Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-08 / 82. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. április & Pörgec Károly alig lépte túl harmincket- tedik életévét, amikor szeretett neje váratlanul özvegységre kárhoztatta, s három apróságot hagyott rá visszautasíthatatlan örökségül. A meggyötört apa talán egy riete sírta el búcsúköny- nyeít, talán egy hete kóstolt bele először az özvegység pelenka- mosó, fözőcskéző kibírhatatlanságába, amikor egy este elkeseredésében így fo- hászkodott önmagé hoz: — Ú, Károly, segíts magadon, mert kimúlsz, mint ősszel a légy. Fiatal vagy még, életerős, menj, keress új asszonyt, s vedd hitvesül az elsőt, aki utadba akad. Bárm ■fogyatékossága légyéi: is, csak főzni tudjon, varrni, mosni, a többit. majd megkapod máshol, ha tehetséged mást is óhajt... Hódításához az özvegység bevált módszerét választotta. Apróhirdetést adott fel, hosszút, szívhez szólót arra a jeligére, hogy »Foghíj nem akadály«. Jöttek a levelek özönével, expressz és portókötelesen, ajánlkozó téri harminc is akadt. És Károlyt megszédítette a váratlan siker. Buzgón válogatott a menyecskék közül, mígnem egy vasárnap útra kelt a legtávolabbihoz, Záhonyba, mert tudja ördög, miért, ahhoz volt birodalma. HÁROM ÓRÁNYI DERŰ... MÁTRAI Kállai—Fényes Majd a papa című zenés vígjátékáról Aki annyira sznob, hogy a zenés vígjáték előadásától is megrázó vagy még inkább felejthetetlen színházi élményt vár, tehát jóval többet, mint három órányi derűt és örömöt néhány igazán jó színészi alakítás felett — nos, a sznobnak vagy sznoboknak nem árt a csalódás! Nekünk pedig nem árt, ha »töredelmesen« oevall- juk, hogy a Csiky Gergely Színház legutóbbi bemutatóján, Kállai—Fényes Majd a papa című zenés vígjátékának előadásán kitűnően szórakoztunk. Annyira kiváló ez a zenés vígjáték, annyira kifogástalan? Nem erről van szó, hiszen az írói munkában, és a vígjátékhoz írt vagy hozzátett régebbi Fényes-szerzeményekben találhatnánk kivetnivalót, ha éppen vadászgatnánk a kivetnivalókra. De ilyenféle foglalatoskodásnak nem sok értelme van, mert a budapesti és a vidéki bemutatók sikerei után aligha hintenének hamut a fejükre a szerzők, és aligha dolgoznák át észrevételeink értelmében a darabot. A Majd a papa »kiválóságának« titka az, hogy hősei mai emberek, ami pedig a kapuvári előadás sikerének titkát illeti, hát annak is van magyarázata, mégpedig az, hogy e zenés vígjáték Kamarás Gyula igazán lelkiismeretes és jó rendezésében került színre, s aztán: a sikerben nem kis része van a szereplő együttes néhány tagjának; a Majd a papa előadása ismét számos színészünknek adott lehetőséget kitűnő alakításokra. Igazságtalanság lenne tehát többet számon kémünk ettől az előadástól az imént felsoroltaknál, hasonlóképpen igazságtalanság volna Kállaitól azt számon kérni, hogy miért nem hordoz több klasszikus ízt, értéket ez a zenés vígjáték. A rendezés és a színészi játék szentesítette a sikert. A többi? A többit hagyjuk most el. Szakmai berkekben kapnak amúgy is eleget a könnyű- műfajok művelői. Így most az egyszer hadd legyünk hálásak a háromórás derültségért s azért is, amit finom humorba csomagolva tanításként kaptunk a Majd a papa hőseitől, kicsiktől és nagyoktól egyaránt. Mert azért nemcsak jót nevettünk, kaptunk egyebet is ettől a színházi estétől. Amikor a rendezés erényeit summázva elmondjuk, hogy Kamarás Gyula a prózai műveknek kijáró alapossággal és lelkiismeretességgel szólaltatta meg a tolmácsolókat, s teremtett erős kézben tartott jó ritmusú előadást, fel kell még jegyeznünk valamit, ami külön rangot ád a Majd a papa előadásának. Megfigyelhettük már, hogy mind az operettekben, mind pedig az úgynevezett dzsessz-operettekben minden különösebb apropó nélkül szoktak dalra fakadni a szereplők. Ebben az előadásban a játéknak és a zenei betéteknek közük van egymáshoz, egymásból fakadnak. A dialógusokat, a cselekmény pergé- sének fonalát nem szaggatják szét a dalbetétek, még a táncok sem, és ezt újként, méghozzá folytatásra érdemes újként könyvelhetjük el a hasonló darabok rendezéséhez! A népes szereplőgárda minden tagjáról úgyszólván lehetetlen aprólékos gonddal és figyelemmel megemlékezni. Rór luk ennyit: dicséretes igyekezettel szolgálták mind az író, mind pedig az írót igen helyesen kijavító rendező intencióit. Homokay Pál ezúttal a kitűnően megformált címszerepben szerzett sok kellemes percet. Milyen sok színből, milyen sok finom humorból, milyen megejtően emberi vonásokból gyúrta össze ennek a kedves, jó szándékú bajkeverőnek az alakját! Ha nem tudnánk a célt, hogy a papa a fiatalok végett, illetve az ő boldogságukért és vejének, Sándornak az észretérítéséért indul »harcba« fegyvertársával, Borival, aki kor is csak drukkolni tudnánk ennek az idős embernek, akit apadhatatlan tettvágya sodor mulatságos bonyodalmakba és bajokba is. Szívből tapsoltunk a papának, mert életrekeltése kitűnően sikerült. Gálfy László és Kalmár Zsóka. méltó partnerekként szólaltatták meg a fiatalokat, akik miatt fej etetekére áll a vígjátéki világ. Külön említést érdemel Kalmár Zsóka • természetessége és játékának eszköztelensége. Sok derűt ajándékozott Farkas Anny alakításában Bori, a napa titkos szövetségese, aki .. hát nem szégyen az ilyesmi, nemcsak azért szereti a papát, és segíti terveinek véghezvitelében, mert a papa aranyos gavallér a vasárnapi kiruccanásokon. .. A jó művészi alakítások között tarthatjuk számon Somogyi Géza egyszerre ellenszenves és nevetséges tervezőjét. Pócsait, Komlós' István aláírató emberét, Gacsályt, Virág Ilona könnyű érvényesülésre vágyó Gabiját, aki a házastársak között »akaratlanul« bontja meg a harmóniát, Gábor Mara ti ri tarka, nagyhangú Gőznéjét. Emlékezetes Makkay Sándor mértéktartó humorral megformált külföldi üzletembere, Predo is. E fiatal művészünk számára kiváló iskola lenne, ha a jövőben több hasonló szerephez jutna! Méltánytalanság volna ' elhallgatnunk, hogy a Tárnay György vezette zenekar, Wegenast Róbert díszletei és a bemutató ruháit tervező Pirity Zoltánná valahányan részesei a Majd a papa előadása kaposvári sikerének. László Ibolya ANZIKSZ A tél és tavasz határa olyan hazánk egyik legszeb tája, mint a viruló kislány, ak a tavaszi rügyfakadás rémé nyében szekrény mélyére rej ti téli ruháit, s a szebbet, ler gébbet ölti magára, mely rt gyogóan kiemeli vonalait, nevető babaarcát. Íme, néhán kép az átlényegülés napjaibó1 Mátrafüreden, és szerte a hegyvidéken faragott oszlopok feliratai jelzik a legszebb turistautakat. HITTÉRÍTŐ MENYASSZONY Leszegett fejjel rohant a sínek között, ahogy leszállt az állomáson, s uramfia, egy hórihorgas asz- szonyba ütközött, de csúnyául. Már ki is mondta a pardont, amikor megpillantotta az asszony gomblyukában a piros szekfűt. Fölnézett rá, szemük vagy fél méter mélységből találkozott, Károly tekintete elhomályosult. — Katolikus? — dörgött a mély női baritón, s ő megszev- penten válaszolt. — I... igen... kérem ... — Ó, drágám, csakhogy megérkeztél — örvendezett amaz, s olyan cuppanós csókokat lehelt Károly vézna, beesett arcára, hogy füléhez kelleti illesztenie tenyerét A menyasszony bélé- Icarolt meggörnyed ve. s Károlyt bárki a fiánál* is tekinthette, legalábbis, ha term ®- tét, sovány gyérékor cát hasonlította hoz- zá. — Misén voltál-e. kedvesem? — duiv- zsolt a nő. — Ó, hogyne, vagy húsz évvel ezelőtt.. — Úristen, mentsd meg az ö lelkét! — kancsalított az égre partnere, majd így szólt: — Most velem jössz, megátalkodott bűnös! Az Úr kegyelméért esdeklem, s tán az esküvőt is megtarthatjuk mindjárt’... — Nem... neeem — tiltakozott Károly, de hiába, mire észrevette magát, már ott térdepeli a szűzanya szobra előtt. Misén voltak, s a pap éppen a tékozló fiú történetét citálta. — Ugye, te is visz- szatérsz istenedhez, kedvesem — csacsogta fülébe a menyasz- szony. — Menj, gyónd meg bűneidet... — Majd holnap, jó? kérlelte Károly. — Különben is ettem már ma meg tegnap is... úgyse áldozhatnék: .. — De hiszen akkor esküvé se lesz!? — Nem baj, kedves, majd máskor. Űqy sincs nálam a személyi igazolvány... vagy az anyakönyvi micsoda, .. A nő letörten lépett ki a templomból, mikor Véget ért a mise. Hazamentek szót lanul, s a kedves ebédhez terített. Ká- rolynak azonban nem volt étvágya. Legalább sánta volna vagy púpos, bánná a: ördög. De ki gondolta volna a levélből, hogy ilyen fogyatékossága is lehet egy nőnek Azt se kérdezte, ki vagyok, mi vagyok. Csak hogy ismerem-e a bibliát. Még csak ez hiányzott nekem... Az ara ebben a pillanatban kivette kezéből a kanalat: — Talán imádkoznál előbb, kedvesem? Felállt, és valami olyasmit motyogott, hogy »a miatyánkhoz eljött az Úr angyala, s azt mondta, hogy edd meg, amit adtál nekem, vén boszorka, ámen«. Le se ült már, gyomrát fájdította, s indulni készült, meri még hosszú az út ha záig. A jelölt azonban imakönyveket veit] elő. — Jössz te hoz zám, kedves, énekelünk szent énekeket engesztelésiéi az Úr- i nak, hogy hosszú éle-' tű légy a földön, sí megoszd vélem őrő- • meidet... Ugye, visz■ szatérsz hozzám meg-1 tisztultam, s hófehér lelkedet tárod színem elé — mondta a nő szinte könyörögve. — De addig nem távozhatsz, míg el nem kántálod vélem e ke- sergésre szólító aktuá lis tömegdalt... És Károly szipogva, megtörtén ismételte utána: Ke-resz-tények, sir-ja-tok... Azóta a menyas'- szony is visszasírhatja szeretett Kárntirít. K. IL A Kékes oldalában, a Jávoros forrásnál jóízű vizet kóstolgat a kislány... Udvariatlan idegenvezető Egy női turista panaszára az illetékesek erőteljesen rendreutasították a hires Niagara-vízesés egyik idegenvezetőjét. A férfi ugyanis így kezdte magyarázatát: »Hölgyeim és uraim! Íme ez a Niagara — de kérem a hölgyeket, ne beszélgessenek, hogy mindenki meghallja a víztömegek morajlását, amely 20 mérföldnyi körzetben akadályozza a lakosságot az elalvásban.« .’.WWVJV. *..s pár száz méterrel magasabban, a Kékes-tetőn a csillogó hó utolsó foltjai között vésik fába nevüket a kirándulók. Somogyi Népferp Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár. Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. 8. Telefon 15-16. Felelős kiadó: W1RTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti; a Magyar Posta. Elő fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra II Ffc . . . •■■*t*** ~v-> Gyöngyösön autóbuszra vár a három recski parasztasz- szony. Galyatetőn ragyogó a napsütés, de a híres mátrai szél még csípősen vágtat végig a hegyoldalon. A nyírfák tövén, a dús fenyők között üd^Sk sétáinak, futkároznak gondtalanul.
