Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-22 / 69. szám
Szerda, 1961. március 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Csirkék a padláson Sietős munkában vannak a tótújfalui Határőr Tsz mesteremberei: emeletes rekeszeket ácsolnak a csibéknek. Igyekeznek, mert március 24-én megérkezik a háromezer csipogó apróság. Ügy tervezték, hogy 12 ezer csibét nevelnek föl az idén. Kértek 1Ó4 ezer forintot beruházásra. A járási keretből azonban csak 60 ezer forintot kaphattak. Ebből kétszer háromezres csibenevelőt nem tudnak egyhamar tető alá hozni Mi legyen hát a baromfiértékesítési előirányzattal?. Mondják azt, hogy nem állhatják szavukat? Ezt nem tették, mert a tehetetlenség nem kenyerük. Inkább törni kezdték a fejüket valami ideiglenes megoldáson. Csakhamar megtalálták a férőhely megteremtésének nyitját. Elhatározták, hogy székházuk néhány helyiségét átalakítják csibenevelővé. Ebben azonban — akárhogy számolták is — csak mintegy 2200 darab csibe férne el. A falakon kívülre nem lehet terjeszkedni, de a földről felfelé igen! így született meg az az ötlet, hogy magas lábakon álló, emeletes rekeszeket készítenek. Mondom, ez az elgondolás már-már megvalósul. Nyári Pál, a szövetkezet elnöke aláírhatta a múlt héten az értékesítési szerződést 51 mázsa pecsenyecsir- kere. Ostoros István, a Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója a helyszínre ment, hogy tanulmányozza az előkészületeket. Mindent a legnagyobb rendben talált. Két dobkályha áll á csibeházban. A fűtési próbát már megtartották: akár 60 fokos meleget is sugároznak a helyiségeket behálózó, 20 centis átmérőjű csövek. — Itt csak fürdőruhában tartózkodhatnak majd a gondozók, Poszovác Anna és Ami- gya Györgyné — mondják a Határőr Tsz vezetői. Nem lesz túlságosan zsúfolt a 65 négyzetméternyi rekesz? Egyelőre kényelmesen elférnek benne az apróságok, ha pedig növekszenek, s nagyobb helyre lesz szükségük, a "létszámfelettiek« felköltöznek a jó meleg padlásra. S ha ezt a helyet is kinövik? Mehetnek valamelyik istállóba. Leleményesek a tótújfaluiak. Ideiglenes csibeházukban három eresztést nevelnek fel az idén. Közben meg elkészül a két új baromfiház is. Ha nem kaptak téglát Somogybán, szereztek Baranyában, Szigetvárott. Szállítják az építőanyagot, s a szakember-brigádnak most az lesz a legfőbb dolga, hogy a két épületet — rekordidő alatt — elkészítse, és átadja rendeltetésének. Mert iuuják, hogy csibeneveléssel foglalkozni Hogy rendbe jöjjön szövetkezetük... szép pénzt hozó vállalkozás. K. J. Kinek a pénzén? Egy kissé furcsa gondolkodású munkás lépett be a minap a TRANSZVILL igazgatójához. Azt kérte, engedje meg, hogy megtölthesse az üzemben az akkumulátorját. Hangjában szinte benne volt, hogy biztosra veszi a kedvező választ. Vagyis az már csak term észetes, hogy az igazgató erre azt mondja: »Tessék, a legnagyobb.készséggel... /« Csakhogy az igazgató kérdéssel felelt a kérdésre: — Mit szólna hozzá, ha a zsebéből kivenne valaki száz forintot? A munkás meghökkent, sokáig várt a válasszal. Talán most döbbent rá, hogy ő is más zsebéből akarja kivenni a pénzt? Az üzeméből, a társadaloméból? Kié a gyár? Az igazgatóé? Szó sincs róla! öt éppúgy munkájáért fizetik, mint azt a segédmunkást, akit esetleg tegnap vettek fel. O éppen olyan felelősséggel tartozik a népnek, mint a műszaki vagy az esztergályos. Minden fillérről el kell számolnia a népgazdaságnak. Mondhatja tehát, hogy igen, tessék, töltse meg az ahkumulátorját? Használja fel a gyár energiáját? A munkás megszólalt. — Hát igen, ha valaki kivenne száz forintot a zsebemből, elbánnék vele... — Látja — mondta az igazgató —, milyen jogon vehetnék ki pénzt én a gyár, a közösség zsebéből? — S nem adott engedélyt az akkumulátor megtöltésére. Érdemes ezen elgondolkodni, még ha jelentéktelen ügynek látszik is. Az üzemben megtöltött akkumulátor költsége, az elvitt csavarok értéke, az apró engedmények sokasága sokra rúg. A közösség, a társadalom zsebére megy, még ha egyesek azt gondolják is, hogy egy engedélykéréssel túlteszik magukat a felelősségen. Sz N. Hárman-nés^en tartózkodnak az íroaaoau, de a hangos szóra bejönnek többen is. Egytől egyig panaszkodnak, egymás szájából veszik ki a szót, hogy bajukat, gondjaikat minél jobban megértessék. Mert az már mégiscsak szívfájdító a jó gazdának, hogy itt a tavaszi munka dandárja, és nincs elég ember, aki megfogja a dolog vastagabbik végét. Tavaly is éppen amiatt ment tönkre 20 ezer forint értékű maglucerna, 40 hold silókukorica, mert nem akadt, aki betakarítsa. Kint rothadt mind egy szálig Kertészetük egy része gazban maradt. Miért adódnák ilyen bajok a fonyódi Magyar Tenger Tsz- ben? A legfőbb »bűnös« a Balaton. Bár a tsz sok adottsággal rendelkezik, mégis rosszul gazdálkodik. Ugyanis két fontos dolog hiányzik náluk: a munkaerő és a munkafegyelem. Perusza János, az újonnan megválasztott brigádvezető kiszámította, naponta legalább 50—55 ember kellene ahhoz, hogy földjeiket rendben megművelhessék. hogy a 13 holdas kertészet korai és ió minőségű termelvénnyel láthassa el az üdülőket, s hogy lovaik ne álljanak bent az istállóban tétlenül ebben a dologidőben csak azért, mert nincs, aki befogja őket. Naponta mindössze 18— 20-an jelennek meg munkára. Ezért hordja az állomásról a pétisót a gépállomási vontató, s a műtrágyát az asszonyok kénytelenek rakni. De hiszen még nincs íu, az üdülési idény, hol vannak a tagok? Az ablak felé mutatnak, hogy nézzek csak ki. Éppen az iroda előtt'hajt el Milkovics László. — Hét hold földet hozott a közösbe, ám most felénk sem néz, betegségére hivatkozik, de »maszek« fuvarozás közben, úgy látszik, rendbe jön az egészsége. Ugyanezt mondják Gimesi Jánosról, Takács Ferencről, Király Jánosról, Kapói Ferencről. S jegyezni sem tudom, olyan gyorsan sorolják a néveket. A múlt héten 8—10 pár ló ácsorgóit az istállókban. Ha a mezőgazdasági munkákban nem lenne is kocsira szükség, fuvart annyit vállalhátná- nak, amennyit akarnak. Lakatos Ferenc kimutatásokat vonalaz. Néha felnéz, és beleszól a beszélgetésbe. — Negyeömagammai vagyok. Két iskolás fiam van. Mi a szövetkezetbői akarunk megélni, és ki is várjuk, hogy rendbe jöjjön a tsz-ünk. De ilyen körülmények között lassan-lassan elveszítjük kedvünket. 1. S azok a gazdák, akik nem fuvaroznak? Sokan vállalatoknál helyezkedtek el. Nemsokára itt lesz ■a balatoni idény, s az emberek nagy része az üdülőkhöz megy dolgozni. S a kapásokat a nyáron sem művelik meg rendesen? Hátha cső!? ez a pár emlser látja ilyen borúsnak szövetkezetük helyzetét? Kint az udvaron a burgonyaprizmák mellett asszonyok dolgoznak. Tizenheten vannak. — Ilyen kevesen jöttek csak össze? — kérdem tőlük. — Tóth Györgyné summázza mondanivalójukat: — Mr éppen sokan vagyunk. J2ddig csak ketten-hárman dolgoztunk. És sorolják sérelmeiket. A kertészetbe nem szeretnek járni, mert Doma Ferenc briTörődnek a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal Somogy mezőgazdasági üzemeiben 5 ezer fiatal dolgozik. 40 százalékuk KISZ-tag, 92 százalékuk pedig tagja a szak- szervezetnek. Az ifjúsági munkát együtt szervezi a párt-, a gazdasági vezetőség, a szak- szervezeti bizottság és a KISZ- szervezet, egymással karöltve gyarapítják fiatalságuk szaktudását, politikai ismereteit, s emelik mind rpagasabb szintre kulturális ellátottságát. Az elmúlt évben a MEDOSZ megyei bizottsága a KlSZ-bi- zottsággal és a mezőgazdasági üzemek vezetőivel a versenymozgalom szélesítését és a termelőszövetkezetek megerősítését szolgáló irányelveket dolgozott ki. A mozgalom hasznosságát bizonyítja, hogy a két országos első helyezésen kívül számos kiváló eredmény született megyei szinten is. A2 ifjú traktorosok versenyébe az állami gazdaságok 74, a gépállomások 457 fiatalja nevezett be. A növénytermesztésben 964 állami gazdasági és 978 termelőszövetkezeti fiatal vetélkedett egymással. Az állami gazdaságokban 285 ezer. a termelőszövetkezetekben 84 ezer forintot takarítottak meg a fiatalok. Sajnos azonban még mindig keveset tesznek a műszaki fejlesztésért, alig akadt például olyan ifjú dolgozó, aki újítási vagy ésszerűsítési javaslatot adott be. A fiatalság érdek- és munkavédelmét egyaránt képviselik a szakszervezeti bizottságok és a KISZ-szervezetek. Az elmúlt évben például már alig fordult, elő, hogy 18 éven alu.: fiatal éjjeli műszakban dolgozott volna. Fellendült a mezőgazdaságban dolgozó fiatalság kulturális munkája is főleg az állami gazdaságokban. Az évenként 80 ezer forintért vásárolt könyvek 20 százaléka ifjúságnak szánt olvasnivaló. 250 ismeretterjesztő előadást rendeztek helyi, illetve TIT-elSadó- val. Mintegy 400 fiatal dolgozik a kultűrcsoportokban. Tavaly fellendült a klubélet, s ma már nemcsak az álla™! gazdaságok, hanem egyre több gépállomás és termelőszövetkezet is ad az ifjúságnak helyiséget. A tapasztalatok megjelölik a legközelebbi feladatokat: támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely az önköltség csökkentésére, a minőség javítására és a termelékenység fokozására szolgál. Folytatni kell a felvilágosító munkát azért, hogy a fiatalság értse meg: nemcsak a traktor vezetésére kell szakember, hanem minden egyéb mezőgazdasági munka elvégzésére is. Ezért szükséges, hogy a szakmai oktatásba az eddiginél jóval több fiatal kapcsolódjék be. gádvezető durván beszél velük és kivételez. Lehetséges, hogy a panaszok túlzottak, a vezető-* ségnek mégis többet kellene törődni a tagok véleményével* orvosolni kell a jogos panaszokat. Ügy látszik azonban, más hiba is van. Elgondolkoztató például a szövetkezet tavalyi fuvarozási bevétele, a mintegy félmillió forint. Az igaz, hogy a 27,67 forintos részesedés (prémiummal együtt) legnagyobb része ennek köszönhető, ám ha a fogatol? egy részét — ha a nagyobb részét is — a mezőgazdaságban foglalkoztatták volna, hogy megmentsék, betakarítsák a megtermelt . növénj'eket, nem tartanának-e előbbre? Ruda Gyula, a járási tanács elnökhelyettese szerint a járás .Valamennyi szövetkezete közül éppen a fonyódival van a legtöbb baj. Nemrégiben tárgyalta a járási pártbizottság a szövetkezet problémáit. Intézkedések is történtek azóta. Felszólították az illetékes vállalatokat, hogy a tsz-tagokat küldjék haza. öten-hatan visszajöttek, tizenheten még nem. Az üdülők gondnokait is kérték, hogy a nyáron szövetkezeti tagokat lehetőleg ne alkalmazzanak. Viszont a régi — hét-nyolc éves gyakorlattal rendelkező — alkalmazottakhoz ragaszkodnak az üdülők vezetői, hiszen az egyre több külföldi vendég ellátásához megbízható személyek kellenek. Tcláfi 3Z Idén javul a heiy-* zet, ha jelenleg nincs is a gazdaságnak állandó munkásgárdája. A járás vezetői javasolták, hogy lehetőleg kevésbé munkaigényes növényekkel foglalkozzanak. A kapásterületeket pedig kiosztják családokra. Azokkal a tagokkal, akiket a tsz elenged az üdülőkbe, nyilatkozatot íratnak alá, hogy a nekik kimért területet kötelesek megművelni. Remélhető, hogy a felsőbb szervek a jövőben még hatahatósabb segítséget adnak a szövetkezet sú- lycs problémáinak megoldására. A Magyar Tenger Tsz szorgalmas tagjai pedig nagyobb igyekezetre bírják társaikat. Merényi Károlyné HORVÁTH JÓZSEF: ARANYKALITKA (25) hogy el. Ennek köszönhető, megmenekült. — Tehát él? — Igen. Két napja eszmélet— Ej, Ilja, hát szabad ezt? sem alkothatok, hogy hol buk- — mosolygott huncutul. — Ja- kantak erre a magyarra. Az vaslom, függeszd fel szakmai egyik felcserem homályosan továbbképzésedet, ma ne fog- emlékszik, mintha a tábori lalkozz fiziognómiai tanulmá- egészségügyiek közül valaki re tért. Túl van az eletvesze- nyokkal. Inkább gyere, igyunk azt mondta volna, hogy ez az lyen. Cudar, rossz állapotban egy pohár bort. ember ájultan feküdt egy elha- van, de most már napról napLetelepedtek egy kis, kerek Sy^tt magyar parancsnoksági ^ Jav ülniJiog, es egy asztalka mellé. Rudakov hátra- épületben a padion. . dőlt a kényelmes süppedós fo- — Megsebesült? Őszintén szólva, nem telben. — Nem. Itt kezdődik a rejhéten a padion. belül talpraáll. értem — szólt közbe szelíden ... . ., Versinyin —, miért kerítesz- Mi van. veled? Gond‘er- ely. A szamtecek ot is bevit- ekkor/ fenel^t a dolognak, heltnek látszol, -testvér — je- ték az elsosegelyhelyre. Meg- . .V. . „ állapították, hogy rendkívül —Mondom, az izgatott, hogy nag _ ^ imént gyanú éb-> súlyos mérgezést szenvedett. rm5^. mergezte meg magat 02 redt fel bennem. Gondoltam, £ §| Azonnal gyomormosást alkal- a baaa. maztak, s behozták hozzánk. — Hát ha él, májú megma- Mi kezelésbe vettük, teleszur- gyarázza. káltuk koffein injekciókkal. — Csakhogy most jön a jamomdja, »nem tudom«. Tegnap este pszichológiai ráhatással is kísérleteztem. A majdnem tel jesen sötét szobában a tolmács — úgy, amint előre megbeszéltem vele — monoton hangon harctéri képeket idézett föl előtte. Egy szokványos harctéri jelenetet. Gondoltam hátha kimozdul helyéből a fantáziája, mintegy beleképzeli magát az adott harctéri helyzetbe, és rádöbben mindarra, ami kizuhant emlékezetéből. De semmi eredmény. Aztán a tolmácsunk mindenféle magyar nevet sorolt fel előtte. De mindegyik hallatára rázta a fejét. Nos, ez bizony fogós kér-g — tűnődött Versinvin őr-ű Tízéves a Nagyatádi Épüleítaíarozó és Mezőgazdasági Kisz (Tudósitónktól.) A napokban tartotta évzáró közgyűlését a Nagyatádi Épülettatarozó és Mezőgazdasági KTsz. Ekkor ünnepelték meg fennállásuk tizedik évfordulóját is. Az elmúlt évtizedben végzett eredménye: munkáról Valcsics1 Andor elnök számolt be. Az elnökségi asztalnál ült Minauf Józsi bácsi a ktsz egyik alapító tagja is. Néhány adat a beszámolóból: 65-en dolgoznak a szövetkezetben. Nagy gondot fordítanak a Minauch bácsi alapító tag a fúrógép inelszakmunkás-után- pótlásra. Jelenleg 14 gyezte meg aggódva Versinyin. — Nem, nincs semmi bajom. Azaz... tulajdonképpen jó hogy találkoztunk, Andrej. Egy rejtélyen töröm a fejemet, de dés — tűnődött Versinyin őr-£ tábori praxisunkban egy ön- gezés hatására elveszítette az £«c8gÖ 32 tudományom ^ a SÚly08 mércsődöt mondott. Talán te, a komiszár kisütsz valami okosat. — Miről van szó? — kíváncsiskodott Versinyin. — Tíz nappal ezelőtt a táemlékezőtehetségét. Fogalma sincs, kicsoda, mi a neve, hová valósi, hogyan került a kórgyilkos katona súlyos mérgezéssel. Oxigénnnel tápláltuk, mert amint elvettük tőle az .... __________________, _____ ____— o xigént, nyomban elkékült. házba, ^egyáltalán: mi történt bűnök terhelik vagy valami Elég sok bajom volt, hogy hon ' " ” ' hátha szimulál? — Kizárt dolog — rázta fe-£ jét Rudakov. / — No, igen, és nemcsak, or-j vosd szempontból, de egyéb- ű ként is az. Hiszen ha bármi- g féle céllal szimulálna, mond- juk »fehér lappal« akart a ke- / zünkre kerülni, mert súlyos;vele? Teljesen kiszakadt előéletéből. — Iratai? — kérdezte most már növekvő figyelemmel az nan a fenéből szerezzek én itt bori egészségügyiek behoztak a oxigént, de azért sikerült. Iz- frontról hozzám egy magyar gatott a kérdés, hogyan lehet- katonát. Bakaruhája elnyűtt séges; az, hogy egy közkatona, őrnagy. volt. Ötven évesnek nézem, alá munkásembemek látszik. — Egy - papíiszeletke nem mérget hajt fel közvetlenül sok, annyit sem találtunk ná- fogságba esése előtt. Mert azt la. megállapítottuk, hogy valami — Megfoghatatlan, rendkívül érős altatót vett be — No, komiszár, te a lélek elképesztő adagban és nyilván mérnöke vagy, hát mire maoldott állapotban, hiszen na- gyarázod ezt a rejtélyt? — Hm. Hát mégis, milyen válaszokat ad? de lehet, hogy valamicskével kevesebb, mert nagyon rossz bőrben van. Külseje, kondíciója után ítélve munkásember. Sajnos, képtelenség megállapítani. honnét hozták be. Tíz- tizenöt sebesültet szállítottak be vele egy időben, de ők különféle helységekben sebesülgyon gyorsan felszívódott. A mérgezéstől a gyomormosásig Akármit kérdezünk tőle, tek meg, így hát elképzelést legfeljebb másfél óra telhetett furcsán, révetegen n&í, s azt ilyesmi, akkor csak szimulál-^ na, és nem mérgezte volna g meg magát. ű A két jó barát gondolataiba# mélyedt. Versinyin törte meg sí a csendet: irt — Ha csak annyit tudnánk, g hol szedték fel a szanitécek .. A vele együtt szolgált katonák«^ vagy helyi lakosok közül va-‘ laki bizonyosan felismerné. '/ — Mondd, Ilja, nem lehel elképzelni, hogy ez az állapotosak időleges? Hogy csak egye- £ lőre... # (Folytatjuk.) £ Fehér Elemér, az egyik fiatal szakmunkás. lett. ipari tanulójuk van. A szövetkezet tagjai közül 12-en veszlek részt szervezett pártoktól« tárban. A fiatalok a közelmúltban alakították meg 24 tagú KISZ-szervezetüket. A ktsz tavaly 3 millió 312 ezer forint értékű munkát végzett, a tervet 102 százalékra teljesítette. Gyarapodott felszerelésük, berendezésük. A lakatosoknak 10x5 méteres műhelyt építettek. Minden lakatostanulónak külön munka- padja és szerszáma van. Az asztalos- és építőipari részleg felszerelése jelentősen bővült. A ktsz elsősorban a lakosság igényeit igyekszik kielégíteni. \ lakásbútorok 80 százalékát *i lakosságnak készítik. A szövetkezet tisztességes megélhetést biztosít tagjainak. ■ z átlagos órabér 7,44—7,65 forint között mozog. A közgyűlésen 80 ezer forint osztalékot fizettek ki.