Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-29 / 75. szám

A Szerda, 19ffl. mirdns SS« Lavrenyov Amerika hangja című színművének előadásáról Alakítani, nevelni az olvasót és a nézőt a hősök példájával, az író állásfoglalásának szi­lárdságával, a szépség gondo­latokat és érzelmeket ébresztő erejével — hétköznapi nyelven fogalmazva ez a szocialista­realista irodalom, ezen belül a szocialista-realista drámaírás alaptétele! Ha az írói gyakor­latban akármi okkal felbillen e hármas szabály belső egyen­súlya, az a legritkább esetben szolgál előnyére az alkotásnak. Sőt a legtöbbször az egyen­súlyvesztés ártalmasságát mér­hetjük le. Bennem e gondola­tok színházunk legutóbbi elő­adásán, Lavrenyov Amerika hangja című színművének be­mutatóján vetődtek fel, amikor a se hideg, se meleg fogadta­tás okát keresve azt kellett felfedeznem, hogy a bemuta­tott mű nem tud kontaktust tartani a mai nézővel. Nem tud pedig azért, mert csak kívül­ről, illusztratíve ábrázol egy ma is valóságos problémát. A drámai konfliktus gyújtópont­jában egy naivan megrajzolt kommersz-hőssel, aki hősies­ségének sematikus kicsengésű pátoszával sajnálatos módon idegen marad számunkra. Ha a Lavrenyov-darab si­kertelenségének okát a maga teljes valóságában akarjuk lát­ni, fel kell jegyeznünk, hogy e rangos és jó drámaíró e mun­kája olyan irodalompolitikái korszakban született, amely már mögöttünk van erősen. S amelyben az alkotót az alkotás­ban alig kötötte más, mint az előbbiekben említett hármas szabály második tétele: az írói állásfoglalás elvi szilárdsága. Nem tudom sem magyarázni, sem pedig menteni az Ameri­ka hangja 1961-es bemutatását, mert ez a színmű művészi kon­cepciójában ma már semmi­képpen sem alkalmas arra, hogy az utóbbi években sok új értékkel gazdagodott szovjet drámairodalmat képviselje. Nem értem, miért Lavrenyov neve vetődött fel, és miért nem Arbuzov, Visnyevszkij vagy Trenyov, Rozov, Pogogyin ne­ve — hogy csak néhány névre figyelmeztessek!? Miért egy olyan színműre esett a válasz­tás, amelyen bizonyos értelem­ben átlépett az idő annak el­lenére, hogy ez a színmű ma is valóságos problémát boncol­gat?! Színházunk hatéves fennál­lása alatt adósunk maradt a szovjet drámairodalom leg­jobbjainak megszólaltatásával. A színház nyilvánvalóan tör­leszteni kívánt ebből az adós­ságából. Sajnos az adósság nem csökkent, inkább csak nö­vekedett. Manapság — az emberek többsége rádióhallgató és új­ságolvasó — nem hat újként, hogy az amerikai »demokrá­cia-« messze sodródott Washing­ton, Lincoln és Roosevelt szel­lemétől; hogy az amerikai kis­emberek ezreit, millióit a nyílt erőszak és korrupció szovevé-. nye fojtogatja a nagytőke tet­szése szerint. Az sem vár már különösebb bizonyításra, hogy Amerikában az új háborúra való készülődés a II. világhá­ború fegyvereinek elhallgatá­sakor kezdődött el. A kutyá­ból az elmúlt években sem lett szalonna; Amerika »demokra­tikus vívmányait« piszkos szemfényvesztéssé alacsonyí- totta az amerikai nagytőke, mely a »kommunizmus kiirtá­sára« szövetkezik. Művészi, írói feladat rámutatni, hogy Amerika éppen az urai miatt veszedelmes tűzfészke a hábo­rúnak? Igen, művészi feladat, csakhogy a változó világ vál­tozó emberének ábrázolásával az! Csak illusztrációval, felüle­tes ábrázolással, sematikus — s mert ilyen, vérszegény — hő­sökkel ma már nem meggyőző, nem mozgósító erejű egy mű­vész állásfoglalása sem! Az elmondottakból, úgy gon­dolom, világos: nem azzal van baj, amit Lavrenyov mond, ha­nem azzal, ahogyan mondja. Éppen ezért biztos vagyok ab­ban, hogy ha Lavrenyov élne, alapos átdolgozás nélkül nem egyezett volna bele Amerika hangja című színművének mű­sorra tűzésébe. Megfelelően előadásra hangolni ezt a színművet — eltün­tetve írói gyengeségeit — nem volt könnyű feladat. Bálint György rendezésének az érdeme, hogy ennek ellené­re jó ritmusú előadást láthat­tunk, és a népes szereplőgárda összehangoltan