Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-26 / 97. szám
Szerda, 1961. április 26. SOMOGYI NÉPLAP Nemcsak elültetni kell a fát, hanem gondozni is Évente több millió forintot ordítunk erdősítésre, fásításra, zzel nemcsak lakóhelyünk ömyékét igyekszünk szépíte- i, hanem a szüntelenül nö- ekvő ipari- és tűzifaigényeket i segítünk kielégíteni. Sajná- itos, hogy ennek a nagy ösz- aegnek egy része merő gon- atlanság és felelőtlenség miatt árba vész. Mert ha sok he- ■en eljutottak is odáig, hogy fa elültetésével nem tekintik efejezettnek a fásítást, - ~on- oskodnak a csemeték megvásárol, felneveléséről is, még tindig akad szép számmal Iyan hely, ahol hányái ke- elik ezt a munkát, sok ezer mint kárt okozva a népgazda- ignak. Tavaly a Deseda vízfolyás íentén mintegy 23 kilométer osszúságban 14 ezer facse- íetét ültettek el. Egy csemete rtéke kiültetve körülbelül 9 irint, az egész fasor tehát úntegy 100 ezer forint értéket képviselt. Dicséretre • méltóan ment a munka, minden nyárfa megeredt. Az öröm azonban nem maradhatott tartós. Elszomorító, siralmas látványt nyújt a szép ígérettel kecsegtető fasor. A két méternél magasabbra nőtt .csemeték meg- r.yúzva, letiporva, kihuzigálva vagy derékba törve felelőtlenségről tanúskodnak. Mert mi történt? A legelőre kihajtott állatok pásztorainak eszükbe sem jutott óvni a fiatal nyárfasort. A toponári legelő mentén például 2500 fácskát legeltek le a tehenek, gyökerüket pedig kiturkálták a disznók. A kár 50 ezer forint. S mindez egyetlen fásításnál! Országos viszonylatban sok százezer forint válik így semmivé. Elgondolkoztató ez a tény, különösen most,'amikor ismét sok "százezer csemete k ült földbe nagyrészt társadalmi összefogással. De az ültetéssel nem ért véget a tennivaló. A fácskákat védeni is kell, s ehhez legalább akkora szükség van a társadalmi. összefogásra, mint az ültetéshez. Okuljunk . végre a szomorú tapasztalatokból, vessünk véget az ilyenfajta kártevésnek. Nemcsak népgazdasági, hanem egyéni érdek is, hogy minden egyes fáeska megeredjen, felnövekedjék, s majdan sokszorosan fizesse vissza azt, amit most az ültetésnél, az ápolásnál ráfordítottak. Rumszauer János erdészeti szakelőadó. i SámM Őrjártunkkor ültették a paradicsompalántákat a Bala- tonújhelyi Állami Gazdaságban. A gazdaság traktorvontatta palántázógépei naponta 5 holdon ültették el a paradicsomot. Elkészült a Ba latonnagybereki Állami Gazdaság kertészeti művelődési otthona Sokáig nem volt a nagybereki dolgozóknak olyan művelődési otthonuk, ahol munka után szórakozhattak volna, a művészeti csoportok pedig nyugodtan készülhettek volna az előadásokra. A múlt év végén a gazdaság vezetői adtak egy épületet és 50 ezer forintot berendezésre. Az épület kívül még kopott, a belső átalakítást azonban elvégezték a dolgozók társadalmi munkában. Az ajtók és ablakok festését nemrégiben fejezték be. Csór József, Bíró József, Kanyar Gyula és a többi dolgozó szívesen vállalta el a legszükségesebb munkákat. Most már készen áll a nagybere- kt dolgozók művelődési otthona. Van benne pingpong-szoba, rex- helyiség.. TV-terem, könyvtár és olvasó, a népi együttesnek próbaterem. Akinek kedve szottyan esténként sakkozni, társasjátékozni, rádiózni, lemezt hallgatni, csak a művelődési otthont kell felkeresnie, itt mindent megtalál. SZEMELLENZŐVEL... Zsebemben egy gyűrött papír lapult Barizs József idegesen kapkodó aláírásával. A tinta jól őrzi a kéz nyomát, s a dátum 1959-ben íródott a belépési nyilatkozatra. Kerestem hát azt az embert, aki most tagadja, hogy ő kanyarította rá nevét, s azóta még csak véletlenül sem dugta oda orrát a szövetkezet portájára. Az asszony nyitott ajtót. — Nincs itthon az öregem, kérem... — Hol találom? — Szánt a papkertben. — ’ Majd visszajövök — mondtam, s ahogy körülnéztem az udvaron, ott láttam az ekét, a taligát. — De hiszen itthon van afc eke — fordultam vissza. — Akkor máshová ment, talán a Józani szőlőbe. Nem tudom — tért ki az egyenes válasz elől az asszony. Azon a délutánon még háromszor kerestem hiába Barizs Józsefet, ámbár lehet, hogy otthon volt. Este, nyolc óra tájt se hagyott nyugodni kíváncsiságom, bekopogtam hát a kis házba. Odabent bömbölt a rádió, valamelyik nyugati adó közvetített éppen magyar híreket. A ház ura nagy hirtelen a férfi torkára forrasztotta a szót, s a skálát is odább csavarintct- ta. — Ne kapcsolja le, papa, én is meghallgatnám... — Hallgassa otthon! Bizalmatlanul nézett rám, hellyel sem kínált, de felbőszültén kifakadt, amikor mondtam, hogy többször is kerestem már. Az egész falu népe dolgozik Porrogszentkirályon 80 hold kukorica a földben van — Tízperces megbeszélés este — Első a közös A porrogszentkirályi Arany Mező Termelőszövetkezet tagsága kihasználva a kedvező időjárást, szorgalmasan dolgozik. Nagyszámú női munkacsapat járja a mezőt,1 és gyomta- lanítja az őszi gabonát. A kocsisok egy része és a vontató trágyát hord, a fogatosok másik része pedig a háztáji földeket munkálja meg. Ez utóbbira csak azután került sor, miután a közösben inár elvégezték a soron levő fontos munkákat, előkészítették a talajt, befejezték a vetést. A vetésre szánt kukorica fele is — mintegy 80 hold — földbe került A másik felét a biborföldbe vetik, mihelyt e növényt betakarítják. Hogy melyik nap mit dolgozzanak, azt előző este döntik el. Délután a szövetkezet elnöke megszemléli azokat a területeket, amelyeknek megmunkálása a legfontosabb. Észrevételeiről minden este beszámol a brigádvezetőknek, és tízperces megbeszélésen határozzák el, hova menjenek másnap dolgozni. A brigádvccetők másnap korán kelnek, hogy mozgósítsák a szövetkezet tagjait az elvégzendő munkára. c/l ('S’ií'S'ói lám p á s rnJDARUL FÜJ A SZÉL. Ha bírná, fel- apná Somogycsicsót négy ma- orjával. Alomba merült min- en, ami a viharos égen, a haj- adozó fákon, a borzongó me- őn kívül van, ami a házak felele alá szorult. Egy ember lép ki az éjszaka ötétjébe. Mintha dacolni karoa a széllel, föl-alá sétál, ztán határozottan nekivág az itnak. Varaa János, a csurgói Zrí- :yi Tsz csicsói üzemegységé- iek a vezetője ez az ember. — Hé, hová?! t Hová? Hát azt jó lenne tud- a. Egyelőre annyi biztos, iogy este kilenc órakor egy te- efonüzenet jött Csurgóról, a sz központjából, hogy még az jszaka meg kell rakni bur- onyával három vagont a sürgői vasútállomáson. Sür- ;ős! A csicsóiakra számít a zövetkezet. Varga üzemegységvezető az zenet hallatára egv kissé negijed. Honnan vegyen jár- nűvet, embert éjnek idején, lyen cudar időben burgonyát •inni Csurgóra. — Az istenit! - Káromkodik, aztán lehig- ;adva azt mondja: »A kérést íem szabad visszautasítani, a sicsóiakra számítanak.-« A csi- sóiakra, akik... hm... nehéz enne egy mondatba sűríteni, imit a csicsóiakról mondani :ellene. Mindazt, ami itt az el- núlt években történt. Képek nllannak fel a hátrahagyott ivekből: az 1953-ban először negalakított termelőszövetkezeté, amelyben Varga János, ki se szegény, se gazdag nem volt, de szakértő gazda hírében állott, helyet kapott. Akkoriban hogy, hogy nem, többször is megbántották, félreértették — a tanácson is. Ennek ellenére azt mondta, hogy minden tudását a közös gazdálkodás javára fordítja. Elsőként lépett be. A szövetkezet nemsokára felbomlott. <5 egy darabig etette a gondjaira bízott állatokat, aztán magára maradt, s utolsónak hagyta el a tsz portáját. A szövetkezet újra megalakult, és ő ismét belépett. De aztán 1956 következett, s neki megint lehajtott fejjel kellett távoznia a felbomlott tsz-ből. Mi mást mondhatott volna akkor az egy-két esztelen gúnyolódónak, mint amit érzett: »Parasztember voltam világéletemben, nem éltem szűkösen, de láttam, hogy mennyire úgy élnek mások, ezrek és ezrek.« rT’ UDTA, hogy a parasz•*■ ti élet felemelkedésének alapja a szövetkezés, és 1959 őszén ismét a szövetkezetben van. ±\em akart első lenni, de aztán később rászavazott a falu: »Légy te közöttünk a legelső, vezesd az üzemegységet, irányíts bennünket. Most nevek jutnak eszébe. Koczor József, id. Pápa József, Magyar Mihály, Novák Ferenc. Berták Sándorné, Dányádi Bá- lintné, Horváth Teréz, Bodó Lajosné, Dávid Józsefné, Nagy Horváth Jánosné, Horváth Rezső, Orbán Ferenc, Major István, Dányádi Bálint, Lipódi István.... aztán megáll, hiszen ha mind meg akarná 'említeni, akik becsületesen dolgoztak a közösben, fel kellene sorolni az egész falut. Legelőször mindig azok jutnak eszébe, akik 7—800 munkaegységet szereztek a múlt évben. Igen, ez a szövetkezet ma mindenkinek erőt, lelkesedést, biztatást ad, csak azt kell megérteni, hogy nem a henyélés, hanem a tervszerű, szorgalmas munka visz előre. A meggondolt munkaelosztás, a fegyelem. A mezőgazdaság nem hivatal, ott nem mindig lehet csak nyolc órát dolgozni. Ott néha jön egy telefon, mint most is és... A ZÉRT LÉPETT KI az —imént a sötétbe, hogy megkeresse az éjjeliőrt, s megkérje: éjfél előtt keltse fel, mert a burgonyát, ha törik, ha szakad, el kell szállitani. De vajon a falu kész lesz-e az éjszakai munkára? Belebámul a sötétbe, és megborzong a hidegtől. Aztán lassan, nagy léptekkel elindul, mintha át akarná lépni a tenger éjszakát. Nem, nem hazafelé tart. Egyelőre az éjjeliőrt se keresi meg. Virraszt. Bemegy az istállóba, belekuporodik a jászolba, és néz az alvó jószágra. Szeme leragad, újra felnyitja. Fel-alá sétálni kezd. Ólomlábon járnak a percek. Órájára néz, aztán elindul. Közli az éjjeliőrrel a feladatot. Az elbámül, aztán átadja Vargának a lámpást. Varga elkapja, és annyit mond: »Én most elindulok, és szólok nekik. Szerezz egy másik lámpát, és gyere utánam.« Megveri az első ház ablakát. Álmos hang kérdi rebbenten: »Ki az?« — össze kell fognunk! Keljetek fel burgonyát rakni! Fontos! A szél megzörgeti az ablakot, elnyomja a kinti hangot. A lámpás tovább imbolyog a sötétben, és valahol ismét felzörög egy meglazult ablaküveg. Aztán egyszer csak kizötyög az útra az első kocsi, és felpöíög a vontató. A vihar tombol, de van erő, ■>az összefogás ereje, amely képes dacolni vele. Hangos a falu, s mire az óra egyet mutat, a lámpás emberek megsokasodnak Varga mögött, ő halad elöl. A szél, mely fákat hajlít, az erdők, a végtelen mezők e kegyetlen száguldó éjjeliőre őt is megragadja. A naphoz, fagyhoz, szélhez szokott