Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

Péntek, 1961. március 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP „Mindennapi tettek — a népfrontmozgalom lelke“ Beszélgetés dr. Halász Jánossal, a Hazaf ias Népfront Somogy megyei Bizot tsógának titkárával Megkértük dr. Halász János elvtársait, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának titkárát, válaszoljon néhány időszerű, a falusi népfront- munkával kapcsolatos kérdé­sünkre. — Feltalálják-e magu­kat falusi népfrontbi­zottságaink a megválto­zott körülmények kö­zött? — Nem szeretném, ha di­csekvésnek vélné bárki is sza­vaimat, ezért egy kedves epi­zódot mondok el. Ügy gondo­lom, ez jellemző egész falusi népfrontmozgalmunkra. Múlt heti ülésén a Fonyódi Járási Párt-végrehajtó Bizottság meg­hallgatta a járási népfrontbi­zottság beszámolóját. A be­számoló címe ez volt: »Mit tettünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért?-« Na­gyon jól esett, hogy a vita vé­gén így szólt a pártbizottság képviselője: »Nem volt elég hű a beszámoló, a népfrontbizott­ság sokkal többet tett a tsz- mozgalomért, mint amit saját érdemükről elmondtak.-« S no­ha sok helyütt még nem sike­rült megtalálni a mai körül­ményeknek megfelelő módsze­reket, s többet is tehettünk volna, azt azért nyugodtan le­szögezhetjük: falusi népfront­mozgalmunk a szocialista át­szervezés eddigi szakaszában kiállta a próbát. Küzdünk az ellen a helyenként még jelent­kező káros szemlélet ellen, amely lebecsüli a népfront sze­repét, és csak választások ide­jén tartja szükségesnek műkö­dését. — Igyekszünk elérni, hogy a népfrontbizottságok pezsgő életet éljenek, helyes, észszerű ötletekkel segítsék mozgósíta­ni a lakosságot a különböző feladatok megvalósítására. — Az a tapasztalatom — folytatta dr. Halász János —, hogy eleven népfrontélet ott van, ahol a népfrontbizottság hasznos programot tűz maga elé. A mozgalom lelke a min­dennapos tettekben van. A 247 községi bizottságunk közül például a múlt esztendő utolsó negyedében 160-ban rendszere­sen üléseztek, és a falu népét érdeklő fontos kérdésekről ta­nácskoztak. Mi, a megyei nép­frontbizottság tagjai és mun­katársai a jövőben még több segítséget adunk a falusi moz­galomnak. 6 — Milyen szerepet szán­nak a jövőben a nép­frontbizottságoknak? — Terveink, feladataink na­gyok, de nem megoldhatatla- nok. Szeretnénk, ha falusi bizottságaink ezután is nagy figyelmet fordítanának lakó­helyük szépítésére, az emberek igényeinek minél jobb kielégí­tésére. Népfrontbizottságaink a helyi tanáccsal hatékonyab­ban közreműködve segítik összegyűjteni a lakosság kí­vánságait, de részt vállalnak a nehezebbik részből: a társa­dalmi munka megszervezésé­ből, az anyagi erők biztosításá­ból is. Csurgón például a nép­frontbizottság tagjai felkeresik azokat, akik megfeledkeznek a községfejlesztési járulék fize­téséről, s megmagyarázzák ne­kik, hogy ezzel hátráltatják a község fejlődését. Fáradozásuk eddig sem volt hiábavaló. — Nagyatádon tavaly az ál­lamhatalom helyi képviselői gyakorta elmaradoztak a ta­nácsülésekről. A népfrontbi­zottságok felfigyeltek erre, s számos tanácstagot látogattak meg otthonukban. A társadal­mi munka szervezésében már eddig is jelentős eredményt értek el népfrontbizottságaink. Egyetlen járásban, a fonyódi- ban például 700 ezer forint értékű munkát végeztek a falvak lakói a községfejlesztési tervek végrehajtásában. Több helyütt klubszobát létesítettek. E téren tovább akarunk ha­ladni az idén. — Jelentős munka vár ak­tivistáinkra a termelőszövetke­zetek megszilárdításában. Ar­ra törekszünk, hogy becsületet szerezzünk az állattenyésztés­nek. E célból tapasztalatcsere­látogatásra visszük a tsz-gaz- dákat olyan közös gazdaságok­ba, ahol már virágzó állatte­nyésztés van. A baromfite­nyésztés felkarolása végett an- kétot szervezünk főként nők­nek Kaposvárott és az arra alkalmas járási székhelyeken. Kutatókat, mezőgazdászokat, híres állattenyésztőket kérünk fel, hogy tartsanak előadáso­kat a gazdaságos állattenyész­tésről mintegy 30 tsz-község- ben. A közeljövőben, talán még e hónapban megszervezzük az arany- és ezüstkalászos gazdák megyei találkozóját. — A tsz-eket segítjük azzal is, hogy jogászokat kérünk fel, tartsanak előadásokat a köz­ségekben á tsz-tagok jogairól, köteleségeiről, a közös vagyon védelmével kapcsolatos kér­désekről. Persze a felsorolta­kon kívül még igen sok tenni­valót találnak népfrontbizott- ságaink. Sokat segíthetnek, és minden bizonnyal eleget is tesznek a várakozásnak, ki­váltképp, ha a falusi pártszer­vezetek és tanácsok is meg­adnak munkájukhoz minden lehető támogatást — mondot­ta befejezésül a népfront me­gyei titkára. Fiatal szakmunkások Tegnap még az iskola pad­jaiban tanultak, ma már a munkapad mellett végzik fele­lősséggel feladatukat. A Csur­gói Napsugár KTsz-ben és a Faipari Vállalatnál megláto­gattunk négy szakmunkást, kí­váncsiak voltunk miként áll­nak helyt. * * * A cipészműhely szabász asz­talánál Kollárovics József fel­sőrészkészítő dolgozik. Nemso­kára két esztendeje lesz, hogy kib"»ö eredménnyel szabadult Enyhült, de nem szűnt meg a Siófoki Kenyérgyár kettős gondja A Siófoki Kenyérgyár kapa­citása télen kihasználatlan, nyáron viszont alig tudja el­látni körzetét kenyérrel, süte­ménnyel. Ez különösen azért kellemetlen, mert a vállalat nem tudja kialakítani a nyári kenyérmennyiség előállításá­hoz szükséges szakmunkás törzsgárdát. Az üdülési idény befejezésével a pékek nagy ré­sze fölöslegessé válik. A télre elküldött munkásokat nyárra nemigen sikerül visszaszerez­niük, mert közben másutt el­helyezkednek. Pedig feltétle­nül szükség volna rájuk, mert azokkal a pékekkel, akiket tél­re is megtart a vállalat, nem süthetnek annyi kenyeret, amennyi a Balatan-parton elég volna. A törzsgárda hiánya te­hát súlyosan veszélyezteti a Balatan-part nyári kenyér- és süteményellátását. Helyes próbálkozások A szakemberek már sokat gondolkoztak azon, hogyan tarthatnák meg télen is a sü­tőipari szakembereket, hogyan használhatnák ki a sütőipari üzemek kapacitását. Lehetővé tették, hogy a kenyérgyár té­len nagyobb mennyiségű mor­zsát készítsen. Ez a próbálko­zás enyhítette, de meg nem szüntette a siófokiak kettős gondját. A gyár vezetői most azzal a gondolattal foglalkoz­nak, hogy a nyári hónapokban gyakorlati idejük egy részének letöltésére az ország különbö­ző részeiből ipari tanulókat hoznak. 25—30 ipari tanuló munkája nagyjából elég lenne ahhoz, hogy a vállalat teljesít­hesse az üdülési idényben rá­váró feladatokat. Ez az elgon­dolás célravezetőnek látszik. Megvalósításához a miniszté­rium egyetértésére és támoga­tására van szükség. Járhatóbb út A Siófoki Kenyérgyárban akkor szűnik meg ez a kettős gond, ha a téli üdültetés na­gyobb arányúvá válik. Azon­ban addig is biztosítani kell a törzsgárdát. Az a törekvésük, hogy Fejér megyébe is szállít­son kenyeret a vállalat, nem sikerült. Ugyanis sem Enying, sem Székesfehérvár — érthe­tően — nem egyezett bele ab­ba, hogy télen kapjon, nyáron ne kapjon kenyeret Siófoktól. Ezért a törzsgárda megtartásá­hoz vezető legjárhatóbb útnak a morzsakészítés bizonyult. Mivel a negyedévenkénti 9 má­zsa morzsa készítése még nem elegendő a szakmunkások téli foglalkoztatására, célszerű len­ne más hasonló elgondolás megvalósítása is. A gyár ter­melési adatai azt bizonyítják, hogy megnőtt a kereslet a fe­hér és a finomabb sütőipari készítmények iránt. A vállalat vezetősége ezért azt tervezi, hogy a téli kapacitásfelesleg lekötésére egyrészt bővíti a fi­nomabb áruk választékát, más­részt még több előre csomagolt árut gyárt országos fogyasz­tásra. Ha az illetékesek ezt le­hetővé teszik, megoldódik a kenyérgyár legsúlyosabb prob­lémája. A téli kapacitásfelesleget le­kötő gyártmányok készítésének szorgalmazása azonban nem­csak a törzsgárda kialakításá­nak, hanem a gyár eredmé­nyeinek fokozása szempontjá­ból is szükséges. Az üzem az elmúlt évben mintegy 569 ezer forinttal tudta növelni nyere­ségét. Erre a legforgalmasabb nyári hónapokban tett szert annak ellenére, hogy a téli, ta­vaszi és őszi hónapok veszte­ségét előbb pótolni kellett. Mi­lyen lenne az eredménye, ha a kapacitást minden hónapban kihasználnák? Szegedi Nándor szik, kiváló szakember válhat belőle. * * * Házas Magdolna már régóta kedvet érzett a varráshoz. El­határozását, hogy női szabó lesz, valóra váltotta. A Nap­sugár KTsz-be szerződtették ipari tanulónak. Az iskolát si­keresen elvégezte, s most mint szakmunkás korszerű varrógé­pen dolgozik hatvan munka­társával. Esőkabátokat készít Nagy figyelmet, szakavatottsá- got kívánó munka ez; különbö­ző országokba jut el ez az áru. Szigeti József meós igazolja* hogy Magdolna nemcsak mondja, hanem valóban vi­gyáz is arra, hogy ne fordul­jon elő hiba. Mint KISZ-tit- kárhelyettes s a tánccsoport tasria esténként hasznos szór~­Elvégezte a szabásztanfolyamot is. Apja is cipész volt, édes­anyja is a ktsz dolgozója. Na­ponta 20—25 pár szandál fel­sőrészét készíti el. A múlt esztendőben 21 ezer forinto*. keresett. Ezenkívül 58 napi át­lagbérnek megfelelő osztalé­kot is kapott. Zakócs János még csak 19 éves. Tavaly szabadult az autó-, motorszerelő szakmában. Eh­kozást talál a vele egykoi- fiatalok között. Ö is azok kö­zött van, akik felajánlották* hogy társadalmi munkában ké­szítik el az MHS részére az esőkabátokat. * « « Andik Ferenccel a Faipari Vállalat bútorasztalos műhe­lyében találkoztunk. Azt a ter­vet dédelgeti, hogy elvégzi a '■ipari technikumot. A válla­latnak nagy szüksége van szakemberekre, s ő, aki is. '"ri HORVÁTH JÓZSEF: (9 A felesége után ment. Az Néhány perc múlva tenyerén asszony hamuszürkére vált tartott egy darabka aranyat. itthon élvezheti az aranyifjú­ság örömeit. Dénes a minisz- magát. Tán még sohasem járt a hez a munkához már az általá­nos iskolában kedvet kapott ’.Hofferka Gyula brigádvezető léna gyón elégedett a szótlan, régi emlékei, vonzódott a vi-gszorgalmas fiúval. Zakócs ak- déki élethez. Egy-egy vidékiékor sem tétlenkedik, ha éppen ember láttára felelevenedtekJtnincs autó vagy motor, amit régi emlékei, és szívesen kedé-Xszerelni tudna. Ilyenkor segít iyeskedett velük egy kicsit. Bi-*a vízvezetékszerelőknek, más- zonyos volt benne, hogy soha-Skor meg az esztergagépen for- sem látta még ezt az embert, imái ja az acélt. Nagyon szereti No, mindegy. Nyomban észre-^munkatársait. Ha így törek- vette, hogy idegenül érzi itt üzemének problémáit, gond­jait, mint műszaki is bizonyá­ra sokat tud majd tenni. H. S. képpel üldögélt a konyhában, Nézte, nézte szótlanul. Mint- tóriumban piszkálja a körmét, fővárosban". MraduiataT'félsze^ a hokedlin. Háatejka megsaj— ha a fureszelestol felforroso— Albert fia pedig a csokavari gek. A zugügyvéd ellenállha— f nálta. dott volna a nemes fém Át- helyőrség parancsnokának, tatlan vágyat érzett, hogy' No, jó, felmegyek Pestre, melegítette a tenyerét. Meg az Baltazár ezredesnek segédtiszt- megszólítsa: Az öregek segítenek a baromfinevelésben Megpróbálom... ereit is. Az asszony felkapta a fejét. mi hamvas, üde reménység Üti holmija már elő volt ké- csillan meg a szemében. De szítve. megdöbbent, amint az asszony * » * arcát fürkészte. Egy büszke ar- Borsizlky Dénes zugügyvéd a cot látott, szemében önbizalom háborús főváros éjszakai életé­villant, nem puszta reményKf- nek hírhedt alakja volt. Kétes dés, hanem már valóra váltott üzleteibe senki sem látott be­(Tudósítónktól.) A Berzencei Községi Tanács je. És mi tagadás, sokba kerül- _ jó kis bor, igaz? — szólt: Feltúrta az ajtót. Matejkáné nek a fiúk a papának, mert át a szomszédos asztalhoz. Ma tej ka azt várta, hogy majd ott állt a küszöbön. A pallér háború ide, háború oda, ezek, — Megjárja — felelt az is-Xmintegy négyszáz idősebb em- halasan pillant rá, tálán vala- pillantása az asztalra esett, mind-mind a tiszt urak, úgy meretlen, és ügyetlenül meg-^bert hívott össze a napokban flancolnak, ahogyan még so- hajtotta magát a zugügyvédgbeszélgetésre. Hunyadi István ha Folyton fejik a papát. Al- felé. — De azért minálunkXv. b.-elnök először az öregségi beriet kiváltképp az Isten sem jobb is megterem ^járadékról tartott előadást, győzi pénzzeL Egyre-másra — Hova valósi maga? Xmajd a baromfitenyésztéssel küldi könyörgő leveleit, most — Csókavári vagyok. ^kapcsolatos feladatokat ismer­etért, most amazért életbevá- Borsiczkynek már a szájángtette. Hangoztatta, hogy az idő- gó az az ötszáz pengő, ezer volt a szó, hogy hiszen neki sjtsebb, de még jó erőben levő remenyek jóllakott öröme. le. A zugügyvédnek sok pén- pengő, kétezer pengő... No de főképp délceg fiacskájának^öregék sokat segíthetnek eb- ivro^v=t k„—- ”"1+ ° csak legyen egyszer béke, majd köze van Csókavárhoz, hanemSben az akcióban A jelenlevők móresre tanítja ő ezeket a inkább lenyelte a szót. A zug-*helyeselték az elhangzottakat, . .. . , , .... ... -4. . rr~ k°lyk°ket. fityinget sem ügyvéd oly ravasz volt, mintXs még ott a helyszínen több te magat, mint a rugóra jaro ky magánügyeit firtatni. Koz- kapnak! Keressék meg maguk- a róka. Ki tudja, mire lesz j—** —„u Matejkát bizonytalanság ke- ze volt, a pénz hatalom Na- rítette hatalmába. De hát most gyobb úr a hatóságoknál is. már nincs mit tenni. Ügy érez- Nem is volt tanácsos Borsicz­játékkatona: felhúzták, neki ismerten kitűnő összeköttető- nak, ami kell. mennie kell, egy-kettő, egy- sei voltak. Igen magas körök- kettő, lépteit sénki és semmi ben igénybe vették szolgálatait, sem tartóztathatja fel, nem lót- s alkalmasint viszonozták is. mint kétszáz baromfi nevelé­sére vállalkoztak. még ez az apró titok? Kedé Borsdczky mindennap a lyesen folytatta a diskurzust: Nyalka Huszárban fogyasztotta — Hohó, barátom, megen-5 . , .. ., . . el vacsoráját, a Körúton. Fele- ucdein hosv Csókaváron ió* ja, mert nőm lat hat ja, hogy az Nagyvonalúan dolgozott. Au- sé halá]a óta nincs háztar- borok ’vanník de tudorait?» asztallap szeléhez közeleg, lag szajaval pedig nem toro- tósa. A Nyalka Huszárban KórtoliuX még jobbat Van* tovabb> egy-ketto, egy- dott. Tudta, hogy a szakmab^ csak étkezett, innét indult éj- itt olyan bor, amit a királyoké szén húzódó új ipari övezetben h,-S;árják, e szakai körvadászatra, s egy- borának s a borok királyának^nemsokára több gyárat és üzemet e£y éjjel megfordult Budapest neveznek: arany ló hegyaljai & építenek. Ez az övezet több mint minrlnn i _ . . ... . , r ... . Moszkva új ipari övezete A szovjet főváros délnyugati ré­Szótlanul bement a szobába, fütyült irigyeire. ________________ m agára zárta az ajtót. Elfüggö- Elvégre az ő gondjait senki minden jelesebb mulatójában. Borsiczky vagyok, nyözött, és elővette a ládikó sem osztja meg vele. Itt van a Ezen az estén is gondtalanul mélyéről az egyik aranyrudat. két fia, Dénes és Albert. Mind- falatozott, amikor egyszer csak Hosszan tartotta a tenyerén, két fiú katonatiszt. Csak Is- feltűnt neki egy vidékies kül­megbűvölten bámulta hideg ten és a kormányzói kabinet- sejű, nyúlt képű — Matejka András. — Talán u.,j4 ős; *300 hektárnyi területen húzódik el £ ;i Novije Cseremuskiban épült la- ^kónegyedek mögött. Az elmúlt hét 173 ezer forintot költenek községfejfesz- tésre Bedegkéren (Tudósitónktól.) Tavaly árokszabályozási munkákat végeztek Bedegké­ren. A vízügyi igazgatóság mintegy 350 ezer, a megyei ta­nács 124 ezer forintot adott erre a célra. A helyi tanács a községfejlesztési alapból 61 ezer forintos hozzájárulást fi­zetett. Ugyancsak a múlt év­ben 117 ezer forintos költség­gel tataroztatták a művelődési otthont, és járdát építettek. Az idei községfejlesztési terv szerint folytatják a járda­építést, hidakat létesítenek, utat gyaluitatnak, utcát kövez­nek, és fejlesztik a könyvtárat összesen 173 ezer forintot for­dítanak az idén a község fej­lesztésére. A lakosság ezenfe­lül 45 ezer forint értékű mun­kával segíti a köves út építé­sét. eEVXk esztendőben 1 700 000 négyzetméter _ , _ ... _ _______ ... , . . ^ * f ényét, s olyan mozdulatot tett, iroda egyik magasrangú tisztje férfi. Olcsó, de alig viselt ruha ügyvéd, s máris Matejka mel-£L. házaknak több mint 350 M0 la_ u ^kójuk van. Az új ipari övezetben középkorú kicsit jo? - mosolygott a zug-£ építettek itt Az riselt ruha ügyvéd, s mans Matejka mel Tl mintha le akarna törni belőle a megmondhatója, mennyibe volt rajta és fehér ing nyak- Iá telepedett. Pincér után né egy darabkát. De az arany került Borsiczkynak az, hogy kendő nélkül. Fél liter bor volt 'sott: nem hajlott a szorítása alatt, a két délceg fiú most nem va- előtte, azt kortyolgatta. Bor- — Halló, főúr, egy üveg szá-; Vékony fémfűrészlapot sze- lahol Ukrajnában hasal egy siczky vidéken kezdte pályá- raz szamorodnit! ■ 4ett elő szerszámos ládájából, sáros lövészárokban, hanem ját, s azóta is felelevenedtek (Folytatjuk.) gólyán vállalatok lesznek, amelyek tnem szennyezik be a levegőt. Az első két vállalat építését még az 5idén megkezdik. Valcerkedvelő sertések Herluf Svendsen mezőgazdasági szakértő hosszú évek tapasztala­taira hivatkozva azt állítja, hogy a sertések nagyon érzékenyek a zenére. A legfinomabb, legporha- nvór-abb sonkát azok a sertések adják, amelyeket hizlalás alatt könnyűzenével, főleg keringődal* lamokkal »szórakoztattak«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom