Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-07 / 81. szám
*HAß0 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap 1 AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 81. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1961. április 7. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Itt béke van OTTHONUNK Helyet a nágocsi asszonyoknak a tsz-vezetöségben! (3. Oj (5. OJ (6. o.) ^ »3 Oiilfit I Aszfaltburkolattal látják el Tab főutcáját. Az úttestet kiszélesítik, s a vízlevezető árkokat betongyűrűkkel cserélik fel. Képünkön: Megérkeztek az utolsó betongyűrűk. Országszerte jó ütemben halad a tavaszi szántás—vetés A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója Az elmúlt két hétben az időjárás általában kedvezett a tavaszi munkáknak, de a megyei főmezőgazdászok jelentése szerint a több napon át tartó hirtelen lehűlést megérezték a zsenge vetések. Az állami gazdaságok és a régebbi termelőszövetkezetek jó munkaszervezése révén jelentős eredmények születtek a tavaszi szántás-vetésben: a mintegy kétmillió holdnyi szántásra váró területből április 1-ig több mint másfél millió holdat, az előirányzott mennyiség 76 százalékát felszántották. Az őszről elmaradt szántásokat Györ-Sopron és Csongrád megyében teljesen befejezték, de más megyékben is sok közös gazdaság végzett ezzel a most már sürgető munkával. Nagyobb szán- tatlan területek már csak Szabolcs, Borsod és Hajdú megyében vannak. Igen jól halad az őszi vetésű kalászosok fejtrágyázása. Az előirányzat egymillió holdat ír elő, április elejéig azonban 1 millió 430 ezer holdon szórták ki a fejlődést serkentő műtrágyákat A segesdiek összefognak (Tudósítónktól.) A megyét járva itt-obt hallottunk olyan kijelentést, hogy Segesden különös emberek laknal\ nem alkarnak dolgozni a több mint 5000 holdas közös gazdaságban. Pedig nincs igazuk azoknak, akik így vélekedneki. Segesden éppen olyan becsületes, szorgalmas, földet és •falujukat szerető emberek élnek, mint a megyében vagy az országban bárhol. Az újjáválasztott tsz-veze- tőséggel az élen nagy lendülettel és akarással kezdték az 1961-es évet. A kukorica és az őszi szedésu burgonya kivételével földbe rakták a magot, és megkezdődött az építkezés is. Éppen az építkezéssel kapcsolatban találkoztam olyan megnyilatkozással, ami kezembe adta a tollat. Ott kezdődik a történet, hogy a Segesdi GépálV*más megszűnte után a feleslegessé vált négy épületet (gépszín, szerelőműhely stb.) átadták az Üj Élet, Tsz-nek. Nagyon kellettek ezek, mert a növendékmarhák annyira szűhen vannak ■ elhelyezve, hogy nem tudnak lefeküdni sem. 70 pár ló 22 helyen van. Nem kell bizonyítani, hogy ez nincs jó hatással a munkafegyelemre, de a gondozás és takarmányozás- is nehézkes így. Kapóra jött a se- gesdieknek a négy volt gépállomási épület. Két kézzel nyúltak utána. Igen ám, de ahhoz, hogy hasznosíthassák, az épületeket át , kell alakítaniuk. Ehhez viszont sok kőművesre és ácsra van szükség. A tsz-ben azonban hevés az iparos, és azok is a sertésfiaztató építésén dolgoznak. Ez is sürgős, mert 70 koca áll elles előtt, és idáig mindössze 24 férőhelyes sertésfiaztató készült el. .4 községi tanács v. b.- elnöke gondolt egy merészet, és összehívta a községben lakó iparosokat. Elmondta, milyen fontos közös érdek fűződik az épületek gyors átalakításához, az állatok jobb elhelyezéséhez. Kérte őket, hogy segítsenek. S a huszonkét iparos közül egy sem mondott nemet, egy sem keresett kibúvót. Valamennyien felajánlották szolgálataikat. Elhatározták, hogy április 11-én estig a három épület átalakítását befejezik, sőt segítik a sertésfiaztató építését is. Szép példáját adták annak, hogyani kell a lüjzös érdeket az egyéni érdek fölé helyezni. Ko- pecsni Vince, a Kutasi Állami Gazdaság igazgatója, Puska Ferenc, a Dél-somogyi Erdőgazdaság igazgatója szintén lehetővé tette, bogy a gazdaságukban foglalkoztatott iparosok pár napot a termelőszövetkezetben dolgozzanak. Sokszor beszélünk arról, mennyire fontos, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása társadalmi üggyé váljék. A segesdi iparosok jelesre vizsgáztak ebből. Bizony példát vehetne tőlük néhány tsz-tag is. A teljesítés elsősorban abból származik, hogy egyes termelőszövetkezetek — főleg a nagy termőképességű búzafajtákat — kétszer, sőt helyenként már háromszor fejtrágyázták. Ez a munka Győr- Sopcon, Hajdú .és .Békés megyében halad a legjobb ütemben, Az elmúlt évinél gyorsabban haladnak a vetésekkel és a burgonyaültetéssel. A tavaszi búza vetését országszerte befejezték, s — kevés kivételtől eltekintve — a többi gabonaféle vetése is befejeződőben van. A napraforgó-vetésterület 29 százalékán tették földbe a magot, a burgonyaültetési programmal pedig 8 százaléknál tartanak, ez az elmúlt évihez képest jelentős előrehaladás. Néhány melegebb fekvésű vidéken — főleg Békés és Csongrád megyében — megkezdték a kukorica vetését. Ezekben a megyékben megindult a vegyszeres gyomirtás is. A tavaszi felhasználásra szánt műtrágyamennyiséget mindenütt kellő időben megkapták a termelő üzemek. Országszerte befejeződött a szőlők nyitása és metszése. A nagyüzemi gyümölcsösökben véget ért a mechanikai védekezés, csupán az északi vidékeken tart még a rügyfakadás előtti permetezés. Több megyében a gyümölcsfatelepítést is befejezték. (MTI) Hatszázmillió forintos beruházás, társadalmi ellenőrző szolgálat a vizek tisztaságának biztosítására Ülést tartott az Országos Vízügyi Főigazgatóság kollégiuma Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kollégiuma csütörtökön Dégen Imre főigazgató elnökletével ülést tartott. A kollégium elsőnek a vizek tisztaságénak biztosításáról szóló kormányrendelet végrehajtásához szükséges feladatokat vitatta meg. A rendelet leszögezi, hogy 1972-ig 690 millió forintot kell biztosítani az üzemek szennyvíz-tisztító berendezéseinek létesítésére, továbbá előírja, hogy a meglevő berendezést nem kellőképpen kihasználó üzemeknek bírságot, a tisztítóteleppel nem rendelkező üzemeknek pedig szennyvíz- levezetési díjat kell fizetniük. A rendelet végrehajtása érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a társintézmények már több fontos előmunkálatot valósítottak meg. Elkészült a szennyvíztisztító berendezések építésének programja. Ezek szerint 1965-ig 76 üzem kap tisztító-telepet, ösz- szesen 223 millió forintos költséggel; az idén ebből 38 millió forintot használnak fel. A vizek tisztaságának biztosítására az OVF kollégiuma több fontos határozatot hozott. Mivel a vizek tisztaságának biztosítása az ipart, a mező- gazdaságot és a lakosságot közvetlenül is jelentősen érintő, fontos népgazdasági és közegészségügyi feladat, a széleskörű társadalmi ellenőrzés megvalósítására területenként vízminőség-ellenőrző szolgálatot szerveznek a vízügyi, egészségügyi, igazgatási és tömegszervezetek bevonásával. A kollégium második napirendi pontként az öntözéses gazdálkodás 1960. évi helyzetét és idei feladatait vitatta meg. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Kádár János államminiszter beszámolt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének üléséről. Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese beszámolt a vezetésével Indiában járt kormányküldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentését az idegenforgalom múlt évi eredményeiről és a továbbfejlesztésére irányuló ez évi tervekről. A kormány az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján elfogadta a vízgazdálkodási társulatokról szóló tvr. végrehajtási rendeletét. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Kiosztották a nyereségrészesedést az állami gazdaságokban és a gépállomásokon A megyei igazgatóság' irányítása alá tartozó állami gazdaságok közül 9 ért el tavaly olyan eredményt, hogy most nyereségrészesedést oszthatott dolgozóinak. Ezen a címen ösz- szesen 5 millió 223 ezer forintot fizettek ki, s ez megyei Akad még javítanivaló a tanácsok munkájában A községi tanácsok igazgatási munkájáról tárgyaltak a Tabi Járási Tanács VB tegnapi ülésén A Tabi Járási Tanács VB tegnapi ülésén a községi tanácsok igazgatási munkáját vitatták meg. A járási tanács igazgatási osztálya által készített beszámolóból és a vitából kiderült, hogy bár az utóbbi évekhez viszonyítva jelentősen megjavult a községi igazgatási munka, de még nem kielégítő. Sok hiba van pl. a határozatok szerkesztésében. A tanácsi vezetők azokat nem készítik el pontosan, így akadályozzák a járási tanács munkáját is. A szakosztályok vizsgálatai során feltárt hibákat nem hozzák helyre a megjelölt határidőre. Több községben az elnök és a titkár nem készít ügybeosztást. Nem ismerik egymás, sőt gyakran a saját feladatkörüket sem. A VB tegnap hozott határozatai szerint a községi tanácsok vezetőinek a rendszeres szakmai továbbképzéstől függetlenül kéthetenként két-három órát a mindenkori legújabb jogszabályok tanulmányozására kell fordítaniuk, hogy ezzel is szélesítsék ismereteiket. A házi továbbképzést az ütemterv szerint kell megtartani. Azokat a tanácsi vezetőket, akik a járási tanács szakosztályai által feltárt hibákat határidőre nem szüntetik meg, felelősségre vonják. A községi tanácsok vezetőinek ügyrendi beosztást' keh készíteniük, s abban pontosan meg kell jelölniük az igazgatási apparátus munkáját. A járási tanács VB ezután az OTP járási fiókjának tevékenységéről tárgyalt. átlagban 19 napi munkabérnek felel meg. Á balatonújhelyi és a böhö- nyei gazdaságban 26—26, a kaposvári és a lábodi gazdaságban 25—25, a kutasi gazdaságban 24, a tengődiben 18, az alsóbogáéban pedig 9 napi keresetnek megfelelő összeget fordítottak erre a célra. A január 1-én összevonással megszüntetett két gazdaságban — a somogytamócaiban és a nagybarátiban — 10—10 napi fizetéssel azonos a nyéreségrészesedés. A gépállomások közül öt fizetett nyereségrészesedést. Nagybajomban 103 232, Csoko- nyavisontán 95 404, Tapsony- ban 67 562, Darányban 27 812 és Inarosberényben 23 982 forintot osztottak ki a dolgozóknak. A nyereségrészesedést az állami gazdaságokban is, a gépállomásokon is kifizették. Kaiser János felvásárló 270 kocát helyezett ki a háztáji gazdaságokba Nem egészen egy évvel ezelőtt indította meg a kocakihelyezési akciót az Állatforgalmi Vállalat. Egy-egy felvásárló azóta átlagosan mintegy 100 kocasüldőt juttatott a tsz-ta- goknak és más állattartóknak. Kaiser János, a somogyjádi körzet felvásárlója pedig 270 kocát helyezett ki a háztáji gazdaságokba. A körzet hat községébe adott állatok közül 190 már leellett, s egy-egy koca átlag öt malacot nevelt fel. A szaporulatból 70 darabot vett át a vállalat, s áprilisban újabb 100 süldőt ad ez a körzet a kocák vételárának ki- egyenlítésére. Március második felében megkezdték a káposztarepce sarabolását a kaposújlaki Hetedik Pártkongresszus Tsz-ben. A 10 holdas táblán csaknem 30 asszony állt munkába. Mint ismeretes, a hízóba fogott süldők közül válogatták ki a továbbtartásra alkalmas kocákat. Az akciót azért szervezték, hogy elősegítsék a sertésállomány gyarapítását a háztáji gazdaságokban. A somogyjádi Augusztus 20. és az. osztopáni Győzelem Tsz-ből vitték el a kocasüldők zömét. A fialási és felnevelési eredmények mutatják: érdemes volt tenyésztésbe fogni ezeket az egyedeket. Az eddig ellett 190 koca 950 malaccal növelte a háztáji állományt. Kocánként — megfelelő díjtétel mellett — 3—3 süldőt kap az állam. A tavaly le nem vágott, kihelyezett kocák után tehát háromszoros mennyiségű, hízóba állítható süldővel rendelkezik most a vállalat. A tsz-tagok is jól jártak ezzel az akcióval. Somogyjádon például Szigeti József kocája először 6 malacot ellett. Az anyát hitelben kapta, 1490 forint értékben. Három süldőt adott át a vállalatnak, s értük a tartozás kiegyenlítése után 310 forintot kapott. Másodszor is ellett már a koca. Az anyaállat és szaporulata értékét 5 ezer forintra becsüli a gazda. A körzetben nő az érdeklődés az akció iránt. Az eredmények láttán mind több tsz-tag szól Kaiser elvtársnak: juttasson neki is vemhes kocasüldőt.
