Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

VILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolvüm, 67. szám. Ara 60 FILLÉR Vezetőség- és jóüdittválasztó közgyűlés! tártén a III nagyatádi járási osztálya (Tudósítónktól.) Szerdán este tartotta meg a vezetőség- és küldött választó közgyűlését a TIT nagyatádi járási osztálya. A megjelente­ket dr. Bányai Lajos elnök üd­vözölte, majd beszámolt a vég­zett munkáról. A járási osztály főleg az is­meretterjesztő munkából vette ki részét — mondotta. — A télen 63 előadást tartották a TIT tagjai. Az üzemekkel szer­ződéseket kötöttek előadásso­rozatok rendezéséire. Igen népszerűek voltak az egészség­ügyi, irodalmi, jogi és mező- gazdasági tárgyú előadások. A klubélet az utóbbi évek­ben visszaesett. Ennek egyik fő oka az, hogy nem volt ál­landóan megfelelő klubhelyi­ségük. A járási tanács nagy­termében megtartott klubes­tek, baráti öszejövetelek egyéb­ként igen tartalmasak voltak. A Szovjetunióról, az NDK-ról és Romániáról tartottak a TIT-tagok élménybeszámoló­kat. De hangzott el egészség- ügyi, politikai és természettu­dományos előadás is a klub­ban. 1959-ben jól sikerült isme­retterjesztő kirándidásokon vettek részt a tagok a Baláta- tónál. A beszámoló második része a járási osztály előtt álló fel­adatokkal foglalkozott. Az elő­adó hangsúlyozta, hogy fokoz­ni kell az ismeretterjesztő te­vékenységet. Ennek elősegíté­sére létre kell hozni a külön­böző szakosztályokat és az elő­adói munkaközösséget. Szo­rosabban együtt kell működnie a TIT-nek a művelődési in­tézményekkel, a járási művelő­dési házzal, a könyvtárral és a tömegszervezetekkel. A jól bevált munkás- és értelmiségi találkozókat tovább kell foly­tatni. A művelődési ház veze­tősége a tatarozás befejeztével klubhelyiséget biztosít a TIT- nek. A beszámolót vita követte. Elsőnek dr. Naményi Miklós szólalt fel. Hangoztatta, hogy a rendszeres klubélet alapja az állandó helyiség megfelelő berendezéssel. Gémesi Sándor, a járási pártbizottság agit.- prop. osztályának vezetője el­mondotta, hogy a megyei TIT vezetősége nem adott kellő se­gítséget a járási osztály mun­kájához. Véleménye szerint sokkal helyesebb lenne, ha a tagdíjakat nem a megye, ha­nem a járás szedné be. Majd a TIT-tagok önművelésének, állandó továbbképzésének fon­tosságáról és az ismeretterjesz­tő tevékenységről szólott. Honfi István, a TIT megyei elnökségének tagja felszólalá­sában hangoztatta: Az egyik legfontosabb feladat a belső szervezeti élet megerősítése, a tartalmi munka megjavítása és az ismeretterjesztő tevé­kenység szélesítése. Kellemes körülményeket, második ott­hont kell teremtenie a tagok számára a klubélethez. Gon­doskodjék a vezetőség az ér­deklődési köröknek megfelelő szakfolyóiratokról, idegen nyel­vű lapokról. Igen fontos fel­adat a tagtoborzás a falusi értelmiség köréből. Kisasszondi János, a TIT és a kulturális munka össz­hangjának fontosságáról be szélt, Sasvári Ferenc, a járási tanács v. b.-elnöke az értelmi­ség szerepéről szólott. Torma István, a járási párt bizottság ti teára hozzászólásá­ban hangsúlyozta, hogy az is­meretterjesztésben igen nagy szerepe van a sajtónak is. Ma már szinte minden család ol­vas napilapot. Arra kérte a TIT tagjait, hogy szakterüle­tüknek megfelelően írjanak cikkeket a megyei lapba. A hozzászólásokra dir. Bá­nyai Lajos adott választ, majd az elnökség nevében lemon­dott. Ezután megválasztották a 13 tagú elnökséget és az öt kül­döttet a megyei küldöttérte­kezletre. A TIT új járási elnö­ke Halmos József gimnáziumi igazgató lett. Vasárnap, 1961. március 19. Magyar könyvek a bécsi egyetemnek Bécs (MTI). A Kultúrkap- csolatok Intézete nagyobb könyvadományt küldött a bé­csi egyetem tolmácsképző inté­zetének. A magyar klassziku­sok és mai élő szerzők szépiro­dalmi munkáiból, valamint is­meretterjesztő könyvekből ál­ló küldeményt Sebes István bécsi magyar nagykövet adta át a tolmácsképző intézet igaz­gatójának. Megemlékezések az üzemekben a Tanácsköztársaság évfordulóján A dicsőséges múltú Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 