Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

Szerda, 1961. március L 3 SOMOGYI NÉPLAP Körzetük az egész járás Kora tavaszi híradás a Nagyatádi Gépállomásról A nagyatádi járásban csak­nem egymás szomszédságában dolgozott két gépállomás, a nagyatádi és a segesdi. A vi­szonylag nem nagy járás így két gépállomási körzetre tago­zódott. Ebből igen sok hátrány származott. Nem tudták a gé­peket tökéletesen kihasználni, s emiatt meglehetősen sokra rúgott az önköltség. Például hiába volt két falu egymás mel­lett, a gépeket — ha elvégez­ték a munkát — mégsem irá­nyíthatták egyik helyről a má­sikra, mert a szóban forgó köz­ség a másik gépállomás körze­tébe tartozott. A rossz időjá­rás, a gépek kihasználatlansá­ga következtében a két gépál­lomás nem teljesítette múlt évi 120 ezer normálholdas ter­vét — 20 250 normálholddal maradtak le. Célszerű volt a két gépállo­más egyesítése, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a já­rásban 28-ra szaporodott a ter­melőszövetkezetek száma, te­hát az idén sokkal nagyobbak a feladatok, mint tavaly. A Nagyatádi Gépállomás a me­gye legnagyobb gépállomása lett. Az összevonás a pártszer­vezet és a szakszervezet egye­sítésével kezdődött, azután kö­vetkezett — mint Wittmann József, a gépállomás igazgató­ja mondotta — a nehezebb munka: kialakították a brigá­dokat. Most az egész járás egyetlen gépállomás körzetébe tartozik. A központi irányítással job­ban kihasználhatják a gépeket. A téli gépjavítást úgy szervez­ték meg, hogy egy szakképzett ember mellé egy gyengébb ké­pességű dolgozót osztottak be, így nemcsak a munka közbeni tanulást, hanem azt is biztosí­tották, hogy idejére elvégzik a gépjavítást. Kilenc' brigád kö­zött osztották fel a járás ter­melőszövetkezeteit. Eddig 75 ezer normálhold megmunkálá­sára kötöttek szerződést a régi nagyüzemi gazdaságok, az új szövetkezetek e napokban ál­lapodnak meg a gépállomással. A 141 erőgéppel rendelkező ál­lomás ki tudja elégíteni az igé­nyeket. 130 ezer normálhold traktormunkát végezhetnek el. Van 17 négyzetes vetőgépük. Előnyük, hogy sok kézi erőt szabadítanak fel. Sajnos még nem minden tsz ismerte fel en­nek előnyét. Tavaly például a négyzetesen vetett növénye­ket sok helyen csak egy irány­ban művelték meg. Az idén eddig 170 holdra kötöttek szer­ződést, pedig ez a 17 gép en­nél sokkal nagyobb területen is meg tudná könnyíteni a kö­zös gazdaságok munkáját. A járás déli részén nagy je­lentősége van a burgonyater­melésnek. A gépállomásnak 11 vető- és 28 burgonyaszedő gé­pe van. a szedőgén elég lesz. a vetőgép — az előzetes számí­tások szerint — kevésnek bizo­nyuk Az egyesítés nemcsak kedve­ző anyagi, hanem igen jó sze­mélyi feltételeket is teremtett. Biztosította a kellő számú munkaerőt. Harminchat trak­toros elvégezte a pápai iskolát, húszán még most is ott tanul­nak. A télen negyven fő rész­vételével vontatóvezető-képző tanfolyamot szerveztek. Minden vontatóra jogosítvánnyal ren­delkező vezető kerül. A gépek hatvan százaléka már dolgozik Káromfán, Taranyban, Ötvös- ----------«*.----------------------------— k ónyiban, Nagykorpádon vet­nek, de még igen elenyésző a kettős műszakban végzett munka. Március második felé­ben, ha teljes ütemben hozzá­látnak a tennivalókhoz, kettős műszakban dolgoznak majd. Az egyesítéssel nemcsak a fel­adatok iobb elvégzésének fel­tételét teremtették meg, hanem gondoskodtak a dolgozók szo­ciális körülményeinek javítá­sáról is. Üzemi konyhát és bri­gádszállást létesítettek, s mi­vel meglehetősen rossz a köz­lekedés, a gépállomás »házon belül« oldotta meg a dolgozók haza-, illetve munkába szál­lítását. A Nagyatádi Gépállomás a tavasz küszöbén rajtra készen várja a munkák megindulását. Hasznos volt az egyesítés — ez a vélemény a termelőszövetke­zetekben és a gépállomáson. Az általános költségeknél fél­millió forintos megtakarítást jelent az összevonás. Egy teen­dő van még hátra a munkák megkezdéséig: a gépállomás vezetői brigádértekezleteken megbeszélik a feladatokat és a munkaverseny feltételeit. V. M. Kutatóból főállattenyésztő Bővítik a Somogyvári Gyógypedagógiai Intézetet Ez év végére a kőszegi inté­zet után a somogyvári lesz az ország legnagyobb és legkor­szerűbb gyógypedagógiai inté­zete. Több mint húszmillió fo­rintot fordít a Művelődésügyi Minisztérium e gyógypedagó­giai intézmény korszerűsítésé­re. E nagyarányú bővítésre azért volt szükség, mert orszá­gosan megnövekedett az igény a bentlakásos intézmények ség nagyon kicsi volt. Jelenleg 130 hat-tizennyolc éves korú gyermeket fogad be az intézet. Az építkezés befejeződése után 300—320 gyermek folytathatja itt tanulmányait. 1959 óta tíz tanterem, mo­dern étterem, konyha, kazán­ház, tizenhat nevelői lakás ké­szül. A különböző épületeket köves úttal kötik össze. Moso­da, portásfülke, lakás, istálló épül még ebben az évben. lMleu* w&Lek Olyan tizenegy éves forma kisfiú áll a könyvesbolt előtt az édesapjával. Az új köny­veket böngészik. Az apa hir­telen felkiált: — No, Tibi, végre találtam egy kedvedre való könyvet... Fizetéskor megveszem, ha akarod... A fiú gyorsan arra fordít­ja a fejét, ahova a papája mutat. — Látod? — Nem. — Az ott... rakéták van­nak rajta ... kicsit feljebb... Marton Béla Utazás a Vé­nusza ... jó könyv lehet. Ugye, most már látod... — Ühüm... — dünnyögi a fiú kelletlenül. — Mit ühümözöll — Mer láttam a kirakat­ban ... Nem érdekes. — Hogyhogy nem! — ütkö­zik meg az apa fia válaszán. — Mert én inkább valami fantasztikus könyvet szeret­nék — vágja ki a gyerek. — lg — SZÁRAZ GYULA neve nem ismeretlen lapunk olvasói előtt. A múlt év közepétől kezdve rendszeresen jelennek meg szakcikkei a megyei új­ságban. Eleinte neve alatt ez szerepelt: tudományos kutató; az utóbbi időben pedig foglal­kozását, beosztását így jelöli meg: tabi járási főállattenyész­tő. Ügyszeretete, a gyakorlati, a vidéki munkához való ra­gaszkodása van abban, hogy új területen vállalt meg­bízatást. Az Állattenyésztési Kutató Intézetet és fővárosi la­kását hagyta oda, hogy a tabi járás állattenyésztését segít­hesse elméleti tudásával és egyre gyarapodó gyakorlati szakismereteivel. Félcipő he­lyett csizmát húzott a lábára, mert nem aszfaltjárda vezet új hivatalába, a sok-sok szövetke­zeti istállóhoz, sertésszállás­hoz. .. Falusi kovácssegéd az apja. Talán ott, a műhely környé­kén, a sok ló láttán tökélte el gyerekfejjel, hogy az állatte­nyésztést választja élethivatá­sul. Az Agrártudományi Egye­tem elvégzése után, 1956-ban gépállomásra kerül, s kihelye­zett agronómusként termelő- szövetkezetben dolgozik. Az el­lenforradalom felbomlasztja a közös gazdaságot, s Száraz Gyula segédmunkásnak szegő­dik Csepelre, a gyárba. Innen háromnegyed év múlva az Ál­lattenyésztési Kutató Intézet­be vezet az útja. A szarvas­marhatenyésztési osztályon a központos utódellenőrzés és a szabadtartásos istállózás szak­mai kérdéseit tanulmányozza gyakorlati kísérletek során. Jár az intézet 23 gazdaságában, megfordul a besnyői Sallai, az orosházi Dózsa Tsz-ben. Min­denütt keresi a gyakorlat vá­laszát e kérdésekre: hogyan le­het a legkisebbre csökkenteni az emberi munkát és a legala­csonyabbra szorítani az ön­költséget a szabadtartásosra berendezett tehenészetekben. Tudományos kísérleteit a legjobb gazdaságokban folytat­ta. De érdekelte az is, hogy milyen nehézségekkel viasko­dik egy-egy új szövetkezet ki­alakulóban levő állattenyésze­te. Szívesen eleget tett a fel­kérésnek: évről évre segített a tervkészítésben a Jászság, a Nyírség valamelyik gyengébb vagy átlagos színvonalú közös gazdaságában. Intézetének sze­mélyzeti osztályvezetője, Mé­száros Lajos volt a társa e munkában. MA EGY ÉVE, 1960. március 1-én — miután befejezték a tervkészítést, hozzáfogott egy kísérlet kiértékeléséhez. Arí vizsgálta, hogy mennyi az a HORVÁTH JÓZSEF: iránt S az elhelyezési lehető­okosság, hát még egy hiú asz­szonyt? Ez a gondolat hasogatta a: lelkét azon a decemberi éj­szakán is, amikor megint erő kaparta a ladikot, s egy tuskón; ülve kifejezéstelen arccal bá-; múlta kincseit. Ebben a pillanatban kinyi] t$ a fáskamra ajtaja. A hálóingg fölé sebtében felkapott kabát-» ARANYKALITKA családi vállalkozássá szélese­dik. A fiatalasszonyt szintén legkevesebb tej, ami feltétle­nül szükséges egy-egy borjú felneveléséhez. Pontosan 1800 borjú tejfogyasztásának adatai álltak rendelkezésére. S alig elkezdte erí a biometriai elem­zést, megszólította a személy­zeti osztályvezető: »Kért ben- nünkét a Földművelésügyi Mi­nisztérium, hogy 8 önként je­lentkező szakemberünket egy­évi időtartamra engedjük el vidéki munkára.« Többet nem kellett mondania, mert Száraz Gyula azonnal megjegyezte csendes-szerényen: »Ha hozzá­járulnának és e feladatra al­kalmasnak találnának, én vál­lalkoznék.« S az Állattenyésztési Kutató Intézetben, ahol száznál töb­ben művelik a mezőgazdasági tudományokat, nem heten, ha­nem csak négyen mondták ki Száraz Gyula után: »Vállal­kozom gyakorlati munkára.« Azokban a márciusi, áprili­si napokban, ha lehet, még se­rényebben rendszerezte a bor- júnevelés kísérleti tapasztala­tait. Április 15-én pontot tett a biometriai elemzés végére. Há­rom nap múlva bemutatkozott az új munkahelyén, a Siófoki Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályán. Hogy miért éppen a mi me­gyénkbe kérte magát? Mert 1959 nyarán bejárta Somogyot: megfelelő üszőket vásárolt az intézet utódellenőrzési kísérle­teihez. Látta, van itt portéka, van értékes tenyészanyag, le­het produkálni e vidéken. Felesége, gyermekei Pesten :maradtak. A költözködésnek még csak a gondolata sem ve­tődött fel bennük. Minek is, hiszen elröppen az az egy esz­tendő. Siófokról jó a közleke­dés, gyorsan felér a vonat a fő­városba Ám a megyei mezőgazdasá­gi osztály csakhamar belátta* Tabon nagyobb szükség van a tudományos kutató gyakorlati munkájára. Vonakodás, ellen­vetés nélkül vállalta Száraz Gyula az új munkahelyet. Pe- dik Tab valamivel távolabbra esik otthonától, családjától. SEBÖK GYULA járási főál­lattenyésztő mellé osztották be. Az idősebb, tapasztaltabb kol­léga készségesen bevezette a gyakorlati tennivalók rejtel­meibe. Megmagyarázta néki: nemcsak figyelni kell a rend­ellenességeket a tsz-ekben, ha­nem azonnal intézkedni is. El­ső próbáját mélyen az emléke­zetébe véste. A törökkoppá- nyi Rákóczi Tsz jelentette: baj van a sertésekkel. A helyszín­re sietett. Mindjárt látta, hogy a dohos árpától kaptak bél­gyulladást a süldők. Az elnök­kel szót értett, s a vontató azonnal a magtár elé állt, és vitte száradni a nedves abra­kot. A beteg állatok pedig mar azon a napon lisztté őrölt, megszitált zabdarát kaptak en­ni. A tabi járás főállattenyész­tője szeptember 1-vel — saját kérésére — munkakört változ­tatott. Tudta: van, akinek gondjaira nyugodtan bízhatja a járás állattenyésztésének irá­nyítását. A járási tanács veze­tői elengedhették, mert a tu­dományos kutató személyében a gyakorlati munkához is mind jobban értő szakembert ismer­tek meg. Teltek, múltak a hónapok — lejárt a próbaidő. December 15-én járási főállattenyésztővé nevezték ki Száraz Gyulát. Er­re a néhány hónapra, ami még hátravan az egy évből? De­hogy. .. Most már csak lakast kell szerezni, aztán Tabra köl­tözik a család. A TABI JÁRÁS főállatte­nyésztője nincs egyedül. Be­osztottja, Shármár Iván segít neki. Hogy kicsoda a segítő­társ? Őt is egy esztendőre en­gedte vidéki munkára Buda­pestről az Országos Mezőgaz­dasági Könwtár és Dokum'en- '"Wós Központ. A karádi Bú­zakalász Tsz-ben dolgozott ta­valy. Nemrégiben áthelyezték a járási mezőgazdasági osztály­ra. Száraz Gyula nagy szenve­déllyel beszélt neki terveiről, a képzett szakemberek hivatá­sáról. Legutóbb, amikor együtt felutaztak Pestre, Shármár Iván bejelentette volt munka­adójának: ne várják vissza áp­rilisban, mert továbbra is Ta­bon marad. Éppen úgy, mint Száraz Gyula, a tudományos kutatóból lett járási főállatte­nyésztő. Kutas József Munka után órákág némán ül- szoba-konyhás laikás maradt, dögéit a szobában, arcát tényé- Matejka tudta, hogy munka­rébe rejtette. Máskor késő éj- val,. iparkodással és becsüle- " uaiaiusszoi^i, “ fölé sebtében felkapott kabát-5 lie. • _____I I. s zakáig kószált az erdőszélen, tességgel sohasem viheti fel- aar®™®^*®gok^fvolt s^meg !?,n állt az ajtóban,| N&pl GgyUttGS OlflKUlt FOnyOdOíl SZaJKdl'g n Okrv«; volt S meg i 't , . _ vagy rótta a kisváros külső ne- jebb, hacsak nem joszerencse- ka oldalara Ukos^oi^ s m^g elegzetvisszafojtva, mozdulat-* gyedéinek sikátorait. Kerülte vei. Ezért vált szenvedélyévé az embereket. Feleségével is a sorsjáték. De a szerencse csak ritkán váltott szót. Ma- sohasem kopogtatott be hozza, tejkáné el sem tudta képzelni, Mindinkább belefásult a gon- mi lelte a pallért. Érezte, hogy dolatba, hogy a krajcárért ví- valami történt vele, s ez a va- vott küzdelem elnyűvi^ életét, land eszi, rágja a belsejét, De És elnyűvi a boldogságát is. micsoda? A pallér nem tűrte, hogy az asszony faggassa. Matejka nyugalma minde­nestül odaveszett. Fogalma sem volt, mitévő legyen a ta­tudott alkudni azzal a gondo­lattal, hogy egy darabig ki kell tartania, de bízott benne, hogy lanul. Amíg Matejka halkan, tno-<J (Tudósítónktól.) A fonyódi KISZ népi együt­noton hangon beszélt, Matej-5)(es megalakulásának híre túl­néhány ev múlva to™ódu Pok" káné megkövültén haUgatott.8£^tt már^falu határain Do- gárasszony lesz belőle. Ám mar.a Ialu naTa,a, , . Hiába igyekezett titkolni ön­maga előtt, minduntalan rá hajlékul, Matejkáné is a sze- kellett döbbennie, hogy a fe- rencse kergetésébe fogott. Ő lesége csalódott benne. Látta amikor kiderült, hogy az ál­mok nem válnak valóra, és a balsors egy szoba-konyhas la- ^ nagyori gokat. Ko­kást jelolt ki szamara orokos „—I __ R emegett az izgalomtól. Élj sem tudta képzelni, mennyit* ér a tíz rúd arany, de bizonyo-j romsötét volt a szobában. A; pallér eloltotta a villanyt, ne­hogy felkeltse a szomszédok •loghoz is látott ez a lelkes kis •csapat, s hetenként három este •töltik meg a készülődés zaja­ival az általános iskola két-há- irom tantermét. Próbál a tánckar, amelyben Báttt arannyal. A titok terhe földig húzta. Mindennap kika­parta a fáskamrából a zsákot, és üveges tekintettel bámulta az aranyrudacskákat. Aztán el­rejtette megint, s egyre kevés­bé tudta maga élé képzelni a jövőt. Matejka András egész életé­ben a jószerenesét kergette. És most, amikor megálmodhatat- lan bőtéggel hullott az ölébe, csaknem összeroskadt súlya alatt. Matejka elsőrangú kő­műves volt. Csókavár legszebb épületei dicsérték keze mun­káját. De hát a jó szakmunkás hírén, rangján és módján túl az asszony meddő vágyakozá­sát a gondtalanság után, s lát­ta, mint hervadnak le remé­nyei. Matejkáné apja jobb ipa­ros ember volt. A harminchár­mas nagy válság előtt jól ment neki. Szén háza volt és egy ezer öles det tartottak, Matej kánét gyanúi«. Kfti « rák lutrin, hátha a ráreucae laáfW'WiWiiTini ÜtMtfc“*’J*',, fMSJfS. hamarosan bebotorkál életük színes kavargásban összetolyt$enekesek készülnék fel a s. sikátorába, s akkor beteljesül- szeme előrí az egész vjlág|^r«^ek^mUedlk az nek meresz lánykori almai. tnyne szédülést, erzett. »előadásra kerülő Ecseri lako­Matejka valóban szerette Ma to j kának kicserepesede11,»tjajmas zenéjével. volna úriasszonnyá emelni fe- fZ ?+ V « Az együttes, mely a Fonyó­leségét. Az asszony arra ls Janyt, s közben felhajtott egy^ gyümölcsöse. Cselé- született. Szép lány volt. m$ly- S 1 ‘S az tuzu szeme úgy ragyogott, mint _ pallóig di Általános Iskola fiatal pe­dagógusainak kezdeményezé­sére, a községi KISZ-szervezet és a tanács segítségével alakult meg, több mint hetven tagot foglalkoztat. A zenekar két cimbalmosa, Bencze János és Koleszár József már túl van ötvenedik életévén, de azért nagy kedvvel vesznek részt az együttes munkájában. Művelődési ház egyelőre nincs, de ez sem baj. Amíg el nem készül, addig a lelkes gár­da, a KISZ népi együttes tag­jai otthon érezhetik magukat az iskolában. anyja nagy reményekkel ké- két fekete ékkő, és fehér fog- Az E,sszon>’* szítgette az életre. Finom ne velést kapott, minden kívánsá­<- jacx itíiveüe ejvKO, et> iener i-->s~ _, J -l* sora mindig üde mosoly köze- *zeme lazasan csillogott. Arcay pette villant elő. Ámbár most, e'/Pen olyan volt mmt lanykc-5 Kézi munka-tanfolyam Tengődön A tengődi vöröskeresztes tóufS.^a ÍáL°ágSZel: kuU ez"az^c, ^ megSdt mindég;y ékkő. Egész lc-|szervezet sokáig csak a neve­vitte mindenüket. A házat és némelyik foga is. Fekete sze- *V® mmt, ,a . myaao»:ben élt. Munka kínálkozott a gyümölcsöst elárverezték, me alatt mélyülő árok futott V11'ag Jótékony májusi esoben.»^^ csak valahogy senki sem vége szakadt a gondatlanság- át az arcán, orra nyűgén ki- f a^Sge meHé lehívta össze a szervezet tagjait, nak Az öres kénvtelen volt fenyesedett a bor. Szemerek ymanyi, s a ieiesege menc re rí s v - ..... . a__„„al'-tíí „ííátrááhL.,,,; lenedett. Az asszony huzzasi-^De ez mar a múlté. Ügy lat­s ohasem emelkedhetett. Fedig beállni egyik hitelezőjéhez vérpezsdítő tüze is elfátyolozó- , ®^rá°^._ku,ZZaS1.‘»e SZ mál amúlté' sonasem emeiKeaneieiu reuig Dealim egyiK nueiezojenez vci^cíouhu iu«; u cuayuiui-u- 7* szeretett volna gazdag ember munkásnak. Szegényesen ten- dott. De még mindig élettől mult, mint, aki oltalmat keres.Js^k, a tengődlek magukra ta aztán annál keservesebb le­gyen az ébredés. Gondolatban különb villát ém'+ett magának, mint a B»rtá"s*. de áijn-ivak bölcsője e^'-r je a szv énysé pott tern ba. Matejka ügyességét, kivá- tejkáné döbbenten tapasztalta ló szaktudását városszerte is- ezt a változást. Nem is sejtet- merték és dicsérték. Az öreg te, miért emészti magát a pal- reménykedett abban, hogy Ma- lér. S mennyire szeretné kín- óka hamarosan feltör majd. zó gondjait megosztani vele, de hatja titkát, de most már félt »fellendülést. Azóta hetenként S ezt az érzését csak élesre fen-gkétszer is találkoznak, s fei­te az asszony kérdése: ^olvasásokkal, kézimunkázással a< ütött ko- önállósítja magát, és a műhely nem meri. öt magát alig.tudja bútorokkal zsúfolt kis az ő közreműködésével majd visszatartani a megfontolt — Most mi lesz velünk? (Folytatjuk.) ^töltik a szabad időt. Vigyáznak *a falu tisztaságára, a közegész­ségügyi rendszabályok megtar­tására nevelik a lakosságot. Az asszonyok kívánságára mostanában új foglalatosságot találta: megismertetik velük a találtak: megismertetik velük a szonöten jelentkeztek a tanfo­lyamra. A karádiak örömmel fogadták a tengődi asszonyok elhatározását, s a hely­beli háziipari szövetkezet úgy döntött, hogy három hét­re — a tanfolyam idejére — Tengődre küldi egyik tagját, Kreka Ilonát, hogy segítsen az asszonyoknak a népi hímzés tudományának elsajátításában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom