Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-06 / 80. szám
i\ ti H * VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! •o ’MPOS'V^ Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. évfolyam, 80. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1961. április 6. Magabiztosan haladunk előre népünk boldog jövője, a szocializmus Április 4-én, hazánk ícl zabadulásának 16. évfordulóján az MSZMP megyei és v.'. ősi bizottsága koszorúzás! ünnepséget rendezett a Szabadság parki szovjet hősi emlékműnél. Kiss István • rendőrőrnagy beszéde után a megyei és a városi pártbizottság nevében Szirmai Jenő és Németh Ferenc, a megyei és a városi tanács nevében dr. László István és Mikecz János, a fegyveres testületek nevében Bátori József alezredes, Sólyom Gábor őrnagy, Oravecz Ferenc őrnagy helyezeti el koszorút. telj es győzelme felé Díszünnepség a Csiky Gergely Színházban hazánk felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából az MSZMP megyei és városi végrehajtó bizottsága, a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága nagy nemzeti ünnepünk előestéjén díszünnepséget rendezett a Csiky Gergely Színházban. A díszelnökségben helyet foglalt Bíró Gyula, Hevesi János, Illés Dezső, Kisdeák József, dr. László István, Németh Ferenc, Sólyom Gábor, Szirmai Jenő, Takács István, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjai, Ács Vilma, a Tejüzem dolgozója, dr. Berend Ernő orvos, Béri Erzsébet, a Textilművek dolgozója, dr. Csiszár János, a Megyei Ügyészség vezetője, Decsi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Dezső József, a munkásmozgalom régi harcosa, dr.• Halász János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Halász Tibor pedagógus, Jakab Lászlóné általános iskolai tanár, Kelemen Ilona, a nőtanács megyei h. titkára, Kiss Józsefné, az MSZBT megyei titkára, Mikecz János, a városi tanács v. b.-elnöke, Nagy József, a kaposvári Latinka Tsz elnöke, Oravecz Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka, Somogyi Pál, a munkás- mozgalom régi harcosa, Szabó Jánosné, a Béke Vendéglátóipari Vállalat dolgozója, Szik- Szai László, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára, Takács György mérnök, dr. Tállás Emil, a Megyei Bíróság elnöke, Toller Gyulává, a Finommechanikai Vállalat dolgozója, Vigh Pál, Völgyi Lajos, a munkásmozgalom égi harcosai. A díszelnökség tagja volt Vamenkó alezredes, Gyinyiszov őrnagy és Maszkoszcev őrnagy, a hazánkban állomásozó szovjet hadsereg képviselői. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a díszünnepséget, majd átadta a szót Sólyom Gábornak, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága tagjának. Sólyom Gábor elvtárs ünnepi beszéde Sólyom elvtárs beszéde elején méltatta 1945. április 4-ének óriási jelentőségét, meleg szavakkal emlékezett meg a felszabadító szovjet hadsereg dicső tetteiről, majd azt fejtegette, milyen nyomorúságosán, kisemmizetten tengődött saját hazájában népünk a felszabadulás előtt. — A mai fiatalságnak — mondotta — ismeretlenek az olyan fogalmak, mint urasági cseléd, emberpiac, állástalan diplomások és feketelista. Pedig tizenhat évvel ezelőtt még állandó munkanélküliség, létbizonytalanság fenyegette a dolgozókat. Pusztítottak a népbetegségek, tízezrek voltak hajléktalanok, noha bőven volt üres lakás. A szónok ezután arról beszélt, hogy az utóbbi másfél évtizedben döntő változás történt a nemzetközi erőviszonyokban, létrejött a szocialista világrendszer, s ennek eredményeképpen fellendült a le- igázott népek nemzeti szabadságmozgalma, meggyorsult és feltartóztathatatlanná vált az imperializmus gyarmati rendszerének széthullása. A mi szocialista Magyarországunk is a szocialista világrendszer kialakulása folytán az új világ- rendszer egyik országaként született, és fejlődik tovább. Majd így folytatta: — A felszabadulás utáni években a nemzeti újjászületés programját a kommunisták dolgozták ki. A párt, kifejezve a nép törekvéseit megindította a harcot a burzsoá reakció ellen, a demokratikus vívmányokért. az ország felépítéséért, a proletárdiktatúra kivívásáért. Az ország gazdasági talpraál- lása, újjáépítése, a nemzeti újjászületés volt a legfontosabb feladat. A munkásosztály a párt vezetésével kivívta és megvédte a földreformot, megvalósította a stabilizációt, végrehajtotta az államosítást, és megteremtette az igazi néphatalmat, a proletárdiktatúrát. / belső és külső elnyomás aló’ felszabadult nép alkotóerei” tehetsége kibontakozott, ér- szorgalmas munkájának ered ménveként megvalósítottuk magyar, nép legjobbjainak cr” iát. Az elmúlt másfél évtiz- hazánk gyors fejlődésének id«” szaka volt. Viszonylag rövid idő alatt megváltozott az ország, új városok, új Ipartelepek épültek, és hazánk agráripari országból ipari-agrár országgá alakult át. Megváltoztak hazánkban a társadalmi viszonyok is. A tőkések és a földesurak profitjának növelése helyett most a magyar dolgozó nép saját magának termel, maga élvezi munkájának gyümölcsét. De megváltozott népünk is, növekszik öntudata, a munka egyre inkább az egész társadalom javát szolgáló tudatos tevékenységgé válik. Megszűnt a munkanélküliség, napról napra emelkedik a dolgozók életszínvonala, a kulturális forradalom következtében gyarapodik népünk műveltsége. — Igaz, nem tagadjuk, fejlődésünk nem volt végig töretlen, a szocializmus építésének sikerei még nagyobbak lehettek volna, ha a már ismert hibákat nem követjük el. E hibák miatt meglazult népi demokratikus rendszerünk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. A személyi kultusz, a szektáns, dogmatikus hibák megrontották a kapcsolatot a nép és a vezetők között, a revizionista csoport pedig belülről bomlasztotta a pártot. Mindezt kihasználta a belső reakció, s a nyugati — elsősorban az amerikai — imperialisták aktív támogatásával 1956 októberében ellenforradalmat robbantott ki hazánkban. A proletár internacionalizmus talaján álló testvéri országok és a szocialista forradalom erői azonban nem nézték tétlenül az ellenforradalom tombolását. A párt a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével, a testvéri Szovjetunió segítségével leverte az ellenforradalmat. A kapitalizmus visszaállítására törekvő erők elszámították magukat, amikor azt hitték, hogy népünk nem értékeli eléggé szabadságát. Számításon kívül hagyták, hogy iga2 barátaink önzetlen segítséget nyújtanak nehéz helyzetbe jutott népünknek. Ma, amikor a szocializmus hatalmas világ- rendszert képez, nincs az az erő, amely a felszabadult népeket megfoszthatná szabadságuktól. — Pártunk, az MSZMP levonta a korábbi hibák és az ellenforradalom valamennyi tanulságát, helyesen alkalmazza az osztályharc fegyverét. Pártunk a dolgozó nép segítségével elszigetelte és szétzúzta az ellenforradalom erőit, s a dolgozókba vetett bizalommal, velük összeforrva, tanítva őket és tanulva tőlük vezeti a harcot a szocializmus építéséért. A párt a nép gondolatát, vágyát fejezte ki, amikor az 1957-es Országos Pártértekezleten azt a célt tűzte ki, hogy úgy építsük a szocia'~ íust, hogy közben szakadatlanul növekedjék a dolgozók jóléte. Sólyom elvtárs ezután az ipari termelésben elért eredményeket ismertette. Hangsúlyozta, hogy a 3 éves terv teljesítésével jelentősen növekedett népünk életszínvonala, majd így folytatta: — Felszabadulásunk 16. évfordulójával együtt ünnepeljük, hogy mezőgazdaságunkban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Ezzel lehetővé vált a termelőerők gyors fejlődése, és megteremtődött a feltétele annak, hogy a technika, a tudomány vívmányai behatoljanak a falu életébe, és a mezőgazdasági termelésben forradalmi változásokat idézzenek elő. Most rajtunk a sor, hogy a technika és a tudomány helyes alkalmazásával több húst, zsírt, gabonát adjunk az országnak. A mezőgazdaság szocialista átalakulásával kivívott győzelem bizonyos időszakos gondot okoz számunkra. Kádár elvtárs az országgyűlés 1980. decemberi ülésén hangsúlyozta: »A népgazdaság általános fellendítésének sok feltétele adva van, mindenekelőtt a szocialista rendszer, a párt és a nép összeforrottsága, a helyes gazdaságpolitika, valamint a tömegek öntudata, tettvágya. Ez hatalmas erő. A népgazdaság további, gyorsabb fejlesztése alapvetően a mezőgazdasági termelés előrehaladásától függ. Ezért nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági termelés erőteljesebb fellendítése a nép életszínvonalának gyorsabb emelkedésének alapvető feltétele.« Arra van tehát szükség, hogy megszilárdítsuk a szocialista gazdaságot, formáljuk a termelőszövetkezeti parasztság tudatát. Az új, haladó eszmék, elméletek elterjesztése a dolgozók körében politikai, kulturális nevelést, meggyőzést kíván, és kíméletlen harcot minden régi, visszahúzó, hamis ideológia, a burzsoá kispolgári kultúra maradványai ellen. Megvan minden lehetőségünk, hogy e téren is gyorsabban haladjunk előre. A szónok ezután megállapította: korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet’ korszaka, s ez a tény óriási hatással van a világtörténelem fejlődésére. A Moszkvai Nyilatkozat elvi megállapításainak tükrében vázolta a békés egymás mellett élés, a háború elkerülhetőségének lehetőségeit, majd azt hangsúlyozta, hogy a szocializmust építő országok dolgozói jő munkájukkal és eredményeikkel járulhatnak hozzá legjobban a béke megvédéséhez, a békés egymás mellett élés megvalósításához. — Hazánkban a tömegek laté és bizalma a pártban, a nő-< pi demokratikus rendszerben, a magyar—szovjet barátság legyőzhetetlen erejében, az internacionalizmus eszméjében — folytatta — az elmúlt tizen** hat évben megszilárdult. A szocialista országok testvéri segítsége, a népgazdasági tervek összehangolása, a nemzetközi szocialista munkamegosztás óriási jelentőségű fejlődésünk számára. — Bátran mondhatjuk, hogy pártunk, népünk választása helyes volt, amikor sorsát a haladással, a szocializmus építésével kapcsolta össze. A Szovjetunió és Magyarország forradalmi erői, népei közötti barátság nem új keletű. Felbecsülhetetlen számunkra ez a barátság, mert népeink forradalmi harcában született, és forradalmáraink egybefolyt véréből nőtt naggyá, legyőzhe- tetlenné. A magyar nép kétszeres felszabadítójaként üdvözli a Szovjetuniót. Most először a szocialista táborban vagyunk egy hatalmas család egyenrangú tagjai, vannak erős, megbízható szövetségeseink, barátaink. Ez a barátság kiállta a történelem próbáját, és népünk megtanulta legdrágább kincsként értékelni ezt a vérrel megpecsételt barátságot mint sikereink, eredményeink, függetlenségünk legfőbb biztosítékát A Szovjetunió és a testvéri népi demokráciák nyújtotta segítséggel, kedvező feltételekkel, erőinket reálisán számiba véve, hittel indulunk harcba pártunk, munkásosztályunk vezetésével a szocialista Magyarország felépítéséért — Felszabadulásunk 16. évfordulóján magasra emeljük a proletár intem acionaE zmus zászlaját és tovább haladunk előre ■ magabiztosan népünk boldog jövője, a szocializmus teljes győzelme felé. Éljen április 4-e, hazánk felszabadulásának napja! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Etjén felszabadítónk, nagy barátunk, a kammunizm st építő Szovjetunió! Éljen a legyőzhetetlen szocialista tábor! — fejezte be beszédét Sólyom Gábor elvtárs. * * * A gyűlés végén Famenté alezredes elvtárs a szovjet hadsereg képviselője a szovjet nép üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepség második részében kultúrműsor következett. Fellépett a Somogy megyei Pedagógus Férfikar, az egyesített Kaposvári Pedagógus és KI- SZÖV-kórus, a Somogy megyei Rendőrfőkapitányság kultúr-' csoportja, a Somogy megyei Népi Együttes és Nógrádi Gistg a Munkás Stúdió tagja. ( j *