arcán azonban nem rándul az izom. A vihar nem bírja beléfojtani a lélegzetet. Hányszor akarták már nagyobb erők is eltántorítani őt a közöstől — köztük tán a legnagyobb: a saját múltja, az eeyéní paraszti munkához szokott élete. — De semmi, semmi sem tudta kiölni belőle azt a meggyőződést, hogv a parasztságot egyedül a közös gazdálkodás boldogíthatja. . . T ÉPKED HÁT, s lám- -*-1 pájának fénye muíat- ia az utat. A szélnek feszülve az egész falu megy utána. Szegedi Nándor Miért kell engem keresni, I get, most már öregségem» nem vagyok én bűnös, nem bántottam senkit. Majd ha csalok, gyilkolok, akkor jöhetnek. .. Nehezen tudtam megértetni, hogy semmiféle rossz szándék nem vezérel, hogy beszélgetni szeretnék, ismerkedni azzal az emberrel, aki évek óta önakaratából — nem tudni miért — kirekeszti magát a társadalomból, becsukja szemét, és nem akarja látni, mi történik körülötte. — Elmondtam százszor: nem írtam alá semmiféle belépési nyilatkozatot. Isten a tanúm rá meg a lelkiismeret.. . Én akkor elátkoztam a kezem, érti. ..? Hatvankét esztendős vagyok, nekem már nem kell a maguk tsz-e. A földemet beta- gosították, az állataim megmaradtak; Nem is írok én alá semmit... Elővettem a papírt, néztem, ő is nézte. — Ide írná nevét az újság szélére? — Még mit nem! Majd hozok nyugtákat, az egyháznak szedem be a pénzt, merthogy godnoka vagyok. Azon összehasonlíthatja. — Azokat már ismerem, papa, megmutatta a tiszteletes, mikor kértem. Tudja, mi a különbség? Legfeljebb annyi, hogy ezeket nyugodt, amazokat meg kissé zaklatott lelkiállapotban írta... De csak hozta a papírokat. Fölöslegesen, tíz körömmel is ragaszkodva hazugságához, melytől ma már eltéríteni lehetetlen. Próbáltam kutatni makacskodásának nyitját, másról beszéltem, olyan dolgokról, melyeknek látszólag semmi közük az ő tsz-tagságához. — Mit mondott a rádió, papa? — Nem érdekes, nem politizálok én. A politikába nem lehet beleharapni... — És az újságok itt az asztalon? i— Nem én olvasom, a fiam. Nekem csak a rádióműsor keil. — Hát hallgatja a Kossutb- adót is? — Úey ám! A Szabó családot meg a »Jó éjszakát, gyere- kek«-et. — Szóval nem politizál? — Idehallgasson, cselédcm- ber voltam én... — Nem nagyon látszik a gondolkodásán. .. — Parancsoltak nekem elenem akarom, hogy parancsoljanak. — Miből él most? — Nem lopok, ne féljen! Dolgozom, napszámba járok* szántom a papkertet, meg ahol éppen kellek. — Moziban mikor volt utoljára? — Soha, de nem is leszek! — Most is csak az kell, amit megkeres? Cselédkorában sem jutott több... —. Minek más? Kultúra? Menjen, aki érti. A tehenem is olyan. Csak etetem, ütöm, aztán húz, míg meg nem döglik. Az ember pontosan olyan, mint az állat... Megvallom, feldühödtem egy kicsit, nehezen tudtam volna lenyelni, hogy egy ember 1961- ben azt a sorsot szánja önmagának, mint igásállatainak. Korlátoltságnak nevezzem vagy súlyos következménynek, melyet túlzott vallási hóbortja idézett elő? Sose hittem abban, hogy egy ember gondolkodásmódja megváltoztathatatlan. De hogy ilyen konok* önmagát fizikai és szellemi pusztulásra szánó, szemellenzős emberrel találkozom, azt se hittem volna. Kiment. Fiát kérdeztem, aki mindeddig ott hevert az ágyon szótlanul. — Magáinak mi a véleménye ezekről a dolgokról? — Tisztelettel tartozom apámnak, én nem vitatkozom., S ezzel azt is elmondta, ho«v a harmincegy esztendős vasúti munkás másként gondolkozik* csak éppen nincs ereje, nincs bátorsága, hogy ellentmondjon. — Észrevette-e, hogy új utat építettek a faluban, hogy hatalmas kultúrház készül Ka- darkúton? — kérdeztem az öreget, mikor visszajött. — Tudom, azt is a mi pénzünkből csinálják... — Jobb lenne az üraságéból? — Nekem mindegy. Oda se teszem be a lábam, annyi bizonyos. Nekem már csak jól van így, ahogy van... Sok mindenről beszélgettünk még. És Barizs József pontossal azt az arcát mutatta, melyről cselekedetei árulkodnak. Indítékait nem ismerhettem meg. Alapjában véve nem sértődött ember, csak makacs, mint egy gyerek, akinek hiába mondják szép szóval, hogy önmagának árt. Jávori Béla ?S!?r APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,— Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 — Ft. Hirdetéseket, felvesz a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek poétán is feladhatják és telefonon is bemondhatják hirdetéseiket. APÁS-VÉTEL Olcsón eladó egyszoba-kor.yha- kamrás házrész Április 4. utcában. Érdeklődni du. 4 óra után, ünnepen egész nap. Kisfaludy u. 62. (1545) Gigén 2 szoba-konyhás ház gazdasági épületekkel együtt eladó. Érdeklődni: Horváth Józsefné, Gi- ge, Rákóczi u. 9. (1533) Belegen, Petőfi u. 15. szám alatt egyszoba-konyhás ház 12 000-ért eladó. (3583) Toponáron, Ady E. u. 11. sz. alatt 400 n-öl házhely 3500 Ft-ért eladó. Érdeklődni: vasárnap Kerpács József, Somogygeszti, Belecskapusz- ta, állami gazdaság. (1538) Mély gyermekkocsi eladó, vagy süldőért elcserélhető. Csököly, Rákóczi u. ll. sz. (1539) Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, figyelem! A somogy- sárdi Béke Tsz-nél 5 vagon I. oszt. fehér vetőburgonya kapható megegyezés szerinti áron. (1540) Épületi a, léc, stukatúrdeszka, tűzifa kapható. Kaposvár, Sallai u. 3., Gyimesi fakereskedőnél. (1541) Fonyódon vízparti telek eladó. Németh László, Arvaház u. (2820) 1200 n-öl elsőrendű rét eladó. Cím 9483-as számon a Magyar Hirdetőben. (9483) Zongoraszállító ládát vennék Vrigy bérelnék egyszeri használatra. Horváth, Damjanich utca 29. (9479) 500-as négyütemű motorkerékpár kitűnő állapotban eladó. Kis motort beszámítok. Dózsa György u. 14. (9487) Modern ebédlőszekrény, szekrények, kis 'íróasztal, könyvállvány, egyéb bútorok eladók. Május l. u. 15., emelet. (9497) Jó állapotban levő 1101-es Skoda személygépkocsi eladó. Kaposvár, Szántó Imre u. 17., Erdős. (9485) Keveset használt Panni robogó eladó. Kaposfüred, isWta. (9486) Pamukon. nagy családi ház melléképületekkel, 500 n-öl telekkel, beköltözhetően, állomástól 5 percre eladó. Painuk, Petőfi Sándor u. 55. sz. (9488) Igáiban beköltözhető négyszobás ház eladó, esetleg megegyezéssel elcserélhető. Igái, Vöröshadsereg U. 197. (9490) Zimányban a Kossuth Lajos u, 20. sz. ház beköltözhetően eladó. Érdeklődni* helyszínen. (9495) Gorkij utca végén házhelyek eladók Rinkóczyéknál. (9492) ÁLLAS :::::: Ül Elhelyezkednék könyvelői vagy ellenőri munkakörben, saját motorral is. Gépkocsivezetői jogosíts ványom van. Cím a kiadóban. (1535) Mezőgazdasági erő- és munkagépek javításában nagy gyakorlattal rendelkező 3 univerzális szerelőt azonnal felvesz a Kaposvári Állami Gazdaság. Jelentkezni lehet: Kaposvár, Nyár utca 23. (9498) v e g v f s Az Allatforgalmi V. (Kaposvár) két férfidolgozója részére bútorozott szobát keres azonnalra. (9493) Lucerna kis parcellákban kiadó és hat fm betonkerítés eladó. Fü~' redi u. 135. sz. (9494#
