Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-11 / 84. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. április II. | ■pül a homokvár. Nem tanultak Néhány hete történt, hogy a Deseda völgyi 67-es útvonalai keresztező ipairvasút mozdonyát egy honvédségi tehergépkocsi árokba taszította. A gép- járművezető nem tartotta meg a KRESZ utasítását, mely előírja: »Lakóterületen kíbüli, sorompó néUxiili vasúti átjárón való áthaladás előtt minden esetben meg kell állni s meggyőződni az áthaladás veszélytelenségéről.« Vajon tanultok-e ebből a balesetből a gépjárművezetők? „Beláttam az átjárót“ A rendőrség közlekedési csoportjának dolgozóival a Dese- da-domb tetején állunk. A völgyben egymás után robognak a Balaton felé és Kaposvár irányába a járművek. Bizony alig akad olyan gépkocsi, amely a vasúti kereszteződésnél megállna. Trebich Tibor sem állította meg a Könnyű, ipari Szállítási Vállalat pótkocsis teherautóját. — Beláttam a domb tetejéről az átjárót — védekezett. — Csiszár Ferenc kilenc éve gépkocsivezető — jól ismeri a szabályokat A 23-as AKÖV YA 81—36 rendszámú tehergépkocsiját mégsem állította meg az átjárónál. Mindkettőjük jogosítványába egy-egy lyuk került az 1-es számú ellenőrző lapra. Ez talán majd figyelmezteti őket a szabályok megtartására. „Megállni nem kell“ Rosszul tudja a szabályokat Mohai Béla, a CA 39—90 rendszámú gépkocsi tulajdonosa. — Az ilyen vasúti átjárón ötkilométeres sebességgel lehet áthaladni, s előtte nem kell megállni — válaszolt a rendőrök kérdésére. Mohai 1960- ban vizsgázott gépjárművezetésből. Illene tudnia, hogy amit elmondott, az a lakóterületen levő sorompó nélküli vasúti át_ járóra vonatkozik. Jó lenne, ha mielőtt útra indul kocsijával, áttanulmányozná a KRESZ-t. A harmadik lyuk Szép Wartburg kocsija van ifjú Erdő Endre cseréníai villanyszerelőnek. A múlt t ben szerezte meg jogosítványát, a közlekedési szabályokat azonban egyáltalán pem ismeri, Kiadásul gondatlanul vezet. A fi. gyelmeztető útjelző táblát nem vette figyelembe, s az átjárón -10—50 km-es sebességgel hajtott át. Szerinte 15 kilométeres sebességgel kellett volna áthaladni. — Nem szokott erre vonat járni — védekezett. Jogosítványának 1-es számú ellenőrző lapján már két lyuk árulkodik arról, hogy meg-megsérti a közlekedési szabályokat. Felkerül rá a harmadik bőik is, egyúttal elveszik tőle ezt az ellenőrző lapot. Ha így halad tovább. rövidesen eladhatja autóját, mert megvonják jogosítványát ... Akit nem kellett figyelmeztetni Akadt olyan gépjárművezető is. akit nem kellett a KRESZ utasításaira figyelmeztetni. 1927 óta ül a kormánykeréknél Tóth Jenő, a Konzerv, és Húsipari Szállítási Vállalat FA 05—96 rendszámú tehergépkocsijának vezetője. Az átjárónál megállt, meggyőződöd t arról, hogy nem jön-e vonat, s csak azután haladt át. így cselekedett a BA 24—54 rendszámú Warszava vezetője is. A menetrend szerint közlekedő buszok — a GA 51—18 és a GA 16—63 — vezetője sem sértette meg a szabályokat. A Nagyatádi Konzervgyár FB 41—20 rendszámú teherautójának vehetője is szabályosan haladt át az átjárón. Siető emberek A legtöbb gépkocsi hatalmas iramban száguldott át az iparvágányon. A CB 77-46-os Wartburg legalább 60 km-es sebességgel. A CB 33—41-es és a CB 36—39-es Moszkvics egy kicsit lassított, de megállni már nem volt ideje. Rauk Jenő Keszthelyről a kaposvári szervizállomásra sietett CE 07—70- es Trabantjával. Nem egészen két óra alatt harminc jármű sértette meg itt a közlekedési szabályokat. S a balatoni szezon, — a nagy forgalom még csak ezután következik! Szalai László Húsz község művészeti csoportjainak vetélkedése A hetven községet számon tartó kaposvári járás ötven falujának fiataljai, művészeti csoportjai és szólistái vettek részt a Latinka Sándor kulturális szemle körzeti bemutatóin. Ha összevetjük ezt a számadatot a tavalyival, a fejlődés szembetűnő, biztató. Olyannyira az, hogy művelődési életünkben tiszta lelkiismerettel vallhatjuk az 1961-es évet fordulópontnak. Hiszen a tömeges érdeklődés, készülődés a szemlére egyebek között arra vall, hogy mindennapjainkban végre olyan rangra emelkedik a népművelési munka, a különféle művészeti ágak tömeges művelése, mint amilyen rang ezeket a szocialista építésben megilleti. A szemlén részt vett ötven község művészeti csoportjai közül számos nem jutott el a magasabb szintű vetélkedés fórumáig, a járási bemutatóig, ettől függetlenül mindinkább a párt művelődéspolitikai irányelvei szerint folyó népművelési munka eredményeként könyvelhetjük el, hogy a járás hetven községe közül ötven megmozdult Még altkor is sz^p eredmény ez, ha a vasárnap Taszáron megrendezett járási döntőn a vetélkedő községek száma húszra apadt. HiJÓZSEF ATTILA: A magyar munkásosztály nagy költő fia ma volna 56 éves. Születése napján verseinek egyikével ünnepeljük. 4. és úgy, mint ma is elevenen közöttünk és velünk élőt! BÉRMUNKÁS-BALLADA Hordunk vinnyogó kosarat, kapálunk reszkető salátát, vályognak dagasztunk sarat, szabjuk a divathölgy ruháját, fejtjük a sertésoldal háját, zsírt olvasztunk, libát tömünk s az est, ha bontja lengő táját, bérünk van, nincsen örömünk. Hiába emelünk falat és rakjuk sorsunk kaszárnyáját, fiunk uccán, üveg alatt nézi csak építőkockáját, s ha lányunk babaruhácskáját kéri — hisz szövetet szövünk — összeszorítja puha száját — bérünk van, nincsen örömünk Szemünk előtt csgk szíj szalad, csinálunk kocsit, hozzá pályát, földben, föld fölött, föld alatt elültetjük a világ fáját, bem/űjtjük a rét gabonáját és még büszkék se lehetünk — tűzbe vetik, vízbe dobálják. Bérünk van, nincsen örömünk. A krumpli úgy nő, ha kapálják! Ott nincs hiba, hogy küszködünk, nem az rágja az ember máját. Bérünk van, nincsen örömünk. szén ezek szigorúbb vizsgát álltak ki, és vasárnap az egész napos programban azt bizonyíthatták, hogy nemcsak szerencse kérdése volt a járási döntőbe való bejutásuk, hanem érdemük szerinti elismerése végzett munkájuknak. A reggel 9 órakor kezdődött járási döntő este ért véget. Ekkor került sor a kiválóan szerepelt művészeti csoportok és szólisták díjazására is, valamint az emléklapok kiosztására. A bíráló bizottság később ad majd részletes elemzést a művészeti csoportok munkájáról, később határozzák elí azt is, hogy a megyei szemlén a kaposvári járást mely községek művészeti csoportjai képviselik. Nem akarunk elébe vágni a hivatalos értékelésnek, de a tartalmas és szép járási döntő szereplői közül néhányról kötelességünk megemlékezni, már csak azért is, mert némely község fiataljainak szereplése ezen a szemlén példa lehet. .Példa azoknak a községeknek, amelyek nem vettek részt a Latinka Sándor kulturális szemlén, de amelyeknek állami és tömegszervezeti vezetői meghívott vendégekként megtekinthették a járási döntőt. Azt a tanulságot víve haza magukkal, hogy nincs lehetetlennek látszó, csak közömbösség van. A nemtörődöm közöny pedig a legnagyobb ellensége a falusi művelődési élet kibontakoztatásának. A húsz község közül feltétlenül említést érdemelnek a kadarkúti, a taszári és a mosdóst színjátszók, akik nemcsak kitűnő darabválasztásukkal nyerték meg a szemle közönségét, hanem kidolgozott szép munkájukkal is. Kadarkút megérdemelten hódította magáénak a színjátszás első díját Gergely Sándor Vitézek és hősök című színmüvének- bemutatott részletével. Hasonlóképpen rászolgáltak a taszáriak a második, a mosdósiak pedig a harmadik díjra. A kórusok közül Göl is lepte meg a közönséget kitűnő szereplésével. Az ismert igali férfikórusnak ez egyszer meg kellett elégednie a második helyezéssel. Reméljük, hogy a gölleiek számára hasznos biztatásnak bizonyul majd ez az eredmény, az elnyert első díj, A nagyberki citerazenekar is kivá&ó szereplése jutalmául vihette haza a kapott díjat. A tánccsoportok gazdag sorában az első két hely a gölleiek Cigánytáncát jutalmazta, valamint a toponáriak üveges és párostáncát. A népi együttesek között Hedrehely Dohánysimítás a tsz-ben című népi játéka és a kaposföi népi együttes Bandá- zója hóditott legnagyobb tetszést. A szavalok első díját egy igali kislány, a második díjat a taszári Erdős Sándor, a harmadik dijat pedig a somogy- geszti Makarisz Erzsébet kapta meg. A hangszeres szólisták között Ribli Péter magyaratádi versenyző hegedűszólója nyerte az elsőséget. A második díj egy gálosfai népdalénekesnek, Sándor Istvánnak jutott. A harmadik díjat a bíráló bizottság Gulyás Etelka mosdósi színjátszónak ítélte tehetséges játékáért. Ennyit talán elébe vágva a hivatalos értékelésnek, mely eldönti, hogy a sok kiválóan szereplő művészeti csoport közül melyek képviselhetik a megyei szemlén a kaposvári járást. Végezetül még annyit, hogy szívből üdvözöljük azt a fejlődést, amelyet a járás községei a művelődési élet kibontakoztatásában elértek! L. I. Ballada-est Az úttörő kulturális szemle nagyatádi járási bemutatójáról (Tudósítónktól.) Nagyatádon, a járási művelődési háziban a közelmúltban rendezték meg az úttörő kulturális szemle járási döntőjét tíz úttörőcsapat művészeti csoportjainak részvételével. A vetélkedésen megjelent művészeti csoportok tagjait és vezetőit Dorcsi Sándor, a megyei úttörő-elnökség kultúrfe- lelőse köszöntötte. Először a kórusok mérték össze tudásukat A bíráló bizottság megállapította, hogy jelentősen javult műsorválasztásuk, jóllehet akadtak olyan énekkarok is, melyek erejüket meghaladó kórusművekkel léptek színpadra. A kórusvezetőknek több gondot kell fordítaniuk a tiszta szövegmondásra, és a szólamok egyöntetűségére. Jól szerepelt a íelsőbogá- ti úttörőcsapat kórusa, a se- gésdi pajtások, akik madrigálokat adtak elő; a lábodi úttörőkórus ' szereplése is kellemes meglepetést szerzett mind a hallgatóságnak, mind pedig a bírálóknak. A szemlén .csupán egy gyermekcsoport vett részt népi játékkal. A kutasi úttörők színes, eleven produkcióját nagy taps jutalmazta. Elismerésre méltóan szerepeltek a nagyatádi pajtások, akik tizennégy tagú harmonika-zenekarukat, valamint a felsőbogáti pajtások, akik hegedű-szakkörüket vonultatták fel a zenekarok versenyén. A versmondók közül kiemelkedett Gazda Márta segesdi, Luczó Márta kutasi és Bo- henszki Klára somogyszobi pajtás. A csapatok közül ki kell emelni a felsőbogáti úttörőcsapatot, mert a legtermékenyebb volt, és a legtöbb művészeti ágban szerepelt. Szép' példát szolgáltatott a nagyobb iskolák úttörőcsapatainak! A bizottság döntése szerint a május 27-i megyei kulturális szemlén a segesdi kamarakórus, a nagyatádi harmonikazenekar és a kutasi gyermekjáték-csoport képviseli majd a nagyatádi járás úttörőit A szólisták közül a nagyatádi Antal Vilmos — harmonikaszólóval — és a járási szemle három legkiválóbb szavalója vesz részt a megyei szemlén. Hasznos volt a bírálat Pedig amikor március elején a Gyékényes! Községi Tanács a falu kulturális életét tárgyalva megbírálta Tóth Józsefet, a művelődési otthon igazgatóját, kifogást emelve a népes község kulturális életének esemény telensége miatt, nem esett jól a bírálat! Jól nem esett, de elgondolkodtatta azokat, akiket illetett, sőt mint később kiderült még serkentőleg is hatott Tóth- József bebizonyította, hogy lehet élénkebb kulturális életet teremteni, csak meg kell fogni a dolog vastagabbik végét. Összefogta a falu tűzoltó egyesületének tagjait és a KISZ-fiatalokat s azonnal munkához látott a frissen toborzott színjátszó csoport. Egri Viktor Virágzik a hárs című színművét gondos előkészítés után mutatták be a művészeti csoport tagjai, méghozzá két előadásban. A fa’u 1. kői olyan élénk érdeklődéssel fogadták ezt a hirtelen és mégis jól előkészített szereplést, hogy a két előadás is kevésnek bizonyult. Jócskán akadtak, akik nem jutottak be helyszűke miatt a kultúrterembe. A fáradságos munka jó gyümölcsöt termett, így a bíráló szó nem veszett kárba. A színjátszó csoport tagjai és vezetője elnyerték m^érJemelt jutalmukat. Kívánjuk, hogy a jövőben bíráló, biztató szó nélkül is olyan lelkesedéssel és komolysággal fáradjanak a falu kulturális életének fellendítéséért, mint ahogyan a Virágzik a hárs előadására felkészültek. Tóth Zsigmond Gyékényes Csak örülni lehet annak, hogy a balatonboglári Vikár Béla Művelődési Ház irodalmi színpada egy egész estét szentelt a balladáknak. Bogláron ez volt az első ballada-est, az irodalmi színpad »hagyományok-» nélkül készült erre a bemutatóra. S ha nem sikerült is teljesen megvalósítani az elképzeléseket, akkor is dicsérétes a Görög Ilona c. népballada dra- matizálósa, a Halálra táncoltatott leány ámyjátékkal és tánccal megoldott változata. A bogiári irodalmi színpad vezetői a Görög Ilona esetében a dalt visszafordították tragédiára. A modem beállitás, a négyszereplős előadás azonban megkívánta volna a zenei aláfestést. Sokkal szerencsésebb lett volna oratóriumszerűen előadni ezt a népballadát. Ami a legértékesebb a Görög Ilona dxamatizálásában: a mértéktartás, a balladai tömörséghez való ragaszkodás. Nem mondható el ugyan ez a Halálra táncoltatott leány balladájáról. Az eredetiben oly tömör művet nagyon feloldotta a tánc és az ámyjáték. Bár Együd Árpád csak a legegyszerűbb mozgásokat tartotta meg, ügyelt a tánc drámaiságára. mégis a koreográfia megfeledkezett a tömörebb előadásmódról. A műsorban a népballadákon kívül Arany János, Aragon, Duhamel, Goethe, József Attila, Schiller, Sevcsenko művei hangzottak el. A verseket előadók egytől 40 milliomos termelőszövetkezet a poznani egyig jó szavalok, a ballada- mctndás azonban nem mindegyiküknek sikerült. Legjobban Weidinger Istvánná és Kónya Emilia találta el a balladai hangvételt. A Kádár. Kata és Arany János Ágnes asz- szony c. balladájának előadásával mindketten az est legnagyobb élményét szolgáltatták; A színpad legfiatalabb tagja, Mórocz Edit József Attilától a Szegény ember balladáját, valamint a Kőműves Kelemennét mély átéléssel, egyszerűen adta elő. Fekete Antal összekötő szövege megfelelő hangulati bevezetést adott az esthez, az egyes számokról elmondott rövid szöveg pedig jól segítette a művek megértését. Nagyban hozzájárult az előadás sikeréhez Csáhxbonyi Balázs művészi ízlésre valló, egyszerűségre, finom'ágra törekvő rendezői munkája. A prózai részt gazdag zenei műsor egészítette ki. A Kodály-, Beethoven-, Liszt-műveket tolmácsoló helybeli és kaposvári művészek (B. Ittzés Irma, Mázló Eszter ének, dr. Farkas Elememé Csajághy Mária zongora, dr. Sziráryi László hegedű. Pallós László gordonka) méltó aláfestett adtak a műsorhoz. Szépen fejlédnek a Lengyel Nép- köztársaság termelőszövetkezetei Különösen a poznani vajdaság kö zös gazdaságai értek ei a múlt évben figyelemre méltó eredményeket. Ebben a vajdaságban egy év alatt 40-re emelkedett a milliomos termelőszövetkezetek száma. A Siófok és Vidéke Körzeti Földműve'--zö,,e+keze+ tosága hQi'vezetőt Veres balatonkili; i önhiszolsál* élelmiszer—háztartási. holdjába. Fizetés kollektív szerint. Útiköltséget felvété* esetén térítünk. ^557) 120-as szárnyFrt 45MINDENÜTT KAPHATÖ Somorryí Néplop \z MSZMP Somogy -.egyel Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja, felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF.. Szerkesztőség: Kaposvár. Sztálin u. U. Telefon 15-1 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó WTRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda- Ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. fi. (F v.. László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos^a Előfizethető a luttvi nostn’ lv'i oknál és dos tás kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11