tudta vállalni a tolmácsolást. Nem írnám a rendezés hibájául, hogy színé­szi alakításokban a negatív póluson levők jeleskedtek; hogy Fillár István — Wilier szenátor aprólékos rajzával tette emlékezetessé ezt az alan­tas indulatokkal telített, kor­látolt pénzeszsákot, aki egész Amerika szégyenére kakasko­dik a szenátusban. Emlékeze­tes Szlonka Márta Merrielje és Fülöp Mihály Percy Butler alakítása is. Bár ez utóbbi ott forrósul művészivé, amikor Fülöp elvesz a harsányságból, és a külsősége» megjelenítés eszközeit az emberábrázolás természetesebb eszközeivel váltja feL A pozitív hősök közül Csi- hák László Mac Donald őr­mestere volt a legegyenlete­sebb, legélettelibb alakítás. Sallós Gábor nem találta meg a művészi egyensúlyt a hős Kid kapitány és az üresen hősködő Kid kapitány között Ezzel magyaráznám, hogy a legszebb és legmélyebb dikciók is hamisan csengtek fel tol­mácsolásában. Veszeley Mária is nehezen boldogult a mosto­hán vagy inkább elnagyoltan megírt harcostárs, illetve fele­ség, Cynthia alakjának életre- keltésével. Az epizodisták közül feltét­lenül említést érdemel W. Vár- konyi Sándor Houston ezrede­se, Hall János Parkinse, Szen­de Mária néger dajkája, Balázs Andor Breastedje, valamint Németh Ilona helyenként fi­gyelemre méltó Sally-je. László Ibolya Egy-egy pén­teki napon so­kan vizsgáztat­ják le új mo­torjukat. Az idén eddig 11 személy- és 5 teherautót, vontatót és pó kocsit, 151 mo torkerékpárt vizsgáztatott le a rendőrség. £ A tanulók ellenőrző könyvének használatáról A félévi értesítőosztás után egy apa méltatlankodva pana­szolta: — Képzelje, a fiam csak közepes rendű bizonyít­ványt hozott haza, holott az el_ lenőrző könyvébe beírt jegyek szerint erős »jó«-nak kellett volna lennie. Amikor utána­néztem, kiderült, hogy nem minden jegyet írtak be a gypr­Tavasz a baromfifarmon. Megtartották a kulturális szemle nagyatádi körzeti bemutatóját (Tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tartották meg Nagyatádon a kulturális szemle körzeti bemutatóját a járási művelődési ház zsúfolá­sig megtelt mozihelyiségében. A 13 művészeti csoportnak mintegy 20 tagját és a 15 szó­listát, szavaiét Tamás Lajos, a községi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke köszöntöt­te. Az öt színjátszó csoport kö­zül kiemelkedett a Dél-somo­gyi Erdőgazdaságé, amely a Dunántúli rapszódia című drá­mából mutatott be két jelene­tet. Jól szerepelt a Fomalgyár és a honvédség közös színjátszó csoportja is. Az Újévi ajándék című jelenetet mutatta be. A színjátszók az elmúlt évekhez képest jelentősen fejlődtek. A szereplők bátran, otthonosan mozognak a színpadon, a maszkírozás és az öltözködés azonban még nem tökéletes. A honvédség férfikórusa kü­lönösen a Szputnyik-dallal és a Katonadolog című énekszám., mai aratott sikert. A jó hang­erejű kórusnak azonban job­ban kell ügyelnie a helyes és tiszta kiejtésre. Meglepően jól felkészültek népi tánccsoportjaink. Kiemel­A Zákány és Vidéke Körzeti Fmsz szakképzett tjeianiizem-vezeiőt keres felvételre. Jelentkezni lehet az íulsz nél személyeden vagy telefonon, szám 2'*7. Vífíkttdési és erkölcsi bizonyítvány szükséges. (3525) kedett a Farkas László vezette konzervgyári csoport, mely a Kamásztáncot, a Szatmári pá­rost adta elő, és egy magyar csárdást mutatott be a közön­ség nagy tapsa közepette. De­rű, jókedv sugárzott a táncosok arcáról. Említést érdeméi a járási művelődési ház irodalmi szín­padának három szavalója: Kurucz Erzsébet Hamburger Latinka-halladáját, dr. Darák János Radnóti Levél a hitves­hez című versét, Dura László Tóth Árpád Üj isten című köl­teményét adta elő sikerrel. Ugyancsak a művelődési házat képviselte Greller Gyula Üj táncok című harmonikaszólója és Pintér Tamás Csodálatos idők című klarinétszólója. Mindketten jó zenei képesség-, írói tettek tanúbizonyságot. Szép, kellemes hanggal lepte meg a közönséget a honvédség két szólistája, Földi Ferenc és Beniczki Béla. A Patak part­ján című orosz népdal tolmá­csolása igen tetszett a közön­ségnek. Több szereplő betegsége és távolléte miatt a művelődési ház színjátszó csoportja és esztrádzenekara nem szerepel­hetett, de a zsűri eddigi mun­kájuk alapján őket is behívja a járási bemutatóra. A bíráló bizottság a legjobb művészeti együtteseket, szólis­tákat és szavalókat behívja az április 16-án megrendezendő járási szemlére, Sorrend — Tisztelt ünnep- férjet, aki a szocia- aranysárga levesbe, lök! Kulturális fór- lizmust építgeti a és dicsérte asszo­adalmunk jelenlegi műhelyben, az Író- g** és“Xr£ asztal mellett vagy \iS tevékenységét a földeken. Csak a kanalazás közben is. vak nem látja a A. többi fogásnál és nagyszerű ebéd és a “ b.or tortyolgatdsa , hatásaképpen a lei­munka termeié- kesedés termeszet­kenysége közötti szerűleg fokozódott, összefüggést És ha Jelentős kulturá­lis eseménye volt tehát e záróünnep­szakaszában, kor az emberi gon­dolkodásmód átala­kítása került napi­rendre, bármilyen népművelési tény­kedést meg kell be­csülnünk, és min­den eszközzel támo­gatnunk. Azt tesz- szük most is, ami­kor eljöttünk, hogy megjelenésünkkel is emeljük e nagy je­lentőségű záróün­nepség fényét, bizo­nyítsuk rendkívüli és sokak által nem eléggé elismert fon­így nézzük, dialekti kusan, nem elvor,at­ség a járásnak. Így koztatva, önmaga- aztán nem is lehe­tett csodálkozni hogy a kisebb fon­tosságú, a sorrend­ben hátrább szerep­lő rendezvények — mint amilyen a fen ti eset szinhelyétő1 pár száz méterre le­zajló képző művé ­ban, láthatjuk meg e tanfolyam politi­kai jelentőségét. Be­fejezésül. jo mun­kát végeztek a mi asszonyaink, lá­nyaink a szakács­iosságát. Elvtárs- művészet elsajátíiá- izeti kiállítás meg- líök, elvtársak! A sa terén, és megér- nyitója vagy a né- magya.r szaka.csmu- ^emUk, hogy busz- hánV kilométernyi vészét híre túljutott .. már határainkon, Ken konyhánk remekeit el tudásuk ékes bt- szemle _ s zerte a világon di- zonyítékát: az Üjhá- senki sem fényét emelte zi tyúkhúslevest (mi fontosságát nerc is lesz még?) és... méltatta. No de hát szóval a többi fo- nyolc ember, az gást. (Taps.) csak nyolc ember Aztán újabb szó- Hogyan tudtak vcl- nok kezdi fejtegetni na igazságosan há­ti sütő-föző tanfc- romfelé szakadni? lyam kultúrpolitücai így inkább — c jelentőségét, majd fontossági sorrendé< miután még hárman figyelembe véve — mos oldalról is meg- együtt. maradtak csörgetve ízlelgetik, illetve ízlelgetve di­csérik. Éppen ezért is nagy fontosságú a helyi és járási szervek dicsérendő erőfeszítések árán megszervezett sütő­főző tanfolyama, amelyen lányaink, asszonyaink sajátí­tották el az ételké­szítés elemeit, forté­lyait. Nagy dolog ez, kedves ünneplők! közelítették e té- ezáltal is bizonyítva Mert nem mindegy, mát, körülülték az e kulturális ese­csóróval várja a fe- asztalt- NV°lc nlva- meny felbecsülne- munkából talos kiküldött me- teilen jelentőségét. leség hazatérő dolgozó rítette kanalát az — sk mek könyvecskéjébe tanárai. Nem becsapása-e ez a szülők­nek? Mivel azóta érdeklődésemre több szülő is hasonló tapaszta­latokról számolt be, úgy gon­dolom, nem lesz érdektelen, ha a tanulók ellenőrző könyvének tanulmányi előmenetelt tükrö­ző, a szülők rendszeres tájé­koztatását szolgáló szerepéről néhány észrevételt teszek a pedagógusok és szülők kapcso­latának elmélyítése céljából. Az általános iskolai Rendtar­tás 120. paragrafusa szerint: »Az osztályfőnök az Ellenőrző Könyvön keresztül tájékoztatja a szülőket... a tanév közben tanúsított magatartási és ta­nulmányi eredményekben tör­tént fontosabb változásokról. Kívánatos a feleletekről és dol­gozatokról a szülőket folyama­tosan (hetenként vagy havon­ként) tájékoztatni.« E rendel­kezés szerint tehát a nevelők­nek nem kötelességük a napló­ba kerülő felelet- és dolgozat­értékelést az Ellenőrző Könyv­be bejegyezni, csupán javasolt, kívánatosnak tartott módszer ez a szülők értesítésére. Ez az oka a könyvecske használatá­ban megmutatkozó rendszerte­lenségnek, következetlenség­nek. Ez különösen azokat a szülőket vezeti félre, akik csu­pán e bejegyzésekre kívánnak támaszkodni, mellőzve a neve­lőkkel való kapcsolat egyéb formáit, mint amilyenek a fo­gadóórák, szülői értekezletek sfcb. gyakoribb és a káros gátlásoft leküzdését elősegítő légkörben való feleltetése. Így például egyre gyakrabban találkozunk a kisebb jó közbeszólásokért, aktivitásért kapott pontok ösz- szegyűjtésével kialakított jegy. gyei, továbbá az osztályfelelte« tés keretében egy vagy két ta­nulóval való fokozottabb fog* lalkozás eredményeként nap­lóba kerülő értékeléssel. Ezek a jegyek azonban — főképp az utóbbiak — csak ritkán jutnak a szülő tudomására, sőt nem­egyszer a gyermek sem tud ar­ról, hogy óra közben osztály­zatot szerzett. Mi lenne tehát a helyes gya­korlat? Ha a szülők pontos tájékoztatására minden osz­tálynaplóba. írt jegy a tanulóik ellenőrző könyvébe is bekerül­ne. Többletmunkát nem jelent ez a nevelőknek, csupán na­gyobb szigorúságot, követke­zetességet kíván. Szólni kell azonban a szülők felelősségéről is. Egy részük ugyanis hónapokig nem nézi meg gyermeke ellenőrző köny­vét, vagy ha hozzákerül is alá­írásra, nem vizsgálja meg tü­zetesen, és csak a bizonyít- ványosztéskor veszi elő össze­hasonlításra. Olyan aláírást is láttam (egy falusi vezetőtől), amely keresztbe átfogta az egész oldalt, holott az alig ne­gyedrészben telt meg jegyek­kel. Gyermekének nem lesz gondja egyhamar az aláírásra, hisz máris birtokában van az igazolás a három hét múlva bekerülő jegy tudomásulvételé­ről is. A szülők legalább he­tenként nézzék meg a rovat bejegyzéseit, de ne elégedje­nek meg ezzel, hanem lapoz­zák át gyermekeik füzeteit is, Mi a gyakorlat ezzel kapeso- ^ a &zrev6te_ latban? A nevelők csaknem teljes egészében felhasználják a könyvecske e rovatát, de nem sok gondot fordítanak szigo­rúan pontos vezetésére — ép­pen a rendelkezések szellemé­ből következően. E könyvecske mellett ugyanis a pedagógusok egy része szívesen használja a tanuló füzetét is bejegyzésre, különösen akkor, ha a tanuló »feledékenységével« takarózik, mikor a rossz jegy beírására kerülne sor. (Ez persze nem menti a nevelő felelősségét — már ami a dolog nevelési vo­natkozását illeti —, legfeljebb gondját tetézi.) Mindenesetre, ha a pedagógus nem használja az Ellenőrző Könyv e rovatát, kötelességmulasztás címén fe­lelősségre nem vonható. Az egyéniség sokoldalú meg­ismerése végett mindinkább előtérbe kerülő pedagógiai kö­vetelmény a gyermek minél ’eket tett a tanuló tartalmi, külalaki — szépírási, rendsze­reteti — munkájára. Az iskola és a család kapcso­latának egyik — bár nem egye­dül álló, sőt nem is a legfonto­sabb, de talán legegyszerűbb — formája az Ellenőrző Könyv megfelelő rovatának pontos ve. zetése. Használják ezt fel a ne­velők nagyobb felelősséggel, rendszerességgel, hogy ily mó­don a gyermeknek legalább a tanulmányi munkájáról, elő­meneteléről kapjon tiszta ké­pet a szülő. A szülők pedig ve­gyék igénybe gyakrabban a nevelőkkel való érintkezés leg­különbözőbb formáit, ne tá­maszkodjanak csupán az Ellen, őrző Könyv bejegyzéseire. P. L. Műiét keringőhangok mellett Melboume-ben egy gyermek- kórház műtőjében állandóan szól a szimfonikus könnyűzene. A sebészek azt állítják, hogy több órás műtéteknél különö­sen a háromnegyedes ütemű zene megnyugtatja az idegeket. A főorvos kizárólag szimfoni­kus zene sugárzását engedé­lyezte mondván, hogy »a tánc- ene nem illik a műtő hangula­tához-«. Somogyi Néplap Az MS2ÄMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-1j 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda» ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Po* a Elő­fizethető bolvi post i * knál és posíftskézbesif á n- Elöíizetési díj egy hónapra U. i'%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom