Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

Péntek, 1961. február 10. SOMOGYI NÉPLAP TÉL A VÁGÓHIDAKON — ILYENKOR, amikor majd minden ember disznót vág, pi­henjük ki nyári fáradalmainkat — ezzel fogad Szőke István, a Somogy ' megyei Húsipari Válla­lat igazgatója. — Nyáron heten­ként 10—12 Va­gon hús- és töl­telékárut is készítünk, télen átlag 2 vagont. * * * PERSZE A PI­HENÉST nem kell szó szerint venni. Itt van a kaposvári vágó­híd példája. Tóth József vágó és 15 tagú, szocia­lista címért küz­dő brigádja se­rény munkát vé­gez. Emitt az állatok bőrét Munkában a Tóth-brigád. \ vállalat most azt tervezi, ,ogy a telepen töltelékfeldod- ozó üzemet létesít. Nyáron igyanis hetenként 100—120 mázsa töltelékárut kell szállí­taniuk a Balaton-partra, s ha itt készítenék, frissebb árut adhatnának, és jelentősen csökkenne a fuvarköltség is. * * * — SIÓFOKTÓL SZEMESIG mi látjuk el hentesáruval az üdülőket és 10 húsboltot — tá­jékoztat a siófoki vágóhíd ve­zetője, Szaller Ernő. Nyáron tíz, ilyenkor csak hat ember­rel dolgozunk Azért télen is van mit tennünk: hetenként 10—15 marhát vágunk, s a téli üdülők részére feldolgozzuk a Kaposvárról kapott sertéshúst. Itt is a nyári fáradalmakat pi­henik (ki, s készülnek az új szezonra Leloincs Béla, Vékás ■József hentesek, Vázsonyi La­jos hűtőgépkezelő, s a többi régi szorgalmas dolgozója a vágóhídnak. 1960-ban 750 marhát, 650 borjút, 600 birkát vágtak le, s az üdülőknek hetenként 300 fejtik, amott jó- , kora fűrésszel csontot1 vágnák rábban, míg az ÜdülőeUátó mazsa sertéshúst dolgoztak fel. ketté, késekkel, bárdokkal da- Vállalat működött, néha 100— * * » rabolják el a levágott állató- 200 borjút és 80 sertést is le A HÚSIPARI VÁLLALAT- kat. A brigád vezető szabódik, kellett vágniuk egy-egy éj- ’ amikor beszélgetésre invitál- szaka. 1960-ban 509 marhát, NAK nemcsak az állatok le­1911 borjút, 290 birkát vágtak vágása és feldolgozása a fei­le. A sertéshúst Kaposvárról adata, hanem a megye húsellá­juk. — Ne haragudjanak, de szombati műszak van. Öt és fél óra alatt 72 sertést, 45 marhát kell levágnunk és fel­dolgoznunk. De nemcsak 8, hanem Nagy István, Szőke Árpád, Krisz- bajwm János és a többiek is valamennyien igen lelkiisme­retes munkát végeznek. Hét hónapja van együtt a brigád. Eddig még mindig eleget tet­tek vállalásaiknak, s ha to­vábbra is így dolgoznak, -meg is szerzik a szocialista címet. fc $ * HAVAT LAPÁTOL egyéb munka híján a leilei vágóhíd vezetője, Vida Kálmán. Igaz, az elmúlt nap vágtak le 11 marhát, az .éjszaka pedig 18 süldőt. (Az utóbbi kényszer- vágás volt.) Télen Balatonali- gától Szantgyörgyig, nyáron Szemestől Szemtgyörgyig ők látják el az üdülőket és 11 húsboltot. Vida Kálmán há­rom éve vezeti a telepet. Zsiff­A vállalat malacnevelője. kapják, ők csak feldolgozzák tásának javítása is. Ezért nem- és elosztják. régiben egy 500 férőhelyes Ahogy enged a hideg, . fel- malacnevelőt rendeztek be. A kő Miklós hentes már 11 éve készülnek a nyárra. Kimeszel- választási malacok 20 kg-os dolgozik itt. Nyáron annyi a nek, kifestenek mindent, hogy súlyig itt vannak, innen a vál- munkájuk, hogy még fürödni a szezon kezdetére rend legyen, tetet más telepeire kerülnek, sem érnek rá. A nyári hóna- Két hűtőszekrényük van, úgy- Jelenleg 