Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-31 / 77. szám

Péntek, 1961. március 81, 3 SOMOGYI NÉPLAP A pamukíak traktora Krumpli és kukorica alá hordják a trágyát a pamuki Petőti Termelőszövetkezet fo­gatai. A januárban vásárolt Zetor segít a fogatosoknak, hogy minél előbb kint legyen a trágya a földeken. Bodri La­jos a G—35-ös Hofferen ül, és szántja a krumpli és kukorica alá a földet Ennek a traktornak meg az ekének története van. Február végén kezdődött. Béres Lajos, az öreglaki magtisztító telep vezetője megemlítette a pamu­ki tsz vezetőinek, hogy van egy eladó Hofferjük. Jó állapiban levő gép, jól járnának vele. Béres Lajos ezzel bogarat du­gott a termelőszövetkezet ve­zetőinek és tagjainak a fülébe. — Jó lenne megvenni azt a gépet, akkor már két trakto­runk lenne, saját magunk vé­gezhetnénk a gépi munkákat. Tavaly kilencvenezer forintot fizettünk a gépállomásnak, az idén ennek jelentős részét megtakaríthatjuk — mondta Szabó Ferenc elnök. — Álljunk csak a saját lá­bunkra, legbiztosabb, ha a mi traktorosaink végzik a mun­kát — helyeseltek az emberen Nem is volt ellenzője a Hof- fer megvásárlásának. Egy bök­kenője akadt a dolognak: nem volt pénz. Pedig ezt az alkal­mi vételt nagy kár lett ' oina elszalasztani. Vezetőségi ülést hívtak ösz- sze, s meghányták-vetették, mitévő., legyenek. — Adjuk össze a szükséges tizenötezer forintot, s vegyük meg a Hoffert — javasolta Ber- dál József párttitkár. — Majd szerzünk hozzá munkagépeket is valahogy. Csak más az, ha saját erőből teremtünk elő mindent. Tervezgettek, latolgatták a lehetőségeket, s közben azt is számba vették, kitől kérhetnek pénzt rá. Estig vitáztak, míg elkészült a lista. Aztán sorra vették a házakat, beszéltek az emberekkel. Mindenki meg­ígérte az anyagi támogatást. Egyik este aztán jött az üze­net, másnap mehetnek a trak­torért. Szabó József állattenyésztési brigádvezető és Berdál József párttitkár elindult a listával. Fél óra alatt összeszedték a tizenötezer forintot. Szabó Fe­renc elnök, Molnár Ferenc rak­táros kétezer forintot adott, a brigádvezetők, a vezetőségi tagok ezer-ezer forintot aján­lottak .fel. Többen ötszáz fo­rinttal. járultak hozzá a trak­torvásárláshoz. Zrínyi Ferenc, Salamon La­jos, Dora Lajos János még megkérdezte: — Elég lesz ennyi pénz, nincs többre szükség? Szólja­tok, s adunk még! Többen megsértődtek, amiért hozzájuk nem mentek el pén­zért. — Azt gondoltátok, hogy mi nem járulunk hozzá? — kér­dezték. A tsz vezetői megmagyaráz­ták, hogy azért nem mentek el mindenkihez, mert nem volt szükség több pénzre. Bodri Lajos otthagyta a Ze- tort, amikor megjött a Hoffer. Helyébe Sándor Lajos ült. A Lengyeltóti Gépállomáson dol­gozott azelőtt. Szívesen vállal­ta a Zetor vezetését. A pamukiak büszkén simo­gatták végig tekintetükkel a községbe bepöfögő Hoffert A traktor megvolt, de mun­kagépet nem sikerült vásárol­ni hozzá, összeszedtek negy­ven mázsa ócskavasat, s elvit­ték a balatonboglári MÉH-te- lepre. Sikerült egy kiselejte­zett ekét találniuk, ötszáz fo­rintot fizettek le, s vihették ha­za az ekét. Otthon a mesterek »helyrepofozták«, s már kezd­hette is a szántást a Hoffer. Most hengert és tárcsát sze­retnének még vásárolni a pa­mukiak. Erre is adnak pénzt a tsz-tagok szívesen. A Zetorral minden szállítást elvégez a tsz. A Kaposvárott hamarosan megnyíló bódét is az látja majd el kertészeti áruval. Hát ez a története a pamu­kiak traktorának. L. G. Arany- és ezüstkalászos gazdák találkozója Kaposvárott A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a MÉSZÖV ren­dezésében arany- és. ezüstkalá­szos gazdatalálkozót tartottak Kaposvárott. A rendezvény szónoka Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának al- elnöke, az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának elnöke bevezetőben hangsúlyozta: a technika fejlettsége, a nagyüze­mi gazdaságok kialakítása egy­re több szakképzett embert kö­vetel. Beszélt arról, hogy me­zőgazdaságunkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A megjelent gaz­szükségességéről beszélt. Ép­pen a maradiság, a tudatlan­ság szavazza le a vezetőség sok egészséges kezdeményezését, javaslatát. Csak nagyobb kép­zettséggel, több tudással lehet eredményesen gazdálkodni. Ja­vasolta, tegyék rendszeressé az ilyen találkozást. A megye arany- és ezüstkalászos gazdái legalább évenként cseréljék ki tapasztalataikat Dr. Fábián László, a Haza­fias Népfront országos titkár­ságának osztályvezetője annak a meggyőződésének adott kife­jezést. hogy az arany- és ezüst­ezt a találkozót, mert a nép­frontmozgalom számít tudá­sukra, segítőkészségükre. Hal­lassák ezentúl hangjukat mint községük tanult, képzett gaz­dái. A szocialista átszervezés után csak úgy fejlődhetnek a tsz-ek igazi nagyüzemekké, ha dolgozóik többsége szakember­ré válik. A mezőgazdasági szakemberhiány megszünteté­sét társadalmi üggyé kell ten­ni. Szakmunkásképzés eddig csak az állami gazdaságokban folyt A közeljövőben lehető­vé válik, hogy arany- és ezüst­kalászos gazdák előkészítés Húszezer óra társadalmi munkát végeznek az idén a íonyódi járás kiszesei Az »Ifjúság a szocializmu- sért"-mozgalomban részt vevő KISZ-szervezetek húszezer óra társadalmi munkát végeznek az idén a fonyódi járásban. A balatonlellei területi KISZ- szervezet tagjai a termelőszö­vetkezetben vállaltak munkát. A spenót és egyéb korai áruk szedésében segédkeznek dél­utánonként. A gyugyi kiszesek ezer fa­csemetét ültetnek el, öt hold kukoricát művelnek meg a termelőszövetkezetben. A ba- latonújlaki fiatalok a művelő­dési otthon építkezésénél dol­goznak, röplabda-pályát építe­nek. A tealatonkeresztúriak öt hold kukorica megmunkálását vállalták a termelőszövetkezet­ben. A Nagybereki Állami Gaz­daság gépesítési KlSZ-szerve- zete tizenhatezer forintot taka­rít meg hulladékanyagok gyűj­tésével, felhasználásával. A fiatal szerelők valamelyik ter­melőszövetkezetben elvégzik egy traktor felújítási munkáit. A Fonyódi Építőipari KTsz és a területi KISZ-szervezet fia­taljai parkosítják az óvodát, befestik a padokat, ajtókat, ablakokat, s veteményeskerte­ket készítenek. A somogyvá- riak befejezik a sportkombinát építését. Elkészítik a röplab­da-, kézilabda- és labdarúgó- pályát. Z. Nagy Ferenc előadását mondja. '*W*VNN* flSSíStJSJíJtSSSSSíStJöíSíJfítXStSÍStJtXSíJtSÍÍSJSXSSSSJtJSJfJtJtSíStStStJtJtStStJSStXJtJtJSJtJtJtSSStXJtXNSí B0,,Í,H JÖZSEF: AM AN YKALITKA! (38) Bottlik Jenő, a Bottlik-féle leányom férje! És ez téged am_ rum- és likőrgyár egykori tu- bicionál? lajdonosa majdnem hanyatt- _ igenis, ambicionál. És dáknak, akik az átlagosnál na­gyobb szaktudással rendelkez­nek, kötelességük, hogy min­den igyekezetükkel elősegítsék tsz-ük fejlődését. Az első és legfontosabb dolog bízni ab- tban, hogy ez az út az egyedül »járható, ez az egyetlen lehető­sség a parasztságnak arra, hogy magasabb életszínvonalat biz­tosítson magának. Ha nincs hit lés bizalom, a kis nehézség is nagyra nőhet — mondotta, majd felhívta a találkozó rész­vevőit, szaktudásukkal segít­sék a vezetőség munkáját a kalászos gazdák az elkövetke­ző időben a falu kovászaivá válnak. Azért rendezték meg mét birtokba vehetik. Számuk­ra csak egy szörnyű, de átme­_ „_____ ___„ __ igém» oiiiun.il/jicu uo ne*-i megrázkódtatás a szó- Jn agy óbb terméseredmények e sett, amikor Júlia, egyetlen különben^ is,’ szeretem. János cialista rendszer, amit nem leszí eléréséért, dédelgetett gyermeke közeli „aítvnri örHok« mihw könnyű kiheverni, de azért* a, „ií«, jobb későn, mint soha. Es£ nagyon érdekes ember. Bottlik Jenő belátta, Júliát nem lehet szándékától. Amikor mamával dédelgetett gyermeke házasságkötésének híre a fülé­be jutott. S amikor Bottlik mama megtudta, hogy a vőle­gény egy bárdolatlan fickó, egy senkiből lett vállalati ősz- vigasztalta talyvezetó, akinek sohasem B ,, ,6 , , volt semmije, elájult. Szegfű­szeggel spékelt birsalmát kel­lett vele szagoltatni, hogy fel­ocsúdjék. > i Júlia toporzékolt, és kemé­nyen leckéztette jó szüleit: *» 1?,°lg3f szentül hiszik, hogy egy szépj elterítem napcxn V(vget ér a proletárdik-jzeti gazda emelkedett szólásra Bottlik valaki jön fehér lovon,Ja parasztiíj úság problémája [magukra maradtak, de jöhet akármin, egyre megy,|megoldásánaj£ fontosságát igasztalta. csak jóljörl) és itt legyen, ad3a?h„iri„07+„tta_ segíteni kell fia­vissza kinek-kinék a vagy<mát.*hamSoztatta~ Keu Az előadás után elsőnek Ba­nkos László nagyatádi szövetke­Jobb, ha belenyugszunk, mama. Úgysem tudunk segíte­ni. Majd megszokjuk a vőnket. — Soha! — kiáltotta har­ciasán Bottlikné. — Ugyan, ne hepciáskodj, mama. Mit csináljunk? Ilyen Ebbe.i a buxzsoá alvüágban Jtaljainkat, több művelődési le- más a terminológia, s mások a^hetőeéget kell biztosítani szá- fogalmak, mint a föld felett.iJnriukra, hogy ne Vágyakozzanak Itt ki-ki úgy beszel hajdani* j szülőfalujukból — mondot­gyárájról, mintha ma is zavar-J1 tálamul birtokolná. Mindenki-*^ — Mit képzeltek ti? Meddig a világ. Éh megértem Júliát, |_- fei,pyerít aki hírét veszi,£ Héjas Ferenc kutasd szövet- játsszuk még itt kisded jate- hogy most már férjhez akar hogy voK üzemében, váUalatá-fikezeti gazda a szaktudás és a kainkat? Ez a ház most már menni mindenárán. Valószínű- kibírhatátlan! Te, papa úgy te- leg imponál neki a főnöke, szel, mintha mi sem történt Istenkém, ha egyszer ez idő volna. Mintha a mai napig is szerint jobb parthie nem kí- dúsgazdag gyáros volnál! nálkozik? Bottlik mama f elyxikogcrtt: — Te vén szamár! — sziifoná­— Szerencsétlen gyermek! zott a mama szeme. — És mi — Nem vagyok gyermek! - lesz akJ<or» ha í031 a fabulát? replikázott Júlia. — Ö, szerencsétlen! — foly­tatta Bottlik mama. — A va­gyonúnkat elvehették, de azért mi ugyanazok vagyunk, akik voltunk! Ebből nem engedtünk, és nem is fogunk! Majd fel­áibrazatot öl­urammal? Pfuj! Bottlik gőgös tött: — Nekem a lányom boldog­sága mindent megér. Akikor majd én felemelem magamhoz , , ö ezt a Szerencsést Legalább el­JTiÄ "SÄtSS —“Sv »•* «* nál az állam beruházást esz-; közölt, és szépen elkönyveli az; értéknövekedést. De egyszer- ‘ smind társai szemében is meg-; nő. »Milyen szerencsés flótás; ez a Tihanyi — mondta Bott-; lik Jenő Weinbergermek, a; , .... . .. „ volt textilkirálynak —, ma már; Mit kezdünk mi egy ilyen vom- háromszor ^ ér az a ko-! urammal. Pfui. szos üzem, mint amikor el-' »műveltség gyarapításának Bakos László nagyatádi gazda felszólalás közben. után szakmunkásvizsgát tegye, nek. 22 féle szakosított tanfo­lyam közül válogathatnak. Urai Ferenc, az Állatforgalmi Vál­lalat igazgatója hangsúlyozta: a növekvő igények kielégítéséhez, a második ötéves terv feladatainak megoldásához több szakemberre van szükség. Igen fon­tos a lakosság sertés- és marha­hússal való ellá­tása, hisz az egy főre jutó húsfo­gyasztás állandóan növekedik. Hozzászólt még. a többi között Né­meth József, a MÉSZÖV* főosz­tályvezetője, Ron- ga Mihály zimá- nyi, Kéki László eddei szövetkezeti gazda. A találkozót dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára zárta be. T t m mm rr « ab jovoje lesz akkor teveled, egyetlen gyermekem? Hát ez az! — sziszegte Kölcsönöket? Egyik képes folyóiratunk nemrégen azt jósolta Tabról, hogy hamarosan várossá fejlő­dik. Ha egy kicsit merész is e jövendölés, annyi bizonyos, hogy a következő 10—15 évben nagy fejlődésen megy át e já­rási székhely. Tíz esztendő alatt a község lakossága kb. 600 fővel szapo­rodik. Ennek megfelelően új lakóépületekre, iskolákra lesz szükség. Mintegy 200 házhelyet értékesít a tanács a község északi részén . levő földekből. Tab főleg a gépállomás mö­álljon ti a semmire- *-------- ——»j^tti területen, Bábonymegyer _ _ Éppenséggel győzték felbecsült értéké, vagyon alia-^irányába fog terjeszkedni. Itt elegem volna kenyérrel, de Júlia ezt Sa- Akinek a nevén értékesebb1'2 nem tudta volna elviselni. üzemet tartanak nyilván, az; , __ „ . t , - szükség eseten nagyobb ősz-; Bottlik kitűnő kapcsolatot*- SZ0gű kölcsönökre szárníthát­vették. Látja, milyen peches J vagyok? Az idén bővíteni akar_ ták nálam a szeszfőzdét, hát! nem kihúzták a tervből a nyo-^ mórul tak?« De ebben az alvilágban való- omen«. Nekem erre elég pén- -s‘u~ros pénzügyi műveletek is» zem lesz és befolyásom is. lebonyolódnak. Bottlik Jenő, miután gyárát adnak és felvesznek ügyletek Júlia. Én nem játszom to- államosították, még mindig kötéséhez egymástól. A kolcso-^ vább gyárosdit. Én reggel hat- igen jeientős készpénz- és in- nőkről kötelezvények készül kor kelek, és megyek a gyár- gatlanvagyant mondhatott ma- nek> s ezek szövegében - ba. Nem az én gyáramba! Gür- gáénak Júliának is csak azért mint fedezet — ott szerepel a; cölök, mert kenyeret kell ke- kejjeft elmennie dolgozni, kÖlesönvévő volt gyárának, resnem. És férjhez megyek, hos?y ne pálljon ki a semmite- vállalatának pontos leírása, hogy ne kelljen többé a gyár- vásben ban • gürcölnöm, mert volt belőle. — És ez neked egy parthie, kis­lányom? sajdult fel Bot.- kaj rencielkezett a burzsoá al- ^k- • világban. Különös világ az. — Igenis, ma ez egy parthie. Egykori pénzemberek, volt Ez az ember még karrier előtt nagykereskedők, gyárosok, áll. Pár éve segédmunkás volt, bankárok, akik »valaha jobb ma osztályvezető. Holnap talán napokat láttak" — egy látha- miniszter. tatlam érdekszövetségben tömö­Megőrülök! — fogta a fejét rülve várják ama sorsfordulót, Bottlik Jenő. — Egy kommu- amikor visszaáll a »törvényes «ista miniszter mint az éai jogrend", és a vagyonukat is­ii í) házhelyet parcelláznak majd. Be fogják építeni a Sér- sekszöllős felé húzódó területet, valamint a szociális otthon jnögötti, Zala irányába elterü­lő részt. Az új településeken négy élelmiszerüzletet létesíte- , , , , ... . .»nek majd. A kiadandó házhe­elveket kozmuvesitik. mint akinek egykori üzemét a: szocialista állam sajnálatos; módon »elhanyagolja«, vagy keveset ruház bele. Ugyanezen a módon ma valaki tündököl-: hat. — Folytatjuk. — * A község belterületén több ^földszintes házra emeletet húz­nak, és a jövőben csak emele­tes épületek létesítésére ad­nak engedélyt A község fő út­jának kb. egykilométeres sza­kaszán tíz év múlva már nem lesz földszintes ház. A műve­lődési ház mellett új községi tanácsház, egy szálloda és egészségház épül. A Műszaki KTsz üzemházát elhelyezik a fő útról, s az épületben előre­láthatólag áruházat rendeznek be. A Vegyesipari KTsz üzem­házát — mivel a lakosság igé­nyeit kielégítő szolgáltatások­kal foglalkozik — mégha iák rendeltetésének, s emeletet épí­tenek rá. Tíz év alatt csatornázzák a községet. A íő útvonalon már készülnek az esővízlevezető csatornák. Ezek mellé a jövő­ben vízvezetékhálózat és .szennyvízlevezető is épül. Központosítják az iskolákat. A gimnázium mellé egy 12 tantermes általános iskolát terveznek, s a felszabaduló Ady Endre utcai iskolát óvo­dává alakítják át. Új diákott­hon is épül. A vasút mentén zöldövezetet létesítenek. A fásított és par­kosított területen épülne fel a sportliget különböző pályák­kal és strandfürdővel. Kiállítás nyílik a Kippl-Rónai Múzeum képtárában . A Rippl-Rónai Múzeum kép­tárában április 2-án, vasárnap nyílik meg a Magyar mesterek című képkiállítás, melyen a múzeum tulajdonát képező Munkácsy, Ferenczy, Csók, Mednyánszky, Gulácsy, Tor­nyai, Rudnav Szőnyi, Kem- stock, Egri, Rippl-Rónai és más magyar mesterek új szer­zeményű anyagát mutatja be. A Magyar mesterek című ki­állítás május végéig lesz nyit­va. Június első pjaiban a mú­zeum Vaszary-kiállítással Jepi me? városunk lakóit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom