Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

Kedd, 196t. február 7. s SOMOGYI NfiPLAJ* Tanulságos mindnyájunk számára A múlt hét két napját me- ismétlődését kell megelőznünk kult — sőt a most egyeszten- gyénkben töltötte Kádár János A pusztaszem esi Bűzakalász, a dös _ g™-™* közös siasdasá elvtars.. A két szamsaédös falu kapolyi • Kossuth zárszámadá- . .. som°syl kozos gazdasa lakói — a pusztaszemesiek is, si beszámolóját ez a szellem S.°^'KOZ(M 1S sok olyan tsz van, a kapolyiak is — e szavakkal hatotta át. Mindkét szövetke- amely minden tekintetben fogadták: »Érezze magát itt- zet elnöke köntörfalazás nél- előbbre tart, mint ezek. Mégis hon körünkben.* A kapolyi kül szólt a munkafegyelem e szövetkezetek zárszámadó agronomus — aki a kozgyule- lazasagarol, nevén nevezte a ^ Ben elnökölt — a beszámoló hanyagokait, önbírálóan szóvá 0 Syulesere látogatott el. Es után így biztatta szólásra a tette a vezetőség mulasztásait. nemcsak azért, mert a két tagságot: »Tessék, mondja el Eredményeikkel nem kérked- községhez személyes emlékek bátran bárki a mondanivalóját: tek — szerényen, dicsekvés fűzik. Hanem azért is, mert Ne érezze senki feszélyezve nélkül sorolták fel sikereiket, látni, hallani akarta, mire vit- magát azért, mert itt van köz- Hibáikat nem takargatták — ték e szövetkezetek két év tünk Kádár elvtárs. Hiszen a munka és a gazdálkodás fo- alatt, s milyen gondokkal küz- nem ismeretlen helyre, hanem gyatékosságai kijavításának denek ma. hazajött.« S amint ' szólásra tennivalóit gondosan számba Beszédében szólt is erről emelkedett Kádár elvtárs, vették a beszámolóban. Ügy mindkét közgyűlésen. És. taná- mindjárt azzal kezdte: »... na- mint máskor. csőt, útmutatást adott további gyón örülök, hogy itt lehetek, Kádár elvtárs tudta, hogy munkájukhoz. De nemcsak né­niért nekem ez a hazai föl- nincs országi® hírneve a pusz- kik — másoknak is. Amit akár dem.* Nem Kapolyon szüle- taszemesi Búzakalásznak és a Pusztaszemesen, akár Kapó­iéit, de itt töltötte élete első kapolyi Kossuthnak. Egyik lyon mondott a falu szociális- éveit. Azóta évtizedek váltót- sem tartozik a megye vagy a ta átalakulásáról, a közösségi ták egymást, mégis e vidék tabi, siófoki jáxás legerősebb élet kialakulásáról a termel ö- snaradt számára a legszebnek. szövetkezet« közé. Mindkettő szövetkezetben — az itt el- Közvetlenül, természetes egy- most lép működésének harma- hangzott beszámolókból véve szerűséggel, mély érzésekkel dik évébe. Az 1959 elején ala- több példát — az országosan beszélt erről mindkét faluban. A látogatás mindkét napjá­nak minden eseményét ez jel­lemezte: emberi közelség, ve­zetők és vezetettek őszinte kapcsolata. Horváth József elvtárs, a pusztaszemes! Búza- kalász Tsz elnöke éppen úgy fűszerezte ízes, zamatos kife­jezésekkel a beszámolót, mint máskor szokta. A kukorica terméskieséséneit okait ele­mezve megemlítette: *.Hiba volt az is, hogy a kelleténél kevesebb mag került a földbe; a kocsisok ugyanis kitapasz­talták, hogy a hibridkukoricától sem döglik meg a ló. Egyik­másik asszony a kapáláskor a betakarítás munkáján is köny- nyitett: kivagdosott olyan ku­koricatöveket is, amelyeket meg kelllett volna hagyni.* A tényeket megmutatni a »tagúk valóságában — erre ne­veli pártunk az . embereket. Őröljünk eredményeinknek, de ne hallgassunk mulasztá­sainkról sem, sőt nagyon is nyíltan beszéljünk gondjaink­ról, bajainkról, a munka köz­ben vétett hibáinkról — ez az egyik biztosítása előrehaladá­sunknak. Ha feltártuk nehéz­ségeinket, könnyebben és biz­tosabban úrrá leszünk rajtuk, é~ mert megismertük; mit kén javítanunk, milyen hiba meg­A marcali gimnázium foto- szakkörének tagjai nagy kedv­vel dolgoznak a laboratórium­ban. érvényes a tsz- mozgalomra. A premizálás, a tsz- vezetők és tagok jogai és kötelessé­gei, az öregekről való gondoskodás, az embereknek ihunkájuk alapján történő értékelése, a tehetségek ki­bontakozása a kö­zös gazdaságban, a köz érdekének hű­séges szolgálata, az egységes pa­raszti osztály ki­alakítása, a pa­raszti gondolko­dásmód változása — ezek egész szö­vetkezeti mozgal­munknak fontos és időszerű kérdé­sei. Túl is jutottak a szemesi iskola, a kapolyi művelő­dési otthon falain Kádár eJvtárs sza­vai. Mert ami e két szövetkezet közgyűlésén tör­tént, az mind­nyájunk számára tanulságos a me­gyében, sőt orszá­gosan is. Kutas József NEMZETKÖZI Szemle Üzenet a vál$ágri*ól Ezt a címet lehetett volna adni Kennedy elnök kongresszushoz intézett üzenetének, melynek az amerikai belső helyzettel foglal­kozó részében az új elnök mintha a kapitaliz­mus gazdasági válságjelenségeihez szolgálta­tott volna adattárt. Ebben az üzenetben & a 5 ehér Ház új gazdájának sajtóértekezletén megtörtént az Egyesült Államok politikájának az eddiginél határozottabb körvonalazása. A nemzetközi életben várakozás előzte meg az új elnök üzenetét, mely a választások lefo­lyása és Kennedy hivatalba lépése közötti »holtszezon« után alkalmat nyújtott az új ame­rikai vezető elgondolásainak kifejtésére. Az új amerikai elnök olyan légkörben mondhatta el üzenetét, mely igen kedvező lehetőséget te­remtett az Eisenhower vezetése idején elron­tott kapcsolatok megjavítására. Mint a Moszkovszkaja" Pravda a szovjet—amerikai kapcsolatok elemzése során írta: »Nem kétsé­ges, hagy az USA kormányának minden olyan lépését, amely valóban a békét, a nemzetközi helyzet enyhítését szolgálja, mind az amerikai társadalom, mind pedig más országok társa­dalma üdvözli majd...« \ illúziók nélkül A kongresszusi üzenetnek az a része, mely­ben az elnök az amerikai gazdasági helyzetet vázolta, őszintén tárta fel a nehézségeket, az Egyesült Államok életére nehezedő problémá­kat. Elődjével szemben nem kendőzte a bajo­kat, illúziók nélkül, leplezetlen nyíltsággal mutatott rá arra, hogy a nagy gazdasági vál­ság óta még sohasem volt ennyi csőd az ame­rikai üzleti életben. Nem hallgatta el, hogy 1351 óta a farmerek jövedelme 25 százalékkal csökkent, a munkanélküliek tömege a hatmil­lió felé halad, s a munkanélküli-segélyben ré­szesülők száma az Egyesült Államok történel­mében most a legmagasabb. Ráadásul ezek közül több mint egymillió már négy hónapnál hosszabb idő óta keres munkát, s minden hó­napban másfél százezer ember jut el annak az időszaknak a végére, amelyen túl már nem kaphatja meg a nyomorúságos tengődést je­lentő segélyt sem. Az Egyesült Államok —> jelentette ki Kennedy — az utolsók között foglal helyet a gazdasági élet fejlődésének ütemét tekintve, s azt sem hallgatta el az új elnök, hogy gz USA fizetési mérlegében mu­tatkozó hiány az utóbbi három évben körül­belül tizenegy milliárd dollárra növekedett, az amerikai aranykészletek pedig ugyanakkor majdnem ötmilliárd dollárral apadtak. Válságfelhők Amerika felett *X*$t**X**XS*$^^ *X**^S*****ÍÍ***^^ gatja M amerikai ^esszió problémáit. JURIES! IIDRÍS cÁtaiás és hűség mi — De édes kislányom, az is igaz ám, hogy a Műszergyá­rat nem adták vissza a Koltai- famíliának, az államosítást nem csinálták vissza, az egye­temeken továbbra is munkás­gyerekeket vesznek fel. Vagy fájdalmam mellett ezeket ne vegyem fezre? ... Ezek tények ám, ezekért harcoltam Pistá­val együtt a múltban. Most tagadjam meg a múltamat? £>nmagamat tagadnám meg. Tépjem szét a tagsági könyve­met és álljak azok mellé, akik a börtönöket az amerikaiak segítségével akarják kinyitni? Ekkor anyád közbeszólt. — Te, te nagyszájú hős... Te hiszékeny barom ... Igenis azok mellé kell állni, akik visszaadják a fiadat. Ha kell, én az ördög mellék állok. — Csak meg ne bánd! Egy­szerre túl okos lettél..: — Olyan okos vagyok, mint te... Igaza van Áginak. Meg­ette a fene ezt az életet... Ta­lán még fegyvert is fognál az amerikaiak ellen, ha jönnének, nehogy kiszabadítsák a fia­dat. Apád nem zökkent ki a nyu­galmából, indulat nélkül vála­szolt. — Azt hiszem, igen. Fegy­vert fognék, mert nem locsogó vénasszony vágyóik, és annyit már megtanultam az életben, hogy a burzsujők nem azért szabadítják fel a börtönöket, hogy a tévedésből elítélt kom­munista rabokat kiengedjék, Első dolguk volna, hogy Pis- táékat felhúzzák. Apád na,gyen jól látta a helyzetet. Látod, kedves, úgy magyarázom viselkedésemet, mint kisdiák a bizonyítványát. Most azt is meg kell magya­ráznom, hogy a szerelemben miért lettem hűtlen. Nem szépítem a helyzetet, viselke­désemet. Nő voltam. Fiatal, egészséges és bennem is éltek vágyak és én is kívántam — biológiailag is — a szerelmet. Aztán nagyon egyedül vol­tam. Magányban éltem és ki akartam tömi a magányból^ Vágyódtam a melegség után, a gyöngédségre. Nem voltam én szent, csupán érző, szenvedő, botladozó ember. Ha körülvett volna a kö­zösség szeretete, az a meleg­ség, amely vigasztal, erőt, bá­torságot ad, talán megálltam volna a lábamon. A tavasz, a meleg napsugár, sajnos, nem vett tudomást az én sanyarú helyezetemről, nem vette fi­gyelembe, hogy nekem nem szabad szeretnem, mert te tá­vol vagy, bennem is éppen úgy, mint a többi asszonyban és lányban vágyat, kívánást ébresztett. Nem mondhattam a csókolódzó, vagy a szerelem­től boldog fiataloknak: kedve­seim ne. ölelkezzetek előttem, mert én nem láthatok boldog­ságot. Nem mertem már köny­vet olvasni, verseket sem, a rádiót is. kikapcsoltam, mert minden, minden, ami élt, vágyat ébresztett bennem. Hidd el, sokáig ellenálltam. Számtalan ajánlatot utasítot­tam vissza, sok szemtelen férfi erőszakoskodását szereltem le, A vágy azonban végül is le­győzött. Amikor Péterrel talál­koztam, még egyikünk sem gondolta, hogy ha rövid időre is, régi szerelmünk fellobbar* Talán az is elősegítette viszo­nyunk gyors fejlődését, hogy titokban találkoztunk. Könnyű lenne most a felelősséget Pé­terre hárítanom. Nem tehetem, mert nem volna igaz. Én is akartam azt a szerelmet, talán »Lényegében nem volt új az, amit Kennedy elmondott. A világsajtó hónapok óta boncol­Az ^Express már jóval az elnök beszédének el- $ hangzása előtt megvonta a teljes kudarccal ^végződött Eisenihower-kormáinyzat mérlegét, s ^nemcsak a gazdasági csődről beszélt, nemcsak /azt mondta el, hogy a dollár még sohasem $voit olyan ingadozó a világtőzsdén, mint nap­jobban mint ő. Péter minden* jainkban; hogy az amerikai autóipar tízezré- mellékgcndolat és aljas szán-gyei bocsátja el a munkásokat, egészen új üze- dék nélkül, barátilag karesettgmeket ^ j g máris több mint egymil]ió meg, mert önzetlenül segíteni)* .............. a kart rajtam. Becsületesen^5«*3*1 keres gazdat az üzletekben. Az acélipar ma kapacitásának kevesebb mint ötven száza­lékával dolgozik az Egyesült Államokban. Nemcsak ezekre a torlódó gazdasági problé­mákra mutatott rá, hanem arra is, hogy nyolc évvel ezelőtt Amerika még atamnagyhatalom­megmondta, hogy nyíltan nem# találkozhatunk, mert fél.- Ille-J gálisan találkoztunk hát egy# bérelt szobában. Hosszú ideigi nem történt semmi. Hálás vol-# tam Péternek ezekért a talál-i közökért. Hálás, mert róladsnak tartotta magát, ma viszont a Holdon ott beszélt, bízta.ott, hogy tartsak; ki melletted. Azt is határozót-; tan kijelentette, hopv ártatlan; vagy és biztosra vette közeli; szabadulásodat. Anyagi támo­gatást is ígért, de nem fogad­tam el egy fillért sem.. Aztán; — ma már magam sem emlék­szem a részletekre — egymásé; lettünk. Mert Péter leikéből sem mosta el az idő a régi, érzelmeket, hiszen kettőnk kő-: rabbi kapcsolata szép és tiszta; volt és nagyon szerettük egy-: mást. Hidd él, az sem volt ér-! Jván a vörös csillag jelképe; az orosz tudósok Jküldték a világegyetembe a leghatalmasabb (rakétákat, fe az amerikai kontinens bármely (települése a szovjet rakéták hatósugarába ke- Jrült. Az amerikai presztízs a mélypontra zu- j hant. Az elmúlt évben az Egyesült Államok Jelnöke nem tehette be lábát Japán földjére, tés az utolsó percben kénytelen volt lemondani ►a hivatalos latolgatást. Eisenhower küldöttei ►Bonnban a pénzügyminisztertől anyagi segít­séget kértek, és nyilvános megaláztatást kel­lett elviselniük. Tehát a világsajtó túl is ment dekes, hogy mennyi ideig tar-iíbizonyos részletekben Kemnedyn az USA gaz­tett ez a viszony. S bármeny- ^dasági és hatalmi mélypont jónak ecsetelésé- nyire furcsán hangzik is, te-*, ged Péter karjai között sem£ben- De 02 amerikai elnök kongresszusi uze­fnetében új, még dermesztőbben őszinte meg- Zvilágítást kapott az a politikai és gazdasági $csődtömeg, ami a távozó elnök után maradt. Az éhes amerikai Tehát így fest a valóságban az amerikai Jelnök kongresszusi üzenetének hitelesség pe­tudtalak feledni. Hazatérésed óta nagyon so-< kát gondolkodtam Péter jelle-! mérői. Nem akarom én mente-; getni Őt, mert most mér vilá-í gosan látom, hogy Féter áru-< ló és felesleges! memtegetese.; Áruló és néki bűnhődnie kell.; De ezt ő is tudja, hiszen ezértiícsétjével a burzsoá ideológusok koholmányai- menekül az újabb és újabb^Ban hangoztatott úgynevezett általános jólét hazugságba. Tulajdonképpen ^állama, amely — úgymond — képes leküzdeni Péter élete egyetlen remegés; volt a félszabadulás óta és: állandó harcot vívott lelkiis­meretével, de gyávasága, fé leime erősebb volt a jószándé­kú fellobbanásainál. (Folytatjuk.) a termelés anarchiáját ’és a gazdasági válsá­gokat, s biztosíthatja valamennyi dolgozó jó­létét. Ez a való helyzet a legfejlettebb kapi­talista államban, mely felett egyre vészeseb­ben tornyosulnak a csőd, a munkanélküliség, #a nyomor felhői. Hiszen nem kommunista $lap, hanem a Daily Telegraph állapítja meg, hogy a világ színpadán a dúsgazdag amerülcai nagybácsi helyett új figura jelent meg: az éhes amerikai. Kennedy elnök állította nyil­vánosság elé alakját, amikor kijelentette, hogy az amerikaiak ezrei este éhesen feküsz- nek ágyukba, s rajtuk kívül milliók tengőd­nek a kormány szegényes élelmiszer-alamizs­náján. Nem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy ez a kép, melyet Kennedy festett az Egyesült Állomok gazdasági helyzetéről — s mely szin­te illusztrációul szolgálhatna a kapitalista rendszer válságjelenségeihez —, pár héttel az­után került nyilvánosságra, hogy Moszkvában a kommunista fe munkáspártok nyilatkozatá­ban ismertették a szocializmus fejlődésének új szakaszában aratott döntő győzelmeit, a szov­jet hétéves terv sikereit, Kína nagy eredmé­nyeit, a népi demokratikus köztársaságok ter­melési viszonyait, életszínvonal-emelkedését, melyek »a marxizmus—leninizmus diadalát hirdeti!:, és a töke járma alatt .sínylődő vala­mennyi népnek szemléltetően mutatják, hogy az e tanítás alapján szervezett társadalom korlátlan lehetőséget nyújt a gazdaság és kultúra felvirágoztatásához, s biztosítja az emberek magas életszínvonalát, boldog, Lókés életét-. Erősebb, meggyőzőbb kontrasztot el­képzelni sem lehetne. Levonja-e a tanulságokat az új elnök? — vetődik fél a kérdés azután á köntörfalazás nélküli, őszinte kép után; amelyben feltárta a jelenlegi amerikai hely­zetet. Meg kell vallanunk, ennek nem sok nyomát fedeztük fel sem a kongresszusi üze­netben, sem a sajtóértekezleten tett kijelenté­seiben. Hiszen arról, amivel legbiztosabban meg. lehetne állítani a gazdasági helyzet zu­hanását, amivel több kenyeret, lakást, iskolát lehetne adni az amerikai emberekre; a fegy­verkezési hajszára, a külföldi támaszpontokra, katonai segélyekre költött miUiárdok más cél­ra fordításáról nem beszélt az új elnök. Sőt, némelyik kijelentése arra vallott, hogy bizo­nyos vonatkozásokban nem. tudta magát el­szakítani az elődje irányította amerikai kül­politika’ vonalától. Számos kérdést tisztázatla­nul hagyott mind a kongresszusi üzenet, mind a sajtóértekezleten feltett kérdésekre adott válaszai. A keüdeményezés a szocialista államok kezében van! — Kormányunk a lehető leggyorsabban igyekszik megkeresni a Szovjetunióval és más országokkal, az együttműködés összes lehető területeit — jelentette ki Kennedy. Az a hely­zetfelismerés, mely kicsendült kongresszusi üzenetének az amerikai belső helyzettel fog­lalkozó részéből, továbbá a kongresszushoz intézett gazdasági üzenetéből, az Egyesült Ál­lamok válságjelenségeinek olyan tisztánlátá­sára vall, aminek el kellene vezetnie az új amerikai elnököt olyan lépésekhez a nemzet­közi kérdések: a leszerelés, a nukleáris kísér­letek problémája területén, mely konkrét té­nyezőt jelentene mind az amerikai belső prob­lémák, mind a nemzetközi helyzet súlyos rdéseinek enyhítéséhez. Ezen a területen azonban — mint várható is volt — adós maradt Kenned;»' eddigi min­den megnyilatkozása az olyan javaslatokkal, melyek előbbre vihetnék azokat a problémá­kat, melyeknek megoldását a népek százmil­liói — köztük az amerikai nép is — elvéi’ják vezetőiktől. Az emberiség sorsdöntő kérdései­ben — az általános és teljes leszerelés, a gyarmati népek teljes felszabadításának ügyé­ben —, a kezdeményezés — mint már eszten­dők óta —, továbbra is a Szovjetunió, a szo- cialista államok kezében van. Ez érzett ki döntően az új amerikai elnök eddigi kijelen­tései után. A szocialista világrendszer hatal­mas fölénye jutott kifejezésre a gyarmati kérdés inegoi dósára és a leszerelésre tett szov­jet javaslatokban ugyanúgy, mint a szo­cialista országok gazdasági, kulturális és tudo­mányos eredményeiben. A világot formáló, irányító erő — ez napjainkban egyre világo­sabban megnyilvánul — a szocializmus. Mint a kommunista és munkáspártok nyi­latkozata megállapította: »Elérkezett az idő, amikor a szocialista államok világrendszert alkotva nemzetközi erővé váltak, s hatalmas befolyást gyakorolnak a világ fejlődésére*, Ez az erő alakítja az emberiség szebb és bol­dogabb holnapját, mert »a kommunisták tör- ténelmi küldetésüket nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszüntessék a kizsák­mányolást és nyomort, és örökre kizárják az emberiség életéből bármilyen háború lehető­égét, hanem abban is, hogy már a mi ko­runkban megszabadítsák az emberiséget az új háború rémétől«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom