Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. február tS. Megkezdődött as országgyűlés . (Folytatás az*l. oldalról) Egészségügyi és szociális helyzetünk összességében kedvező, bár a biztosítottak számának, gyors emelkedése okoz nehézségeket. Arra törekszünk, hogy egészségügyi intézményeink fejlesztése fokozatosan nyomon kövesse a biztosítottak számának nagymérvű emelkedését. Magyarország a 10 000 lakosra jutó orvosok számát tekintve az európai országok nagy részét megelőzi. Jobban állunk péidáui. mint Anglia, Franciaország, Svédország, Finnország. Míg azonban Budapesten • 35, addig vidéken csak tíz orvos jut 10 000 lakosra. Az üres orvosi állások háromnegyed része is vidéken van. Különösen sok az üres orvosi állások száma Borsod, Nógrád, Szabolcs és Veszprém megyében. Jelentős összegekéi fordítunk kulturális célokra A tavalyinál 9.1 százalékkal magasabb összeget, 6 milliárd 952 millió forintot , irányzunk elő kulturális célokra. Ebből 5625 millió forint az oktatási, 1327 millió forint pedig a népművelési és egyéb kulturális feladatok megvalósítását biztosítja. Az előirányzatok szerint például az óvodai helyek számát 6700-zal növeljük, s az óvodás korú gyermekek 31 százalékát helyezzük el óvodában. Az alsó fokú oktatási intézmények 835 új osztálytermet kapnak, s a két- vagy három- váltásos tanítás aránya 2 százalékkal csökken annak ellenére, hogy a tanulólétszám a szokásosnál nagyobb arányban emelkedik. További 500 iskolában bevezetik a gyakorlati oktatást, s 463 új általános iskolai napközi otthont szerveznek. Az ipari tanulók képzésére 592 millió forintot, a középfokú oktatási intézmények működésére pedig 835 millió forintot irányoz elő a költség- vetés. Hasonlóan nagy összeget, 734 millió forintot biztosítanak a felső fokú oktatási intézmények fenntartására. Az év végére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma a nappali tagozaton meghaladja a 32 000 főt, az esti és! levelező tagozat hallgatóinak száma pedig a 18,5 ezret. Népművelési intézményeink fenntartására, a népművelés feladatainak megoldására 552 millió forintot irányoztak elő. 15 millió forint jut a többi között a televíziós adóhálózat szélesítésére és az adások műszaki színvonalának javítására. Előreláthatólag az idén 2 millió 300 ezerre emelkedik a rádió-előfizetők száma, s mintegy 160 000-re a televizió-tu- lajdcnosok száma. Könyvtáraink fenntartására .és fejlesztésére 135 millió forint áll rendelkezésre. A tudományos kutatások költségeinek fedezésére a költségvetési tervek keretéből 800 millió forintot, a műszaki fejlesztési alapból félmilliárd forintot, népgazdasági beruházásból pedig 300 millió forintot — együttesen tehát 1,6 milliárd forintot biztosítanak. Államunk továbbra is jelentős támogatással segíti a művészeti intézmények munkáját. Az Állami Operaház minden látogatója például esetenként 21 forint, a Nemzeti Színház minden nézője 17 forint állami támogatást kap. A színházlátogatók számának növekedésére jellemző, hogy hazánkban száz ember közül évente 69 megy színházba, ugyanakkor Ausztriában csak 42. az NSZK-ban 36, Olaszországban pedig 26. A költségvetés 129 millió forinttal járul hozzá a test- nevelési és sportcélok megvalósításához. a védelmi kiadásokra pedig az összes kiadásoknak 4,5 százalékát irányozza eiö. A tanácsok költségvetésével kapcsolatban Nyers Rezső hangoztatta: A kiadások ugyanolyan növekedést mutatnak, mint az állami költségvetés kiadásai. Az előirányzatokat az illetékes tanácsok javaslatai alapján állították ösz- sze. A községfejlesztési alapok 1,6 milliárd forintot tesznek ki. Az' előttünk álló esztendőt politikai; de gazdasági és pénzügyi szempontból is bizakodóan ítélhetjük meg. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy időszerű gazdasági problémáinkat megoldjuk. A gazdálkodás ismert fogyatékosságainak felszámolásával olyan tartalékokat szabadíthatunk fel, amelyeket feladataink megoldására hasznosíthatunk. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatát fogadja el — fejezte be expozéját Nyers Rezső pénzügyminiszter. Ezután Friss István szólalt fel a költségvetési vitában. Friss István felszólalása Friss István a hároméves terv teljesítéséről többek között ezeket mondotta: A magunk elé tűzött célokat csaknem minden lényeges területen elértük és a legtöbb területen túlteljesítettük azt, amit induláskor terveztünk. Különösen jelentős á mezőgazdasági termelési viszonyainkban végbement átalakulás, méghozzá úgy, hogy az elmúlt három év mezőgazdasági termelésének eredménye több mint egy tizeddel felülmúlja a megelőző három év eredményeit. Kiemelte azt a tényt is, hogy gazdasági fejlődésünk és a mezőgazdaság szocialista átalakulása együtt járt a dolgozók életszínvonalának jelentékeny emelésével. Hol juttatások együttes ősz- szege — folytatta — egy lakosra számítva három év alatt körülbelül 17—19 százalékkal nőtt, méghozzá nem akármilyen alapról, hanem az előző években, különösen az 1957- ben bekövetkezett jelentős emelkedés szintjéről. A hároméves terv időszakában körülbelül azonos mértékben emelkedett a lakosság két nagy csoportjának — a bérből és fizetésből élőknek, illetve a parasztságnak — az életszínvonala. Nem kell külön hangsúlyoznom, milyen nagy ererdménynelc kell tekintenünk azt, hogy azokban az években, amelyekben megvalósult a mezőgazdaság szocialista átalakulása, emelkedett — méghozzá igen számottevő mértékben — a munkások, parasztok, alkalmazottak életszínvonala, javult ellátásuk. A hároméves terv végén jóval több élelmiszert, több ruhát, bútort, mosógépet és rádiót vásároltak, mint korábban. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy három év alatt a magyar városokban és falvakban 130 ezs.r új lakás épült — húszezerrel több, mint amennyit a terv előirányzott. Nem akarjuk túlozni ennek, jelentőségét, hiszen köztudott, hogy a lakás- helyzettel távolról sem vagyunk elégedettek. A lakáshelyzetet felmértük, és erőink alapján úgy látjuk: körülbelül három ötéves terv szükséges a lakáskérdés megnyugtató megoldásához. Ez alatt körülbelül egymillió lakást építhetünk. De a három év alatt felépített 130 ezer lakás jóval több, mint amennyit bármely előző három év alatt építettünk. Biztató kezdeti lépés tehát a megoldáshoz vezetőúton és bizonyítja, hogy a magunk elé tűzött célokat elérjük és el fogjuk érni. A továbbiakban megállapította, hogy a folyamatosan emelkedő termelésből nemcsak a lakosság fogyasztásának növelésére jutott, hanem növekvő mértékben beruházásokra is. Miután a fejlődés általában sokkal gyorsabb volt a tervezettnél, indokolt volt, hogy a beruházásokra is jóval több erőt és eszközt fordítsunk. A mezőgazdasági beruházásokat még külön indokolttá tette a szocialista átalakulás ütemének meggyorsulása. Ennek megfelelően a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági beruházásoknál haladtuk túl a tervezettet. összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az elmúlt három év igazolta pártunk és kormányunk céljait, módszereit. Nagy sikerek vannak mögöttünk társadalmunk szocialista átalakításában és a termelés, különösen az ipari termelés fejlesztésében egyaránt. A szocializmus építésében a korábbinál gondosabban vigyázunk árrá, hogy felmérjük erőinket és a kitűzött célok mindenkor arányban álljanak az erőkkel. Az a módszer, melyet alkalmazunk, a szocializmus építésének a marxista— leninista tanításokban lefektetett módszere. Ezt a korábbinál átgondoltabban, rugalmasabban, s egyben következetesebben alkalmazzuk. Ez elsősorban'a demokratikus centralizmusra vonatkozik. Következetesebbek voltunk a demokratizmusban is, a centralizmusban is. A centralizmus helyesebb és következetesebb alkalmazását mutatja az elmúlt évek fő feladatának, a mező- gazdaság szocialista átalakításának a végrehajtása. Az ellenforradalom előtt — mint'ismeretes — számos határozat hangsúlyozta a szövetkezés önkéntességének fontosságát és feltétlen betartását. Annak idején mégsem sikerült. Az elmúlt években viszont megvalósult ennek az elvnek következetes érvényesítése. A céltudatos vezetés érvényesült a szövetkezeti fejlesztés egész vonalán. A céltudatos vezetés azt jelenti, hogy ne engedjük magunkat különböző ösztönös törekvések által sodortatni. Ez a céltudatos vezetés érvényesült akkor is, amikor egy évvel ezelőtt lassítottuk a szövetkezeti fejlődést, mert éneikül nyilvánvalóan nem lehetett volna biztosítani az egyik alapelv, az önkéntesség feltétlen betartását. A korábbinál következetesebb centralizmus érvényesült a gazdasági vezetés más területein is, például a beruházásoknál. De legalább ilyen jelentőségű volt a gazdasági vezetés demokratizmusának erősítése. A miniszterek, a vállalati igazgatók ma sokkal inkább igazi gazdái, igazi vezetői területüknek, mint korábban. Jelentősen kiszélesedett a helyi szervek, a tanácsok, a tömegszervezetek önállósága, a dolgozó tömegek részvétele a gazdaság, a vállalatok vezetésében. A demokratikus centralizmus alkalmazása nélkül nem érhettük volna el említett sikereinket. Hasonlóan nagy része volt eredményeink elérésében annak, hogy jobban összehangoltuk az anyagi ösztönzést, az adminisztratív előírásokat és a meggyőzés eszközeit. Ahol csak lehetett, lemondtunk a kizárólag adminisztratív eszközökkel való irányításról. Friss István ezzel összefüggésben megállapította, hogy az egész társadalmi élet irányításában és a gazdasági tevékenységben is egyre nagyobb szerepet kap a nevelés, a tanítás, a meggyőzés eszköze. A társadalmi és az egyéni érdekek összhangját tudatosan is 1— minél teljesebb mértékben — erősítenünk kell. Egyébként az anyagi ösztönzés módszere — akárcsak a demokratikus centralizmus alkalmazása — a termelőerők, s az egész társadalom fejlődésével együtt szükségszerűen állandóan tökéletesedik. . Az elmúlt három év eredményei természetesen elsősorban és mindenekelőtt a dolgo- * Antonin Novotny Szegeden ülésszaka zó magyar nép eredményei: millió és millió honfitársunk mindennapos munkájából, erőfeszítéseiből, törekvéseiből, elképzeléseiből születtek. S az eredményekben benne van az is, hogy ez alatt a három év alatt tudásban is, öntudatban is sokat fejlődött a magyar nép. A legfeltűnőbb és legjelentősebb az a változás, az a fejlődés, amely a korábban egyénileg dolgozó parasztságunkban ment végbe. Közben jelentősen emelkedett egész népünk műveltsége, kulturális színvonala és szocialista öntudata; a vezetni képes emberek ezrei és tízezrei fejlődtek ki. Enélkül a fejlődés és növekedés nélkül elképzelhetetlenek volnának gazdasági eredményeink. i Eredményeinkben igen nagy része, van a szocialista tábor erősödésének, a szocialista országok közötti együttműködés tökéletesedésének is. Az elmúlt években az együttműködés új formái fejlődtek ki és erősödtek meg. Kibontakozik a szocialista országok gazdasági tevékenységének, terveinek céltudatos egyeztetése; nagyobb távlatra is összhangba hozzuk e terveket a szocialista országok további erősítése, fejlődésük meggyorsítása érdekében. Minden okunk megvan tehát, hogy alapjában véve elégedetten tekintsünk vissza az utóbbi években megtett útra. De e jogos elégedettség nem tehet bennünket vakká hibáinkkal, hiányosságainkkal szemben. Csak akkor lehet töretlen fejlődésünk, ha nem lankadnak erőfeszítéseink a hibák és hiányosságok folyamatos kiküszöbölésére. Friss István beszéde további részében az idei költségvetést elemezte. Többek között foglalkozott az életszínvonal alakulásával is. Hangsúlyozta: a lakosság elért életszínvonalát nemcsak tartani, hanem növelni is akarjuk. A fogyasztás az idén is igen jelentős mértékben fog növekedni. A fogyasztás növekedésének csak egyik forrása a bérek emelkedése, s ez megoszlik a létszámnövekedésből és az alapbérek növekedéséből származó béralapemelkedés között — ezenkívül emelkedik a nyugdíjakra és a családi pótlékokra kifizetett összeg is. Ilyen körülmények között az idén az átlagbéreknek csak viszonylag szerény mértékű növelését tervezzük. Nagyobb emelést csak akkor tervezhetnénk, ha tovább csökkentenénk a beruházási összeget. Világos, hogy ez további fejlődésünket fékezné. később akadályozná, lassítaná az életszínvonal emelését. Hangsúlyozta azt is, hogy a jövőben még az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani mezőgazdaságunk fejlesztésére. A milliónyi egyéni kisgazdaság egyesülése néhány ezer szövetkezetté — amit tudományosan a termelési viszonyok szocialista átalakulá- Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szerdán délelőtt megkezdte vidéki körútját. Elsőnek Szegedre látogatott el. A csehszlovák küldöttség különvonata pontosan 11 órakor gördült be a csehszlovák, magyar és vörös színű zászlókkal díszített szegedi pályaudvarra. A vonatról lelépő vendégeket: Antonin Novot- nyt, a csehszlovák küldöttség tagjait s a kíséretükben lévő Marosán Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját Csongrád megye és Szeged párt- és állami vezetői, köztük Török László, az MSZMP Csongrád megyei Pártbizottságának első titkára, ifi. Komócsin Mihály, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára, Papp Sándor, a Csongrád jegyei Tanács és Biczó György, a Szegedi Városi Tanács y. b.- elnökei fogadták. A csehszlovák államfőt az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték. Antonin Novotnv sának mondunk — önmagában még nem jelent igazi szocialista nagyüzemeket, csak azok lehetőségét, keretét adja. Ezeket a lehetőségeket kell valósággá változtatni, őzeket a kereteket kell élettel megtölteni. Ehhez a paraszti tömegek jó munkája mellett változatlanul szükséges a munkásosztály segítsége is. Kell a segítség a termelés növeléséhez is, de kell ahhoz is — és ez a mezőgazdasági termelési viszonyok szocialista átalakításának nem is utolsó célja —, hogy megnyíljék a parasztság előtt az anyagi és kulturális felemelkedés útja. A mezőgazdasági beruházások gazdasági hatékonyságát nagymértékben fokozhatják az olyan tényezők — amelyek még csak most kezdenek kibontakozni —, mint a mezőgazdaságban dolgozók szocialista öntudatának megszilárdulása, a közösségi szellem erősödése, a sole munkáskéz harmonikus együttműködése. A mezőgazdaság immár mind harmoniku- sabban kapcsolódhat be terv- gazdálkodásunk egészébe. Ipari termelésünk néhány kérdésével foglalkozott ezután Friss István. Felhívta a figyelmet az üzemszervezés megjavítására, hiszen a munka magasabb színvonalú megszervezésével gyakran minden beruházás nélkül lényegesen fokozhatjuk a termelést. Szólt a helyes anyaggazdálkodás jelentőségéről és az ipar termelési lehetőségeinek fokozottabb kihasználásáról. A beruházásokról szólva többi között határozottan kifogásolta, hogy egyes új üzemekben — amelyek pedig sok pénzbe kerültek — megtűrnek avult gyártási eljárásokat, vagy elavult gépeket. Akik eltűrnek ilyent, azok nyilván nem, vagy nem eléggé értik a korszerű technikának, a munka termelékenysége emelésének jelentőségét. az üdvözlésére megjelentekkel barátságosan kezet* fogott, majd gépkocsikkal a küldöttség tagjai szállásukra, a Hungária Szállóhoz hajtattak. Novotny elvtárs és kísérete délelőtt látogatást tett a városi tanács székházában, és baráti eszmecserét folytattak a megye és a város vezetőivel. A csehszlovák államférfiak ezután rövid sétára indultak a tiszteletükre csehszlovák, ma- gya- vörös zászlókkal, cseh nyelvű üdvözlő feliratokkal feldíszített városban. Szeged lakossága mindenütt lelkes tapssal, bai'áti szeretettel köszöntötte Antonin Novotnyt és kíséretét. Délben az MSZMP szegedi pártbizottsága és a városi tanács díszebédet adott Novotny elnök és kísérete tiszteletére a Hungária Szállóban. A vendégek a’ délutáni órákban ellátogattak a szalámigyárba és a textilművekbe, este pedig a Szegedi Nemzeti Színházban díszelőadást rendezték tiszteletükre. Különösen nem szabad megtűrnünk, hogy új létesítményeinknél engedményt tegyünk a műszaki színvonal korszerűsége terén. További fejlődést követel tőlünk az a tény is, hogy a szocialista országokkal együtt mi is részt veszünk a kapitalista világgal folytatott békés gazdasági • versenyben. A legnagyobb fontosságot kell tehát tulajdonítanunk a műszaki fejlesztésnek. Szilárdan ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy új beruházásaink a legkorszerűbb technikát képviseljék. Főiskolai és egyetemi oktatásunk fejlesztéséről többi között a következőket rhondotta: Társadalmunk gyors fejlődése egyre több jól képzett szakembert követel az élet minden területén. Az emberek legkorábban 25—30—35 éves korukra — 18—20 évi tanulás és több évi gyakorlati munka után — válnak magasan képzett szakemberekké. Azok a fiúk és lányok tehát, akik az idén kezdik főiskolai tanulmányaikat, általában majd csak a harmadik ötéves terv éveiben lesznek jó szakemberek. Egyetemeink és főiskoláink méreteit tehát már nem is a ‘második, hanem a harmadik — sőt további — ötéves tervünk Szükségleteihez kell szabni. Annyit máris látunk, hogy ezek a szükségletek igen nagyok lesznek. Friss István ezután részletesen szólt a tudomány fejlesztéséről, egész munkánk, gazdaságpolitikánk tudományos megalapozottságának jelentőségéről. Befejezésül a szocialista országok egyre mélyülő és egyre szélesedő együttműködésének, egymásnak nyújtott testvéri segítségének a jelentőségét méltatta, majd a költségvetést elfogadásra ajánlotta. A nagy tapssal fogadott felszólalás után ebédszünet következett. A gyarmatosítók és kongói bérenceik a Biztonsági Tanács legújabb határozatának szabotálásán mesterkednek Leopoldville. Mackeown ir tábornok, az ENSZ kongói haderőinek parancsnoka, aki az Egyenlítői tartományban megbeszéléseket folytatott Mo- butuval, visszatért Leopold- ville-be. Egy ENSZ-szóvivő/ szerint a »szívélyes légkörben« folyt megbeszélésen Mackeown »igyekezett rábírni Mobutut, hogy feltétlenül tartózkodjék az erőszak alkalmazásától és semleges övezet kijelölését javasolta.« A Reuter újabb jeleptése szerint Leopoldville-ben eddig már 89-en — köztük 27 gyermek — kérték az ENSZ védelmét a Kaszavubu—Mo- butu-féle hatóságok terrorjától való félelmükben. ELISABETHVILLE Az ADN tudósítása rámutat, Csőmbe legutóbb Kaszavubuhoz és a gyarmatosítók más bábjaihoz intézett levelében tudtul adta, hogy nincs szándékában »lemondani a . belga csapatok és technikusok szolgálatairól«. Egy belga diplomata szerint jelenleg mintegy kétezer belga polgári személy, továbbá 300 —400 belga katona- és csendőrtiszt tartózkodik Katangá- ban. Ismeretes, hogy Csőmbe »mozgósítással« válaszolt a Biztonsági Tanács legújabb kongói határozatára. Elisa- bethville-ben közölték, hogy öt évig terjedő börtönbür tessel és ötezer frank pénzbüntetéssel sújtják azok:.1 akik »nem tesznek eleget a mozgósítási parancsnak«. Az AP jelentette, hogy a ka- tangai hatóságok szerdán újabb provokációs intézkedést hoztak: csendőri és rendőri egységeket vezényeltek az elisa- bethville-i repülőtérrel Hivatalos körökben hangoztatják, az intézkedésnek az a célja, hogy »megakadályozza a repülőtér teljes birtokba vételét az ENSZ részéről«. Legújabb jelentései: nt megerősítették az eiisaoethville-i repülőtéren szolgálatot teljesítő ENSZ-csapatokat. Csőmbe szerdán hivatalos közleményben jelentette be, hogy »nemzetőrséget« alakítani Katangában. ö. nt a Reuter jelenti, a kongói ENSZ-parancsnokság kőit i ie, »figyelmeztette Csombét, hogy bocsássa szabadon a túszként i ogvatartott személyeket«. Ezek között van Ilungának, a Katanga tartomány északi részében Csombéval szemben alakult Lualaba állam elnökének felesége is. (MTI)