250 malacot gendoz- pokban éjszaka dolgoznak, hogy 20 mázsa húst tárolhat- nak itt, nappal pihenniük kell. Ko- nak majd a nagy melegben. Szalai László BERKES! ARDRÁS cAzulás és hűség <3S) — Nem zavar, ha rágyújtok? I Koltai nem válaszolt, feltű­nően az órájára nézett. — Rövid leszek. Parancsolj, gyújts rá. — Köszönöm, most nem. Hermin néni hogy van? — Sajnos, változatlanul. — Mondja, Erik bácsi, miért olyan csökönyös? Miért nem szállíttatja kórházba. Ott még is csak jobb volna. Magának is, Hermin néninek, is. — Koltai felállt, becsukta az ablakot. — Már megmondtam jó né­hányszor, hogy sintérekre nem bízom Hermint. Mondd fiacs­kám, ki lesz a Műszergyár új főmérnöke? — Még nem tudom. Ezért jött, hogy ezt megkérdezze? „ — Ö, nem... ez csak úgy eszembe jutott. Azért jöttem, hogy segíts rajtam, három he­te vagyok munkanélkül. — Valószínűleg megint poli­tizált, járatta a száját... — Nem politizáltam. Világos volt, hogy Kún az ötvenes val­lomás után nem tűr meg ma­ga mellett. Fiacskám, az em­berek nem bocsátanak meg. Én sem, más sem. Péter. Hely­zetem tragikus. Tudod, külön tanár, gyógyszer. Havonta há­romezer a rezsim, nem mehe­tek el segédmunkásnak... — Gluber újabb cigarettára gyúj­tott. Pár pillanatig nézte a gyu­fa fellobbanó lángját, aztán megszólalt ismét: ■— Igen, nem fogom elfeledni Kún Istvánnak a velem szembeni nagylelkű­ségét — Maga Erik bácsi, mióta ismerem, csak a visszafizeté­sen töri a fejét. Mire jó ez? Olyan, mint szegény apám volt, Lássák be, hogy megvál­tozott a világ. Nem éltek ma­guk olyan rosszul. — Apádnak volt igaza — mondta Gluber — ha tudta volna, hogy fiából kommunis­ta lesz, hát csecsemő korában agyonütötte volna. — Szerencsére nem tudta. — Hát nem is lehetett tud­ni. Emlékszem, amikor a tér­demen lovagoltál, mindig azt kiabáltad; román csendőr va­gyok. .. román csendőr va­gyok. — Még jó, hogy a mi csalá­dunkból senki sem lett csend­őr — mondta Péter némi gúnnyal. — Értelek. Bár én sem te­hettem róla, hogy az öcsém az lett. De képzeld csak el, ha Rudolf öcsém nem lett volna csendőr, te már nem élnél. Nem értettem az összefüggé­seket. Feszülten figyeltem hát. Tudtam, hogy Gerenczei száza­dos Gluber öccse volt, de nem ismertem szerepét és tevé­kenységét. Koltai is meglepődött.' Fel­kapta a fejét. — Hogyan értsem ezt, Erik bácsi? Gluber halványan elmoso­lyodott. — Amikor téged negyven­négyben letartóztattak, apád kétségbeesve hozzám rohant segítségért. Csak azért bírtam segíteni rajtad, mert az öcsém a csendőr nyomoz» alosztályon szolgált... Ha Rudolf nem in­tézkedik, téged is felakasztot­tak volna. — Ajkát összecsü­csörítette és kíváncsian bá­mult Koltai arcába. Péter sokáig hallgatott. > — Megmondom őszintén, Erik bácsi, ezt a storit nem na­gyon hiszem. Maga minden al­kalommal, ha kérni akar vala­mit — finoman az orrom alá dörzsöli, hogy negyvennégyben megmentette az életemet. Apám is ezzel a mesével csi­karta ki, hogy segítsek magán. Nem vitatkoztam, segítettem. Nem akartam apám ' halála előtt szomorúságot okozni. De hadd mondjam meg egyszer és mindenkorra, hogy vége le­gyen az efféle célzásoknak. Nem éreztem, hogy rajtam bárki is segített volna. Megkí­noztak, megvertek, életfogytig- lanra elítéltek, Dachauba de­portáltak. — De nem akasztottak fel — szólt közbe Gluber. — Nézze, Erik bácsi, apám elhitte, hogy ezt maga vagy az öccse intézte el ‘ s ezért hálá­val tartozik, én nem hiszem el és nem akarok hálás lenni... — Azt tudtam és éreztem mindig. Benned a kommunista eszme kiölt minden szépséget, emberséget. Apád ma is élhet­ne. .. — Ez nem tartozik ide, s fő­leg nem tartozik magára. — Tudod, fiacskáim — foly­tatta Gluber nem törődve Pé­ter visszautasító magatartásá­val —, hogy milyen szörnyű az Ki kell. javítani a szövetkezetek gépeit Rosszul állították be a zetm szabályozóját. Nagyobb lett a fordulat a megengedettnél, el­szakadtak a hajtókarok, kivág­ták mindkét oldalon a blokkot. Ilyenkor már késő azon töp­rengeni, mit kellett volna ten­ni — kész volt a baj, s fizethe­tett a felújított motorért a ba- latonőszödi Vörös Csillag. Persze baj adódhat a legna­gyobb elővigyázat mellett is — ha például »fáradt« az anyag, s nagy megerőltetésnek van ki­téve a gép. Azt azonban bebi­zonyította a gyakorlat,, hogy gondos karbantartással, hozzá­értő ember kezén meghosszab­bodik a traktor élettartama. Nagyon is időszerű, hogy fel­hívjuk erre a termelőszövetke­zetek figyelmét. Gépállomásaink traktorpark­ja rohamosan nőtt az elmúlt években. De számottevő az a gépállomány is, amely a szövetkezetek kezelésében van. Jelenleg — illetve a ja­nuár 1-i statisztikai adatok szerint — Kaposvár város és a nyolc járás közös gazdaságai 435 traktorral rendelkeznek. Egy évvel ezelőtt csak 67 volt a tsz-trafetorok száma. A ta­valy vett erőgépek túlnyomó többsége vadonatúj, de akad köztük állami gazdaságtól vá­sárolt, kiselejtezett öreg trak­tor is. Mindegyikre — az újra is, a használtra is —•. gondosan kell vigyázni. Általános gya­korlat, hogy a gépállomások szakemberei bejáratják a szö­vetkezet traktorait, szakmai ta­nácsot, útmutatást adnak ke­zelésükhöz. Erre különösen olt van szükség, ahol a bonyolul­tabb szerkezetű univerzális erőgépek üzemeltetésében já­ratlan vagy kevés tapasztala- tú ember ül a Beloruszra, Szu- per-Zetorra, UTOS-ra vagy Vlagyimirecre. A szakmai segítséget megad­ják a gépállomási dolgozók — ebben vajmi kevés a hiba. Sőt a szerződés értelmében meg is javítják a szövetkezetek trak­torait. Az ilyen jellegű szer­ződések kötése, sőt már a gé­pek javítása is általában kel­lően halad. Akadnak azonban kivételek — a szövetkezetek hibájából. Itt van például a szentgáloské- ri Zöldmező esete. Hét gépet üzemeltet ez a közös gazdaság. Most a télen 2—2 régi trakto­rának fő-, illetve folyójavítást kellene adni. Áz UTOS folyó- jávításra, a két Zetor pedig 4-es, illetve 5-ös számú kar­bantartásra 'szorul. A gépek javítása 1000 munkaórát ven­ne igénybe. Ha segítenek is a szerelőnek'meg a kovácsnak a traktorosok, akkor is nehe­zen végeznek a kitavaszodásig. S gépműhelyük sincs kellően felszerelve. De javítási szerző­dést nem kötöttek a Mernyei Gépállomással. Boros József, a gépállomás főmérnöke kétszer felkereste őket, hivatalos leve­let is küldött nekik, mégsem fogadták el a felajánlott segít­séget. Az idő halad, s házilag javítgatják a traktorokat Szentgáloskéren. Tegyük fel, elkészülnek kellő időben. De mi a biztosíték, hogy a munka­kezdés másnapján nem úgy kell hazahúzatni a mezőről va­lamelyik trak torukat? Mégis­csak célszerűbb a gépállomás korszerűen felszerelt műhe­lyében gépet javítani! Ám er­re nem kötelezheti és nem is kötelezi senki a szövetkezete­ket. Az ő dolguk, hogy hol, milyen körülmények között hozatják vagy hozzák rendbe traktoraikat. De az már nem­csak az ő veszteségük — ha­nem népgazdasági kár is —; hogy itt lesz a tavasz, s gépeik kijavítatlanul álldogálnak. Szükséges tehát, h0gy a tsz-ek a kisebb részben saját pénzen, nagyobb részben álla­mi kölcsönön vett traktoraikat rendszeresen megmutassák a gépállomásoknak. Különösen ilyenkor, télen, a tavaszi fel­készülés Sürgető idején. Kutas József Falvainkban megbecsült rangra emelkedett a szakképzettség Néhány héttel ezelőtt olvas­tam egy tanácsi végrehajtó bi­zottsági ülésre készített je­lentésben, hogy a fonyódi já- j árásban a népművelési szer­vek és a járási tanács mező- gazdasági osztálya a téli terv keretében tizenhárom ezüstka­lászos tanfolyamot szándéko­zott szervezni az 1960—61-es népművelési évben. Nem a szervezőkön múlott, hogy a szép 13-as szám a gya­korlatban 5-re soványodott, s hogy a járásban mindössze öt községben sikerült tanfolya­mot szervezni. Citálhatnám más járások példáját is, majd mindegyikben ez a helyzet, jóllehet évekkel ezelőtt az ezüstkalászos tanfolyamot az a világ és milyen kegyetlen, amelyben a gyerekeket az np-£ juk gyűlöletére nevelik? Nem apámat gyűlöltem iskolán kívüli népművelés egyik legjobban bevált fői-má­jának válthattuk. Az is volt, de évekkel ezelőtt... Azóta mérföldeseket léptünk előre, a nagyüzemi mezőgazdálkodás kiteljesedése felé haladnak So­mogy falvai. Az ezüstkalászos tanfolyamok iránt megcsap­pant érdeklődés oka talán ép­pen ebben keresendő elsősor­ban. Tévedés, félremagyará­zás ne essék! Termelőszövetke­zeti gazdáink talán eddig még sohasem érezhették és tud­hatták olyan sürgetőnek a kor­szerű mezőgazdasági tudás megszerzését, mint napjaink­ban. Készek is á tanulásra, de mint erre a tények figyelmez­tetnek, nem az ezüstkalászos tanfolyamok régi működési szabályzatai, tan terve alapján! Nem mondok újságot, ami­kor megjegyzem, hogy a szö- vetkezéti faluban megnőtt az emberek szemében a szakkép­hanem a felfogását, az érzéseit,Jzettség értéke. Ez utóbbi a a gondolkodását, a harácsoló,^magyarázata egyebek között SSSJÄ* * >»«?»p—-«*- Ennek ellenére 6 seútettSm“tmég‘”reznl bocs“14k - -*a szülői háztól gyermekeiket. rajtad. — Nem kértem meg rá és nem vártam el tőle. — Péter, fiacskám... inge­rült vagy. De... — Mi az a de...? Éveken át Ugyanis bizonyos balhiedelem­től táplált okoskodások azt bi­zonygatják, hogy a falu nem ád kenyeret a képzett szak­munkásoknak. Ej, dehogynem-1■ Nem v°te$atj dehogynem ad! Tessék csak könnyű. Különösen nem az öt­venes _ években. Segítettemé mert úgy éreztem igazam van.' körülnézni teszem azt az álla­mi gazdaságok portáin vagy Belső meggyőződésem, a huma-§nagyobb múlttal rendelkező mzmusom parancsolta ezt. Megvédtem a zaklatástól...^... , , Mit akar, Erik bácsi? tttajan! Ezeken a helyeken Gluber gúnyosan válaszolt, ^mindinkább a korszerű mezo- — Amikor így beszélsz, néha$gazdasági szakképzettséggel még én is elhiszem, hogyurendelkezőké a vezető szerep a kommunista lettél. Meggyőzően&termelésben! Tehát nemcsak beszélsz, ám én tudom, hogy|az iranyítasban, a termelő­munkában is — és ez így van rendjén, így parancsolja a csak játszol. Mások előtt is.S" önmagad előtt is. Sok minden keveredik benned. Valószínű­leg, tényleg szeretnél kommu­nista lenni, de nem tudsz, mert sok minden visszataszít, sok minden nem tetszik neked. Nem vagy biztos önmagadban ^fejlődés gyorsuló irama. Sok szakemberrel cseréltem (véleményt az ezüstkalászos 'gazdatanfolyamokkal kapcso­sem.. Szeretnél a bőrödből ki-slatban. Valahányan az érdek­bújni és mondjuk munkásbőr-, be bújni, hogy ne érezzék raj­tad a tőkés szagot. De nem te ílődés csökkenését panaszolták, ^valahányan úgy vélekedtek, heted, tehát neked kétszereser>h°gy változtatni kell a tanfo- kell bizonyítanod a hűségedé t>l vamok szervezeti, működési a rendszerhez. Ezért nálad a^szab£iyzatän ős tantervén. cselekedetek más értelmezést: nyernek, mert duplázol. A kö-: telező keménység nálad durva-: ság, az éberség: gyanakvás. Játszol, Péter és nem vagy: őszinte.. Félsz a jövődtől és én úgy gondolom ... nem ok nél-j. küj. _ _ ^életünk lépteihez igazítsuk. (Folytatjuk.) A Földművelésügyi Minisz­Nos, az áhított változás itt fóll a küszöbön, új tartalmat és fcélt ígér egyebek között ez a »tanfolyam is, s egyik legszebb {kötelességünk, hogy fejlődő térium Szakoktatási és Kísérlet- ügyi Főigazgatósága a közel­múltban az igényeknek meg­felelően módosította az ezüst­kalászos tanfolyamok működé­si szabályzatát és tantervét. A módosítás szerint a tanfolya­mok a mezőgazdasági szakmun­kás-képzés szerves részévé vál­nak a jövőben. Akik elvégzik á tanfolyamot, s a szakmunkás- vizsgára előkészítő további egyéves képzésben is részt vesznek, azok szakvizsgát te­hetnek, szakmai képesítést nyerhetnek. íme, az eddig so­kak által hiányolt lehetőség, melynek révén jóval többet nyújtanak az ezüstkalászos tanfolyamok, mint eddig. Az előbbiekben utaltam ar­ra, hogy falvainkban megbe­csült rangra emelkedett a szakképzettség. Nos, nem is olyan elérhetetlen álom, hogy termelőszövetkezeti gazdáink szervezett keretek között nyer­jenek szakmunkás-képesítést, ami természetszerűleg anyagi előnyökkel is jár majd. Kivált akkor, ha a képzésben nagy­üzemük szakterületeinek meg­felelően vesznek részt. A Földművelésügyi Minisz­térium illetékes osztályától ki­dolgozott kísérleti módosítá­sok megyei bevezetéséhez nép­művelési szerveink bizonnyal úgy látnak majd hozzá, hogy a jövőben összehangolják a he­lyi érdeklődéssel az ezüstkalá­szos tanfolyamok tantervét, s az sem fordul elő, hogy ott, ahol hagyományos állattenyész­tés folyik, növénytermesztési tematikával várják a termelő­szövetkezeti gazdákat... összevetve a fentieket, nyu­godtan lehetünk optimisták: rövid időn belül ismét élénk érdeklődés köszönti falvaink­ban az ezüstkalászos tanfolya­mokat. László Ibolya Tíz tengeri halója van Csehszlovákiának Csehszlovákia ú.jabb tengeri ha­jót vásárolt Bulgáriában.' A Cseh­szlovák Tengerhajózási Társaság­nak ez idő szerint tíz kereskedel­mi hajója van, amelyeknek együt­tes űrtartalma meghaladja a. 100 000 tonnát. A távol- és közép­keleti országokkal bonyolítják le Csehszlovákia áruforgalmának «*gy részét. A tengerpart nélküli orszá­gok közül Svájc után Csehszlová­kiának van a legnagyobb tengeíl kereskedelmi flottája. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom