Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-12 / 37. szám
Vasárnap, 1961. február 12. 3 SOMOGVl NÉPLAP ÍGY GAZDÁLKODTAK 1960-BAN A leltelek első közős éve Most első ízben tartanak zárszámadó közgyűlést Ba- latonlellén. Szövetkezetük, a Balatongyöngye Tsz 1959. december végén alakult. Egymilliós közös vagyont mondhat magáénak a szövetkezetbe tömörült 256 család az első esztendő befejeztével. Esedékes hitellel nem tartoznak a banknak, s prémiummal együtt a tervezett 31 forinttal szemben 36 forint 75 fillért ér a munkaegység. Tizenkét hónap fáradozásának elismerésre méltó eredménye ez. — Sokan voltak, akik az alakuláskor nem nagy jövőt jósoltak szövetkezetünknek — emlékezik vissza Mátyás László aranykalászos gazda, a Balaton gyöngye elnöke. — Most azonban már bárki láthatja: van olyan egyéves múltja közös gazdaságunknak, amelyre bizton alapozhatja megélhetését falunk parasztsága. Pedig nemcsak segíti, hanem nehezíti is a szövetkezet helyzetét az a tény, hogy községünk Ba- laton-parti község. Nálunk minden második parasztember csak fél lábbal állt a földön. Ezzel is, azzal is foglalkozott, gyermekeit meg már korábban elküldte pénzfizetéses állásba. A belépési nyilatkozatot 260 tag írta alá. Közülük 47 kapja az öregségi járadékot. Pártoló tagként 108 embert vettek fel, akik 395 holdat adtak a közösbe. E földek nemcsak trágyát, hanem rendes munkát sem kaptak hosszú idő óta, s évről évre kukoricát termettek. Tessék ilyen körülmények között nekivágni az első esztendőnek azzal a céllal, hogy 12 hónap múlva kimagasló eredményekről adhasson számot a szövetkezet! A lelleiek nekivágtak. Azzal kezdték, hogy — működési engedély nélkül — az alakuló közgyűlés utáni napokban vállalták: megtöltenek 13 jégvermet. Márton Antal, Somogyi Pál, Kovács Aladár, Kocza László, Molnár György, Béri Ferenc, Halász Rudolf, Boda Takács István és sokan mások — ösz- szesen negyvenen — törték, vágták, és fogatokkal hordták a jeget. A keresetet talán szétosztották maguk között? Még mit nem! Traktort vettek rajta, egy kiselejtezett, de még használható öreg Hoff ért. Aztán engedett a föld januári fagya, szántani kezdtek a fogatosok. Szinte csodálni lehetett szorgalmukat. Ösztö- kításához is hozzáfogtak. A nözte őket a tudat: az üres föl- gazdáit mindössze 22 tehenet dek minden 100 holdból 95 adtak a tsz-be. Hármat vettek, hold várja az ekét. Elsőként a s az összesből tízet meg kellett kertészetnek kijelölt 30 holdat hizlalni. Maradt 15 fejős jószántották fel. Mészáros Ferenc szág. Egy kivételével valapedig készítgette a melegágyakat, s hozzáfogott a kerti magvak előteremtéséhez. A tavasszal megint csak a fogatosok bizonyultak a szövetkezeti munka legjobbjainak. Vetették az árpát, a zabot, az aprómagot összesen csaknem 230 holdon. Jól vetettek, mert gazdag lett az aratás: tavaszi árpából leilei rekordtermést — holdanként 11 mázsa 50 kilót — takarítottak be. Mátyás László Idejében dönteni kellett arról is, mi legyen a 22 hold közös szőlővel. Megművelésének megszervezésével és irányításával csapatvezetői minőségmennyi leellett: a 14 tehén 15 borjút hozott a világra. Gondozza is őket Gréczi Lajos bácsi úgy, ahogyan egyéni korában megszokta. A 20 koca is csakhamar benépesítette a kút- ricákat. Ma 100 süldő futkároz hizlaldájukban. Az Eszti azaz: Németh Istvánné — ki- verekszi, hogy mindig legyen elegendő abrakjuk. Meg arról is intézkedik, hogy reggelenként férje — mielőtt elmenne dolgozni a vasútra — segítsen ellátni a jószágot. A lelleiek első számadásában azt is érdemes megemlíteni, hogy létesítettek baromfitenyészetet. Törzsállományuk tojására a baromfikeltető állomás a jó fizető vevő. Szólnunk koll a kertészetről is. Helyben a piac: az üdülők megvették az összes konyhakerti termel vényt. Hajnalban megszedte a portékát Blaskomcs Ilonka, Prés Já- nosné, Bagyarik Gézáné és a brigád többi tagja, aztán kocsira a paprikát, zöldséget, paradicsomot, és irány valamelyik nagyobb üdülő. Az idén primőrárut is értékesíthetnek. December 5-én elhatározták: melegházat építenek. S 13 nap múlva befűthettek az új létesítmény kemencéjébe. Azóta már áttűzdelték a palántákat. Fuvarosaikról csak a legnagyobb elismerés hangján szólnak. Ha 250 mázsa cement érkezik a bogiári állomásra, egy ben Fehér József^ kiváló Jjot- fordulóval elviszi a négy speditőr kocsi. Makoveclz Pál — az egyik fogatos — téglát hordott Kéthelyről. Este 11 órakor fogott be, másnap délre megérkezett Lellére 70 mázsás rakománnyal. _ Ilyén helytálló emberek szövetkeztek egy évvel ezelőtt Lettén. Munkájuk eredményeként a növénytermelés 258 ezer, az állattartás 255 ezer, a fuvarozás 356 ezer, a kertészet 330 ezer, az egyéb üzemág 255 ezer forint bevételt adott. A szövetkezet 1700 hold területen gazdálkodik. Ebből 850 hold a szántóföld. Ám amint látjuk, más jövedelemforrásokat is kiaknáznak a lelleiek. Ezért lehetnek elégedettek közös gazdálkodásuk első esztendejének eredményeivel. Kutas József termelő gazdát bízták meg. Szaktudását beleadta a munkába: 150 hektó bor vár értékesítésre a közös pincében, amelyet Fehér Ignác kezel. A növényápolás _ ez volt a község első nagy erőpróbája. A 320 hold kapálniva- lót 152 személyre bontották le. Nem maradt gazban sem kukoricájuk, sem burgonyájuk, sem répájuk. Aratáskor meg kaszát, sarlót fogott a falu ap- raja-nagyja, köztük a tanítók is. Ilyenkor Parragi Pál és Gyenes Imre is bezárta a bognár- és kovácsműhely ajtaját. A 100 hold árpával két nap alatt végeztek, összes kalászosuk 450 hold volt, ebből csak 70 holdat vágott le a gép. A közös állattenyésztés kialaMunka, tanulás, kultúra sport AZ UTÓBBI ESZTENDŐK- vében is szerepel — a szocia- BEN s részben még ma is lizmus építésére szólít csatagyakran vitatott kérdés a párt- szervezetekben és a társadalmi intézményeknél: milyen megbízatásokat adjunk a fiataloknak, különösen a KTSZ- tagofknak; hogyan vonjuk be őket a szocializmus építésébe, úgyhogy maguk az érdekeltek is kedvüket leljék e munkában; és általában: hogyan neveljük a fiatalokat, milyen ideálokat állítsunk eléjük. De nemcsak a felnőttek körében okoz gondot az útkeresés — a »hogyan?« kutatása közben problémázmík maguk a vitaalanyok, a fiatalok is. Az első kérdés rendszerint sorba minden hazáját, népét szerető fiút és leányt, függetlenül attól, hogy tagja-e KISZ-nek vagy sem. Az »Ifjúság a szocializmu- sért«-mozgalom alkalmas valamennyi fiatal összefogására. A mozgalom célja és programja figyelembe veszi a fiatalság emberibben megállja a helyét* több tudásra, korszerű műveltségre van szüksége. Lehet-e a tanulásnál szebb feladatot ál- a lítani a fiatal nemzedék elé? Hatalmas életerő feszül abban a társadalomban, amely kötelességévé teszi az embernek, hogy művelődjék, s fejleszti a széles tömegek kulturális igényét, sőt nem éri be életkori sajátosságait, s az az ezzel: biztosítja hozzá a lehe- egész ifjúságot átfogó tömeg- tőségeket is mozgalommá válhat. E PROGRAMBAN a legteljesebb harmóniában egyesül a társadalom és az egyén érdeke. A fő cél: a fiatalok képességeinek sokoldalú fejlesztése a munkában, a tanulásban, a így hangzik: Mit tegyünk? Ezt kultúrában és a sportban. Az kérdezik a kommunista ifjúsá- Ifjúsági Szövetség tagjainak e gi alapszervezetek vezetői az célokért kell magukkal ragadüzemekben és a tsz-ekben. A válasz készein állna, szépen hangzik, könnyű kimondani is: Vegyetek részt a szocializmus építésében.« Aki kimondja a választ, nem akar frázisokat lalnia. pufogtatni, koptatná, mert hittel hiszi és tudva tudja, hogy a mi korszakunk hősi korszak, a ma emberei, a mai élet építői új történelmet írnak: a legnemesebb emberi társadalom alapjait rakják le. A világ leghaladottabb nemzetei között menetelünk, megteremtjük a szabadságot és a boldogságot. Amit teszünk, kisugárzik az egész földkerekségre. Harcunkból példát, erőt, bátorsá-, got merítenek a kapitalista rabságban nyögő emberek százmilliói. A szocializmus, kommunizniuk az egész magyar ifjúságot. Ahhoz, hogy valaki e mozgalomban részt vehessen, e négy követelményt kell magára válSorrendben a munka az első a követelmények közül. Ez érthető is, hisz a szocialista építést mindenekelőtt a szorgos munka viszi előre. Ebből fakad a jólét, a bőség. A mindennapi helytálláson kívül a technika fejlesztését, a munka termelékenységének emelését, az együttműködésen, a megértésen alapuló szocialista kollektívák megteremtését, termelési és takarékossági mozgalmak elindítását és istápolását kéri a KISZ a mozgalomban részvevőktől. De az ember nemcsak munmus — duzzadó fiatalság. Az kával tölti az idejét. Ahhoz, új világ építésében részt venni — méltó az ifjúság rangjához, lelkesedéséhez. A kommunizmus közeli valóság a mi népünk számára is. Testvéror- szágaink közös eredményei alapján a mai magyar ifjúság a kommunista társadalom felnőtt osztaga lesz. DE KÖZBESZÓLNAK AZ IFJAK: igen, értjük a célt, kötelességünket is tudj uk, de mit csináljunk, ez itt a kérdés. Tudunk-e az ifjúság minden rétegének konkrét, válóban testhez álló feladatokat, adni, többet, érthetőbbet, mint hogy »vedd ki részedet a szocializmus építéséből«. A felelet erre csak az lehet, igen, tudunk! A fiatalok lelkes és sikeres akciói az eleven bizonyság erre. Ezekben a napokban pedig egy nemrégiben született mozgalom fejlődésének és szélesedésének vagyunk tanúi. Ez a mozgalom — a nehogy valaki jobban dolgozzék, Fizikailag felkészíteni, a fiatalokat és egyúttal nemes szórakozáshoz, hasznos időtöltéshez juttatni őket — ez a szerepe a negyedik követelménynek, amely rendszeres sportolásra szólítja az ifjúságot. Éppen ez a sokoldalúság teszi érdekessé, vonzóvá fiataljaink számára az »Ifjúság a szocializmusért«-mozgalmat. Száműzi azt a korábbi helytelen nézetet — ez főként a DlSZ-ben uralkodott —, amely nean vette figyelembe a fiatalság sajátos igényeit. A mozgalomban való részvételnek több tucatnyi változata* módja van. Ellenőrizhetők és számon kérhetők a vállalások. Hosszú időre, öt esztendőre ad programot az ifjúságnak. NEM KÉTSÉGES: fiatalságunk örömmel és lelkesedéssel kapcsolódik be az új mozgalomba, s válik ennek révén a szocializmus tevékeny és fáradhatatlan építőjévé. Megadni ehhez a bátorító szót, segíteni feladataik valóra váltásában a fiatalokat — ez viszont a felnőttek kötelessége. Igazi kommunista munka ez. Varga József TÚL A KEZDETEN Bevált a második műszak a Kaposvári Faipari Vállalatnál 1961-et a nagy változások évének tekintik a Kaposvári Faipari Vállalatnál. Jóllehet nem épül új üzemrész, új gépiek se igen érkeznek, mégis jelentősen megváltozik a munka. Az eddigi egy műszakot ugyanis két műszak váltotta fel. A helyiipari és hasonló profilú üzemek között ez az első az országban, ahol ilyen módszerrel is kívánják növelni a termelést, fokozni a gépek kihasználását. Az új műszaknak új dolgozókra is szüksége volt. A régi brigádokat ketté kellett bontani, hogy délelőtt és délután is dolgozzanak jó szaktudású munkások. Helyükbe új emberek kerültek, s felhígították az összeszokott gárdát. Sok gondot okozott az a 24 nőmunkás, akit a fényezőben alkalmaztak. Javarészt ugyanis még sohasem dolgoztak iparban. Csupán hallomásból ismerték a szervezett munkások életét és az üzemi rendet. De ma már bátran kijelenthetik a vállalat vezeti*: rájuk is lehet számítani. Igaz, sokan közülük még mindig csak 60—80 százalékra teljesítik a tervet, de ha visz- szatekintenek arra az időszakra, amely alatt idáig eljutottak* elégedettek lehetnek. Eleinte BÉR KÉSI ANDRÁS r cJhulás és hűség Gluber nem zökkent ki a szerepéből. Rám nézett, aztán Péterre. — Gondolkodhattok. Hagyok időt. — Takarodjon ... menjen a szemem elől és csináljon azt amit akar ... Gluber felállt. Meghajolt. Az ajtóban visszafordult. — Nem sietem el a dolgot. Várom az üzeneted. — Rámnézett. — Ágota, maga a józanabb, beszéljen vele. Viszontlátásra. De Péterrel nem lehetett beszélni. Teljesen megzavarodott és nagyon nagy erőfeszítésébe került, hogy megálljon a tisztesség útján. Sajnos, nem pírt. Nem bírt, mert életének ellentmondását nem oldhatta fel. Újabb rettegésben eltöltött hetek következtek. Ketten voltunk odahaza, öltözködtél, én pedig az orvoshoz készültem. Izgatott voltál, én meg lehangolt, mert elmondhattad, hogy nyomon vagy a pécsi ügyben. Az árulót hamarosan a párt elé állítod. Találkozód volt egy pécsi pasassal. Akkor tudtam meg, hoev hónapok óta nyomozol. Kértelek, hogy hagyd abba, ingerülten visszautasítottad. Nem, inkább elpusztulsz, de nem élsz árulóként. Iszonyatos érzés volt. Minden oldaliról szívós lassúsággal közeledett felém az igazság. Szívem alatt pedig élt már a gyerek. Mindig azt gondoltam, hogy a titok, a hazugság akkor derül ki, ha én akarom. Nem. Sohasem akkor, amikor mi akarjuk, mert nem tudhatjuk, hogy ki ismeri még titkunkat rajtunk kívül. Lám, ismerte Gluber is... Talán az a pécsi pasas is, akivel éppen aznap délután találkoztál... Azon tűnődtem, mit kellene tennem, hogy abbahagyd a nyomozást, amikor csengettek. A postás jött. Kimentéi, átvetted a levelet. Kérdeztem, ki írt? Nézted a borítékot. Nem volt rajta a feladó neve. Felbontottad. Elolvastad egyszer, elolvastad másodszor is. Arcod elsápadt. Zavart, ideges voltál. Hajadba túrtál, kigomboltad inggallérodat, panaszkodtál a melegre és zavartan össze-vissza beszéltél. Sejtettem, hogy valami kellemetlen hírt kaptál. Ki írt? Az egyik barátod, illetve nem is barátod, hanem csak ismerősöd. Felálltál, leültél, az ablakhoz mentéi, végül köszönés nélkül elrohantál. Láttam, hogy remeg a kezed... Alig hogy elmentél, anyád toppant be. Le sem vetkőzött. — Már járt itt a postás? — Igen — válaszoltam. — Hozott egy levelet. — Hol van a levél? — Pista eltette. Anyád lihegett, kapkodta a levegőt. — Ugye már megint gyalog jött fel, már megint takarékoskodik. Nem válaszolt, a fotelhez tá- molygott és szinte beleroskadt. Vízért szaladtam, benedvesítettem egy törülközőt és a szíve fölé tettem. — Rosszul van, anya? — Az a mafla postás — suttogta — az a vén mafla ... pedig hogy a szájába rágtam. Istenem, tudtam, hogy baj lesz... — A levél? — kérdeztem ijedten, de megnyugodva. Talán magának szólt a levél és Pistának nem lett volna szabad elolvasnia? — Nem lett volna szabad. Még abban a nyomorúságos helyzetemben is némi kárörömet éreztem. Végre megértem, hogy anyádat is láthatom ösz- szetörve. Soha életében nem kért tőlem semmit. Kemény volt, mintha gránittömbből formázták volna. Titkolta előttem érzelmeit. S íme most itt ül előttem megtörve, szeme könnyes, arcán a rémület és a kétségbeesés ül. Megsajnáltam. Most nagylelkű leszek. azért van, mert nem bízik bennem. Már régen akartam erről beszélni. Hát miért nem szólt? Megvártam volna a postást a kapuban, vagy a lépcsőházban ... Pista, amikor elolvasta a levelet, egészen belesápadt. Nem válaszolt. — No, biztosan nem olyan nagy a baj. Szedje össze magát. Segíthetek valamit?. Megtudjam, mi volt a levélben? Hallgatott. — Anya, még most is titko- lódzik? Ha nem őszinte hozzám, hogyan segítsek? Milyen ügye van, amiről Pista nem tudhat? Valakitől pénzt kórt kölcsön? Csak a fejét rázta tagadóan. Konoksága ’ idegesített. Itt ül előttem összetörtén, segíteni akarok rajta, és még most sem fogadja el tőlem a segítséget. Micsoda mély gyűlöletet érezhet irántam? Megráztam a vállát. — Beszéljen, anya! Szeretnék segíteni. Látja, ez fáj nekem évek óta. Ez a konokság! Maga csak megtűr engem, még ma is idegennek tart. Pedig én szeretem magukat. — Sohasem szerettél... — Hangja fátyolos volt. — Csak magát nem szerettem, mert éreztem, hogy maga5™nka' .^ossz az “W sem szeret engem. De gyűlöle-gíe*basznalas..is' tét eltűrtem Pista miatt. Anya.>['‘ogy ménnél nedvesebb labdát két hónán múlva itt n everek Vásznainak, annal könnyebb es ►NNNNNNNNVVéNNVNNNNNNN.NNNNNVNNNNNNNNNNNNNtiNNNNNNNNNNtíNNNNNNNNNNNNNNNNNNNVNNXVNNNNNNVNNVXNNVNNVNNNVNNNNNNStNVNNNNy* baj volt a minőséggel is, gyaK*ran utókezelésre szorult a Nem úgy, mint ő velem szemben. — Tessék, igyon egy kis vizet. Kortyolt egyet-kettőt. Megigazította a fejkendőjét és a (37) 1 ............. ■................ ............. ......semmibe réved! F ölényes, oktató hangon megszólaltam. — Látja anyám, ez mind két hónap múlva itt a gyerek. A maga unokája. A gyereknek (gyorsabb a termelés. Később nem s°zabad látnia, hogy köz-^™aguk*?1 is jöttek, hogy ha tünk valami nincs rendben.^e7f?ebb “*** a Ugye, igazam van? Még mindig nem válaszolt, Beszéltem hozzá magyaráztam; neki. Végre rám nézett, megszólalt. — Jlj le. Engedelmeskedtem. — Pista olvasta a levelet? — Kétszer is. Mereven nézett. Homlokába hulló ősz haját hátrasimította.: — Ági... mit gondolsz... Pista mit csinálna, ha rájönne... mondjuk, ha rájönne, hogy te... te sok mindenben hazudtál neki. Meglepődtem. labdán, sokkal könnyebb dolgozni. összeszoktak a kettéválasztott, átszervezett brigádok is, a termelés egyre folyamatosabbá gválik. Olyannyira, hogy esetleg J(a második félévben tervmódo- ásítást kérhet a vállalat, és topább fejlesztheti a második «műszakot. (Jelenleg csak 70 ember dolgozik délután, délelőtt 120.) De ha nem kerül is sor erre, akkor is jelentős eredményeket hoz ez az év. A munkáslétszám 160-ról 196-ra emelkedett, a termelési érték a > ivalyi L és fél millióról 16 . , ,. wtnillió forintra nő. A tavalyiHogy ... en ... hazudtam5ná] 400 fényezett hálóval több 5 készül az idén, ezenkívül újdonságként 130 »Kaposvári« kárpitozott garnitúrát is gyártanak. R. F. Pistának? — Igen. hogy te hazudtál. — De én nem hazudtam neki. Mit hazudtam volna? Pista; tudja, hogy nem hazudtam.; Megvártam őt, nem adtam el semmijét, mindent megőriz-5^ tem... ami az övé volt — Mindent? A becsületedet}* is? * — Nem értem. — Valóban* nem értettem, hogy mire célozy anyád. S azt sem . értettem,^ hogy mi köze van mindennek* a levélhez. Meglepődve kérdez-* tem: — A becsületemet? HátJ nem loptam, nem lettem ellen-* ség, nem álltam ki... nem áll-5 tam ki az utcasarokra... Nemá váltam el, nem tagadtam megf. őt... ‘ (Folytatjuk.) * Univerzális mechanikust keresünk állandó munkára, aki a hűtőgépek és egyéb villanyszerelési mun* kákban jártas. Cím : Balatonőszöd, minisztertanács üdülője, •elentkezés személyesen vagy úósban. (28268)
