Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap az rv ISZMP > MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA’ XVIII. évfoJ yarn, 54. sz ám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1961. március 4 MAI SZ4MUNK TARTALMÁBÓL: „Átadtam a szomszéd állomásnak" (3. o.) Jövö heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Hit nyújt a növendékeinek a mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola? (6. o.) Kifogástalanul működik a tapsonyi abrakkeverő üssem Megszervezik a második műszakot Hegyei ifjúmunkás tanácskozás Kaposvárott Február 4-én indult meg Tapsonyban megyénk első ta­karmánykeverője. Eleinte küszködött a kezdet nehézsé­geivel a malomból átalakított üzem, majd fokozatosan növe­kedett termelése. A múlt hónap közepétől már naponta több mint 120 mázsa keveréket állít elő. Az üzemet nagy munka árán hozták létre. A Malomipari Vállalat szerelői három hét alatt a szó szoros értelmében éjt nappallá téve fáradoztak a berendezés átalakításán. A Terményt orgal mi Vállalat mindent elkövet az abrakkeve­rő zavartalan működésének biztosításáért. Külön csoportot szerveztek Balogh Ferenc ve­zetésével. A tennivalók nagy részét Ernszt István, a marca­li járási kirendeltségvezetője Lányok és asszonyok egész serege tanul a különböző egészségügyi tanfolyamkon, hogy a betegek gyógyításában Vetik a lent a lengyeltótiak (Tudósítónktól.) A lengyeltóti Táncsics Tsz- ben jó ütemben haladnak a tavaszi munkák. A szövetkezet 15 fogata és 2 vontatója a trá­gyát hordja a földekre, a gép­állomás 5 traktora pedig hasít­ja a barázdáltat: készítik a ve­tőágyat. Befejezték 20 hold ét­kezési és takarmányborsó ve­tését, most 25 holdon a szerző­dött rostlent vetik. Ezt köve­tően az aprómagvakat és az árpa vetőmagját teszik a föld­be. végzi. Németh Ferenc üzem­vezető és munkatársai a Ter­ményforgalmi Vállalat min­den segítségét megkapják. Gajdi Imre megyei főállatte­nyésztő, dr. Sima Imre megyei főállatorvos és az Állategész­ségügyi Intézet vezetői rend­szeresen látogatják és ellenőr­zik az üzemet, hogy készítmé­nyei mindenben megfeleljenek a követelményeknek. A Tapsonyban előállított abrakkeverékek minősé­gét a kaposvári, sőt a bu­dapesti laboratóriumi vizs­gálatok is szabványszerű­nek és kiválónak találták. Darálni való kukoricát és árpát naponta szállítanak az üzembe. Húsliszt, tápkorpa, ERRA, takarmánymész, extra­hált szója és egyéb nyersanyag a kellő mennyiségben rendel­kezésre áll. A körzetbe tarto­zó marcali és fonyódi járás­hathatósan segíthessenek, az aggok és gyermekek gondozá­sát szakértelemmel láthassák el. Megyénkben 12 ilyen tan­folyam működik. A megyei kórházban az év végén fejeződik be egy kétéves gyermekápolónői és egy egy­éves gyermekgondozói tanfo­lyam. Ezenkívül rendelőinté­zeti, laboratóriumi, általános röntgen és műtős asszisztensi tanfolyam működik a kórház­ban. Ide járnak be továbbkép­zésre a szociális otthonok ápo­lónői és a gyógyszerésztechni­kusok is. A marcali kórházban általá­nos ápolónői tanfolyamot in­dítottak a kórház képesítés nélküli ápolónői részére. A megyei kórházban rövidesen fogászati asszisztensi, az ősszel pedig bentlakásos általános ápolónői és gyermekápolónői tanfolyamot indítanak. beli termelőszövetkezetek elő­zetes értesítés alapján szinte óramű pontossággal érkeznek marha- és sertéstápokért. A megye más részébe is vit­tek már abrakkeveréket kipró­bálni. A tapsonyi üzem eddig senkinek a kérését sem utasí­totta vissza, ám nem áll mód­jában a jövőben a körzethatá­ron kívülieket kiszolgálni. Ké­szítményeire ugyanis szerződést kötött 30 kö­zös gazdasággal. Közülük 20 már folyamatosan kap abrakkeveréket. Március végéig 95 vagonnyi termék készítésére vállalt szerződéses kötelezettséget az üzem. Az év első felére össze­sen 272 vagonos megrendelést fogadott &L Az igényeket nem lehetne a napi tízórás terme­léssel kielégíteni. Ezért már a közeljövőben megindítják a második műszakot Községfejlesztés a csurgói járásban (Tudósítónktól.) A csurgói járásban tavaly több mint 7 millió forint köz­ségfejlesztési hozzájárulásra számítottak. A tervezett összeg 93 százaléka folyt be. A köz­ségfejlesztési tervet 80 száza­lékra teljesítették. 5620 négyzetméter beton-, illetve aszfaltjárda készült, 6000 négyzetméter makadám- utat építettek. A csurgói víz­müvet 364 ezer forinttal fej­lesztették. SZTK-rendelő, autóbuszváró, tűzoltószertár épült. Jutott az iskolák, az or­vosi rendelők felújítására, a könyvtárak fejlesztésére és a sportegyesületek támogatásá­ra is. A lakosság a tervezett 570 ezer forint helyett 704 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végzett. Ebben különösen Csurgónagymarton, Iharos, Gyékényes és Csurgó lakói mutattak példát. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és. a KISZ Somogy megyei Végre­hajtó Bizottsága összehívta a megye ifjúmunkásainak kép­képviselőit, mintegy 120 fiatalt, hogy megvitassák a munkásif­júság tevékenységét és azokat a feladatokat, melyek a fiatal­ságra várnak a második ötéves terv időszakában. A megjelenteket Kovács Ist­ván, a városi KISZ-bizottság titkába köszöntötte, majd Hor- nyék Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese tartott elő­adást. Beszélt a hároméves terv teljesítéséről, a fiatalok munkájáról, majd az MSZMP megszabta feladatókat ismer­tette, kiemelve a fiatalságot érintő kérdéseket. Szólott a társadalmi munka szükséges­ségéről. Hangsúlyozta, milyen jelentős az ifjúsági brigádok tevékenysége. Ezután a jövő feladatairól beszélt Első he­Tegnap délután a vasutasok Irányi Dániel utcai művelődé­si otthonában ünnepélyes köz­gyűlést tartott az Agyagiparo­sok Háziipari Szövetkezete. Barth Ferenc elnök ismertette a tagok és a megjelent vendé­gek előtt a vezetőség beszámo­lóját a szövetkezet elmúlt évi munkájáról, s ez évi felada­tairól. — 1954 óta dolgozunk — mondotta hogy termékeink kiváló minőségűek, exportra alkalmasak legyenek, s emel­lett eleget tegyünk a lakosság kívánságainak is. Eredményes esztendőkre, eredményes évre tekinthetünk vissza. Szövetke­zetünk termékei igen sok or­szágba eljutottak. A KISZ or­szágos kiállításán első díjat nyertünk, hét díjat hoztunk el Moszkvából, kiállítottunk Prágában is. Eredményeinket elsősorban azzal értük el, hogy tagságunkat egy terüle­ten foglalkoztattuk, így jó szakemberekké válhattak. Ezért határoztak felettes szer­veink úgy, hogy a szakma tan­műhelyét Kaposvárott állítják fel. lyen említette meg, hogy nö­velni kell a termelékenységet, és harcolni kell a munkaidő teljes kihasználásáért. Elmon­dotta: szükséges a KISZ véd­nökségvállalások elterjesztése és a 20 órás társadalmi mun­kaakció folytatása. Ezután Kubacska András, a KISZ megyei végrehajtó bi­zottságának tagja emelkedett szólásra. — KISZ-bizottságaink KISZ alapszervezeteink vezetőségei és KISZ-tagjaink egyre jobban átérzik annak jelentőségét, hogy az Ifjúsági Szövetség leg­fontosabb feladata a fiatalok mozgósítása a termelési tervek teljesítésében. Már eddig is ér­tünk el szép eredményeket, de úgy érezzük, hogy van még éppen elég tennivaló. Kubacska elvtárs a továb­biakban ismertette az Ifjúság a szocializmusért próbát, majd befejezésül felhívta az alap­Barth elvtárs beszámolója végén ezeket mondotta: — Növelni kell a termelé­kenységet, javítani a minősé­get és olcsóbban termelni. Többet kell foglalkoznunk a jövőben a lakosság igényeinek kielégítésével, nagyobb csere­peket és különböző használati tárgyakat — köztük edényeket is — gyártani. Mindezt úgy — fejezte be —, hogy növeljük a szövetkezet tagságának szak- képzettségét. Várvízi Jenő főkönyvelő az elnök beszámolóját számada­tokkal bizonyította. — 1960-ban 2 930 000 forint volt a szövetkezet termelési értéke, 17,7 százalékkal maga­sabb az előző évinél. Az egy főre eső termelési érték 57 500 forintról 63 000 forintra emel­kedett, s így 540 000 forinttal termeltünk többet 1960-ban, mint 1959-ben. Az Agyagaiparosok Házi­ipari Szövetkezete például ta­valy népművészeti cserépkály­hából 1 151 000 forint értékűt termelt, 48,1 százalékkal töb­bet az előző évinél. A lakosság szervezetek figyelmét a köve« tattmények teljesítésének fon-« tosságára. Hangsúlyozta, hogy ahol lehetséges, alakítsanak ifjúsági brigádokat, vegyenek részt a takarékossági és a ter­melékenység emelésére irányú, ló mozgalomban. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szakma ifjú meste­re mozgalmat tömegméretűvé kell tenni, és példaképül emlí­tette a MÁV Fűtőház és az Építőipari Vállalat jó munká­ját. A két beszámolót vita kö­vette. A fiatalokon kívül fel­szólalt Nagy Lajos elvtárs, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának osztályvezetője és Fehér Ferenc elvtárs, az Építő­ipari Vállalat igazgatója. A tanácskozás végén Kovács István átadta a városi KISZ- bizottság vándorzászlait a vá- ros legjobb ifjúsági brigádjai­nak. részére végzett javítások és más szolgáltatások értéke 10,9 százalékkal növekedett egy esztendő alatt. S bár a szövetkezet termelé­kenysége 9 százalékkal emel­kedett, ezzel mégsem lehetnek elégedettek, mert az egy főre eső jövedelemnél 9,6 százalé­kos emelkedés tapasztalható. 420 ezer forintot fordítottak szövetkezetük fejlesztésére. Üzemi nyereségük 352 000 fo­rintot tett ki elmúlt évi mun­kájuk alapján. A Szövetkezet tagjainak ebből kifizethető nyereségrészesedés 73 000 fo­rint, az 1960. évi bérek 6,5 százaléka. A 46 tag és a 9 al­kalmazott átlagosan 1500—2000 forint részesedést kapott. Pél­dául Balogh Károly kályhás 2219 Ft-ot, Herczog Adámné korongozó 1364 Ft-ot, Sáfrány György égető 1993 Ft-ot, Ta­más László népművész 2394 Ft-ot kapott. A beszámolókat vita és a meghívott vendégek hozzászó­lása, majd családi est követte. 12 egészségügyi tanfolyam indult a megyében — Ünnepélyes közgyűlés az Agyagipari Szövetkezetnél Szánlóferületük negyedrészéi1 istállótrágyázzák az idén a kaposvári járás tsz-ei Minden dolgozót igyekeznek bevonni az irányításba a Közép-somogyi Erdőgazdaságban A Közép-somogyi Erdőgaz­daság 1960—61. évi terve — melyet erdészetekre, kerületek­re és munkahelyekre bontot­tak — az eddiginél nagyobb követelményeket állít a dolgo­zók elé. A feszített tervet a múlt évinél tervszerűbb mun­kával, jobb gazdálkodással, a minőség javításával és a ter­melékenység emelésével akar­ják teljesíteni. Az 1960. október 1-én kezdő­dött gazdasági évben 81 mil­lió forint termelési értéket kell az erdőgazdaságnak előállíta­nia — 2 millióval többet előző évi eredményüknél. A fahasz­nálati ágazat terve 2061 köb­méterrel növekedett, s az ipari- fa-kihozatalt csaknem 1 száza­lékkal tervezték magasabbra a tavalyinál. 1959—60-ban a föld feletti vastag fatörzseknek még csak 26 százalékát ter­melték ki motorfűrésszel, az idén már 40 százalékát terme­lik ki. Így egy fűrésznek 300 köbméterrel többet kell feldol­goznia. Az első negyedévről elké­szült beszámoló szerint az er­dőgazdaság jól halad terve tel­jesítésében. A béralap-gazdál­kodásban javulás tapasztalha­tó. Ez idő alatt 2,5 százalékkal kevesebb munkabért használ­tak fel azonos termelési érték létrehozására, mint egy évvel ezelőtt. A termelékenység 20 százalékkal növekedett. Az eredményesebb gazdálko­dás elősegítése végett minden dolgozót — a fizikai munkáso­kat is — igyekeznek bevonni a gazdaság irányításába. Ez­után minden erdészetnél tar­tanak termelési tanácskozást, ismertetik és megvitatják a tennivalókat így lehetővé vá­lik, hogy száznál is többen nyilváníthassák véleményüket, és javaslatot tegyenek a helyi feladatok megoldására. Erre a kezdeményezésre az országos szervek is felfigyeltek. Haszno­sítható tapasztalataikat elter­jesztik majd a többi erdőgaz­daságban is. A kaposvári járásban a ta­lajerő visszapótlása soha ilyen jól nem haladt, mint napjainkban. A tsz-gazdák a ré­gebbi, különösen a fél évtize­des mulasztásokat akarják az idén pótolni. Tudják, hogy csak akkor várhatják a ter­mésátlagok növekedését, ha szervesanyaggal gazdagítják, javítják a talajt. Nagy részük van ebben a termelőszövetke­zeti szakembereknek, mező­gazdászoknak is. Ebben az évben 24 759 hol­dat istállótrágyáznak a járás közös gazdaságai. Ez a tsz-ek szántóterületének 25,1 száza­léka. Megvalósul az ideális — az úgynevezett négyéves trá- gyázási forgó: négyévenként a szántóterület minden holdja kap szervestrágyát. A 132 ezer hold területtel rendelkező, a régebbi tsz-eken kívül a most alakult szövetkezetek is első teendőjüknek tekintették a háztáji udvarokban évek óta összegyűlt istállótrágya ki­hordását. A járásban a tavalyi 5000 holddal szemben eddig mint­egy 14 ezer holdra hordták ki a trágyát A hordást folytatják, és az alászántást is végzik. Gazdagítja a talaj nitrogén­tartalmát a 6500 hold — két­éves vagy ennél idősebb —> vöröshere alászántása is. Az istállótrágya hatásának kiegé­szítésére a járási tanács a szö­vetkezetek szántójának min­den holdjára átlagosan 119 kg műtrágyát biztosított. A majoroktól távol eső területe­ken a szervestrágya jó kiegé­szítőjeként mintegy 3500 hold­ra zöldtrágya-növényt vetnek* ez 2400 holddal több a tavalyi­nál. Vannak olyan termelő- szövetkezetek, amelyek a 25,t százaléknál nagyobb területet istállótrágyáznak. A hetesi Vi- kár Béla Tsz-ben 35,1, a ka­pósmérői Üj Élet Termelőszö­vetkezetben 44, a kaposújlaki Hetedik Pártkongresszus Tsz- ben 48,8, a szentiváni Közös Erő Tsz-ben 54,1 százalék ea az arány. Nagy szükség van erre a nagyarányú szervestrá­gyázásra, hogy a kaposvári járásban az állatállomány gyarapodását kövesse a ter­mésátlagok emelkedése. A Kaposfői Általános iskolában A kézimunka szakkörben torockói, sárközi, kalotaszegi térítőkét és párnákat, valamint horgolásokat készítenek a tanulók. A sport-szakkörnek 50 tagja van. A gyerekek az úttörők házi versenyére készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom