Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-02 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 28. szám. ÄRA 50 FILLÉR. Csütörtök, 1961. feb -uár 2. MAI SZ4MUNK TARTALMÁBÓL: Hlh. A kercseligetiek erőssége (3. o.) i!;Üi MŰSZAK ELŐTT :::::: (5. 0.) !::=:= Filmszínházaink műsorából (6. o.) A párMíviiliek tízezreivel összefogva sikeresen teljesíthetjük idei népgazdasági terveinket Somogyi Miklós elvtárs az SZMT kaposvári ülésén Hogyan veheti hi részét má­sodik ötéves tervünk első esz­tendőre eső feladataiból a több mint ötvenezer főt számláló somogyi szakszervezeti mozga­lom — ez volt a fő témája a Szakszervezetek Somogy me­gyei Tanácsa szerdai kibőví­tett ülésének. Részt vett és fel­szólalt a tanácskozáson So­mogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT elnöke, Hevesi János elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitká­ra, Hornyák Mihály elvtárs, a megyei tanács v. b.-elnckhe- lyettese, s jelen volt az állami, társadalmi intézmények szá­mos képviselője. Szőke Pál elvtárs. az SZMT vezető titkára beszámolójában a feladatok ismertetésén kívül részletesen taglalta a megye gazdasági életében és a szak­szervezeti mozgalomban elért eredményeket. Elmondta, hogy bár megyénkben nem volt gyors ütemű iparosítás, az iparban foglalkoztatot­tak száma három év alatt így is mintegy 3000-reI növekedett. Emelkedett a munkások átlagfizetése mind az ipari, mind a me­zőgazdasági üzemekben. A szakszervezetek munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a me­zőgazdasági földterület 90 szá­zaléka már a szocialista szek­torhoz tartozik. Jelentős mértékben sikerült javítani a dolgozók élet- és munkakörül­ményeit. Csökkent az üzemi balesetek száma. Eredményes munkát fejtett és fejt ki a szakszervezet a dolgozó töme­gek műveltségének emelésé­ben. Javult a vezetők és dolgozók közötti kapcsolat. Eredménye­ket értünk el az anyagi ösz­tönzők célszerűbb felhasználá­sában. A szocialista verseny- mozgalom a hároméves terv­ben ismét széles tömegmozga­lommá vált. Űj formákat is öltött ez a mozgalom. Somogy­bán 342 brigád csaknem há­rom és fél ezer tagja küzd a szocialista címért. Sok tény bizonyítja, hogy a dolgozók mind nagyobb szám­ban vesznek részt a közügyek intézésében. Szőke elvtárs azt is felvetet­te, hogy noha emelkedett a termelés, némely vezető még mindig nem használja ki a műszáki színvonal nyújtotta lehetőségeket, s így a termelé­kenység nem emelkedett a kí­vánt mértékben. A szakszerve­zet érdekvédelmi szerepéhez tartozik, hogy felhívja erre a figyelmet, hiszen az életszín­vonal rendszeres emelésének fő feltétele a jó munka, a gaz­daságos termelés. Utalt arra is, hogy az SZTK még mindig 20 millió forintot fizet ki évente az üzemi balesetek­ből adódó betegségekre. Éppen ezért a' szakszervezeti bizottságok — mondotta — él­jenek hatáskörükkel, ne tűr­jék, hogy bárki is megsértse a törvényeket. Szőke elvtárs ezután vázol­ta az idei év feladatait: növelni kell a munka termelékenységét, csök­kenteni a termelési költsé­geket. A mezőgazdaságban az átszer­vezés befejezése mellett a fő feladat a megszilárdítás, a ter­méshozamok növelése, az ál­lam iránti kötelezettségek tel­jesítésének biztosítása. — Mindez azzal jár — foly­tatta Szőke elvtárs —, hogy tovább növekszik a bérből és fizetésből élők reálbére, a dol­gozók életszínvonala. A me­gyében csaknem 18 milliót költ az állam oktatási célokra. Bővül a színház, megkezdődik az új megyei könyvtár építése. Több mint 100 lakást adnak át az idén. Befejeződik a marca­li kórház gyermekosztályának bővítése, a nagyatádi és ki kórház építése. Az év végére a megye lakosságának 95 százaléka & társadalombiztosításra jo- * gosult lesz, i*í 5. Állandóan harcolni kell a dolgozókat lebecsülő és a népgazdasági érdeket háttérbe szorító szemlélet ellen. 6. A termelékenység növeke­dését elősegítő helyes bérrend­szerek megtartása. Harcolni kell annak az elvnek az ér­vényre juttatásáért, hogy a prémium olyan juttatás, amely többlet feladat teljesítéséért jár. 7. Fordítsanak nagy figyel­met a szocialista versenymoz­galom továbbfejlesztésére, a szocialista brigádokban is bon­takozzék ki az egyéni vetélke­dés a »-kiváló dolgozó«, a »szakma ifjú mestere«, a »ki­váló újító«, a »kiváló trakto­ros« stb. cím elnyeréséért. 8. Dolgozzák ki a gazdasági szervekkel együtt az 1961-es célkitűzéseket, és tárgyalják meg azokat az üzemi tanácsok­kal. — A munka akkor lesz sike­res — mondotta befejezésül Szőke elvtárs —, ha terveink végrehajtásában támaszkodunk a szervezett munkásokra, a bi­zalmiakra, a pártonkívüliek tízezreire. Velük együtt vált­suk valóra második ötéves tervünk első évének fő felada­tait. A beszámoló után számos hozzászólás hangzott eL Tudományos napok kezdődlek a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán szerdán délelőtt megkezdődtek a tudományos napok. A tanácskozás első napján, — amelyen megjelent Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes — a kerté­szet tudományos kutatói, okta­tói és gyakorlati szakemberei mellett résztvett 300 termelő­szövetkezeti elnök. A tanácskozást dr. Somos András akadémikus, a főiskola igazgatója nyitotta meg, majd Velich Sándor tanszékvezető tartott előadást a kertészeti termelésnek a termelőszövetke­zeti gazdálkodásban betöltött szerepéről. A többi között kije­lentette, hogy a szövetkezeti gazdaságok fejlesztésénél — az arányce fejlesztés törvénysze­rűségeinek megfelelően — a kertészeti termesztésnek is megfelelő súllyal kell szerepel­nie. Az eddigi tapasztalatok általában azt mutatják, hogy a szövetkezetek megtartották ennek a kultúrának hagyomá­nyos területi arányát, sőt a termesztési profilok végleges kialakítása során a kertészeti termesztés további növekedése várható. Különösen nagy je­lentősége lesz ennek a mint­egy 2,5 millió hóidra kiterjedő, gyenge minőségű homoktalajo­kon. tovább emelkedik a tsz-nyug-í^ díjasok száma. j*j A szakszervezetek tenniva-j}j lóit a következőkben foglalta»! össze: j|j 1. A dolgozók szakmai ésj^ politikai nevelése, hogy még if eredményesebben vegyenek!* részt a termelésben. jf 2. Példamutatás, helytállás,* a dolgozók ügyes-bajos dol-j* gaival való lelkiismeretes fog-j{; lalkozás. * 3. A szakszervezeti aktivis-jjj ták politikai és általános mű-»j veltségének, gazdasági isme-ijj reteinek gyarapítása, a gazda- sági jelenségek konkrét ésjjj sokoldalú elemzése. áj 4. A műszakiakat ösztönözzék jjj a helyes javaslatok megvalósít*-;*; sóra, a termelési el járások j*j ésszerűsítésére, jjj Egy hektár 39 ár akácost termeltek ki a közelmúltban az őrtilosi erdőbirtokos- sági társulat tagjai. A társulatnak 74 ka­taszteri hold erdőte­rülete van, zömmel akácosok és legelők közti erdő jellegű égeresek. A most ki­termelt akácosok nagy részét bányafa és rönkfa gyanánt értékesítik. Felső képűnkön: Vi­da János bácsi korát meghazudtoló gyor­sasággal hasogatja szét az akácrönkö­ket. Alsó kép: A gallya­kat és a huUadékfát hazaszállítják Spola- rics Jánosék, Wíjyar —csehszlovák tanácskozás Prága (MTI). Incze Jenő kül ereskedelmi miniszter kétna­pos prágai tartózkodása alatt árgyalásokat folytatott Frati isek Krajcir csehszlovák kül­kereskedelmi miniszterrel a aagyar—csehszlovák árucsere- orgalom egyes kérdéseiről. A negbeszélések eredménye to- iábbi hozzájárulást jelent a nagyar—csehszlovák gazdasá­li kapcsolatok elmélyítéséhez. Incze miniszter kedden vissza­utazott Budapestre. Az előadás második része a termelőszövetkezeti kertésze­tek üzemgazdasági kérdéseivel foglalkozott. A bevezető előadást követő vitában két, jelentős kertészeti gazdálkodással rendelkező me­gye vezetője is felszólalt. Mol- nár Frigyes, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első tit­kára arról tájékoztatta a rész­vevőket, hogyan kívánják a kertészeti kultúrákat tovább­fejleszteni. Horváth Imre, a Szolnok me­gyei Pártbizottság titkára el­mondotta, hogy a megyében 15 év alatt megkétszereződött, s jelenleg 35 ezer holdra terjed ki a szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermesztés, de ezenkívül is van még húszezer holdnyi ho­mokos terület, amit szintén kertészeti kultúrákkal szándé­koznak hasznosítani. A vita során a főiskola több tanára számolt be a tanszékek tudományos kutató munkájáról és kísérleteiről. A tanácskozás csütörtökön folytatódik. (MTI) Befejeződött a Duna-Bizottság 19. ülésszaka Január 18—február 1 között Budapesten tanácskozott a Du­na-Bizottság 19. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vet­tek a Duna-Bizottság tagorszá­gai: Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Románia, Szovjet­unió, a Német Szövetségi Köz­társaság, az ENSZ európai gazdasági bizottságának, mi­nisztériumának szakértői. Az ülésszak jóváhagyta a dunai hajózás javítását szolgá­ló munkák 1961—1965-re szóló terveit. Különböző hidrotech­nikai és folyamszabályozási munkákat irányoztak elő, me­lyek célja; hogy biztosítsák a minimálisan 200—250 centimé­teres vízmélységet a hajózó utakon. Jelentősen hozzájárul a dunai, hajózás feltételeinek javításához a most elfogadott, a jelzőszolgálatot egységesítő rendszer, valamint az egysége­sített hajóokmányok. Az ülés­szak ajánlást fogadott el a du­nai vámfelügyelet szabályainak egységesítésére. A Duna-menti országok kormányai elé ter­jesztendő javaslatnak az a cél­ja, hogy megkönnyítse a nem­zetközi hajózás vámeljárásait, s így tovább növekedjék a du­nai áruforgalom. Az ülésszak határozatot ho­zott, amely megtiltja a duna- viz olajjal való szennyezését. E kérdés megoldása segíteni ■fog a dunai- halgazdálkodás fejlesztésében is. Az ülésszak munkája az együttműködés szellemében folyt le, a határo­zatokat egyhangúlag fogadták el. (MTI) Új területekre terjesztik ki a mezőgazdasági nagyüzemek fataljainak versenyét A KISZ Központi Bizottsá­ga, a MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi miniszter kö­zös határozatot hozott a me­zőgazdasági üzemekben és a termelőszövetkezetekben dol­gozó falusi fiatalok 1961. évi versenyéről. A határozat meg­állapítja, hogy a fiatalok ver­senye az elmúlt évben is ki­váló eredményeket hozott, és új célokat tűz a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben dolgozó fia­talok elé. 1961-re is meghirdették az immár hagyományos versenye­ket, igy a termelőszövetkeze­tek kukoricatermelő ifjúsági munkacsapatainak, silózó bri­gádjainak, az állami gazdasá­gok hasonló területen dolgozó fiataljainak, s külön a hibrid- kukorica vetőmagtermelők ver­senyét Zászlóval jutalmazza a KISZ a. gépállomások és az ál­lami gazdaságok legjobb ifjú traktorosát. A kukoricatermelők verse­nyét az idén kiterjesztik a fa­lusi KISZ-szervezetekre. Új verseny indul a szövetkezeti baromfitenyésztők, tehenészek, fejőgulyások és sertéstenyész­tők számára. Ezenkívül, mivel az elmúlt években a termelő- szövetkezetek gépparkja is nagymértékben gyarapodott az idén már a termelőszövet­kezetek legjobb ifjú traktoro­sait is megjutalmazzák. Külön versenyt írtak ki a gépállomá­sok ifjú traktoros brigádjai számára. A KISZ Központi Bizottsá­ga, a MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi miniszter fel­hívással fordult az állami és társadalmi vezetőkhöz, az ér­telmiségiekhez, segítsék elő az ifjúsági versenyeit kibontako­zását. (MTI) Összegyűjtik az általános iskolák első osztályaiban működő nevelők munkájának tapasztalatait Az általános iskolák első osztályaiban tanító pedagógu­sok oktató-nevelő munkája színvonalának emelésére a művelődésügyi miniszter mód­szertani levélben adott fontos útmutatásokat, javaslatokat a múlt év végén. Az eddigi ta­pasztalatok arra mutatnak, hogy az általános iskolák első osztályainak döntő többségé­ben a pedagógusok figyelemre méltó erőfeszítéseket tesznek a sikeres mun Ica érdekében. Számos pedagógiai eljárás, módszertani megoldás, bátor, alkotó kezdeményezés jellemzi mindinkább az első osztályok­ban tanítók tevékenységét. Mindezek ismerete segítséget jelentene valamennyi — első­sorban az első osztályosokat vezető — pedagógus számára, de eredményesen hasznosíthat­nák az általános iskolák igaz­gatói is. Ezért a Művelődés- ügyi Minisztérium alsó fokú oktatási főosztálya összegyűjti az első osztályok nevelési és oktatási tapasztalatait, és — a tervek szerint — 1962-ben ki­adja. A tapasztalatokat, módszere­ket tartalmazó legjobb írások, tanulmányok készítőit díjaz­zák. Az anyagokat bizottság bírálja el. Az eredményt ez év júniusában hozzák nyilvános­ságra. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom