Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-10 / 35. szám
SOMOGYI NÉPLAP & Péntek, 1961. február 1«. Déli szünetet jelez a csengő. Leállnak a gépek, leteszik a szerszámot, a tollat, kezet mosnak, s ebédelni indulnak az emberek. Ki hideget fogyaszt, ki az előző nap főzöttet melegíti. Ahol üzemi konyha, étterem van, ott nem okoz gondot az ebédelés. De ahová más konyháról viszik az ételt, s akik munkahelyüktől távol ebédéinek, azoknak az étvágyát nemegyszer elveszi a várakozás, a bosszankodás. A leves nem fogy A TRANSZVILL 2-es telepének étkezdéjében 60—70 dolgozó ebédel naponta. Az ételt a szomszédos Mélyfúró Vállalattól szállítják ide. Rántott leves, pörkölt tarhonyával, uborka és alma a menü. Az idősebbek szinte valamennyien elfogyasztják a levest, a fiatalok kevésbé. Király néni, a felszolgáló mindenkiről tudja, hogy mit szerest, mit nem, s akad, akinek rögtön pörköltet ad. Mint kiderül, a levest általában nem szeretik, különösen a sárgaborsó- és a rántott levessel szemben viseltetnek ellenszenvvel. A kelkáposztának sem örülnek túlságosan, s jobbára csak a feltétet eszik meg. De csak ritkán kerül sor ezekre az ételekre. Ig’az, hogy nincs heti étrend, de a hallottakból arra lehet következtetni, hogy eléggé változatos az összeállítás. Hús, zöldfözelék, tészta —: valamennyi megtalálható egy-egy héten. Panasz inkább a minőségre van. Ez is legalább olyan változatos, mint az ételek — mondják. Hol nagyon jó, hol kevésbé ízletes, néha élvezhetetlen az ebéd. Mint például a főtt, tészta. Valami baj van. vele — hajtogatlak az étkezők. Egyikük a zsírt hiányolja, más a tészta anya- sóban keresi a .hibát. A sült tésztát meg gyakran elégetik. Akad, aki a burgonyától fél. Ugyanis néha olyan fekete és ízetlen, hogy lehetetlen megenni. Többen a rágós húsra panaszkodnak. Többnyire azonban tűrhető ennivalót kapnak a dolgozók. A felszolgálás elég gyors, 12- től fél 3-ig ebédelnek felváltva, így nincs tolongás, s a fél órás ebédidő mindenkinek elég arra, hogy nyugodtan elfogyaszthassa az ételtR. F. Az ebédidő változó Ma véletlenül majdnem pontosan futott be a Finommechanikai Vállalat gépkocsija az ebéddel, Császár Lajosné negyed egykor már melegítőre tehette a pörköltet. De nem mindig van így. Legtöbbször másfél, két órával később kezdődik az ebéd. Egynéhányszor a vállalati kocsi ment későn az elosztóhoz, az esetek többségében azonban alaposan megvárakoztatták az ebédért menőket. — Osszák be, mikor küldjük a gépkocsit az ebédért — mondja Száméi Róbert. — Feljönnek az órások, az autószerelők, s addig nem mennek vissza, míg nem jön az ebéd. A kis ebédlő nem a legbarátságosabb. Az egyik falról lepergett a festék. A tálalóban van a villanyrezsó. A vállalat készítette, hogy megmelegíthessék rajta az ebédet. Csali kétkarikás: az egyiken a mosogató víz melegszik, a másikon általában a második fogás. A levest emiatt az utolsó ebédelők többnyire hidegen kapják. Ma rántott leves, marhapörkölt tarhonyával és alma a menü. A levest sokan csak megkóstolják, s már viszik is a moslékos edénybe. — A mennyiséggel nincs baj — mondja Hergert Jenő sz. b.- titkár —, a minőséggel viszont annál több. Fő hiba', hogy nem elég változatos az étrend. — Majdnem minden leves egyforma ízű, ráadásul csak néhány levest variálnak állandóan — panaszkodik Huszár Károlyné. — Tavaly sokkal jobb volt a koszt. Most egyszer túl fűszeresen, másszor túl fűszertelenül főznek. A krumpli fekete, csak vízben főtt, gusztustalan, a tészták eláznak, a harmadik menü a legritkább esetben sült tészta; egy-két apró almát, néhány szem befőttet kapánk helyette. Ezért nem járnak sokan ide ebédelni — mondja Sipos Endre. Százharmincheten étkeznek a Finommechanikai Vállalatnál. A dolgozók többsége úgy vélekedik, hogy öt ötvenért jobb minőségű ebédet kellene kapni. L. G. „Egy hicsit változatosabban is főzhetnének...* Nincs még 12 óra, de már ülnek néhányan a Sztálin utcában levő Postakürt étterem asztalainál. S alig hangzik el a delet jelző harangszó, már 25—30 az ebédre várók száma, öt perccel 12 után tálalják a forró levest. Tíz perc is eltelik, míg fogyasztani tudják. Sokan kenyérrel a kezükben érkeznek. Ugyanis az étteremben nem lehet kenyeret kapni, csak a posta büféjében. Az ebéd karalábéleves, spenót, burgonya és vagdalt. És egy meglepetés; kakaós kalács. Ez nem szerepelt az étlapon. Néhányan az ajtóban várakoznak, lesik, ki mikor végzi be az ebédet, hogy helyét elfoglalhassák. Csak tíz asztal van az étteremben, egyszerre hatvanan foglalhatnak helyet. Naponta 450—480 személyre főznek, ebből 250-en itt fogyasztják el, a többiek elviszik. A korábban érkezők már végeztek. Távozóban megnézik a másnapi lapot: marhapörkölt ’irdessen a Somogyi Néplapban tökfőzelékkel vagy párolt marhaszelet ugyancsak tökfőzelékkel.. Mindkettőhöz pogácsa. — Jó volt és élég is volt az ebéd — jegyzi meg Papp János postai dolgozó. — Nem szeretem a spenótot — mondja elmenőben Vörös Márta. Elkedvetlenedve nézi a másnapi étlapot, s megjegyzi: — Egy kicsit változatosabban is főzhetnének... — A moziüzem dolgozói és a Sárdi házaspár a leves minőségét kifogásolja. A szűk konyhán Torma Istvánná főszakács irányításával igen nehéz munkát végeznek a dolgozók. A felszolgálók is sokat fáradnak azért, hogy az ebédidő leteltére mindenki visszaérkezhessék munkahelyére. • • » A Postakürt étterem, a Mélyfúró Vállalatnál működő Tulipán étterem és az Építőipari Vállalat konyhája a Mecsekvi- déki üzemélelmezési Vállalathoz tartozik. E három helyen 2 ezer embert étkeztetnek naponta. Mindenütt főleg a levesre és az egyhangú étrendre panaszkodnak. Kell és lehet is ezen változtatni. Igaz, szükség van télen a vitamin tartalmú főzelékekre, de nem annyira, hogy egyik nap spenót, más- I nap meg tökfőzelék legyen az ebéd. A múlt héten, amikor az ÁlYÄT? lami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai a Postakürt éttermet ellenőrizték, kétféle csirke — sült és pörkölt — volt ebédre. Búza Jánosné étteremvezető szerint beosztották, hogy melyig vállalat dolgozói mikor menjenek ebédelni. Mégis 12 órától 1 óráig 25—30 ember is várakozott a kicsiny teremben. Jó lenne, ha a vállalatok a beosztás szerint adnák ki az ebédidőt. Máskülönben a 250—300 személyre létesített konyha nem tudja zökkenőmentesen lebonyolítani a csaknem 500 ember étkeztetését. Nehéz munkát végeznek a konyhán dolgozók — elismerjük. Mégis jobban kell igyekezniük, hogy az ebéd pontos időre elkészüljön, mert a fél óra ebédszünetből nem futja hosszabb várakozásra. Az étteremben feltétlenül kell kenyeret árusítani. A Postakürf étterem januárban több mint ezer forintot takarított meg. Tapasztalni ilyesmit a többi konyhán is. Ezzel azonban nem lehet egyetérteni. Adják meg a napi 5,$1 forintért azt, ami jár, úgyhogy se rá ne fizessenek, se megtakarítás ne műt átkozzék. Az anyaggazdálkodásra is sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A raktáros nem vezet anyagnyilvántartást, s csak körülbelül tudja, milyen készlettel rendelkezik. A.z is helytelen, hogy az étterem tíz dolgozója közül egyetlenegynek sincs kötelező orvosi alkalmatossági vizsgája. Nagy szüksége van Kaposvárnak egy korszerű, minden igényt kielégítő közétkeztető helyre. Addig azonban, amíg ez megvalósul, ott kell a köz- étkeztetést lebonyolítani, ahol lehetőség van rá. De csak ha mindezeket a hibákat kijavítják, s megszívlelik a javaslatokat, akkor kívánhatunk az ezeken a konyhákon, illetve étkezdékben' ebédelőknek igazán »jó étvágyat«... Sz. L. Este a vései művelődési otthonban NÉHÁNY HÉTTEL EZELŐTT egyik cikkünkben bíráló megjegyzést ejtettünk a nemrég épült vései művelődési otthon kihasználatlansága miatt. Elmar asztalólag szóltunk az ismeretterjesztő tevékenységről. Most, öt hét múlva ismét ellátogattunk Vésére, hogy tájékozódjunk a faluban folyó ■ névmüvelési munka fejlődéséről. , * * * ESTE HÉT ÓRA. A művelődési otthon több ablakából fény világlik. Az alsó teremben, a tánchelyiségben fiatal fiúk pingpongoznak, az emelet felől tánczene hangzik Felmegyünk. A kellemesein fűtött klubszobában, a szép térítővel letakart asztalok körül fiatalok ülnek. A lányok dominóznak, néhányan horgolnak, a fiúk kártyáznak, újságot olvasnak. A rádióból halk zeneszó tölti meg a bará'ságos szobát. Űjabb és újabb vendégek érkeznek. A szórakozók száma lassan eléri a húszat. Öröm látni ennyi fiatalt csendben, szolidan szórakozni. — Vasárnap délután jönné- tek ki! — fogad Takács István tanító. — Nem bírtatok volna bejönni, annyian voltak legutóbb is. A helyiség vonzó, lehetőséget nyújt a kulturális szórakozásra: friss festésű falak — kár, hogy méltatlanul szép keretben két giccs csúfítja el —, modern mintás szőnyegek, számvas függöny. Feltétlenül szükség van azonban .még képes folyóiratokra a napilap mellett, többfajta társasjátékra, valamint üdítő italok, üveges sör mérésére ahhoz, hogy még változatosabban tölthessék szabad idejüket a véseiék. Közben megérkezik Bozsoki László is, a művelődési otthon igazgatója. Amint a jelek mutatják, lassan kialakul az esti élet Vesén is — mondja. — Alig negyedórája fejeződött be a táncpróba — a Kistarcsai leénytánccal készülünk a szemlére Taikács Istvánná tanító vezetésével —, jövő vasárnap esztrádműsort rendezünk, és Tornaóra a marcali általános iskolában. Az ötödikesek a kézenállást gyakorolják. megkezdtük a Százházas lakodalom próbáit is. — És az előadásos ismeret- terjesztés? — Azóta a bizonyos cikk óta, amelyben, megbíráltatok bennünket, csak egyet tartottunk, de azon néhány híjával százan jelentek meg. Az előadást a témához kapcsolódó oktatófilmmel tettük szemléletessé. — Hogy álltok az énekkar szervezésével? — Ma lesz a negyedik próba — veszi át a szót Takács elvtárs —, az iskolában már gyülekeznek is a tagok. Sajnos azonban, eddig még nem sikerült egy alkalommal sem tizenöt főinél többet összehozni. Az iskola felé menet elmondja, hogy néhány évvel ezelőtt csaknem negyven tagú kórus működött a faluban, most annak tagjaiból szeretnék kialakítani az új énekkar magját. A kihűlt tanteremben zömmel meglett korú férfiak ülnek a padok tetején. Mindösz- sze tizenegyen vannak. Egyikük keserűen meg is jegyzi: — Alig jöttünk megint össze, tanító bácsi. Gyors névsor. Az elhangzó nevek utón egy-egy megjegyzés a kórusvezető vagy a jelenlevő tagok részéről: »Délután még megígérte.« -Tegnap este azt mondta, eljön-. -Most találkoztam vele, mindjárt itt lesz.« De a kis férfikar csak nem szaporodik, és hogy legalább magukat lelkesítsék, énekelni kezdenek A hangok erőteljesek, de még csiszolat- fanok. mégis kedvderítőcn állnak össze dallá. Mennyivel szebben zengene énekük, ha legalább huszonötén volnának! Alig néhány kilométerre Vesétől, a néhány száz lakosú Vairászlón 25—30 tagú vegyeskar működik évek óta; Szórakoztátják magukat éneklésükkel s egymást, a falut, alkalomadtán a.környék lakosságát is. - Az adottságok meg vannak Vésén is. Milyen szép lenne, ha ez a kórus is felléphetne agy-egy közrégi ünnepségen, új színt hozna a Kulturális Szemle bemutatójára. Csak rajtuk áll, véseieken, akik' közül sokan lelkes hívei voltaic néhány évvel ezelőtt a kóruskultúrának. * * * HA SOK BAJJAL, döccenővel is küszködnek, akadályokkal bajlódnak is,, mégis azt mondhatjuk: néhány hét múltán jól lemérhető a vései népművelés fejlődése. P. L. Egyre többen látogatják az ismeretterjesztő előadásokat a barcsi járásban Egy nem olyan régen összeállított megyei jelentésiben úgy adnak számot a barcsi járásban folyó ismeretterjesztő munkáról, hogy az előző évekhez viszonyítva nagyot fejlődött. Érdemes alaposabban megvizsgálni a megtett utat. Az elmúlt népművelési évben összehasonlíthatatlanul szervezetlenebb volt az őszi-téli ismeretterjesztés. A községek találomra válogatták össze a témát, maguk gondoskodtak előadókról. Az esetek többségében aztán vagy a közönség, vagy az előadó távolléte miatt elmaradt az előadás. Amikor a járási előadók nem váltak be, sok község a helyi pedagógussal, orvossal, mezőgazdász- szal tartatott előadást. Azonban ezek az előadások eléggé rend- szertelenek voltak, kevesen látogatták, s a színvonal is alacsony volt. Nem egy faluban egyetlen előadás sem hangzott el egész télen. Az idei népművelési évben teljesen megváltozott az ismeretterjesztési munka. Jellemző a változásra a járási tanács egyik üléséin elhangzott adat: a járásban megtartott százti- zenkilenc ismeretterjesztő előadáson hétezer-ötszázán vetitek részt Egy előadáson átlagosan hatvanhárom hallgató vett részit. Barcson százkettő. Ezek a számok arról beszélnek, hogy a szervező munka alaposabb, a tematika vonzóbb a tavalyinál. A tapasztalatok azt Húsz másodpercre rövidítik a húsz percet, megszűntetik a baleseteket a magyar automatizált vasútbiztosító berendezések Automatizált vasútbiztosító berendezések tervein és ipari automatizáláson dolgoznak a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalatának mérnökei. Az automatizált vasútbiztosító nagyobb vasútállomások és rendezőpályaudvarok forgalmát szabályozza. Az egész pályaudvar képe egyetlen vezénylőasztalon »rajzolódik ki«. Fénycsíkok jelzik a szabad, illetve foglalt vágányokat és az egyéb berendezések, fényjelzők, váltók, sorompók stb. állását. Amikor a vezénylőasztal kezelője jelzést kap egy szerelvény érkezéséről, azonnal látja, melyik pályára kell iráMegvizsgálták a csurgói járási egyeztető bizottságok munkáját (Tudósítónktól.) Tíz egyeztető bizottság működik a csurgói járásban. Munkájukat a közelmúltban vizsgálta meg a járási tanács munkaügyi főelőadója. Kiderült, hogy az iharosberényi, a porregi és a gyékényesi földművesszövetkezet egyeztető bizottsága jogtalanul működik, mivel a dolgozók létszáma egyik helyen sem éri el a, 30 főt. Jól végzi munkáját a Csurgói Faipari Vállalat egyeztető bizottsága. Tavaly 18 esetben hoztak megalapozott döntés. Eredményes tevékenység jellemzi a Pedagógus- szakszervezet egyeztető bizottságát is. A beadott fellebbezéseket nyolc napon belül megtárgyalják. Néhány helyen hiányosságokra derített fényt a vizsgálat. Például a járási tanács egyeztető bizottságánál nincs ügyintéző, emiatt az iratokat szakszerűtlenül kezelik. A fellebbezéseket a határidő lejárta után tárgyalják meg. Hasonló problémák akadtak az Iharosberényi Gépállomáson is. A csurgói fmsz- nél pedig megesett, hogy a bizottságnak csak három tagja volt jelen az előírt négy helyett. Több heljTütt súlyos hibát követtek el azzal, hogy a panasztevőnek nem adtak fellebbezési lehetőséget. nyítamá a vonatot. Gombnyomással adja ki a parancsot, és a vezónylőasztal már önműködően »fogalmazza meg« és továbbítja a pontos utasításokat a szintén automatizált berendezésekhez. A parancs végrehajtását az asztalon azonnal mutatják a megváltozott fényjelzések. 4 A berendezés ugyanakkor ellenőrzi is a kezelőt: az esetleges tévesen kiadott parancsot nem teljesíti. Kizárja a baleseteket, mert sem akikor nem engedi tovább a szerelvényt, ha a pálya foglalt, sem altkor, ha valamelyik jelzőberendezés, .sorompó, váltó stb. nem működik kifogástalanul. Gépesítik és automatizálják a váltóállítást, és lényegesen meggyorsul a munka, tehát növelhető az állomás forgalma. Nagy rendezőpályaudvarckon a megfelelő pálya kijelö’ése és a biztosítóberendezések beállítása k,ézi erővel adott esetben húsz percet is igénybe vesz, az automata mindezzel körülbelül húsz másodperc atett végez. mutatják, hogy a politikai elő* adások jóval Iá toga tot ta b bak, mint a mezőgazdaságiak. Barcson a tervezettnél több előadás hangzott el, sajnos a mezőgazdasági témájú előadások száma még így sem megfelelő. Nagy előny, hogy Barcson van a megyei keskenyfiimtár. A járás községeiben élnek is e lehetőséggel, filmvetítéssel teszik szemléletesebbé az előadásokat. Bélaváron például hetvenen—nyolcvaman látogatják a filmvetítés bevezetése óta az előadásokat az azelőtti harminc—negyvennel szemben. Ugyanez mondható el Homok- szentgyörgyről is. Kálmácsán, Bolhón, Istvándiban, Kömlós- don, Barcson, Somogya rácson a látogatók száma nemegyszer a százat is meghaladja. Része van ebben annak, hogy ezekben a községekben a kezdet óta filmekkel kísérik az elő-, adásokat. Ebben az ismeretterjesztő évben a községek jó szervező munkával biztosítják az előadások sikerét Sok helyen, mint például Péterhidán, megfogadták a bírálatot, és egyre növelik a hallgatók számét. A járási pártbizottság és a tanács most azt tervezi, hogy az ismeretterjesztésben élenjáró községekben néhány jogi, családvédelmi és gyermeknevelési előadást tartanak terven felül. A hallgatók növekvő száma az eredményeket bizonyítja. A Szovjetunói vasgyárat épít Ceylonban Lapjelentések szerint szovjet szakértők vizsgálják Ceylonban jegy vasgyár építésének ‘.ehetőségeit. A vasgyárat szovjet szakemberek építenék, és szovjet gyárak szállítanák a teljes felszerelését. Az évi 35 000 tonna kapaci tású vasgyár építése körülbelül 60 miHiő rúpiába kerül. Ez lesz majd az első ceyloni vasgyár. Somogyi Mépfffp Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-líi. 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Ka iosvár, Laünka S. u. ä. Telei n 15-16* Felelős kiadó: WIR1I JÓS, Készült a Somogy megye o:nda" ipari Vállalat kaposvá ; un eben. Kaposvár. Latinka s. u. (F. v.: László Iil> >n Terjeszti: a Magyar Fos a Előfizethető a helyi posta’dvt .oknál és' postáskézöesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,-»