42. évfordulóján a párt- szervezetek ünnepi megemlé­kezéseket tartanak. A Kapos­vári Textilművek dolgozóinak március 20-i gyűlésén Szőke Pál, az SZMT vezető titkára méltatja 1919 emlékét. Az évforduló napján délután fél háromkor a Faipari Válla­latnál rendeznek rövid ünnep­séget. Ott lesznek a városban élő veteránok is. A megemlékezés után koszo- rúzási ünnepséget tartanak a Nádasdi-erdőben, illetve a ti- zenkilences mártírok Kossuth téren elhelyezett emléktáblájá­nál. x Már 301 tagja van a karádi takarékszövetkezetnek 1958-ban alakult a Karád és Vidéke Takarékszövetkezet. A községben eleinte idegenkedtek tőle, azonban hamarosan fejlő­désnek indult. Különösen a múlt év hozott ugrásszerű gya­rapodást Míg 1959 végén mindössze 215 ezer forint be­tétállománnyal rendelkezett a szövetkezet, a múlt évi mérleg szerint ez 420 ezer forintra emelkedett. A tagok létszáma jelenleg 301, és Karád, Andocs, Bonnya, Kisbárapáti lakóiból tevődnek össze. Fennállása óta mintegy 1 millió forint kölcsönt folyósí­tott a szövetkezet, ennek összegnek a felét a múlt ben adták ki. Tavaly 130 eset­ben bútor-, 120 alkalommal pedig állatvásárlásra vettek fel kölcsönt. Harmincán mo­torkerékpár, negyvenen pedig ruha- és egyéb cikkek vásárlá­sakor fordultak kölcsönért a takarékszövetkezethez. A múlt évet 8700 forint nyere­séggel zárták, s a tagoknak 7 százaléknyi osztalékot adtak. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Az ügyszeretet egymagában nem elég ... 3. o. Hogyan intézik a dolgozók bejelentéseit és panaszait a TRANSZVILL nál ? 4. o. ÉLJEN A KOMMÜN! 5. o. Esti tréning 5. o. Kos-adó 6. o. Humor — rejtvény 7. o. Gyugyon tartott ülést a fonyódi járási tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Gyugyon tar­tott kihelyezett végrehajtó bi­zottsági ülést a fonyódi járási tanács. Az ülésein a községi t.t nács végrehajtó bizottságának tagjai, a termelőszövetkezetek vezetői és állattenyésztői is részt vettek. A járási végre­hajtó bizottság megtárgyalta Gyugy állattenyésztésének és állategészségügyének helyze­tét a községi tanács jelentése alapján, A járási tanács v. b. megállapította, hogy a község állatállománya a termelőszö­vetkezetek megalakulása óta nem csökkent, hanem növeke­dett. Megállapította azonban, hogy a szarvasmarha, főképp a ' s ennek az oka abban is kere­sendő, hogy a termeiőszovetke_ zet nem az öreg teheneket, hanem a fiatal üszőket értéke­sítette, nem gondoskodott meg­felelően a tehénállomány nö­veléséről. Nincs minden rend­ben a gondozással sem, bár anyag van, nem épített a ter­melőszövetkezet kifutót a te­hénistállóhoz. Nem gondosko­dott a termelőszövetkezet a ta­karmány megtermeléséről sem kellőképpen. A v. b. javasolta a termelőszövetkezet vezetői­nek, térjenek át az egyedi ta­karmányozásra. A háztáji ál­latállomány részére is silózza­nak takarmányt ebben az esz­tehénállomány mégis kevesebb tendőben. A sertéstenyésztés rendben megy, s ez nagyban köszönhető Fónódi István ser­tésgondozónak. A végrehajtó bizottság dicséretben részesí­tette jó munkájáért. A végre­hajtó bizottság javasolta a ko­caállomány mielőbbi növelését és a baromfitenyésztés fejlesz­tését is. A tsz minél előbb építsen baromfiólat, hiszen anyaga van. Ugyancsak építse meg a süldőszállást is A v. b. kérte, hogy a községi tanács és a termelőszövetkezet vezetői a jövőben nagyobb gondot for­dítsanak az állattenyésztésre. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága ezután a március 23-i közös párt- és tanácsülés na­pirendjét vitatta meg. Tizenegy év alatt 900 000-rel nőtt a keresők száma A tavalyi népszámlálás adat­halmazának összegezése, fel­dolgozása, tanulmányozása még tart, a statisztikai szak­emberek azonban a részered­mények alapján most újabb ér­dekes, hazánk szocialista át­alakulását jól jellemző adato­kat hoztak nyilvánosságra. A legutóbb közzétett beszá­molókból például kitűnik, hogy az 1949-es népszámlálás óta mintegy 900 000-rel gyara­podott a keresők száma, s en­nek eredményeként — a hazai népszámlálások történetében először — haladta meg a ke­resők száma az eltartottakét. A technika eredményeinek térhódítása, a különböző mun­kafolyamatok átszervezése stb. következtében fokozatosan vál­tozik a fizikai és szellemi dol­gozók aránya. Míg 11 évvel ez­előtt 100 fizikai munkásra 25 szellemi foglalkozású dolgozó jutott, addig 1960-ban az arány 100:33-ra változott. Szinte évről évre ugrássze­rűen nő a munkások és alkal­mazottak műveltsége: 1960- ban 1949-hez képest mintegy 65 százalékkal “több keresőnek volt egyetemi vagy főiskolai oklevele, s 81 százalékkal több kereső rendelkezett középisko­lai érettségivel. (MTI) az év­Jol haladnak a mezőgazdasági miinlák Miklósi, Zala és Sérsekszöllös községekben Egyre jobban megélénkül a falvak határa. Miklósiban a ré­gi Űj Barázda és a Vörös Csil­yyyvwYvvvwvwvvvvvvvvvvyyvwvwi/vvvv^-'V Zsuzsi segít anyukának, lag Tsz egyesüléséből létrejött Zöldmező Tsz-ben teljes erő­vel hozzáláttak a tavaszi mun­kákhoz. Pénteken már be is fejezték a tervbe vett 120 hold- : nyi tavaszi szántást, s az 54 ’ hold tavaszi árpát és a 30 hold I :abot is elvetették. 283 holdon I befejezték a fejtrágyázást, 50 I íoldon pedig az istállótrágyá­zást. Még 52 hold cukorrépa I vetése van hátra. A zalai Előre Tsz tagjai az ’ új mezőgazdász irányításával ugyancsak szépen dolgoznak. Ök is pénteken fejezték be a 300 hold tavaszi szántást. 40 holdon elvetették a tavaszi ár­pát, 10 holdon pedig a zabot. Az ülőre Tsz 20 holdon már a cukorrépát is elvetette. Tavaly nemigen dicseked­hettek a sérsekszöllősd Au­gusztus 20. Tsz tagjai. Az idei tavasz, úgy látszik, őket is felrázta, és tegnapelőtt már arról adtak számot, hogy vé­geztek a tavaszi szántással, s megkezdték a vetést. A terv- e vett 35 hold árpa már a íldbe került, zabból pedig 5 helyett 20 holdat vetettek, efejezték a búza fejtrágyá- ását, és a napokban megkez­dik a cukorrépa vetését Eredményes évet zárt a Tabi Műszaki KTsz Noha a tavalyi tervet csak 96 százalékban teljesítette a Tabi Műszaki KTsz, mégis je­lentős eredményekről adhatott számot a vezetőség a közel­múltban tartott közgyűlésen. 1960-ban főleg a bútorok iránt volt nagy a kereslet. Jel­lemző, hogy tavaly 18 garnitú­ra hálót készítettek, míg egy évvel azelőtt mindössze nyol­cat. A konyhabútorok száma 9-ről 17-re emelkedett. Ezen­kívül tavaly 45 ezer forint ér­tékű vaskaput, vasajtót készí­tettek, épületekre pedig 1360 folyóméter hosszúságú csator« nát szereltek fel. A javítások 225 ezer forin­tot hoztak a szövetkezetnek. Tavaly 26 darab trappista sajtprést is készítettek. A so­rozatot nem gyártják tovább, hanem egy újfajta hidraulikus berendezést készítenek az ementáli sajtok préseléséhez. A múlt évi eredményeknek megfelelően összesen 114 ezer forint osztalékot kaptak á szö­vetkezet tagjai, ez személyen­ként több mint négyheti kere­setnek felel meg. Termelőszövetkezeti klub nyílik Kapospulán UJ (Tudósítónktól.) Felszabadulásunk ünnepén címtábla kerül a kapospu- lai művelődési otthon homlok­zatára. "-A kapospulai Ezüst­kalász Termelőszövetkezet Mű­velődési Otthona.« Nemrégen vette át a tsz a község e kulturális intézmé­nyét. Működését eddig is hat­hatósan támogatta. Világosan látta a vezetőség, hogy az új paraszti élet nemcsak a mun­kában, hanem a tagság gon­dolkodásában, kulturális éle­tében is változásokat kíván. A községi tanács v. b. javasolta, hogy teremtsenek egy olyan helyiséget, ahol jól érzi magát a tagság, szívesen olvasgat, be­szélget, s kulturált módon szó­rakozik. A tanácsnak 10 ezer forint­ja van bútor vásárlására. A tsz építőbrigádja végzi el a bontási munkákat, a falhúzást s minden javítási munkát, biz­tosítja a szükséges fogat- és gépierőt, építési anyagot. Ott lesznek az építkezésnél a KISZ-fiatalok is. Ök két he­lyiséget kapnak otthonul. AZ egész falu összefogott. A klub­ban helyezik el a könyvtárt, a televíziót, a lemezjátszót és a rádiót. Tízféle folyóirat, tár-, sasjáték várja majd a dolgozó­kat. Javítani és korszerűsíteni fogják az előadótermet. A mű­velődési otthon telkén fürdőt létesítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom