Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. február 88. KÉPEK A PHAEDRA ELŐADÁSÁBÓL ^Egyfelvonásosokat mutatnak be a szentfliihályhegyi színjátszók Hippolytos, az ifjú hős mintha sejtené, hogy Troizén falai között a végzet lesel­kedik reá. A legen­dás hírű apának, Theseusnak a fia út­ra készülődik, hogy nevének az apáéhoz méltó dicsőséget sze­rezzen. Az agg ne­velő és barát, The- raménes kész követ­ni ifjú urát. (Szabó Imre és Fülöp Mi­hály.) Az imént hozták csak The­seus halálhírét. Ez búval bo­rítja a palota minden lakóját, csak az itt rabságban tartott Aríciát nem, akinek az ifjú her­ceg hozza el a szabadulás hí­rét. Theseus vad zsarnoksága itt már nem úr, Hippolytos nemcsak az ^sei jogán Arí­ciát illető trónt ajánlja fel a szép rabnak, hanem nemes szívét is. (Fülöp M. és Szlonka Márta.) Phaedra, aki nevét Hippoly­tos üldözésével tette gyűlöltté, fia számára kér kegyelmet a mostohafiútól, de elragadja a szenvedély heve, és bevallja, hogy halott férjében, Theseus- ban is a fiút, Hippolytost sze­rette. A gőgös királyné örö­mest menekülne a halálba, de még nem telt be a pohár. Daj­kája és tanácsadója alig von­szolja el szégyenletes bukása színteréről, jön a hír, hogy megérkezett a halottnak hitt király ... (Szende Mária, Ve- szejey M., Fülöp M.) Theseus nem sok örü- net talál háza nép ben. Phaedra dúltan fut előle, fia elvá­gyódik mellőle; messze menne, ha szándékára bélyeget az atyai engedelem ütne. Neki kell ren­det teremtenie és ki­bogoznia: mi az, ami sötét felhővel vonja be a palota lakóinak az életét. A sötét tit­kok végül is fényre kerülnek, és a magát megcsaltnak hitt * - ráiy szörnyű halált kér fia fejére az is­tenektől ... (Fülöp Mihály és Homokay Pál.) A szanfcmihályhegyi és őr- tüosi közönség sokszor látta már a népi együttes énekes, táncos, zenés műsorát, nem csoda, ha egy kis prózai mű­sort is szeretne már látni. S hogy teljesüljön kívánságuk, az együttes tagjai szorgal­masan készülnek a március 11-1 előadásra. Az eddigiek­től eltérően most a próza lesz az uralkodó. Három egy- felvonásos színdarabot mu­tatnak be. Két vígjáték: Ur- bán Ernőtől a Söprűnyél-e az asszony?, Hasektól a Kutya­vásár és egy dráma: Lévai Bélától és Sipos Tamástól a Dunántúli rapszódia. Persze lesz azért egy kis ének és tánc is. A Kakonyai csárda című népi játékot odahaza is bemutatja az együttes. Mit mutatnak a mérlegek? Megyesaerte most készítik — több helyütt már eä is készítet­ték — és vizsgálják felül az 1960-as év gazdálkodásáról ké­pet adó éwógi mérlegeket. Né­hány ezek közül: Megszilárdult a fegyelem A nyereségrészesedésnek minden üzemben örülnek, de legjobban talán a Mértékutáni és Vegyes-ruházati Vállalatnál. Miért? Mert itt még csak egyetlenegyszer, az első alka­lommal ossztottak nyereségré­szesedést. Két éven át ugyanis nem sikerült túlteljesíteniük eredménytervüket. Annál több volt a veszteségük. Tavaly, mi­után megjavult a vezetés, a Tiszteljük hagyományainkat! Ne szégyelljük bevallani, hogy József Attila Altató cí­mű verse valahányunkat visszaandalít a gyermekkor­ba, és nem unjuk meg akár­hányszor hallani ezt az egy­szerűségében is páratlanul szép költeményt. Nemrég történt, hogy először életem­ben nem szerettem ezt a ver­set. Egy falusi művelődési otthonunk színpadán ugyan­is az Altató dramatizált vál­tozatát voltam kénytelen a szó szoros értelmében végig­szenvedni. Pedig a mamának maszki- ( rozott kilenc-tiz éves kislány ■( igyekezett hatásosan mamás- ( lcodni és ringatni hz áram­vonalas babakocsiban fekvő OA A A A AAAAAAA A A _ . . Űj irodalmi folyóirat •f Március első felében Jelenik meg sf az Oj írás című irodalmi és kriti- y kai folyóirat első száma. A lap Y változatos novellaanyaga Galam- - bős Lajos, Nagy Sándor, Gerelyes A Endre, Szakonyl Károly, Csurka -V István prózáit tartalmazza. Az első A számban Rákos Sándor, Garai Ga­< bor, Benjámin László, Fodor And- A rás, Szécsi Margit, Ténagy Sándor, A Győré Imre és Csanádi János ;tr­< tak költeményeket. A A gazdag szemle- és tanulmány- A anyagból kiemelkedik Németh A László tanulmánya, Illés Endre A kritikai jegyzete és Boldizsár Iván L kazincbarcikai városképe. A ha- A vonta megjelenő folyóirat felelős A szerkesztője ülés Lajos. (MTI) kis Balázst. A félkörben ál­ló kórus is hangulatosan zümmögte a refrént: »Aludj el szépen, kis Balázs...« Az elandalodás mégsem sike­rült, mert nem tudtam meg­magyarázni, miért van szük­ség az utóbbi időben a ver­sek eljátszására. Nem elég már, ha mondjuk? Tulajdonképpen nem szól­nék erről a szerencsésnek semmiképpen sem nevezhető kultuszról, a versek eljátszá­sáról, ha nem hallom meg, hogy ugyanitt legközelebbre Vörösmart■» Szép Ilonka cí­mű elbeszélő költeményének dramatizálását ígérik. A köl­tészet szépségének, hatóere­jének ismételt felhígítása, amit kilátásba helyeztek, megrémített. Nem tehetek róla, de ijedtemben megló­dult a fantáziám, és láttam a vadászt »-hosszú, méla les­ben«, és láttam a közönséget, amint elszundikál. Láttam Szép Ilonkát, amint pillan­góként repdes a kicsi színpa­don, úny rendezve a repke- dést, hogy a vadász »elejt­hesse«, azaz kimondhassa a varázsigét: »MegvagyI« Csak azt nem tudom, mi lesz ez, népi tánc, pantomim vagy ba­lett? Aztán.. .láttam az ősz Peterdit, az aggastyánnak maszkírozott általános isko­lás fiúcskát, majd később azt, hogy mint jelenítik meg a »hervadása liliomhullás volt, ártatlanság képe s bá­naté*< sorokat, és kis híján segítségért kellett kiáltanom. De nem kiáltottam, mert nem hallgatott volna rám senki, ugyanis még most is azzal voltak elfoglalva, hogy milyen »cukorfalatok« vol­tak a kislányok az Altató­ban. Én nem tudom, valami baj lehet az ízlésemmel? Tudniillik nem éreztem el­bűvölő édességet, csak kelle­metlen édeskésséget. Az Al­tató páratlanul egyszerű va­rázsát eltörte a -dramatur­gia■■><. Erről az utóbbiról jut eszembe, jó lenne, ha a leg­szebb magyar versek elját­szását szorgalmazó egyének más területen hasznosítanák dramaturgiai elgondolásai­kat. Tiszteljük már meg hagyo­mányainkat, és a verset mondjuk, a színdarabokat, jeleneteket játsszuk, a táncot pedig táncoljuk! A vers nem szorul mindhárom tolmácso­lási formára! Ha pedig még­is ráerőszakolják, olyan giccs lesz belőle, mint a parancso­lat. Ez pedig nem lehet cél­ja egyetlen népművelőnek sem! L. I. ÍAAAAAAAAA/-V- s/\ A A AA AAAAXAAAAAAAAAa < Kiosztották a Megöltek egy lányt című új magyar film főszerepeit- Az elmúlt napok próbafelvé­telei után kiosztották a Meg­öltek ©gy lányt című új ma­gyar film főszerepeit. A törté­net hőseit Pap Éva. Vénvári Tarnál, Tordy Géza, Páger Antal. Görbe .7 :ros é- évi Erzsi alakítják. A forga­tást a térvek szerint március 2-án - kezdik. Az alkotók mun­kája a külső felvételekkel in őül. A. Megöltek egy Ián í Solymár József írta, Nádasd? ■Liszlő -rendez*, illés Györc fényképezi, A film, zeneszerz'" je Szervánszkiy Endre, Megérkeztek a jó minőségű leértékelt A Somogy megyei mosógépek Kapható még zománcedény, cipő, Állami Építőipari Vállalat íetőszigelelökef kötött- és méteráru a felvesz. Bizományi Áruház Vállalat Jelentkezés: Noszlopy Gáspár utcai boltjában. (19) Kapos\ér, Május 1. u. 57. sz. (28948) munka is jobban haladt Fel­számolták a pocsékolást,, meg­szilárdították a munkafegyel­met, s fél év alatt helyréjött az üzem gazdasági élete A tervszerűen irányított, jól meg­szervezett termelés, a termelé­kenység emelésére való foko­zottabb törekvés azt eredmé­nyezte, hogy tavalyi munkája alapján mintegy kétheti, mun­kabérnek megfelelő nyereség- részesedést oszthat a vállalat. Emelkedett a műszaki színvonal A minisztériumi iparhoz tartozó Ruhaüzemben a kiosz­tandó nyereségrészesedés ösz- szegéről még nem sokat árul­tak el. Annyit mondtak csu­pán, hogy az idén is lesz, hi­szen az üzem dolgozói jóval túlteljesítették nyereségtervü­ket. Mintegy félmillió forint ér­tékű új gép beállításával emel­ték a műszaki színvonalat, s a normákat az új gépekhez iga­zították. A gépek csakis így segíthették elő a termelékeny­ség növekedését. Az alapren­tabilitás túlteljesítését az is elősegítette, hogy a régi és az új munkások egyaránt nagy szorgalommal képezték magu­kat szakmailag. Az 1959-ben ide került több száz betanított munkás úgy elsajátította a tudnivalókat, hogy teljesítmé­nyük hamarosan elérte, most pedig már meg is haladja a száz százalékot. Növekedett az egy főre eső termelési érték Az aránylag kis]étszámú So­mogy megyei Nyomdaipari Vállalat minden évben jelen­tősen gazdagítja megyénk ipa­rának eredményeit. 1960-ban 729 ezer forinttal termelt töb­bet a tervezettnél. A mérleg­ből szembetűnik a 111,7 száza­lék, vagyis az a szám, amely az egy főre eső termelési ér­ték növekedését mutatja. A dolgozók fokozták erőfeszíté­seiket, hogy nyolc óra alatt minél több terméket adjanak üzemüknek. Ennek döntő ré­sze volt abban, hogy körülbe­lül 19 napi bérnek megfelelő összegű nyereségrészesedést oszthatnak. Nagyarányú megtakarítás Ha az időjárás kedvezőbb lett volna, a Bánya- és Építő­anyagipari Egyesülés megle­pően szép eredményeket mu­tathatna most fel. így is sike­rült azonban biztosítani, hogy a korábbi eredmények ne ro­moljanak. Körültekintő mun­kával emelték az I. osztályú tégla mennyiségét. 1959-ben a gyártott téglának még csak 91,7 százaléka volt I. osztályúj tavaly ez a szám 95 százalék­ra emelkedett. A szénnel, a fu­varral, az állóeszközökkel va­ló takarékoskodás eredménye­képp 2 százalékkal csökkentet­ték az anyagköltségeket. Külö­nösen a balatonszentgyörgyij a marcali, a böhönyed és a zá- kányi téglagyár tűnt ki ered­ményeivel. A vállalat tehát az idén is oszthat nyereségrésze­sedést • « • Az tűnik ki ezekből a mér­legekből, hogy jól dolgoztak a munkások, a műszakiak, a vállalatvezetők. Elbizakodott­ságra azonban semmiféle ok sincs. Mert például a Mérték­utáni és Vegyesruházati Vál­lalatnál a gazdasági, főként a termelékenységre vonatkozó mutatók még az országos át­lagon alul vannak. Különböző problémák vannak a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés­nél és a Ruhaüzemben is. A közeli termelési tanácsko­zásokon az lesz a munlcások és a vezetők feladata, hogy a mérlegbeszámolók alapján megvitassák, milyen tényezők segítették elő az eredmények elérését,, illetve mik akadályoz­ták. Az elemző tanácskozásból le kell vonni a tanulságot, és a tavalyi tapasztalatolcat fel­használva kell megszabni az idei tennivalókat. Hogy jövő ilyenkor melyik vállalat meny­nyi nyereségrészesedést oszt­hat majd, az attól függ, ho­gyan mozgósítanak a műszaki fejlesztésre, a munkaidő ki­használására, rendezik-e idejé­ben az elavult normákat, ta­karékoskodnak-e. Szegedi Nándor A cipiereskedelem felkészülten várja a tavaszt A Cipőnagykereskedelmi Vállalat kaposvári kirendelt­sége az idén 10 százalékkal na­gyobb forgalomra számít a múlt évinél. Első negyedévi tervüknek eddig 60 százalékát teljesítették. Felkészültek a A HÉT KÖNYVÚJDONSÁGAI Megjelent Suetonius csak­nem kétezer éves híres mun kája, a Caesarok élete. A len­gyel Szcepamski egy kivándor ló lengyel paraszt történetét mondja el Odüsszeusz a he­gyekben című regényében Tempesti Asszonyunk, szép Heléna című könyvében az ókor ismert történetét, Heléna szöktetését mondja el humoros szatirikus formában. Második kiadásban jelent meg Bóka László regénye, az Alázatosan jelentem. Molnár Ferenc leg­ismertebb színdarabjait tar­talmazza a Színház című kötet. André Stil két testvér életének alakulását írja meg Omlaszlás című regényében. A Tanács- köztársaságról írt regényt Hus- táczi Sándor Névtelenek cím­mel húsvéti forgalomra is: férfi­szandálokból ezer, női szán Iá- lókból nyolc és fél ezer, gyer­mekszandálokból 19 ezer pár­ral nagyobb készletük van, mint tavaly ilyenkor volt. A választék is gazdagabb lesz a múlt évinél. Sokféle fa­zonban kerülnek forgalomba a női balerinacipők, a szürke, csau, fekete színű, trotőr sar­kú cipők. Tavaly hiánycikk volt a tor­nacipő. Jelenleg ötezer párral van több raktáron, mint az el­múlt év hasonló időszakában, így ebből is ki tudják elégíteni a várható igényeket. Rendeltek az új kivitelezé­sű úgynevezett pan-toJett férfi- és női sarukból is több színben, valamint az olasz fazonú férfi és a modern hegyesorrú, tű­sarkú női cipőkből is. A SZIGETVÁRI KONZERVGYÁR felvételre keres villanyszerelő és bádogos szakmunkásokat c Somogy! Néplap Az MSZMP Scmogj megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: K1SDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin «. 14. l elet on 15-lü, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. a. l. Telei m 15-16, Felelős kiadó; WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megye» Nyomda­ipari Vállalat kaposvári . <«•, ben, Kaposvár. Latinka S u (F. v.; László Tibor. Terjeszti: a Magyai I on ,í Elő­fizethető a helyi postaim, : oknál és postáskezbesitőknéi. Előfizetési díj egy hónapra II,-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom