Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

VILÁG PROLETApját pr.vpcflr tvtpki Somogyi Néplap AZ MSZMP MEQYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 58. szám. ÁRA 50 FILLÉR 1 Csütörtök, 1961. március 9. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Hogyan irányítsanak? ^ ^ Hol vannak az „ismeretlen“ földek (5. o.) Állásfoglalások a lakbérpótlékról szóló jogszabályok értelmezéséről Növeljük né^i mázsával a burgonya holdanként! hozamát Dunántúl burgonyatermesztöinek tanácskozása Balatonbogláron Apró Antal nyilatkozata a Tribüne munkatársának A Földművelésügyi Minisz­térium, a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége, a Somogy megyei Tanács és a MÉSZÖV rendezésében burgonyater­mesztési tanácskozást tartot­tak tegnap Balatonbogláron a Ganz—MÁVAG üdülőjében. Részt vettek a tanácskozáson a dunántúli megyék tanácsi és termelőszövetkezeti vezetői, a termeltető vállalatok szakem­berei és a Balatonboglári Ter­melőszövetkezeti Elnökképző Szakiskola hallgatói. Molnár Imre megyei főme­zőgazdász megnyitó szavai után Bajcsy Ede, a Földműve­lésügyi Minisztérium Növény- termesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője tartott elő­adást a burgonya termesztésé­nek, üzemszervezésének és nö­vényvédelmének időszerű kér­déseiről. Bajcsy elvtárs bevezetőben elmondotta: — Egy évvel ez­előtt Kaposvárott tartottunk hasonló tanácskozást. Akkor az ország burgonyaellátása nem volt kielégítő. Ezért meg kellett beszélnünk, mi a tenni­valónk 1960-ban e fontos nö­vény termesztésének számot­tevő fellendítéséért. Ma öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy megszűntek burgonyaellá­tási gondjaink, nagyobb mennyiséget szállíthat­tunk külföldre is. Ebben az előrehaladásban nagy részük van a somogyi burgonyatermelőknek. Az elő­zetes adatok szerint hazánkban tavaly átlagosan 63 mázsát ta­karítottak be holdanként. Somogybán érték el orszá­gosan a legmagasabb ho­zamot: 82 mázsa burgo­nyát termeltek egy-egy holdon. A továbbiakban részletesen ismertette a burgonyatermesz­tés ez évi célkitűzéseit. Orszá­gosan a tavalyi 439 ezer hold­dal szemben az idén kereken 400 ezer holdra irányozták elő burgonyát. A vetésterület csökkentése azért vált lehető­vé, mert megvannak az adottságok arra, hogy a holdankénti átlagtermést mintegy 4 mázsával növeljük. E terv megvalósításához a töb­bi között szükséges az is, hogy a holdankénti tőszám el­érje a 20—22—24 ezret. A ter­méshozamok emelésének az az egyik legfőbb előfeltétele, hogy kiváló minőségű vetőgumót ültessünk eL Az idén kellő mennyiségű vetőburgonya áll rendelkezésre. A múlt év őszé­nek csapadékos időjárása el­lenére is a vártnál kisebb a téli veszteség. Fontos azonban, hogy a termelők nagy gond­dal válogassák a vetőburgo­nyát, és feltétlenül végezzenek próbacsírázta tást — A fogyasztók több korai burgonyát várnak — mondot­ta az előadó. — Leginkább a gülbaba és a rózsafaiták iránt nőtt meg a kereslet. Ezek min­den fellelhető vetőgumóiát ül­tessék el a tavasszal. Tavaly sikerült megoldani a mennyi­ségi feladatokat, az idén mód van a minőségi kívánalmak teljesítésére is. Javasolta Bajcsy elvtárs, hogy egy-egy gazdaság ne több, hanem legfeljebb 2—3 fajta burgonyát termesszen. Ezeket a fajtákat úgy válo­gassák meg, hogy vetési, nö­vényápolási és betakarítási munkájuk ne egyazon időre essék, hanem egymást köves­se. Hangsúlyozta, szükséges, hogy minden közös gazdaság termelje meg a számára szükséges mennyiségű ve­tőgumót. Ezt a feladatot bízzák a tsz-ek a gyakorlott, a leghozzáértőbb emberekből szervezett munka­csapatokra. Végezetül a bur­gonya növényvédelmi tenniva­lóiról szólott. A tanácskozáson bejelentet­ték, hogy a Földművelésügyi Minisz­térium és a SZÖVOSZ az idén is megindítja a 100 mázsás mozgalmat. A versenyben bármelyik ter­melőszövetkezet az alábbi főbb feltételek alapján vehet részt: a rózsafajta csoportba tartozó burgonya vetésterülete érje el vagy haladja meg a múlt évit; teljesítse vagy teljesítse túl ér­tékesítési szerződésben vállalt kötelezettségét; az 1962. évi vetögumószükségletét saját termésből fedezze. Az elsőség azt a közös gazdaságot illeti meg, amelyiknél a burgonya termésátlaga a legnagyobb mértékben meghaladja az elő­ző három évit (a holdankénti hozam a korai fajtáknál 70, más fajtáknál 100 mázsánál több), továbbá burgonyájának legkevesebb 50 százalékát szerződéses alapon értékesíti. Az ankét részvevői megvi­tatták az előadást. Többen is­mertették jól bevált termelési tapasztalataikat. Az Orszá­gos Vetőmag Felügyelőség, a Keszthelyi Mezőgazdasági Aka­démia és a MEZÖMAG Válla­lat képviselői a vetőgumó-ter­mesztéshez adtak szaktanácso­kat. A felvásárló szervek ve­zetői az értékesítés tudnivalói­ról szóltak. A 100 mázsás mozgalom­hoz való csatlakozást el­sőként a tavalyi országos verseny győztese, a ho- mokszentgyörgyi Zöldmező Tsz jelentette be. Ezt követően csatlakoztak más megyékbe való közös gazdasá­gok is. A vita tanulságait Bajcsy elvtárs foglalta össze. A ta­nácskozás Deák Jánosnak, a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjének zárszavával ért véget, A Kaposvári Pályafenntartá­si Főnökség dolgozói április 4-e tiszteletére március 27-től kezdődően egyhetes ünnepi műszakot tartanak. A műszak idejére a főnökség dolgozói anyagtakarékossági és terme­lési felajánlásokat tettek. A Kaposvár I. szakaszon a lakatosok 2500, a kőművesek 1800, a bádogosok 1300, az asz­Lipcse (MTI). Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, a KGST 14. ülés­szakán részt vett magyar kor­mányküldöttség vezetője nyi­latkozott a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség Tri­büne című lapja munkatársá­nak. KÉRDÉS: Miben látja Apró elvtárs a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országai gaz­dasági együttműködésének el­vi és gyakorlati munkájának legfőbb célkitűzéseit? VÁLASZ: Azzal szeretném kezdeni, hogy rámutassak: a mi táborunkban nem az az elv érvényesül, mint a kapitalista országok között, hogy »aki bír­ja, marja-« és az erősebb or­szágok elnyomják a gyengéb­beket. A szocialista táborban a közös érdek, az egyenlőség, a testvéri együttműködés elve érvényesül. A szocialista tábor országainak gazdasági együtt­működése számos olyan előny­nyel jár, amely új, nagy fej­A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa mellett létrehozott akcióbizottság és a Földműve­lésügyi Minisztérium az el­múlt évben széleskörű viták­ban tisztázta, hogy a termelő­szövetkezeti községekben mi­lyen szervezeti formák között, milyen célokkal működjenek tovább a mezőgazdasági szak­körök. Ennek alapján elkészült a működési utasítás a mező- gazdasági szakkörök szervezé­séről és tevékenységéről. A jövőben a termelőszövet­kezetekben működő üzemi szakkörök legfontosabb felada­ta, hogy elősegítsék a szövetke­zeti tagok, elsősorban a szak­munkásgárda állandó fejlődé­sét. A helyi igényeknek meg­felelően a termelőszövetkeze­talosok és a festők pedig 1000, illetve 500 forintot takarítanak meg az ünnepi műszakban. Többen egyéni felajánlásokat is tettek. Simon István csere­pes 800 forint értékű anyag megtakarítását vállalta. Al- csics János és Fiiszár Dezső kocsikezelők a váltóbemérése­ket maguk végzik el a külső szakaszok helyett. Ez 800 fo­rintnyi megtakarítást eredmé­nyez. A Kaposvár II. szakasz négy szocialista brigádja vállalta, hogy március 27-től a felsza­badulás ünnepéig termelésük állandóan 104 százalék felett lesz. Ezenkívül a rendes fenn­tartási munkákon felül a ka­posvári állomás 7-es számú vágányán 3 db 24 méteres I. vasbetonaljas sínmezőt kicse­rélnek, s az itt felszabadult vasbetonaljakat másutt bedol­gozzák. Hasonló felajánlásokat tettek a főnökséghez tartozó PF szaka­szok is. Felajánlásaik főleg a sínmérések alkalmával kimu­tatható hibapontok számának csökkentését irányozzák elő. A hibapontszám az élüzemszint kiértékelésén is döntő. Jel­lemző, hogy a múlt félévben — noha mindenben teljesítette az élüzemszintet a főnökség — a sok hibapont miatt elestek a kitüntető címtől. A vonalháló­zat javítása mellett a termelés növelését is sokfelé célul tűz­ték a dolgozók. Az ünnepi mű­szakban mintegy 500 pálya- fenntartási munkás vesz részt. lődési lehetőségeket biztosít or­szágainknak. Ilyen előnyök is­meretlenek a kapitalista orszá­gokban. A KGST tagországok gyors gazdasági fejlődésének elősegí­tésére az országok között szé­leskörű nemzetközi munka- megosztás alakult ki. Ilyen jel­legű munkamegosztás a ka­pitalista országok között isme­retlen. Már évek óta folytatjuk országaink között a teljes szu­verenitás alapján a népgazda­sági tervek egyeztetését, össze­hangolását, a termelés szakosí­tását. Országaink között hosz- szú évek óta sokoldalú tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés folyik jelentős sikerrel. A KGST-ben tömörült országok között a gazdasági együttmű­ködés olyan magas fokát ér­tük el, hogy a mostani berlini tárgyalásokon már arról szá­molhattunk be, hogy évtize­dekre előrelátó, tervező mun­kát folytatunk, s ma már nem­csak éves vagy ötéves, hanem ennél jóval messzebbmenő, tekben talajerőgazdálkodási, növénytermelési, kertészeti, szőlészeti, állattenyésztési, üzemszervezési és más szakkö­röket lehet szervezni. Az adott üzemágon belül a szakkör tag­jai — figyelembe véve a szö­vetkezet távlati terveit — csak néhány feladatra összpontosít­sák tevékenységüket. A szakkör vezetését nagy gyakorlattal rendelkező, lehe­tőség szerint felsőfokú kép­zettségű szakemberre kell bíz­ni. A megyei tanácsok a szak­körvezetők díjazásával, köny­vek és folyóiratok beszerzésé­vel segítik a szakkörök ered­ményes munkáját. A kísérletek témaválasztásához, a módsze­rek meghatározásához és a kí­sérleti munka értékeléséhez a tájintézetek és szakoktatási intézmények nyújtanak segít­séget A gondosan kidolgozott irányelvek alapján a megyei tanácsok mezőgazdasági osztá­lyai, a Hazafias Népfront tár­sadalmi aktíváinak segítségé­vel országszerte megkezdték az új tipusú üzemi szakkörök szervezését. (MTI) 1980-ig szóló népgazdasági ter­vek előkészítésén, egyeztetésén dolgozunk. Kapitalista viszo­nyok között ilyen évtizedekre előrelátó intézkedés soha nem volt és nem is lehetséges, nem is beszélve arról, hogy ezeket a nagyszerű célokat a kis és nagy országok teljes egyenjo­gúsága, a kölcsönös előnyök, a testvéri segélynyújtás alapján valósítják meg. A felsorolt elvek és célok gyakorlati alkalmazása lehető­vé teszi, hogy a mainál még jobban meggyorsuljon a szo­cialista országok fejlődése, to­vább emelkedjen a dolgozók életszínvonala és kiegyenlítőd­jön az országok között ma még meglevő, a kapitalizmustól örö­költ színvonalbeli különbség. Ez rövid felsorolása nagy­szerű céljainknak. Az említett néhány gondolat, azt hiszem, világossá teszi azt is, hogy mi­lyen nagy jelentősége van a KGST 14. ülésszakának. KÉRDÉS: Hogyan látja Ap­ró elvtárs a Magyarország és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti kapcsolatok alakulását? VÁLASZ: A Német Demok­ratikus Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság között szilárd barátság és testvéri együttműködés van. Ez az alapkérdés. Mi, magyarok nagyrabecsüljük a Német De­mokratikus Köztársaság dol­gozóinak erőfeszítéseit, a szo­cializmus építésében elért si­kereit. A Német Demokratikus Köztársasággal folytatott gaz­dasági együttműködésünk szé­pen fejlődik és az elmúlt évek során jelentős eredményt ho­zott népeink javára. Orszá­gaink között 1950—1960 kö­zött például ötszörösére emel­kedett a külkereskedelmi for­galom. Magyarország külkeres­kedelmében — a Szovjetunió és Csehszlovákia után — a Né­met Demokratikus Köztársa- Siág képviseli a legnagyobb vo­lument. Mint ismeretes, aláír­ták a két ország 1961—65-re szóló hosszúlejáratú kereske­delmi megállapodását, amely­ben öt év alatt 4 milliárd régi rubelben irányoztuk élő a for­galmat. Az idén a tavalyihoz viszonyítva 16 százalékkal nö­vekszik országaink között a forgalom. — Apró élvtárs ez­után nyilatkozatában a kölcsö­nösen szállításra kerülő cik­kekről, majd a lipcsei vásár jelentőségéről szólott. Nagyberény kora tavaszi napsütésben. c/hizongak köszöntést Kis úttörő áll a színpa­don, a Tóth Lajos Általános Iskola tanulója, és verset szaval. Várnai Zseni versét az édesanyáról, aki saját hajfonatát vágta le, hogy gyermekeinek babát készít­hessen. És a 130 asszony, a megye legkiválóbb nőakti- mstái néma csendben figye­lik a költő szavát, sokuknak szemében könny csillog. Könny csillog, az emlékezés, az anyai érzés megnyilvá­nulása. Mert a nemzetközi nőnap megünneplésének 51. évfordulóján, itt, a Kilián György Ifjúsági Ház nagy­termében a múltat idézik fel az asszonyok, a sok szenve­dést, de már a jelenről, a jö­vőről is beszélnek. Alig hangzik el Varga Ká- rolynak, a Hazafias Népfront megyei elnökének rövid üd­vözlőbeszéde, alig ül el a taps a kisiskolások szavalata és énekszáma után, máris megkezdődik a társalgás. Rádics Istvánná, a Nagyba­jomi Nőtanács elnöke szom­baton vette át a parlament­ben jó munkája elismerése­ként a Munka Érdemérmet, s most elmondja az asszo­nyoknak a fogadás megany- nyi érdekességét, átadja ne­kik Kádár János elvtárs jó­kívánságait, mert igen sokat beszélgetett vele a kitünte­tés napján. Horváth János- né, a Barcsi Járási Nőtanács elnöke viszont arról ad hírt asszonytársainak, hogy mi­lyen nagyszerűen dolgoznak a komiósdi nők, hiszen a lcözség már most teljesítette féléves tojásfelvásárlási ter­vét. Azt is elmondja, hogy Istvándiban van olyan asz- szony, aki ötezer tojásra szerződött, s nem ő az egye­düli a járásban, aki ilyen szép vállalást tett. Egy másik asztalnál Varga elvtárs köszöntőjéről esik szó, arról, hogy az asszo­nyok legszentebb kötelessége a háború elleni küzdelem, harc a békéért, az életért. Az asztalokon hóvirág, is­kolások nyújtották át az asz- szonyoknak, köszöntve őket a szép ünnepen. S mindenütt beszélgetnek, ismeretségek szövődnek. Ismerkedik egy­más életével a munkásnő és a parasztasszony, a színész­nő és a nőtanácsi vezető... P. Gy. K. J. •• Ünnepi műszakot tart április 4-e tiszteletére a Kaposvári Pályafenntartási Főnökség Új típusú mezőgazdasági szakkörök kezdik meg működésüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom