Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

Csütörtök, 1961. március 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP Olimiümk tj ják Porfelleg a Május I. utcában A déli ói'álcban a Május 1. utcában hatalmas porfelleg terjeng mindenütt. Ügy gon­doljuk, az utcák tisztítását azért rendelték el, hogy a la­kosság egészségét ezzel is óv­ják. Nem tudjuk elképzelni, hogy ez a cél hogyan fér össze a Köztisztasági Vállalatnak az­zal az intézkedésével, hogy a déli órákban, amikor a legna­gyobb tömeg van az utcán, ak­kor bolygatják meg a bacilu- sok miriádjait. Nem lehet szel­lőztetni sem, mert friss levegő helyett porfelleg jön be az ab­lakon. Antal Csaba és munkatársai, a Somogy megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztályának dolgozók Az illetékesek válaszolnak Már öt helyi buszjárat van Kaposvárott Lapunk február 28-i számá­ban megjelent »Menetrend­ügy« című cikkünkre a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium Autóközlekedési Igaz­gatósága az alábbi választ küldte. »A menetrend összeállítása­kor a megyei tanács illetékes előadója is jelen volt. A tár­gyaláson ismertettük a helyi járatokat lebonyolító kocsik számát. Ennek megfelelően ál­lítottuk össze a menetrendet. Akkor mindössze négy kocsi volt, s ezért csak a legszüksé­gesebb vonalakon tudtuk a he­lyi forgalom lebonyolítását biztosítani. A tárgyaláson az igazgatóság előadója közölte a tanács illetékeseivel, hogy ha a 23. sz. AKÖV-nek újabb gépkocsit adhatunk, a helyi forgalmat bővítjük. Ez meg is történt. Március 6-tól öt autó- busz jár a városban. A Vasút­állomás—Vöröshadsereg útja, valamint a Kölcsey u.—Cseri úti vonalon eddig egy gépko­csi közlekedett. Most lehetővé vált, hogy e járatok útvona­lát meghosszabbítsuk. A Szentjakabon, illetve a Textilművek környékén lakók­nak nem kell gyalog menniük a városba, hisz a dolgozóknak leginkább megfelelően ezen a vonalon közlekedik a busz. Laki Pál forgalmi osztályvezető, KPM Autóközlekedési Osztály.« Rend lesz a siófoki moziban Görbe János, a Hazafias Népfront fonyódi titkára a kö­zelmúltban levelet küldött szerkesztőségünknek. Megírá­sára a siófoki moziban szerzett »élményei-« késztették: az elő­adás előtti és alatti zsivaj és a film élvezését minduntalan zavaró körülmények. Panaszát a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat kivizsgálta, s az aláb­biakban tájékoztatja Görbe Já­nost: »A rendellenességek oka, hogy a gyermekek nagy részét a matinékra sem a szülők, sem pedig a nevelők nem kísérik el. Hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő, a mozi személyzetének létszá­mát egy fővel növeltük, s így jobban ügyelhetnek az előadá­sok zavartalanságára. Elren­deltük továbbá, hogy a késön- jövőket csak a szünetben en­gedjék be a nézőtérre. Szántó József igazgató.« ’ Miért nem érintette a busz a kitérőket? A lapunk március 8-i szá­mában megjelent »Nemcsak a busz kerekeivel volt baj« cí­mű levélre az alábbi választ küldte a 23. sz. AKÖV: »A február 15-ét megelőző időben a telephelyes gépkocsit a marcali főnökség műhelyé­ben javították, s helyette a já­ratokat a tartalék gépjármű végezte. A közölt időben a tar­talék gépkocsi elromlott, s mert anyaghiány miatt Marca­liban nem tudták megjavítani, be kellett rendelni Kaposvár­ra. A menetrend szerinti járat indulása után 30 perccel a te­lephelyes járatú gépkocsi is elkészült a marcali főnökség műhelyében. Ezért a marcali főnökség ve­zetője a sok utasra való te­kintettel, és mivel a gépkocsi­nak egyébként is a menetrend szerinti útvonal érintésével kellett Kaposvárra jönni, igen helyesen úgy rendelkezett, hogy a tartalék gépkocsi a ren­des járat kisegítőjeként közle­kedjék addig, míg útja a me­netrend útvonalával megegye­zik. A gépkocsi ezért nem érin­tette a kitérőket. Az utasokkal közölték, hogy az említett já­rat csak kisegítéslcént közleke­dik, és a gadányi utasoknak az elágazónál le kell szállniuk. Hoffmann Sándor igazgató.« As átmeneti helyes végrehajtásáért Mennyi állatot tarthatnak a háztáji gazdaságok? Szinte mindenütt vitatják ezt a kérdést még napjaink­ban is. Pedig az átmeneti in­tézkedések már tavaly megje­lentek: a párt, a kormány ál­lásfoglalása eldöntötte a vitát. A világos útmutatást két ve­szély fenyegeti: ha nem értik meg az átmeneti intézkedések szellemét, akkor vagy nem tesznek semmit , megvalósítá­sukért, vagy elvtelen enged­ményekre hajlanak. Használ az ügynek a megértés és a he­lyes végrehajtás; kárára van a népgazdaságnak az értetlenség és az intézkedések eltúlzása vagy végrehajtásul?: elodázása. Másodszor léptünk olyan gazdasági évbe, amikor a ter­melőszövetkezetek művelik meg megyénk tanácsi szántó- területének döntő hányadát. A lakosság ellátása mezőgazda- sági eredetű cikkekkel legin­kább tehát attól függ, hogy a közös és a háztáji gazdaságok­ban hogyan szervezik meg a termelést, milyen szintre eme­lik az árutermelést, A jelenlegi arányok Az állatállományt a Sta­tisztikai Hivatal most íratja össze, de a január 1-i állapo­tokat rögzítő, ismeretes ada­tok is tükrözik a jelenlegi helyzetet A megyei állatte­nyésztési aktívaértekezleten elhangzott beszámoló megálla­pította: a szarvasmarhaállo­mány 40 százaléka, a sertés­állomány egyhaximada van a közös gazdaságokban. Kellő mennyiségű — a tavalyinál több — tejet, vágómarhát és hízott sertést adni az or­szágnak csak ebből az állo­mányból nem tudunk. Világos, hogy a közfogyasztás igényei­nek kielégítésében számíta­nunk kell a háztáji gazdasá­gokban fejt tejre, a háztájiban hizlalt marhára és sertésre is. A szövetkezeti gazdálkodás kiszélesítésével párhuzamosan évről évre növekszik a közös­ből történő áruértékesítés. Ve­gyük például a siertésértékesí- tés adatait, s vizsgáljuk meg a tsz-ektől átvett hízók ará­nyát a megyében felvásárolt sertések százalékában. Ez 1958-ban 3,5, a következő év­ben 12,7, tavaly 42,4 százalék­ra rúgott Az Állatforgalmi Vállalat az idei előirányzat szerint 98 ezer hízót vásárol fel, s ebből a tsz-ek 71 ezret adnak. Megyénk háztáji gaz­daságaitól tehát 27 ezer hízott sertést vár az idén a népgaz­daság. Adhatnak többet is, de ennyire biztosam számot tart az állam. Nem hivatalból elő­írt tervszám ez a háztáji gaz­daságok számára, hanem olyan előirányzat, amelynek végre- kodnak, hogy a több állatát Négyemeletes, 60 szobás üdülő épül Siófokon a BM ré­szére. Az üdülő földszinti részében postát, csemegeüz­letet, ajándékboltot, tejivót és presszót létesítenek. Az épület a tervek szerint november 30-ra készülne el, de az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat dolgozói jú­nius 30-ra akarják átadni rendeltetésének. hajtására a szerződéses hizla­lás előnyeinek, jelentőségének megmagyarázésaval buzdítjuk a szövetkezeti parasztokat. Ezt az akciót — a jelek szerint — feltétlenül tovább kell szé­lesíteni, hiszen a háztáji gaz­daságokban ma még csak mintegy 15 ezer szerződött ser­tést hidalnak. Elvi állásfoglalás A termelőszövetkezetek alap­szabálymintája kimondja: »A háztáji ' gazdaság a termelőszö­vetkezeti tag és a vele közös háztartásban élő családtagot kisegítő jellegű gazdasága, : az abban termelt javak a kö zös gazdaságból származó jö­vedelem kiegészítésére szol gátnak:.« A rendelkezés azt is meghatározza, hogy a »háztáji gazdaságban egy tehén, 1—2 növendélcmarha, 1—2 anyako­ca malacaival, 5 juh vagy kecske' korlátlan számú ba­romfi, házinyúl és méhcsalád tartható«. A tavaly megjelent kormányhatározat szerint pe­dig az 1959. január 1-e után alakult vagy jelentősen felfej lődött tsz-ek tagjai — ha i közösben nincs -mód a bevien­dő állatok elhelyezésére — át­menetileg korlátlan számú ser­tést és az alapszabályban elő­írtnál több szarvasmarhát tarthatnak háztáji gazdasá­gukban, ha azokra nevelési vagy hizlalási szerződést köt nek az állammal. Ám minden félreértés elke­rülése végett hangsúlyozzuk nem arról van szó, hogy közös állomány fejlesztésére ne törekedjünk, ellenkezőleg a cél az, hogy valóságos adott­ságaink kihasználásával — a takarmányalap növelésével, a férőhelyek svarapításóval — erősítsük a közöst. Azt a fö­lösleges állományt, amelyet tsz nem tud elhelyezni, feltét­lenül a háztájiban kell tarta­ni. Amilyen mértékben növe­kednek a közös állattartás le­hetőségei, olyan mértékben kell növelni a közös állományt a fölösleges háztáji állatok át­vételével. A tahi Győzelem Tsz — helytelenül — nem ezt teszi: másutt vásárol hasas üszőket, holott saját tagjai háztáji állományából kellene vennie. A közös segítsége HORVÁTH JÓZSEF: ARANYKALITKA Honnan, mivel takarmá- ;nyozzák a háztáji jószágot? A háztájiban termelt takarmány. Akkor vette észre, hogy karjag*«^. f részesedére kapott ab^ lehanyatlik, erőtlenül csüng lej3rakkal> szénával és legeltetes­<309 a priccsről. Hát nem lehet) megszabadulni ettől az átko-i zott aranytól...? öntudatlan’ álomba merült. Borsiczky benyitott a lakó-? sára. Mária várt rá. A tiszti 1. Ha mindez nem elég, ak­kor a közös gazdaság adjon kiegészítésként takarmányt megfelelő térítés ellenében, ha Van fölösleges takarmánya. Ekörül sem csitulnak el a vi­— Ma tej ka! — mondta söté- tiszt eléje ugrott, és öklével az ra. Mukkanni sem tudott ten. — Most már nem babra arcába sújtott Matejkát vég- megdöbbenéstől. Mégiscsak va- ^hó kíváncsisággal fürkészte^la huílámm. 'Akadnak’ például az asszony arcát. De Mária le-j»Göllében is, akik a háztájiban hetett el ez a szegény. Vajon megy a játék! Nyíltan beszé- képp elhagyta ereje. Megtánto- lami rettenetes dolgot követ­lek. Adja át nekem, amit kér- rodott, és elzuhant a földön, tem, és holnap leszerel. Mehet Borsiczky vad dühében belerú- Istem hírével. Soha többé sem- gott De egyszersmind meg- mát? mi dolgunk sincs egymással, ijedt. Senki sincs ugyan a kö- Az áléit ember végre magá- Sőt még számíthat is ram. zelben, de azért nem lehet tud- j-ioz tért, de olyan volt, mint tt: , 1 „. -ríi tootn 1örlÄröff_o orra o r»anrvo_ Higgye el, nem érdemes ma- kacskodni. Megvannak az esz- tiszt Mit is közeim ahhoz, hogy kiűzzem aki rá talál ni, nem lődörög-e arra a napos­mondhat annak, aki se eleven, se holt A had­magából a megátalkodottságot. Elég ideje volt gondolkodni. Matejka állta a főhadnagy kegyetlen, hideg tekintetét Borsiczky még mindig igyeke­zett uralkodni magán. — Ha magának egy csepp esze van, nem tétovázik. A megmaradó felerészből még horgásztattá a fejét $sok állatot tartanak, s így jö­— Nos? Mindent átkutattál ?jövedelmű k nagyobb részét a- Mindent A lakást, a fás-^ztájiból szerzik, ezért a kö­karnrát, a padlást is. Még az/zos munkában nem vesznek ágyakat is szétszedtem. Azj>resZj képessegük szermt. Van- egész ház összecsődült. /e mod megrendszabályoeá­,, , ... fsukra? Van A háztáji állat­- ^y^eg. Mondtam, hogy»taiptás eredményessége a közös ne kelts feltűnést ^gazdaság takarmánytermesz. — Nem tudom, hova dugta^tésétől is függ. Akinek több a nyomorult gazember! tár-^állata van a háztájiban, annak nyitni? legjobb nagy intézkedésére Kovácsik lesz megelőzni a bajt. és az ügyeletes a fogdába kí­Feltépte az ajtót, és elordí- sérte. tattá magát: Amikor bezárult mögötte a __- Napostiszt! Hozzám! fogda ajtaja, Matejka a kőke- ü’széta karfát az asszony. mezen a réven is erdeke hoav Gorocs hadnagy futólépés- meny priccshez vánszorgott, es — . even ls eraeite, hogy ben közeledett Borsiczky gyilkos indulattal jhzorgábriasan dolgozzék a tsz- sziszegte: $ben, hogy segítse a közös gaz­embert Súlyos függelemsérté- Könnytelenül, fuldokolva sírt — Hát jó. Majd megmondj apaságot aranyi takarmány meg_ erőtlenül elnyúlt rajta. S most — Locsolják fel ezt a gaz- hónapok óta először zokogott sért letartóztatni! Vitesse úr lehet Maga azért tartja fogdába. a Megrázkódott a lelke az elvi- az a briganti, tudom istenem-^termelésében, amelyből a kö- selhetetlen fájdalomtól. Üris- re- Ma már kapott egy kis lec-^’-os állomány szükségleteinek vissza a volt felesége jogos ré- A hadnagy pillantása a gör- ten* mivé lett az élete? Tehe- gmeiegixese uian a naztaji .lö­szét, mert bosszút akar állni esősen meg-megránduló, ájult tétlenül vergődött. Hát miért — Mit tettél vele? — emel-^s?i^ak 15 JUft keUo mennyi­__ü- a ________________ k-fl+rvnáiTOí asótH: npm íüiH frvrrKtani a c/rt-cá-n9 fja f/al ni 11 ■nn+ácáf o-r n««7fvnv TéSegOen. l ér szeme még erre sem reb­ben. Elvesztette kielégítése után a háztáji •szágnak is rajta. Az az asszony nem ezt katonára esett. nem tud fordítani a sorsán? te fel pillantását az asszony. s akit. ez az érdek érdemli magától. — Főhadnagy úr, alázata- Idegláz gyötörte. De hiszen a kérdés végképp felborzol-sS™ 9se^ Jj31 Borsiczky látta, hogy a pal- san... hívjam az orvost? minden másképp lesz, ha oda- ta a tiszt idegeit. Mintha ag-'&,7i;,,* a ■ sem reb- _ Nem kell. Majd magához adja Boraiczkynak az arany fe- godalom vagy éppenséggel^^1 végrehaitó "biiS.ísá-J önuralmát, tér. Egyébként — tette hozzá lfi-V Mlert. ls nem Jutott ez részvét bujkált volna Mária/,. 8 biizotitsa^a szeretett volna belerúgni Ma- _ az eset különlegesen súlyos. eio°t> eszébe? Ki akarta nyúj- hanghordozásában. Megragad­t ejkába. Ordított, mint a sa- Magam veszem kézbe. Jelen- tani a Mariát. Lehunyt szemmel ta az asszonyt, és mélyen a kál: tést nem kell tennie. Reggel 18 maga előtt látta a ládikó szemébe nézett. — Disznó! Vörös útonálló! átveszem a foglyot Megértet- aranyat. A tompán fénylő ru­Én elveszem, úgyis elveszem! te, hadnagy úr? dacskak ott emeogtak a Nem menekülsz a kezem kö- — Igenis. ZÜInÍf.jfP,redé,kl íjjel~nappai Kovácsik rohanva hozta - ^ Sy A1*™ vödör vizet’ csakhamar ősz- részét, de mi ez? Nem érzi, nyugalmad sem lesz. A mar- szeütközött a dongó léptekkel nem tapintja az aranyat, nem keze ügyében. Már begörbült az uj­ja, már megfogta volna a kin- a cseket, hogy odaadja Borsiczky 'rjSy’ h Fe}e1^: távozo főhadnaggyal, amint ez éri el, akármint erőlködik Ki- még ebből ...A hol van. Hova dugtad, mi. kifordult az ajtón. A vizet nyitotta a szemét. Penészes, szer atkozott • • • — Sajnálod, mi? — Megőrültél? — rándította^ meg a vállát az asszony, ésj elfutott. — Rajtam akarod i kárpótolni magadat a tehetet­lenségedért? Istenem, mi lesz« Átkozott, ezer-£ Kik részesülhetnek tehát ta- ikarmáinyjuttatásban, illetve :kik tarthatnak több állatot a •háztájiban? Azok, akik család­tagjaikkal együtt egész évben becsületesen kivették részüket Matejka meg se moccant. A Kovácsik rálocsolta Matejká- sűrű félhomály vette körűi. (Folytatjuk.) Jtalatok általában arról tanús­tartók nagy szorgalommal dol­goznak szövetkezetükben. So- mogyszilben például ifj. Szi­lágyi Imre tavaly öt hízót adott közfogyasztásra. Az év végén a család 950 munkaegy­ségre kapott árpát, kukoricát Van tehát az idén is abrak­juk, meghizlalhatnak több szerződött sertést. Állami akciók A háztáji gazdaságok áru­termelési lehetőségeire, azok kihasználásának segítésére nagy figyelmet fordít az ál­lam. Ezt tanúsítják a különfé­le akciók is. Zicsen az Üj Élet Tsz-ben például Holenár Já- nosné 7, Kovács Gábor pedig 3 hízóra kötött szerződést, s minden sertésre 1,5—1,5 má­zsa abrakot adott nekik az Állatforgalmi Vállalat. Ha a szövetkezet segíti abrakkal a sertéshizlalásit, akkor lebonyo­lítási díjat kap. Ez is mutatja* hogy a háztáji gazdaságok szerződéses sertéshizlalásának elősegítése anyagilag is érdeke a termelőszövetkezetnek. Kap­hatnak a tsz-tagok hitelbe anyakocát is, vemhes üszőt is. Használják ki minél többen ezt a kedvező lehetőséget. A megyei állattenyésztési aktí­vaértekezlet főként arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetőleg minden háztáji gazdaságban tartsanak tehenei. A jövőt tekintve szükséges megvizsgálni azt. is, hogy mi lesz a házitáji állatok szaporu­latával. Világos, hogy a sza­porulatnak csak elenyésző há­nyada kell a háztáji állomány utánpótlására. Ha egy jó te­hén 6—7 borjút ad, abból csak legfeljebb egyet tart meg a szövetkezeti gazda, a többit el­adja. Vegye meg ezeket a nö­vendékállatokat a tsz, s álla­podjék meg a taggal a borjú felnevelésében. A sertéste­nyésztésben is hasonlóan le­het eljárni. Ha a tsz-tag látja, hogy ilyen módon érdemes felnevel­nie állatait, akkor nem hagy­ja abba a tenyésztői munkát* A háztáji gazdaságok többsé­gében kiváló tenyészállomány van. Ezek szaporulatából is kell fejlesztenünk a közös ál­lományit Együtt a kettőt Szocializmust építő hazánk- oan mindenki tapasztalja: egy­re jobban élünk. Ha nőtt a reáljövedelmünk, nem kenye­ret, burgonyát eszünk többet* hanem húst tejet, tojást. K növekvő igényeket csak úgy elégíthetjük ki, ha a mezőgaz­daság több állati temeket termel közfogyasztásra. Aa alapvető növényi eredetű táp­lálékokat a nagyüzemi gazda­ságok adják, az állati eredetű élelem központi készleteit vi­szont a háztájiból is kell gya- rapítanunk. Az ország lakos­ságának jelenlegi ellátása, a jövőbeni ellátást megalapozó tenyésztői munka megköveteli tehát, hogy megértsük és ren­deltetésüknek megfelelően vég­rehajtsuk az átmeneti intézke­déseket. Azokat az intézkedé­seket, amelyeknek szellemé­ben a közös és háztáji állo­mányt — e kettőt nem külön- külön, hanem együttesen kell tekintenünk, s a közös gazda­ság erősítése mellett erőfeszí­téseket kell tennünk, a háztá­ji gazdaságokban rejlő áruter­melési lehetőségek kihasználá­sára, sói meghatározott mér­tékben e lehetőségek növelésé­re is. Ne sajnálja senki azt a pénzt, amit jószágért kap az államtól a tsz-gazda. Átszervezett mezőgazdasá­gunkban most fáradozunk a sok árut termelő nagyüzemek kialakításán. Élelmezési cik­keink nagyobb hányadát már­is közös gazdaságaink adják, az ország ellátását azonban ebben az átmeneti időszakban háztáji gazdaságok áruter­melése nélkül nem oldhatnánk meg. Ezért van szükség arra, hogy érvényt szerezzünk az átmeneti intézkedéseknek. Kutas József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom