Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-25 / 72. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1901. március 25. A% Egyesült Államok irányítja a kubai ellenforradalmárok háborús készülődéseit Amerikai lapok beismerései New York (TASZSZ). New Yorkban a Kubából elmene­kült eileníorradalmárok be­jelentették, hogy a renegát Miro Cardona vezetésével »forradalmi tanácsot« alakítot­tak. A gerinctelen árulók e ta­nácsának az a célja, hogy meg- döntse Kuba forradalmi kor­mányát, és Kubában visszaál­lítsa az amerikai monopóliu­mok uralmát. Az amerikai sajtó példát­lan cinizmussal tárja fel a Kuba ellen irányuló ag­resszió terveit. Mint a New York Herald Tri­bune, tudósítója írja, az emig­ráns kormány megalakítása »előjáték a Castro-rendszer el­len irányuló tavaszi katonai támadásokhoz, amelyet kívül­ről és belülről egyidejűleg fog­nak lefolytatni«. A lapok megírják, hogy az Egyesült Államok te­rületéről egy kubai ellen­forradalmár csoportot dob­nak át Kuba területére. E csoport felhívással fordul majd a külföldi államokhoz, hogy azpk ismerjék el »ideig­lenes kormányként«. »Arra számítanak, hogy az Egyesült Államok és több amerikai köz­társaság az elsők között tesz majd eleget e kérésnek«. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának szóvi­vője nem volt hajlandó meg­jegyzéseket fűzni a kubai el­lenforradalmárok »forradalmi tanácsának« megalakulásáról szóló hírhez. A hivatalos sze­mélyiségek úgy tesznek, mint­ha nekik ehhez semmi közük sem lenne. Az amerikai sajtó azonban nyíltan bevallja, hogy a harcias bábok mögött az Egyesült Államok befolyá­sos reakciós körei állnak, amelyek pénzelik és irányít­ják a népi Kuba ellen irányu­ló felforgató tevékenységet. A New York Times című lap szerkesztőségi cikkében érté­sül adja, hogy a kubai forra­dalmi kormány megdohtése »megfelel az Egyesült Államok politikájának«. (MTI) A kubai nép a végsőkig megvédi forradalmát és szülőhazáját Havanna (Űj Kína). Fidel Castro kubai miniszterelnök a tragikus hirtelenséggel elhunyt Bisbe kubai ENSZ-delegátus temetésén beszédet mondott. Hangoztatta, az a tény, hogy az Egyesült Államokban a ku­bai ellenforradalmárok báb­kormányt alakítottak, újabb mozzanatát jelenti annak, hogy az amerikai imperialisták fegy­veres agressziót készítenek elő Kuba ellen. Ilyen kormánnyal akarják leplezni az agresszív terveket — mondotta. — Csak arra gondolhatunk, hogy az imperialisták még mindig va­lamiféle zsoldostámadáshoz fűznek reményeket. A kubai nép a végsőkig megvédi for­radalmát és szülőhazáját —fi­gyelmeztetett Castro. Az elmúlt napokban terro­rista csoportok ismét bombá­kat robbantottak Kubában. Kedden újabb kémrepülőgép hatolt be Kuba légiterébe, és Las Villas tartományban el­lenforradalmi röpcédulákat do­bott le. A lakosság az ellensé­ges propagandatermékeket nyomban megsemmisítette, és nagyszabású tüntetést tartott a szégyenletes cselekedet elle­ni tiltakozásul. (MTI) Megnyílt a Béke-Világtanács ülésszaka Delhi (TASZSZ). Péntekien Delhiben megnyílt a Béke-Vi- lágtanács ülésszaka, amelynek munkájában több mint hat­van ország mintegy háromszáz neves békeharcosa vesz részt. A szovjet küldöttséget Nyiko- laj Tyihonov, a Szovjet Béke­bizottság elnöke vezeti. Az ülésszak részvevőit a nemzetközi Lenin-békedíjjal kitüntetett Pandit Szunderlal, az Indiai Országos Béketanács elnöke üdvözölte. John Bemal, a Béke-Világtanács ügyvezető elnöke számolt be a béke-vi- lágmozgalom helyzetéről. (MTI)------------1 K udarcot vallott a Polaris-rakéta Cape Canaveral (Reuter). A Theodore Roosevelt amerikai tengeralattjáró csütörtökön kí­sérletet tett egy Polaris-rakéta víz alatti kilövésére. Az első fokozat jól működött, a máso­dik lépcsőben azonban valami elromlott, a rakéta eltért pá­lyájától, és »biztonsági okok­ból« felrobbantották. Paprikás hangulatban ran a francia szélsőjobboldal Párizs (MTI). Ferhat Abbasz­nak, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya elnöké­nek Csütörtökön a tuniszi rá­dióban elhangzott beszédét bő­ven kommentálja a péntek reggeli párizsi sajtó. A szélsőjobboldalt 'felpapri­kázta az algériai kormány el­nökének őszinte beszéde. A Pá­risién Liberé például így ír: Az ELN a tárgyalások előtt nem hajlandó letenni a kést a ruhatárba, sőt az algériai kor­mány »késsel a szájában« akar tárgyalni... A baloldali sajtó kiemeli Ferhat Abbasz megnyilatkozá­sának világos voltát. Az 1’Humanité hangoztatja, hogy Ferhat Abbasz beszéde hű és pontos képet adott az evian-i tárgyalások megkezdé­sének előestéjén az algériai ál­láspontról. A lap rámutat ar­ra is, hogy az algériai kor­mányelnök beszéde megerősíti a francia kommunisták elem­zését: ha a közvetlen és elő­feltételek nélküli tárgyalások gondolatának elfogadása, a bé­ke erőinek nagy sikerét és a De Gaulle-ista hatalom meg­hátrálását jelenti is, változz t- lanul az a helyzet, hogy De Gaulle kormánya nem szánta el magát az önrendelkezés lo­jális alkalmazására; a monopó­liumok érdekeit képviseli, s ezért megsokszorozza követel­ményeit, különösen a katonai támaszpontok és a Szahara kincseit illetően. A Libération szerint Ferhat Abbasz beszéde egy szóba tö­möríthető: éberség. Húsz-harminc évi börtönbüntetéssel sújtott spanyol hazafiak a Franco-rezsim börtöneiben Párizs (MTI). A spanyolor­szági amnesztia követelésére Párizsban szombaton összeülő nyugat-európai konferencia titkársága újabb és újabb ada­tokat tár fel a Franco-rezsim börtöneiben uralkodó szörnyű állapotokról. Egy dokumentum felsorolja a több évtizedre szóló börtön- büntetéssel sújtott spanyol asszonyok névsorát. Mercedes Gomez Otere-t 1945-ben halálra ítélték, és csak úgy kapott »kegyelmet«, hogy halálbüntetését harminc évi börtönre változtatták át. A szerencsétlen asszony a bör­tönben tüdővészt kapott. Fs peranza Alcala Martino már két évtizede sínylődik börtönben. Két ízben is elítél­ték, előbb Valenciában 20 év­re, majd Burgosban 26 évi sza­badságvesztésre. Az egyszerű parasztasszonyra a polgárhábo­rúban való részvétel miatt szabták ki a súlyos büntetést. Az első ítéletben foglalt 20 esztendő 1959 decemberében már lejárt ugyan, de hátravan a második ítélet letöltése. Juanita Donát, aki 1939 után négy esztendeig sínylődött bör­tönben, 1948-ban újra letartóz­tatták, és halálra ítélték, ké­rőbb ezt az ítéletet 30 évi bör­bör­haj­tönre változtatták át A tönben nyelőcsőoperációt tottak végre Juanita Donán. A szomorú névsor ezzel nem ér véget, még számos 20—30 évre elítélt politikai fogoly ne­ve szerepel rajta. Lakbéremelés Nyugat-Ber linben Nyugat-Berlin (TASZSZ). A nyu­gat-berlini szenátus határozata sze­rint a lakbérekre vonatkozó bon­ni törvényt kiterjesztik Nyugat- Berlinre is. E törvény alapján ez év április 1-től 15 százalékkal eme­lik az 1949-ig épült házakban a lakbéreket. Ilyen házakban körül­belül 1 700 000 ember lakik. Ez az ötödik lakbéremelés az utóbbi nyolc évben. Meg kell Jegyezni, hogy ^nélkül is igen magas a lak­bér: a nyugat-berlini lakosok át­lagosan keresetük 20-24 százalékát költik lakbérre. (MTI) Afrikának vissza kell kapnia valamit abból, amit tőle elraboltak Az ENSZ-közgyűlés politikai és különleges politikai bizottságának csütörtöki ülése New York (MTI). Csütörtö­kön összeült az ÉNSZ-közgyű- lés politikai bizottsága, hogy megvitassa az Afrika megse­gítéséről szóló amerikai javas­latot. Mint ismeretes, a szó- baníorgó javaslatot még Eisen­hower terjesztette az ősszel^ a közgyűlés elé. Ez az amerikai javaslat Af­rika megsegítéséről szól ugyan, lényegében azonban szólamo­kat és igen csekély konkrétu­mot tartalmaz. Stevenson, az amerikai ENSZ-küldőt tí.ég vezetője a politikai bizottság csütörtöki ülésén mondott beszédében szintén nem tett egyebet, mint szépen hangzó szavakkal meg­ígérte az afrikai népeknek, hogy az Egyesült Államok ál­tal javasolt ENSZ-program se­gíti majd őket a felemelkedés útján. A következő felszólaló Wachuku, a nigériai küldött­ség vezetője volt. Wachuku, akit az afrikai országok politikai jobbol­dala egyik vezetőjének te­kintenek, élesen támadta az Egyesült Államokat, s ez óriási meglepetést keltett. Hangoztatta, hogy csalódott az amerikai javaslatban és Stevenson beszédében, mert Az ENSZ-közgyűlés napirendiére tűzte az angolai helyzet vitáját A portugál küldöttség kivonult az ülésről New York (MTI). Csütörtö­kön délután összeült az ENSZ közgyűlése, hogy határozzon az általános ügyrendi bizottság szerdán elfogadott két javas­latáról. Az egyik indítványoz­za, hogy a közgyűlés tűzze na­pirendjére az angolai helyzet pitáját, a másik pedig javasol­ja, hogy a közgyűlés 15. ülés­szaka április 21-én fejezze be munkáját. Az ülés megkezdése után Garin, a portugál küldöttség vezetője tiltakozott az angolai helyzet megvitatása ellen, és azt állította, hogy Angola kér­dése Portugália belügye, mely nem tartozik az ENSZ hatás­körébe. Ezután a portugál küldött­ség kivonult az ülésteremből. Boland, a közgyűlés elnöke először az általános ügyrendi bizottságnak azt a javaslatát tette fel szavazásra, hogy a 15. ülésszak április 21-én fejezze be munkáját. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta. Ezt követően került sor a sza­vazásra az angolai helyzet na­pirendre tűzésének kérdéséről. A napirendre tűzás mellett szavazott 79 küldöttség, ellene 2 (Spanyolország és a Dél-af­rikai Unió), 8 küldöttség pedig (Franciaország, Hollandia, Bel­gium, Nagy-Britannia, Auszt­rália, a Dominikai Köztársa­ság, Luxemburg és Panama) tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés ezután szavazás nélkül úgy határozott, hogy az angolai kérdést nem ú tál jak bizottság elé, hanem egyene­sen a plenum kezdi meg a vi­tát. Időpontját még nem tűz­ték ki. A reakciós törvények ellen tüntet Dél-Korea lakossága Phenjan (TASZSZ). A dél- koreai kormány a csütörtöki tömegmegmozdulásokat köve­tően Szöulban kihirdette a rendkívüli állapotot. A dél­koreai főváros rendőrfőnöksé­ge betiltotta, hogy az utcákon hangszórókat használjam», és elrendelte, tartóztassanak le minden »propagandistát«, aki e tilalmat megszegi. Csütörtökön este titkos ülést tartott John Csang kormánya. Az ülésen határozatokat hoz­tak a kormányellenes népi megmozdulások elfojtására. Puszan városában több mint ötezer részvevővel tömeggyű­lést tartottak. A gyűlés szo­lidaritást vállalt az antidemok­ratikus törvényjavaslatok el­len küzdő szöuli tüntetőkkel, levélben ítélte el John Csang diktátort, és felhívással for­dult a dél-koreai nemzetgyű­léshez. A felhívás hangsúlyozza, a dél-koreai nép mint a nemzet árulóit bélyegzi meg a reak­ciós javaslatok elfogadóit. A Kennedy sajtóértekezlete New York (MTI). Március 23-án este Kennedy amerikai elnök megtartotta szokásos sajtóértekezletét. Az amerikai elnök sajtóér­tekezletét a laoszi helyzetről tett nyilatkozattal kezdte. Ken­nedy a laoszi eseményekért a felelősséget »kommunisták ál­tal ellenőrzött csoportokra« igyekezett hárítani. Az elnök nyilatkozatában fenyegető hangokat hallatott, így például kijelentette, hogy ha »nem szűnnek meg Laosz- ban a jelenlegi .fegyveres tá­madások, amelyeket kívülről kommunisták támogatnak«, akkor az Egyesült Államok és szövetségesei »kénytelenek lesznek viszonzásul megfelelő akciókkal megoldani a kér­dést«. Ezzel kapcsolatban Ken­nedy hangsúlyozta, hogy Ilyen megoldást »gondosan fontoló­ra vesznek« mind Washington­ban, mind pedig a SEATO kül­ügyminisztereinek március 27-én Bangkokban megnyíló tanácskozásán. Az ADN-hírügynökség a saj­tóértekezletről szóló jelentésé­ben kiemeli: Kennedy nyíltan közvetlen katonai beavatko­zással fenyegetőzött a Nosa- van—Boun Oum-féle klikk javára. Rendkívül nyugtalan­nak látszott a szövetséges kor­mánycsapatok és a Patet Lao- alakulatok gyors előrenyomu­lása miatt, és kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak és a SEATO tagállamainak »mérle­gelniük kell a megfelelő vá­laszt«, és -meg kell egyezniük az »ellenintézkedésekben«. Be­ismerte, hogy az Egyesült Ál­lamok támogatását élvező puccsisták helyzete gyorsan romlik. Aggodalmának adott kifejezést, hogy a karmánycsa- patok és a Patet Lao-alakula- tok hamarosan elfoglalják Luang Prabang királyi székvá­rost és Vientiane fővárost Az amerikai elnök minden mértéktartás nélkül vádolta a Szovjetuniót a Kínai Népköz- társaságot és a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot, hogy beavatkoznak Laoszban, de a továbbiakban kénytelen volt bevallani, hogy erről nem állnak rendelkezésére semmi­féle bizonyítékok. Fenyegetéseinek mérséklésé­re Kennedy arról beszélt, hogy az Egyesült Államok hajlandó »békés megoldásról« tárgyalni. Ebben az összefüggésben Ken­nedy támogatta az angol úgy­nevezett háromlépcsős tervet, amelyet jegyzék • formájában csütörtökön hoztak a szovjet kormány tudomására. nagygyűlés részvevői később tüntető menetben vonultak fel a város utcáin. A tüntetők pla­kátjain a következő jelmonda­tok voltak olvashatók: »Nem tűrjük tovább az éhezést1« ‘■’■John Csang, add át a népnek a hatalmat!-« Jelentések szerint tüntetés volt Masszán városában is. A rendőrség a tömegre támadt, és számos tüntetőt őrizetbe vett (MTI) ! azt várta, hogy az Egyesült Ál­lamok konkrét programot tea> jeszt a politikai bizottság elé. A nigériai küldött hangsú­lyozta, hogy Afrikának vissza kell kapnia valamit abból, amit tőle elraboltak, és erre —viták helyett — konkrét javaslatokat kell kidolgozni. A nigériai küldött után ismét Stevenson szólalt fel, és azt állította, hogy az Egyesült Ál­lamok szívesen elfogad bármi­lyen afrikai kezdeményezést ebben az ügyben. Csütörtökön délelőtt össze- • ült a közgyűlés különleges po­litikai bizottsága is, hogy foly­tassa a vitát a dél-afrikai kor­mány fajüldöző politikájáról. Szoboljev, a Szovjetunió kép­viselője rámutatott: a Dél-af­rikai Unió kormánya figyelmein kívül hagyta az ENSZ-közgyű­lés ismételt felhívásait, hogy kezdjen tárgyalásokat Indiával és Pakisztánnal a Dél-Afriká­ban élő színes bőrűek helyzeté­iről. A szovjet küldött emlékez, teitett a múlt évi véres inciden­sekre, és hangsúlyozta, hogy Hammarskjöld főtitkár el­tűri a Dél-afrikai Unió kor­mányának az ENSZ-szel szemben tanúsított kihívó magatartását. Az ENSZ-nek kötelessége megtenni a szükséges intézke­déseket a fajüldöző politika és az elnyomás megszüntetésére — hangoztatta Szoboljev, és bejelentette, hogy a Szovjet­unió a 14 ország határozati ja­vaslata mellett szavaz, bár az abban foglalt intézkedéseknél erélyesebb rendszabályokat tart szükségesnek. Mint ismeretes, 14 ország —« Afganisztán, Etiópia, Ghana* Indonézia, Irán, Irak, Mexikó, Nigéria, a Fülöp-szigetek, Szaud-Arábia, Tunézia, az Egyesült Arab Köztársaság, Venezuela és Jugoszlávia ha­tározati javaslatban sürgette, hogy a Dél-afrikai Unió kor. mánya mielőbb kezdjen tárgya­lásokat Indiával és Pakisztán­nak a Dél-Afrika területén élő színes bőrűek helyzetéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom