száma 124 000-re emelkedett, a kubikosok száma pedig 180 000-re csökkent. 1913-ban az orosz ipar egyetlen turbina-generá­tort sem gyártott, turbináinak teljesítő képessége pedig mindössze 5,9 ezer kilowatt volt. 1960-ban a Szovjet­unióban gyártott turbinák összkapacitása elérte a 9 200 0D0 kilowattot, a generátoroké pedig a 7 914 000 kilowattok Tavaly a szovjet iparnak azok az ágai, amelyek a cári Oroszországban gyakorlatilag nem létezték, ezrével gyár­tották a nagy villamosgépeket, milliószámra az elektro­mos műszereket, százmilliószámra a csapágyakat, száz­ezerszámra a traktort, tízezerszámra a gabonakombájnt. Megtanultuk, hogy a párt erejét ne a számbeli nagysá­gon mérjük. A legeslegjobb fokmérő: milyen eszmei, cse lekvési egység hatja át a párt­tagokat, s képesek-e mozgósí­tani a párton kívüli tömegeket. A párt erejét az öntudatos kommunista jegyelem adja. Magától értetődik, hogy az a párttag, aki a belépéskor ön­ként vállalt fegyelmet megsér­ti, mint minden tettéért, ezért is felelősséggel tartozik a párt­nak. A felelősségre vonás nem az egyetlen, de igen fontos ne­velőeszköz. Nem közömbös, hogyan élnek ezzel az eszköz­zel a pártszervezetek és a párt- bizottságok. A kellő időben és helyesen alkalmazott felelős­ségre vonás befolyásolhatja egy-egy elvtárs életének ala­kulását, megmentheti attól, hogy nagyobb hibát vétsen. A Kaposvári Városi Pártbi­zottság fegyelmi bizottsága ilyen szellemben dolgozik. A bizottság tagjai — élükön Vö­rös Mihály elvtárssal — min­den bejelentést alaposan meg­vizsgálnak, s nagyon ügyelnek arra, hogy tisztázott, megala­pozott, igazságos megállapítá­sokat, javaslatokat tárjanak a végrehajtó bizottság elé. Mun­kájuk alapelve: nem az em­ber. hanem a hibák, a helyte­len nézetek, a káros szemlélet ellen kell küzdeni, s a cél nem csupán a hiba megtorlása, ha­nem elsősorban az, hogy az il­lető elvtárssal éreztessék tetté­nek súlyát, s kellő időt, türel­met, elvtársi segítséget adja­nak neki hibái kijavításához. Tudják jól azt is, hogy a nem kellő tárgyilagos vizsgálat megnehezíti a hibák elismeré­sét és megszüntetését. E mód-, szer hasznosságát mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy a fegyelmi bizottság elé kerülő elvtársak többsége elismeri a feltárt hibákat, s jogosnak, igazságosnak tartja ’a pártbün­tetést. Küzd a bizottság az intrika, a felelőtlen vádaskodás és a té­nyeket figyelmen kívül hagyó, szubjektív ítéletmód ellen. Ha az igazság kiderítése úgy kí­vánja, szembesítéshez is folya­modik. A f°""elmi bizottság jól tudja, mily nagy felelősség hárul rá, s nagyon komolyan veszi azt az elvet, hogy véde­ni kell a párt egységét, tiszta ságát, de úgy, hogy közben senkit se érjen sérelem kom­munista jogaiban, ön- és igaz­ságérzetében. A fegyejni bizottságnak igen nagy szerepe van a párt erő­sítéséért, tisztaságáért vívott harcban, ám munkáját az di­cséri legjobban, ha minél ke­vesebb párttagot kell felelős­ségre vonnia. Ezért pedig — ki tagadná — a pártalapszer- vezetek tehetik a legtöbbet. A?, alapszervezetben dolgozó párttagok ismerik a legjobban egymás erényeit és gyengéit, s elsősorban ők felelősek a párt­tagok cselekedeteiért. Ott lát­ják meg legjobban, kiben mi lakozik, kinél-kinél hogyan es­nek egybe,a szavak és a tet­tek, kinél kell dicsérettel erő­síteni a jó tulajdonságokat, s kinél keú okos, elgondolkozta­tó szóval lenyesegetni a rossz szokásokat. Az alapszervezet tagjai tudják egymásról a legjobban, ki igyekszik hibáit felszámolni, s ki irtózik a bí­rálattól. Hatalmas erő rejtőzik a kommunista kollektívában, csak élni kell vele. Vajon nem az a.lápszervezet kötelessége-e idejekorán figyelmeztetni a ki­sebb hibákat elkövető elvtár­sakat, hogy megmentsék őket a nagy hibáktól? Találkozni néha követelődző emberekkel, akik szóban egyetértenek a párt politikájával, s elismerik, hogy a párttagság egymagában nem jogosít semmiféle előnyre, s mégis nincsenek-e, akik a gyakorlatban másként cselek­szenek? A párttagok gyakran vitat­koznak, s kell is, hogy vitat­kozzanak egymással. Ám ha a vita személyeskedéssé fajul, vagy valakit : erkölcsi, esetleg más, a párt érdekeit sértő vét­ség miatt el kellene marasztal­ni, megesik, hogy a vezetőség is tanácstalanná, válik. S ahe­lyett, hogy a kommunisták bölcs kollektívája elé tárna a problémát, s ezzel fejlesztené a párttagságban a felelőssé­get, az önállóságot, a dolog könnyebbik végét választja, egyszerűen jelentést küld a pártbizottságnak, és a maga részéről elintézettnek véli az ügyet. Elvtelen megfutamodás ez a felelősség elől. Néha meg­esik, hogy az alapszervezet tit­kára, ha valakiről úgy látja, hibázott, magához hívja, vagy ő keresi fel; olyán eset viszont alig fordul elő, hogy a vezető­ség vi).gy a taggyűlés beszélne egy-egy elvtárs mágatartásáról, hibáiról, megfosztva magukat egy igen hatásos nevelőeszköz­től. Sem okvetlenül fontos min­den esetben — különösen, ha nem jelentős hibáról van szó — pártbüntetést ; kiszabni, ám fontos, hogy a párttag érezze: elvtársai segíteni akarnak ne­ki, hogy minél jobb kommu­nistává váljék. Ha valaki olyasmit tesz, ami ellenkezik a párterkölccsel, nagyon fontos, hogy ügyét megtárgyalják, hogy ne kelljen bizonytalan­ságban élnie. S ha megbüntet­ték, adjának neki módot, bi­zalmat ahhoz, hogy jóvátegye a rosszat. Erősíteni, nevelni, megalku­vás nélkül segíteni egymást, hogy alkalmasabbak legyünk nagy ügyünk és népünk szol­gálatára, a dolgozó emberek szeretetére — lehet-e kommu­nisták számára méltóbb fel­adat? Varga József Bírság helyett útmutatást HORVÁTH JÓZSEF: ARANYKALITKA m Hatalmas vagyon. Még- rejtekhely csakugyan megvan, elismeri a papa, ez azt jelen- hozzá a családi vagyon része... akkor én nem haboznék. ti... Remekül lehetne hasznosítani. — De hát a férjem nem me- — Azt jelenti ez — fűzte Ha csak egyharmadát számít- hét Csókavárra. Azonnal felis- most már hangosan gondola­ja, akkor is elegendő volna, mernék. tait —, hogy vagyonunk, leg­Igen, abból megoldhatná a — Majd kitalálunk valamit, alábbis részben, már s: eszfőzde kibővítését. A betek- Ez részletkérdés. hasznosítható? tetés. hamar visszatérülne, en- Júlia előrukkolt - a nagy — Miért ne? — tűnődött ménykedett, hogy valami cső­nél hasznosabban a veje sem kérdéssel: Bottlik papa. — Hát persze, ar~ da történik, és mindörökre vé­forgathatná a pénzét. Igen, ez —Tegyük fel, papa, hogy az ról szó sem lehet, hogy valaki get ér az aranykálvária, lenne a legjobb, ha társulná- arany de facto megvan, de át- egy tételben megvásárolja. Ez Júlia elbeszélte neki a fej-: nak. Bottlik és Társa... Né- menetileg teljesen hozzáférőé- nem is volna kifizetődő. De bölényeket. Szerencsés ha­hány esztendő múltán uraik-d- tetten. Ügy tekinthetünk-e ar- valamit azért pénzzé lehet ten- lotthalványam hallgatta. Hát: hatnának a piacon. Remek ra, mint saját tulajdonunkra? ni. még sincs szabadulás? Most: perspektívák! Bottlik papa idegesen dobolt — Igen ám — vetett ellene már az öreg Bottlik is be van Amint Júlja befejezte elbe- az ujjával. Olyan pózba vágta Júlia —, de én nem egyezem avatva. Nyugtalanul ingatta a: szélését, Bottlik izgatottan jár- magát, mint valaha az üzleti bele, hogy a vevő vagy a ve- fejét: kait a szobában. tárgyalásokon, ahol az okosság, vők búcsújárást rendezzenek — Te jót akarsz, Julia, de én De bizonyos vagy benne, óvatosság és csalhatatlan üzle- Csókavárra. Az rendkívül koc- nagyon félek! hogy a rejtekhelyen ott van az ti érzék egyaránt eldöntheti a kázatos lenne. Júlia fölényes mosollyal bá­arany? — kérdezte, miközben tárgyalás eredményét. Tagol- — Nem, erről szó sincs, torította: a lánya arcát fürkészte. tan, minden szót megrágva be- Elég, ha én megbizonyosodom. _ Ne íé]j, drágám. Aki mer, — Halál biztos, papa. A váz- szélt; Ha én garantálom az aranyat, nyer. Uj életet kezdünk, lat szerint minden stimmel. — Nézd, szivecském, az az elegendő. Tudod mit? Én ffidd el) nekünk akkora a sze­— Hm... azért mégis az len- arany tulajdonjoga vitathatat- leutazom a férjeddel a hely- rencsénk, hogy föl sem tudjuk: ne az igaz, ha a férjed maga is lan. Az, hogy átmenetileg hoz- színre. Ha ő ott, a jelenlétem- fogni, mekkora. Tíz nap múl-: körülnézne, és teljes bizonyos- záfélhetetlen, ezen mit sem ben megállapítja, hogy a re.i- va lejössz; a hegyről, addig: Ságot szerezne. Azaz szerez- változtat. Azzal számolni lehet, tekhely sértetlen, tehát az pihenj. Aztán — miénk a: nánk. arra terveket lehet felépíteni arany de facto megvan, azon- világ! Júlia egy pillanatra maga is Természetesen valamicskét le- nal akcióba lépek, bizonytalanná vált. von értékéből az a tény, hogy Apa és lánya csak úgy ra- Bottlik Jenő barátságosan — Te kételkedsz, papa? nincs száz százalékos biz on- gyogtak egymásra. Júlia új jón- hellyel kínálta vendégét: Botttik révetegen bámészko- Ságban. Gondold csak .el, ha gott — Üljön le, Szimcsák. Tes-: dott. Most már ó maga is bele- egyszer eszükbe jut kivágni — Örülsz, papa? 5 sék> gyújtson rá. kapaszkodott az elrejtett azt a fát. Ez rizikó. De azért _ Hát hoevne — szorította _ Köszönöm szépen, Bott aranyba, dehogy is rugaszkodik erre kevés az esély, ha rej- magához Júliát. — Mindig eí ábrándjától! tekhely fekvése olyan, mint mondtam, hogy mennél soté­— Kislányom, adja Isten, ahogyan elmondottad. Ez az j®** a tüíldoklobb hogy minden igaz legyen. De egzmei értékcsökk6nés legfel- Ttm_ att_ vár az üzlet — üzlet, es az üzlet . . .... , Elbúcsúztak. Júlia alig var­törvénye. a feltétlen bizonyos- Jebb tizenöt-husz szazaié-'s. ta a reggelt. Autóbuszra szállt, ság. Ha én a férjeddel együtt Júlia elégedett volt. Hiszen és felment Dobogókőre. Sze­meggyőződhefcnék arról, hogy a ha az aranyvagyont de facto rencsés már tűkön ült. Remél- (Folytatjuk.) A .termelőszövetkezeti könyvelők gyakran szóba hoz- zák, hogy bonyolultak, nehezen áttekinthetők a társadalombiztosítási ügyek. Az SZTK alközpontjának ellen­őrei sok hiányosságot tárnak fel csaknem minden tsz-ben. Miért? Mert a szövetkezeti könyvelőket, illetve ügyintézőket nem oktatták ki, nem tájékoztattak kellően a társadalombiz­tosítás mikéntjéről. A Szakszervezeti. Híradó, mely az idén került az ügy­intézők kezébe, nem ad teljes tájékoztatást. Ha figyelembe vesszük, hogy a dolgozó parasztság szövetkezetbe tömörülé­sével nagymértékben gyarapodott a biztosítottak száma, és ’-'éldául egy 800 tagot számláló szövetkezet pontosan 360 ezer forint díjat fizet évente, megállapíthatjuk, hogy több törő­dést, lelkiismeretesebb gondoskodást érdemelnek a szövetke­zetek! Hasznos lenne, ha az SZTK alközpontja időnként tájé­koztató értekezletet tartana a termelőszövetkezetek társada­lombiztosítási ügyintézői részére. Ilyenkor az illetékesek vá- ^ leszólnának a gyakorlatban felmerült kérdésekre, s útmuta- te, hogy Júlia feljön hozzá.*; tást, segítséget adnának, az egyes problémák megoldásához. Még mindig rossz bőrben volt $ Nagy könnyítést jelentene ez a szövetkezeteknek, hiszen ed- Idegei vitustáncot jártak. Be-* dig egy-egy rendelet vagy szabályzat módosításáról, életbe­zárkóztak Szerencsés szobájába.^ léptetéséről csak a hivatalos közlöny, illetve az alközpont le­irata útján értesültek. S mennyire érthetőbb lenne, ha élő­szóval adnák át mindezt! Nem követel különösebb anyagi áldozatot ez az eljárás. A szövetkezetek saját érdekükben, a késedelmi díjak, bírsá­gok stb. elkerülése végett bizonyosan képviseltetik magukat az ilyen értekezleteken. S valószínű, hogy az SZTK alköz­pontja is szívesebben veszi, l.a ellenőrzéseikor tiszta munkát, áttekinthető, pontos, és egyöntetű nyilvántartást talál a ter­melőszövetkezetekben . legnagyobb* Szerencsés türelmetlenül sür­gette: — Beszélj, Júlia! — Minden a rendben. Szerencsés ,r elszontyolodott.: Ez azt jelenti, hogy Júlia fel ásta a gödröt, s az a nyomo-; most rult arany megint ott hever az; ő fészkében. Pedig titokban re-; H. F. Ük úr. — Ebből csak a régi ismerő- i söknek — mosolygott Bottlik.J — Az ám, mikor is került ma es hozzám? Várjon csak... Akadály a harmadik emeleten A kadály és nem is kicsi. Lehet, hogy némelyek sze- mében apróság, pedig nem kisebb dologról van szó, mint egy újfajta munkamód gátlásáról. Olyformán, hogy akadnak, akik megfeledkeznek munkájukról, s emiatt máso­kat akadályoznak. Ez az akadály a harmadik emeletnél tornyosult a So­mogy megyei Építőipari Vállalat legjobb komplexbrigáöja, a Hóna brigád elé. A falak gyorsan nőttek, s mikor a harma­dik szintet elérték — csakúgy, mint máskor — Bónáék kér­ték a művezetőt, Kovács Jánost a további munkához szüksé­ges anyagok beszerzésére. És a művezető sok ígérgetésének következtében a brigádnak félbe kellett szakítania a munkát, mert nincsenek 16-os és 24-es áthidalók. Nem biztosítottak nekik, pedig a vállalatnál programozó osztály is van, s annak ilyesmivel is kellene foglalkoznia. Elérkezett az ideje az át­hidalók beépítésének, de mivel nem volt 16-os, azt mondta a művezető, hogy használjanak húszasokat. Ötöt beépítettek, akkor jött az ellenőr, hogy nem számolja el a jogtalanul fel­használt elemeket. A brigád meg menjen a földszintre vá­laszfalakat építeni. Igen ám! Csakhogy a komplexbrigádnak az a tulajdon­sága, hogy a munkát jól megszervezi. Márpedig az nemigen lesz jó, ha abbahagyják a harmadik emeletnél, s lemennek, a földszintre, ahol a válaszfalak mellett még mozogni se igen bírna emud ember. Szüksége.épen: sokan csak tétlen­kednek. Aztán ha kerítenek áthidalókat, összepakolhatnak, és burcolkodhatnak vissza folytatni amit abbahaayattak velük. Bizony jó lenne, ha akadna valaki az anyagot biztosí­tó (?) programozó osztályon, aki egyszer felmérné, hogy az ilyen vándorlások ideje alatt mennyi falat raknának fel Bó­náék. , “gleoné az eredmény, és tán máskor idejében gon­doskodnának anyagról. R. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom