Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-12 / 61. szám
Vasárnap, 1961. március IS. 3 SOMOGYI NÉPLAP It erodes ro»uroka nélkül nines nagy jövedelem A reggeli vanaittal utaztam a minap Kisbárapátiba. Az első útkanyarulatnál kiabálásra és elégedetlen beszédre leltem figyelmes. Alig érkeztünk az asszonyok csoportjához Balogh Ferencnéocl, máris rátámadtak valami cukorüffy miatt. Ki tudja, hányadszor próbálta megmagyarázni: — Nem tehetek róla, hogy a kirré’-ésné1 nekem jó talaj jutott. így sűrűre hagyhattam a répát, s az szépen kifejlődött. A talajt tisz'án tartottam, egyszóval megdolgoztam azért a prémiumért. ,• csattogtatta a számológépet. Az előtte várakozók járandóságát számította ki. Steiner Irén adminisztrátor a nyilvántartásban lapozott. Nagy József né nevét kereste, aki nem a legcsendesebb hangon mondta a magáét. Azt az öt munkaegységet kereste, amit állítólag nem számoltak el neki. Hogy a való igazságot ő is lássa, megmutatták neki is, hogy csak 52,45 munkaegységet teljesített a múlt esztendőben. Hogy ebből nem lehet megélni? A falu asszonyai azonban Iá zonganak, elégedetlenek néhány ilyen eset miatt. Aztán a társaság hozzánk csatlakozott, s együtt ballagtunk a tanácsháza felé. Volt mit hallgatnunk arról, hogy az asz- szonyok kiseammizve érzik magukat. Elmondták, hogy a kapálás! normát ezen a kötött talajon lehetetlen teljesíteni. Kevés a jövedelem is, aztán ez is baj meg az is... Az irodában Szabó Vera A példa ragadós, a várakozók közül egy bácsi is »kipakolt«. — A keresetem nem elég arra sem, hogy az SZTK-t kifizessem. A két kislány szótlanul végezte munkáját. Mondják el most újra, hogy kinek-kinek annyit oszthatnak csak. amennyiért megdolgozott? Ha az elégedetlenkedők annyit munkálkodtak volna a szöveté I kezeiben, mint például Bátai Lajosné, akinek 140 munkaegysége van, vagy Habolik Mi- hályné sertésgondozó, aki kora reggeltől késő estig szorgoskodik a közösben és 273 munkaegységet szerzett, vagy a 60 éves Reidinger György, akinek 238 és Horváth Pálné, akinek 171 munkaegységet írtak a javára, akkor nem reklamálnának naphosszat az utcán egymást tüzelve vagy az irodában. Nem sok a 20 forint 60 filléres részesedés. Igaz, az első évben vásároltak egy Zetort pótkocsival, s ólakat, istállókat építettek. Az eredmény mégis jobb lett volna, ha minden tag becsületesein dolgosak. Az első, a legnehezebb év után — sok értékes tapasztalattal felvértezve — bizonyára másként látnak hozzá a munkához a kisbárapátiak. Hiszen megtanulhatták: év végén az lesz elégedett, aki rendszeresen dolgozott a közös gazdaság felvirágoztatásán. M. K.-né Beszélgetés a tanácsházán — Adjon az Isten... — köszöntött be a kányái tanácsházra egy kendőbe burkolózott asszony. — Itt van ni, itt ez a papíros, mondják már meg, menynyit kell rá fizetni... a boradóba. A férfi nézte a papírokat, visszaadta a röntgen leletet, mert azt is magával hozta Fin- ta Józsefné, aztán megmond’“ az összeget és köszönt. Az asz szony savanyú arccal vánszor- gott kifelé. Maga elé motyo gott valamit, de hangosan is megtoldotta: — Hát már csak ennek lenne vége! Mindig csak rosszabbodik a helvzet, mindig csak keservesebb az élet... — Ejnye már, mama, mi panasza lehet magának — szóltam utána, s ő visszafordult, hogy kiöntse szívét. — Tudja, kedvesem — nem tudom, kihez van szerencsém, de bizonv nem fenékig tejföl a parasztember élete... — Talán baj van a tsz-szei? — Mondják. — Eszünk biz a, még többet is — vágta rá öntudatosan, aztán látszott, hogy megijedt a hirtelen választól. — Akkor már csak egy léiét — mondtam kajánul. — Rongyokban járnak, mióta bevitték azt az öt holdat... — Szóval akkor igen rossz a tsz-ben? — kérdeztem még rr ináig mosolyogva, mert valóban csak nevetni lehetett suta érvelésén. — Nem mondom, a fiataloknak jó lehet, meg hát mi is kibírjuk eppen, de tudja, azért más volt ám, de mennyire más. Merthogy parancsolt a .'•"ükség, de mégiscsak akkor olgoztam, ha kedvem tartotta, z ember is... — Nem kell magát félteni, illja-e... — kapcsolódott irtelen a beszélgetésbe egy istalasszony. — Akkor ment dolgozni, mikor akart? lsen ám, de ndja a falu, hogy mellette nindig csak kofálkodni -rt ’estre! Ne mondja, hiszen ab- a ment tönkre, azért beteg őst is... Aztán csak kezelteti magát, a más pénzén... Fintáné most már \. leg meghátrált. Fanyalgó arckife- 'ezése még savanyúbbá vmt, ’átszőtt, hogv most már szeretne menni, meg arra gondol, hogy miért is maradt itt. miért hagyta magát kikérdezni. A siófoki Egyetértés Tsz-ben Pető Zoltánná, Márkus Józsefné és Timár József naponta 70 mázsa kukoricát morzsol le ezen a gépen. Zárszámadás a falusi ifjúsági szövetkezetekben Harmincnyolc falusi ifjúsági szövetkezet küldte be a megyei KISZ-bizottsághoz zárszámadó jelentését. Az összesített eredmények szerint e szövetkezetek bevétele az elmúlt évben 163 ezer forint volt. A legtöbb helyen kukoricát és burgonyát termesztettek, de selyemhernyótenyésztéssel, sőt éti csiga-gyűjtéssel is foglalkoztak. Kiemelkedő eredmények Szentén, ahol 13 063 és Ho- mokszentgyörgyön, ahol 7381 forint volt a bevétel. Az ifjúsági szövetkezetek a termesztett áruért kapott pénzen sok helyen televíziót, lemezjátszót vásároltak, Magyaratádon a politechnikai oktatáshoz szükséges felszerelést egészítették ki, és gyalupadot vettek. 77 falusi ifjúsági szövetkezet működik megyénkben. Majd mindegyikük hozzálátott a tavaszi munkákhoz. Felülvizsgálták az orvosi ellátás helyzetét a tahi járásban Pénteken ülést tartott a Tahi Járási Tanács Oktatási és Egészségügyi Állandó Bizottsága. A bizottsági elnökök beszámoltak a legutóbbi ülés óta tartott vizsgálatok eredményeiről. Az egészségügyi bizottság több községben megnézte az orvosi rendelők helyzetét, és a tapasztaltak alapján kéri a járási tanács végrehajtó bizottságát: kötelezzék a helyi tanácsokat, hogy teremtsenek jobb körülményeket az orvosi rendelőkben, gondoskodjanak megfelelő váróhelyiségről. Az oktatási állandó bizottság a dolgozók esti iskoláival foglalkozott. Határozatukban felhívták az iskolaigazgatók figyelmét, hogy a tanév végének közeledtével adjanak közvetlen segítséget a hallgatóknak, és így próbálják elkerülni a lemorzsolódást. A két állandó bizottság megvitatta a következő időszak munkatervét is. Két hónap alatt felülvizsgálják az orvosi ellátás helyzetét, valamint az egészségügyi felvilágosító munka állását. Az oktatási állandó bizottság a körzetesítés kérdéseit fogja megvizsgálni. — És maga? Panaszkodik? — Eszi a fene, hiszen .rPen Aztán, mondja csak — — Biz én nemigen szívlelhe- az a baj, hogy már nem szere- fordult hozzám bizalmatlanul, tem azt a fránya tsz-t. »’itt tünk öltözködni. Mert mit ve- mindig csak parancsolnak. Ne- gyen az ember a pénzén? Fülkém ugyan nem, én nem lép- óét? Minek, meg talán nem is tem be, csak az uram, aztán lehet. Hát eszik meg ruházk - annak. De azért jobb volna óik... csak úgy, ahogy volt... — Azelőtt dolgozott az öt — Maga miért nem lépett holdban? be’ — Már hogyne dolgoztain — Én-e? Hát tudja, kedve- volna, sem, mindig az orvoshoz meg — Most megbüntetnek ezért? ???-*• Már hogy ilyeneket mondtam a közösre... — Meg ám, néne, de nagyon! / — Aztán hány évet kapok? — fordította viccesre a szót. a patikushoz járok.. — Aztán mit fizet érte? — Az uram az tsz-tag! No, hallja! De azért megfizetem így is. Gondolhatja, 450 forin- nlagis dolgozzék? tot vonnak le tőle egy évben. — Sok az? — Sok ám, az istenfáját, sok! _ ,, , — Évet? Egyetlen napot, ma, , ipe a^kor még nem volt rna! Azt a napot, amikor a beteg' megye lakói is megtudják, hogy — » Dehogynem, már ak : jt hogyan került kutyaszorítóba kezdődött. Finta Józsefné. Aztán a bünte— És ki parancsolta, hogy *és letöltése után gondoljon ar’ ra, hogy talál-e legközelebb megfelelő indokot panaszára. Mert különben az atyaúristen se hiszi el magának, hogy egyre csak rosszabbodik a helynem paranA szükség. — Most miért csolja? ■ ni «... jak... múlt évben? — Ötször vagy hatszor... — Mit gondol, mennyibe .terült volna az? — Alighanem sokba — hátrált meg Fintáné. — Tavaly az uram is mindig orvoshoz -art, eltörte a vállát. Egyszer elment a magánorvoshoz is ... Száz forintot kért a szégyentelen. .. — Az többet tud? — Nem gondolom, csak enez nem adott injekciót... — Szóval többet »lehet« betegeskedni, mióta tsz is van. — Nem mondom... — ía- nyalgott a néne. — Hát akkor mi a baj? Kevesebbet esznek talán, mint régen? Jávori Béla születtek Hácson, ahol 17 210, __..... , H ORVÁTH JÓZSEF: dályt nem gördítek. A volt fe I 1 (17) Matejkáné megindultan kö- Matejka Andrásnak. Töprenzeledett az őt szelíden, jóságo- gett, keresletei a íürkészö .érti»« Zokogva “ £ nyakába borult. Kimondhatatlanul boldog volt, úgy érezte, határtalan. Majd rapszodikusan kiszabadította magát a tiszt öleléséből, és mint egy megvadult fúria, felszisszent: — Nem, édes, a nem hagyjuk. Annyi jár nekem, hogy egész életünkben gondtalanul élhetünk beiőle. Meg met bant, amikor az . ajtónálló bejelentette a pallért. Legszívesebben eléje rohant volna, mégis megvárakoztatta. Ez mindig jó hatást tesz. Megpróbált felkészülni mondóká- jára. Csiszolgatta a mondatokat. Mégis, amikor ott állt előtte a pallér, és nyíltan, fürkészően a szeme közé bámult, esszéin. mai' na- keresse fel a kát»- elvesztette önbizalmát, torká- jussomat . _„ ^ arm ban dobogott a szive, izgult. vél mellett döntött Elvégre lanui ooiaog von, úgy eiezic, vcu ’ __, ... h ogy Borsiczky önzetlensége Ä főhadnagy. Röviden azt írta Matejkának, hogy fontos ügyben, saját érdekében még a leségem azt tesz, amit akar. — Hát jó. Akkor hát meg állapodtunk, Matejka úr. Remélem, ön minden tekintetben tudja a kötelességét. Elhallgatott. Matejka meginti megrémítette fénytelen, szen-*( vedély nélküli tekintetével.« Aztán mégis nékidurálta ma-J gát: £ — Természetesen arra gon-£ dolok, hogy közös háztartási / szerzeményüket meg kell velej osztani. De úgy tudom, ön ezt« Jövőre íh kell tyúk A minap tartott megyei állattenyésztési ajctívaértókeiüe- ten is elhangzott a megállapítás: minden eddiginél nagyobb mértéket ölt a húsc&ibsnievelés. Jó dolog, örvendetes jelenség ez. Gyorsan és nagy hasznot iát belőle a közös vagy háztáji gazdaság is, az ország is. A húscsibenevelés azonban rövid távra méretezett vállalkozás. Félreértés ne essék: nem a csibenevelés előirányzatának teljesítéséről akarunk bárkit is lebeszélni. Vajon kinek jutna eszébe ilyen jó szándékot és becsületes törekvést hibáztatni? Ám, valamit mégis szóvá kell tenni. Mégpedig azt, hogy korántsem tapasztalható hasonló igyekezet a törzsállomány kialakítására, gyarapítására Jövőre is kell tyúk — ezt mindenki tudja. A jövő tyúkja a ma csibéjéből nevelődik. Tehát most van az ideje, hogy erre is ráirányítsák figyelmüket a tsz-ek és a háztáji gazdaságok. A tervek szerint a szövetkezetek törzsállománya az idén megkétszereződik, s meghaladja a 60 ezer darabot. Ennél is nagyobb arányú fejlesztésre volna szükség. A naposcsibe iránti kereslet ugyanis — ma is tapasztaljuk — számottevően megnőtt. Több csibét akkor adhatnak a keltető állomások, ha van több gépbe ráírható tojás. Nagyatádon például — amint írtunk is róla lapunkban — álltak a keltetőgépek, mert kevés tojást kapott az állomás. A tsz-ek mintegy 25 ezer darabot adtak egy hónap alatt. A tíz gépben egyszerre 120 ezer elfér. A mintaközségek háromszoros mennyiséget küldtek. De éppen friss tapasztalataink figyelmeztetnek: jobb, ha elkülönített, közös állomány tojása kerül a keltetőbe. Az állategészségügyi követelményeknek kevésbé felel meg az egyes mintaközségek egyéni baromfi udvaraiból való tojás. Az megtagadta. Mivel magyarázza^ egészséges állomány keveredhet a fertőzöttel. Néhány l-“1 Hónai parancsnokságon. Matejkát a küldönc nem ezt? « Matejka vére felizzott. Te-5 hát elárulta őt az asszony?« Borsiczky felfogta ezt a kilő-«----orr-----— ----- ’ ' X_>UM aiLZztV.y ItrXAVJgWX Ctot Cl UJIOiiiit. 1ICJ11 1^. mint egy kisdiák, és kiszáradt ve]lö indulatot, s tovább foly-« látta otthon. A szomszédság d 85sa^f^fS^ Nézze, Matejka úr tatta: £ Kérem, az ön vasvona. ismeretlen baromfitartó — a felár megszerzése végett — azt is megteszi, hogy vásárol tojást, s azt tenvésztojásként eladja a keltetőnek. Károk, nagy károk származhatnak ebből. Keltető állomásaink egészséges tojással való rendszeres ellátása is megköveteli tehát, hogy neveljenek tyúkká minél több jórcecsirkét közös gazdaságaink. K. J. akarok ,.v....j,. .... , ............ - -- - , . hogy te is gazdag légy! Ugye, rándult, amikor a hevenye* t ü .pu^ntUc kész helyzet, ezen nyeremény is de jure felosztan-ij megígéred, hogy megszerzed a sorokat elolvasta^ K^enyváltofstatnl nem lehet. Kérem, dó javakat képez. Érti ön ezt,; résziemet? S&iÄ"!laJÄ 5? akadályt a válás, Mate^a úr?" Borsiczky úgy tett, mint aki Neki ez a illetve házasságkötésünk elé. A pallér visszazökkent nyumég csak nem is szívesen De- se ^ f Matejka annyira egykedvűen gaimába. Tehát mégsem árult 1 millió 200 ezer forintfai nőtt februárban a takarékszövetkezetek betétállománya szél erről. Gondterhelt arcot félmondaton akadt fenn a ° ' fogadta ezt a "bejelentést, hogy vágott, aztán, mintegy az asz- dolata. Azt írja a lonaanagy a dszt valósággal megrettent, szony megnyugtatására, kije- úr, hogy »sajat emekeDen«. Matejka még várt, hátha mást lentette: Keserű *** villant a szeme- ig akar mondani a tiszt, de — Hát.... nem bánom, de ben. Ez mar itt nálunk szó Borsiczky hallgatott, és tekir.csak a te kedvedért, szépsé- ....................................................... „e m, ját erdekeben« dobjak utcara ° Pedig elképzelhető, micsoda a munkást, fe talán még a haláz égett Borsiczky pénzsóvár lálos lteletek mdoklasaban is lelkében. Alig várta a reggelt. szerepel a kitétel: »saja er- A szokottnál is korábban ment dakeben« ... be a parancsnokságra. Egy ka- A déli, félórás ebédidőben tonát hívatott az őrségből, és felment a parancsnokságra, egy pár soros levelet küldött Borsiczky szíve nagyot dobéi semmit az asszony. Nem hát. Majd megőrült! (Tudósítónktól.) 1 millió 200 ezer forinttal bankok betétje tétét a szoba sarkára szegezte. Akkor a pallér szenvtelen hangon megszólalt: — Elmehetek, kérem? Borsiczky dühbe gurult: — Ön nem felelt a kérdésemre! — Kérem, elvhez nekem semmi közöm. Én semmiféle akaT HT’ht5S,hÜr "fcí‘és ezzel 8 millió szolatt meg határozott hangon í800 ezer f’orintra emelkedett a - er, -vj ™ e^al pbetétállományuk összege meszavaxnat. Nincs mm cxsztoz-íj . , a kéthelvi takarék kodnom. Megmondtam, nem is"*gyen ,, , kfj , ' , k • __’ «szövetkezet például 613 ezer. m ásítom meg. S, , < ■ <-. A Sä nagyberki 544 ezer, a so- Azzai sarkon fordult, s meSgmogyszili 481 ezer, a somogyiá- mielőtt _ Borsiczky egyet is«di S6Y ezer> a jábodi 412 ezer szólhatott volna, kilépett a forinttal gyarapította a betétet, bából. J Rosszul dolgozik a balaton(Folytatjuk.) máriai és a kőröshegyi takarékszövetkezet. Balatonmá- rián mindössze 13 ezer, Kőröshegyen 40 ezer forint a betétállomány. A velük egy időben alakult szuloki takarékban 377 ezer, a felsőmocsoládiban 211 ezer forintra rúg a betét ösz- szege. A MÉSZÖV igazgatósága. 500—500 forint jutalomban részesítette a somogysárdi és az igali takarékszövetkezet dolgozóit pontos, lelkiismeretes munkájukért.
