Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

Kedd, 1961. február 14. 6 SOMOGYI N«PLAF Oszödi honfoglalás Kevesebbet, de alaposabban A MÜLT ÉV VÉGÉN több művelődési otthon a termelő- szövetkezet kezelésébe került. A tanács helyett ezután a szö­vetkezet viseli gondját az épü­letnek, biztosítja a működés­hez szükséges anyagiakat. . A balatonőszödi művelődési otthon október végén került a helyi tsz kezelésébe. No­vember elsején aztán megtör­tént adókat emlegetett »őszö- di honfoglalás«: a termelőszö­vetkezet beköltöztette irodáit a művelődési otthonba. Erről az eseményről sok kulturális értekezleten szó esett már, a tanulságokat azonban nem szűrték le azok, akiket illet. Pedig okvetlenül beszélni kell erKl, hiszen egy teljesen új, kísérleti jellegű próbálkozás legkirívóbb tapasztalata az őszödi eset. Most még csak né­hány, a jövőben azonban egy­re több művelődési otthon fenntartásáról gondoskodik a termelőszövetkezet, s nem mellékes, beszélünk-e a ^vad­hajtásokról«, mert az «-őszödi honfoglalás« nem nevezhető másnak. 5^ ha előfordul ilyen »vadhajtás«, azonnal le kell nyesni a növekvő új fáról. Nézzük meg egy kicsit kö­zelebbről, mi történt Őszödön. A tsz a párthelyiségbe és az olvasószobába telepítette iro­dáit. A kiszesek a »honfogla­lás« előtt a párthelyiségben találtak otthonra, itt szórakoz­tak. A művelődési otthonnak nagyon hasznos volt ez a társ* bérlet, a fiatalok mindig kéz­nél voltak. A tsz # beköltözése után a régi irodahelyiségekbe szorultak, a falu másik végé­be. Most aztgn ritkábban lá­togatják a művelődési ott­hont. A cserével egyébként igen rosszul jártak, az egyik tanácsülésen szóvá is tették ezt. A fiatalok kiköltöztetésé­vel az őszödi művelődés ügye sokat vesztett. A párthelyiség eredetileg könyvtárnak épült, művelődési célt szolgált. Nem újra elfoglalni, inkább felsza­badítani kellett volna, hogy megfelelő, tágas klubszoba áll­jon a község lakóinak rendel­kezésére. MINT MINDEN FALUBAN, Őszödön is az a művelődés hátráltatója, hogy a nagyter­men és az öltözőkön kívül (főképp mióta a tsz elfoglalta a másikat) csupán egy apró helyiség áll rendelkezésre. A kulturális élet igen-igen le­hanyatlott az utóbbi időben, ez azonban nem jelenti, hogy mindig így lesz. Lehet, hogy egy év múlva az összes te­rem kevésnek bizonyul — s mi lesz akkor? Talán új mű­velődési otthont építenek? Ha a termelőszövetkezet igazán szívén viseli a község Kultu­rális gondjait, nem a helyisé­gek elfoglalásával, hanem azok kiürítésével lendítette volna fel a klubéletet. A tsz vezetői durván megsértették a művelődési otthon átadásakor kötött szerződést, amely ki­mondja, hogy a művelődési otthon felsorolt helyiségei »ki­zárólag művelődési célt szol­gálhatnak«. A »honfoglalást« valamivel meg kellett magyarázni a köz­ségben, hiszen mindenkinek szemet szúrt, hogy a művelő­dési otthon tsz-központtá alakult át. A tsz vezetői azzal szereltek le mindenkit: »Biz­tonságba, jó kezekbe kellett helyezni az épületet. Ha a ter­melőszövetkezet nem költözik be, mindent tönkretesznek a fiatalok.« — Egy kicsit sán­tít ez a magyarázkodás, hi­szen hosszú évekig jó helyen volt a művelődési otthon a pe­dagógusok kezében, most de­rül ki, hogy csak a tsz .be­költözésével lehet az épületet biztonságba helyezni! Ez amo­lyan mondvacsinált okosko­dás, ami csak arra jó, hogy elterelje a lényegről áz embe­rek figyelmét. A TSZ VEZETŐI elég te­kintélyes összeget áldoztak az épületre: a törött ablakokat beüvegeztették, a kerítést helyrehozatták, tervezik az ud­var parkosítását. Senki se gondolja, hogy érdek nélkül. Bognár József tsz-elnök ke­rek perec kijelentette, ha nem költözik be a tsz, egy fillért sem költenek az épü­letre. Hogyne, hogy a fiatalok mindent tönkretegyenek! S hogy minden biztonságba le­gyen, a művelődési otthon kulcsa állandóan a tsz-irodán van, nem kaphatja meg akár­ki. A klubszoba festésén kívül a művelődési otthonra még nem költött a tsz az átvétel Este nyolckor már itóka nél­kül is jó hangulat uralkodott a Béke Szálló halijában. . S ha valaki véletlenül bekukkantott a nagyterembe, bizony szépnek, hangulatosnak találhatta a környezetet, biztatóbbnak, mint a múlt esztendőben. De uram- fia, milyen babonásak a ren­dezők: 13-as számú asztalt se­hol se látni. Előrelátás volt ta­lán? Ugyan, ki kívánná »sze­rencsétlen« asztalnál tölteni éjszakáját a II. Dorottya-bá- lon, melyet nagy-nagy buzga­lommal rendezett meg az Ide­genforgalmi Hivatal...? Jött a báli közönség, nem feltűnően páváskodva, nem va­lamiféle divatbemutató titkos reményében, de rendkívül ele­gánsan, az esthez illő, csinos öltözékben. S ahogy megpillan­tották az ízlésesen díszített ter­met, a lampionok sorát, a kivi­lágított diszletet a színpadon, a báli hangulat zsongása egy­szeriben hatalmába kerítette a | csinos hölgyeket és partnerei­ket. Pedig Karnevál hercege még nem is jelentkezeti. Előbb a hagyományos és országos hí­rű bál fővédnöke, dr. Néz v á l Ferenc igazságügymi­niszter megnyitó szavadra fi­gyelt a nagyterem és a grillből, a kártyateremből is kíváncsian beözönlő közönség. Azután pe­dig a Csiky Gergely Színház művészei elevenítettek meg néhány részletet Csokonai Do­rottyájából. Jó volt az irodal­mi műsor, magvas és kacagta­óta, pedig ennek idestova négy hónapja. -Még szerencse, hogy a művelődési otthon igazgató­ja nyolcezer forinttal rendel­kezik, ebből fedezni tudja az esetleges bevásárlásokat. Ha a tsz csak ímmef-ámmal fog­lalkozik a kulturális , ügyek­kel, miért volt mégis hajlandó saját kezelésbe venni a mű­velődési otthont? — tehető fel a kérdés. A magyarázat nyil­vánvaló (sok kitérő válasz után a művelődési otthon igazgatója is ezzel hozakodott elő): a tanácsházzal szemben levő, központi fekvésű, taka­ros épület tetszett meg a tsz- nek. SAJNOS SEM A JÁRÁSI, sem a megyei tanács illetéke­sei nem követnék kellő figye­lemmel a kísérletképpen át­adott balatonőszödi művelődé­si otthon sorsát. Ha ezt meg­teszik, talán még kellő időben megálljt mondhattak volna a szerződést megszegő vezetők­nek. Balatonőszödön á kísérlet — eddig — nem járt sikerrel. A termelőszövetkezet nem a mű­velődés, hanem a művelődési otthon épületének gazdája kí­vánt lenni — és lett is! Ez az eset arra figyelmezteti azokat, akik tsz-kezelésbe adnak át művelődési otthonokat, csak ott tegyék, ahol minden fel­tétel megvan a további műkö­désre. tó, szépek az énekszámok, s mindezekre szinte koronaként illeszkedett a Népi Együttes tüzes, hangulatos nyitó tánca. S aztán? Aztán jött csak a java, a bál, a forgatag, a szí­nes farsangi karnevál, melyen aligha hinnők, ' hogy maradt pártában kisleány, bor a pin­cében, likőr az üvegben s ká­vé a presszógép körül. Szíve­sen és jól játszott a zenekar, később már a lekérést is en­gedélyezték, mert kevés volt a lány, az asszony, s ugyan mi bizonyíthatná jobban a bál si­kerét, mint hogy reggeli fél 6-kor még népes sereg köve­telt vastapssal zenét, talp alá valót. Igényes, színvonalas, jól si­került bál volt ez, nem volt Zsúfoltság, mint tavaly, s bár az éjféli műsor elmaradhatott volna, kifogástalan körülmé­nyek között szórakozhattak a Dorottya-bál részvevői. (Tudósítónktól.) Már szürkül, amikor autó­buszunk befut Kisberénybe. A hazafelé igyekvőkkel együtt dagasztom a vendégmaraszta­ló sarat. Útközben azon gon­dolkodom, hogy vajon ebben a háromszáznál alig valamivel több lelkes faluban esténként mivel szórakoznak az emberek, van-e lehetőségük az önműve­lésre. A válasz nem késik sokáig. Tóth Istvánná pedagógus, a község népművelési ügyvezető­je megérkezésemkor éppen in­dulófélben volt. A tanácsházán színjátszó próba lesz. Pár perc múlva a tanácsháza egyik kel­lemesen fűtött szobájában va­gyunk. Petróleumlámpa im­bolygó fénye vetődik az arcok­ra. Nézem: fiatalok, idősek ke­zükben a szereppel, csendes be­szélgetésben várnak a próba­kezdésre. Harsányi Ferenc, a tanács el­nöke örömmel újságolja, hogy április 4-e után már nem lesz szükség a petróleumlámpákra, még tán a pincékben sem. Ad­digra kigyúl a villanyfény Kis- berényben is. Tóth Istvánná közben kijelölte a »színpadot«, kezdődhet a próba. Nem akar­nak szégyent vallani Breinik László Lázadók című egyfel- vonásosával. Gyönyörködöm biztos szö­vegtudásukban és alakítókész­ségükben. Alig kell félbeszakí­Kuszonhárom tanácselnök és tanácstitkár vett részt a ío- nyódi járásból — a megye meghívott népművelési szak­emberei mellett — azon a ta­pasztalatcsere jellegű találko­zón, amely vasárnap zajlott le Lengyeltótiban. A községi ta­nács és a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya rendezett itt művelődési otthon napot Ilyen eseményre az utóbbi időszakban immár másodszor került sor. Az első — program­jában bemutató foglalkozáso­kat tartalmazó — tapasztalat« cserén az élénk kulturális éle­tet élő Nagyatád látta vendé­gül a megye tanácsi vezetőit és népművelési munkásait. Ezen az első tapasztalatcserén határozták el a fonyódi járás vezetői, hogy versenyre kelnek Nagyatáddal, s bebizonyítják, hogy e Balaton-parti járásban is szívüggyé vált a népműve­lési munka, a járási tanács kézbe tudja venni ezt a sok éven át elhanyagolt területet is, hogy pótolja eddigi mulasz­tásait, sőt megsokszorozott eredményekkel tetézze be. Lengyeltótiban ennek a tö­rekvésnek eredményeit szem­lélhették meg a művelődési otthon nap részvevői. A csak­nem négyezer lakost számláló községben — még Módos Géza tanácselnök béismerése szerint is — nem sok gondot fordítot­tak a népművelési munkára az elmúlt években, jóllehet a mű­velődési ház 1954-ben létesült. A gondoskodni akarás a párt művelődéspolitikai irányelvei­nek megszületése után keltező­dött. A népművelés munkásai éve mond- szövetségesüknek a községi tanácsot, amely azóta sok anyagi áldozatot is hozott a művelődési otthon korszerű­sítéséért, i r Néhány évvel ezelőtt még hihetetlennek tűnő számadat lett volna az, ami most a len­gyeltóti művelődési ház tar­talmi munkájának eredmé­nyességét rölzi. íme a tények: hét felnőtt és gyermek művé­szeti csoport dolgozik a mű­velődési ház falai körött, 206-os létszámmal.' Ez az eredmény azonban mit sem érne, ha a művelődési otthon tartalmi munkája nem sugározna ki jótékonv fiatással a falu életé­re. De kisugárzik, s ennek tu­lajdonítható, hogy negyvenen végzik a dolgozók esti iskolá­jában az általános iskolát; hogy huszonnégyen, iratkoztak be a mezőgazdasági technikum le­velező tagozatára; hogy jó né-' hányán járnak be Kaposvárra a dolgozók gimnáziumába. Ennyit erről... Délelőtt a színjátszók, a tani, ismételni egy-egy jelene­tet. A Latinka Sándor Kulturális Szemle körzeti bemutatójára készülnek, de természetesen itthon is bemutatják új műso­rukat. Varga Lászlóné és Borbély Pálné már nem tartozik a leg­ifjabb generációhoz, mégis szorgalmasan, fiatalos kedvvel vállalja bármikor a késő esti órákba nyúló próbákat. Szere­pükben mindketten saját múltjukat játsszák, a sanyarú szegénysorsot. Talán ezért is van annyi őszinte átélés játé­kukban. .. Nem \olna teljes a kép, ha nem mondanám el, hogy nem­csak a színjátszó kultúra ápo­lásában szereznek érdemeket a kisberényiek, hanem az isme­retterjesztésben is. Eddig nyolc előadás hangzott el — néme­lyik filmvetítéssel egybekötve —, nem egy előadáson 100—130 érdeklődő jelent meg. Még valamit, bár ez nem az iskolán kívüli népműveléshez tartozik. Az általános iskolában tanuló öt cigánygyerek közül egy jeles, kettő jó, egy pedig közepes bizonyítvánnyal ör­vendeztette meg nevelőit és szüleit. A jeles bizonyítvány­nyal hazatoppanó Kalányos Arankát, aki tavaly még ma­gyarul beszélni sem tudott, örömkönnyekkel fogadták szü­lei. tánccsoport, a kórus, a báb- és hímző-szakkör, valamint a rö­videsen irodalmi színpaddá alakuló irodalmi szakkör fog­lalkozásait tekintették meg a tapasztalatcsere részvevői. Az, érdeklődésből és a bemutató foglalkozásokat követő hozzá­szólásokból, vitából szükséges­nek tartom leszűrni a követ­kező tanulságot: Hasznos és szükséges dolog meghonosítani a népművelés­ben a mind jobb módszereket kutató, egymást jó tanácsokkal ellátó tapasztalatcseréket, de nem mostani formájukban, öreg igazság, hogy aki sokat markol, keveset fog. Nem is kicsit érvényes ez a mondás a Lengyeltótiban lezajlott műve­lődési otthon nap programjára is. A találkozó részvevői úgy­szólván csak futólagosán pil­lanthattak be a mintafoglalko­zások révén a művelődési ott­hon szakköreinek, művészeti csoportjainak életébe. Futóla­gos ismeretek alapján pedig nem igazodhat el senki sem teljes biztonsággal. Nem árta­na az elkövetkező időkben elemzőbben foglalkozni egy- egy művelődési intézmény mű­vészeti csoportjainak munká- jávaL (Tudósítónktól.) Szombaton este tartotta meg első zárszámadó közgyűlését az egy esztendővel ezelőtt alakult háromfai termelőszövetkezet. Részt vett a gyűlésen Torma István, a Nagyatádi Járás' Pártbizottság titkára, Sasvári Ferenc járási tanácselnök és Hantosi István, a mezőgazda­sági osztály vezetője. Stefanecz Ferenc tsz-elnök gazdasági beszámolója az Új barázda tagságának szorgalmas munkáját tükrözte, melynek eredményeképpen 40 \ forintot osztanak egységenként. Büki József sertésgondozó és felesé­ge, akik 1050 munkaegységet teljesítettek, 42 ezer forintot vittek haza. A közösség többi tagja sem panaszkodhat. A háromfai Új Barázda nemcsak a járás, hanem a me­gye legjobb szövetkezetei kö­zött kért helyet magának. 8 millió forintos vagyonuk van, ebből a fel nem osztható alap értéke több mint 2 millió fo­rint. A második esztendő ter­meléséhez biztosították a meg­felelő tartalékot: 2 millió 71 ezer forintos termélési alappal A Szigetvári Konzervgyár azonnali belépéssel ANYAG-ÉS ÁRUFORGALMI vezetői keres Erkölcsi bizonyítvány szükséges. ’ Felvétel esetén átiköltsé - get térítünk. Aztán ... a min taf oglalkozá- sok lehetnének sokkal spontá­nabbak is. Kevesebb előkészí­tés, több igaz tartalom, már csak azért is, mert a népmű­velési tapasztalatcserék célja nem az, hogy egymást kápráz­tassuk, hanem az, hogy segít­sünk, ötleteket adjunk egy­másnak. Nem utolsósorban pe­dig ösztönzést azoknak, akik eddig még nem ismerték fel a népművelési munka fontossá­gát Senki sem ^sajnálta volna, ha Ler-—el tó ti ban nem a délutáni körzeti bemutató főpróbáját nézheti végig, hanem egy-egy olyan szakköri foglalkozást amely a művelődési otthon hét- közn?hau zajlik le. Ismeretes, hogy látogatások alkalmával az iskolában a ta­nár sem a diákokat készíti fel a bemutató tanításra, hanem maga készül fel. Valahogyan ezt, a szakvezetők felkészülés sét hiányoltuk Lengyeltótiban leginkább. A tapasztalatcsere mint már ezt előzőleg mondottam, hasz­nos volt, annak ellenére, hogy futólagos megfigyelések alap­ján került sor a vitára. kezdik az évet. Saját erőből félmillió forintot ruháztak be. Tervük az, hogy a jövőben mindinkább rátérnek a mun­kaigényes szerződéses növé­nyek termesztésére. 30 holdon dohányt, 40 holdon zöldséget, konzervipari növényeket, Í50 holdon napraforgót, 100 holdon vetőmagkukoricát, 300 holdon pedig burgonyát termelnek. Havonta 20 forint előleget ter­veznek osztani az új gazdasági évben. Hirdessen Somogyi Néplap t an! i t 1 Somogy! Népfcrp Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: K1SDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-lu, 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. i. Telefon 15-16* Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei N.vomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. «. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő« fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,— FV Ma már senki sem nélkülözheti a SUPER HŰTŐSZEKRÉNYT! Ezért idejében szerezze be, OTP-hitelre is. ' Kapható az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat és a földművesszövetkezetek szakboltjaiban. (2 82 80) Lajos Géza. ^D&w-ttij^cL-kcLL körülbelül másfél hatják KISBERÉNYI KÉPESLAP L. L Szász Mihály, az Alsóbogáti Állami Gazdaság dolgozója az üzemi konyha részére forrázó teknőt készít. Megtartotta zárszámadó közgyűlését a háromfai Új Barázda Tsz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom