Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 29. szám. ÄRA 50 FILLÉR. Péntek, 1961. február 3. MAI SZ \MUNK TARTALMÁBÓL; NÉVTELENÜL (3. oj OTTHONUNK (5. o.) Látogatás a RÖVIKÖT raktárában (6. o.) niliiiiiü Akarat, türelem, munka és fegyelem szükséges a nagyüzemi gazdaság kialakításához Kádár János elvtárs a pusztaszemesi Búzakalász Tsz zárszámadó közgyűlésén A pusztaszemesi Búzakalász Ter­melőszövetkezet­ben szerdán hir­dették ki a zár­számadást. A szö­vetkezeti gazdák meghívására részt vett a közgyűlésen Kádár János elv- társ, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tátikára, állammi- niszter, Sándor József elvtárs, a Központi Bizottság Párt- és Tömeg­szervezetek Osztá­lyának vezetője, Szirmai Jenő elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára, dr. László István elvtárs, a megyei tanács v. b.-eánö!ke, Na&y Antal elvtárs, a Siófoki Járási Pártbizottság tit­kára és Virovecz József elv­társ, a járási tanács v. b.-elnö- ke. A közgyűlést Hartmann Miklós elvtárs, a községi ta­nács v. b.-elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte Kádár elvtársat, az összes megjelenteket, majd átadta a szót Horváth József elvtárs­nak, a tsz elnökének. Horváth elvtárs beszámolt a ísúzakalász múlt évi munká­járól, gazdálkodásáról. Is­mertette: szövetkezetükben — amely 1959 márciusában ala­kult — 149 család gazdálkodik közösen 1358 k. holdon. Rész­letesen szólt azokról a nehéz­ségekről, amelyek közös gaz­dálkodásuk második évében is akadályozták munkájukat, s őszintén feltárta a hibákat — Gazdálkodásunkat mégsem a hibák, hanem az eredmények jellemzik — hangsúlyozta. — A tervezett 2 748 233 forinttal szemben 2 830 872 forint volt a bevételünk. Ebből 420 ezret sa­ját erejű beruházásra fordítot­tunk. Minden esedékes tarto­zásunkat kifizettünk. Részese­désre 1 millió 123 ezer forint értéket osztunk ki. Egy mun­kaegység a tavalyi 24 forinttal szemben 26 forint 13 fillért ér. 1960-ban megalapozta az idei esztendő eredményesebb gaz­dálkodósát a Búzakalász. Ter­melési alapjuk értéke 1 millió 169 ezer forint. Egy tagira átla­gosan 13 067 forint tiszta va­gyon jut. Építkeztek, fejlesztették állatállományukat, s az idén például 500 hízót ad­hatnak közfogyasztásra. Ez 311 darabbal több Kádár elvtárs felszólalt a közgyűlésen molt az elnök elvtárs arról, hogy vettek két traktort, és építkeztek. Az állam ehhez nagy segítséget adott. A mi üzemünk 13 milliós1 nyereség­gel zárta az 1960-as évet; en­nek az összegnek jelentős ré­szét is a tsz-ek támogatására fordíthatta a népgazdaság. Az idei éében 20 millió forint nye­reség elérését tűztük ki célul, hagy ebből is segíthesse álla­munk a tsz-ekét. Mi más mó­tendőn át van mit enni a fa­lun. Amit megesznek, váljék egészségükre — ők termelték meg a kenyeret és a húst is. De annyit kell termelniük, hogy jusson belőle bőven a munkásnak, az országnak is, sőt kivitelre is. Többet kell termelni — a még jobb élet megterem­tésének ez az egyetlen útja. Ezt a feladatot kizá­rólag nagyüzemi alapon oldhatjuk meg. A továbbiakban elmondotta: az elnöki beszámolóból is ki­tűnt, hogy a pusztaszemesi Bú­zakalász Tsz-ben még alacso­nyak a terméshozamok, de megvan az adottság a termelés nagyobb arányú növelésére. A lehetőségek kihasználásához az kell, hogy a szövetkezeti gazdák ne a mostani 26 forin­tos részesedést nézzék, hanem azt, hogy az élet Map ja a szorgalmas munka. — Olyan gazdaság a szövet­kezet — folytatta —, hogy itt is irányítani, szervezni kell a munkát. Vezetőkre tehát szük­ség van. A tagság azért vá­lasztott maga közül vezetőket, hogy legyenek, akik egész év­ben megmondják, hogy mikor, mit és hogyan kell tenni. Az ő szavuk: parancs, azt végre kell hajtani. Lehet bírálni az ő intézkedésüket, amikor meg­van annak az ideje. Például ilyenkor, közgyűlésen. — Nekem úgy tűnik mind­abból, amit itt hallottam, és Hogy ehhez idő kell? Régen, az egyéni parasztgazdaságok idejében is így volt. Az apa elkezdte, a fia folytatta a gaz­daság kialakítását. Gyakran 30—40, sőt néha 50 év is kel­lett ehhez. S most ez a szö­vetkezet két éves. Szánjanak rá még 2—3 esztendőt, ennyi idő alatt kialakíthatják nagy­üzemi gazdaságukat. Akarat, türelem és munka kell ehhez. — Két évvel ezelőtt határoz­ták el, hogy szövetkezetben gazdálkodnak. Azóta értek el eredményeket. 1960-ban is A közgyűlés után Bognár Jogsai, uiiiim Lőrincié és Vö­rös József tsz-tagok beszélgettek Kádár elvtárssal. évinél. A termelés, áruterme­lés és áruértékesítés növelése lehetővé teszi, hogy — a ter­vek szerint — 10 forinttal ma­gasabb — 36 forintos — legyen a részesedés az év végén. Az igyekvőket dicsérő, a hanyagokat elmarasztaló, a valóságot híven feltáró és a terveket, tennivalókat ponto­san megjelölő beszámoló a hi­bák kijavítási módjának ke­resésére ösztönözte a felszóla­lókat: Tóth József mezőgaz­dászt, Szabó Imre tehenészt, Geiger Györgynét, a nőtanács elnökét és Vörös József elvtár­sat, a pártszervezet titkárát. Ónozó József, a szövetkeze­tét patronáló budapesti Hán­toló Malom igazgatója elmon­dotta: — Emlékszem, a tavalyi zárszámadó közgyűlésen a vi­ta középpontjában a tervek álltak. Jó volna egy traktor, újabb állatférőhelyeket kellene létesíteni stb. — hangsúlyozták a felszólalok. Ma pedig beszé­dem, politikai és társadalmi munkával szintén segíteni fo­gunk a puszitaszemesieknek. Amit teszünk e szövetkezet felvirágzásának előmozdításá­ra, szívesen tesszük, mert lát­juk, hogy jó helyre adjuk a segítséget. Ezt követően Kádár élvtárs emelkedett szólásra. — Mi is készítünk országos zárszámadást; éppen a napok- a múlt; ban tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a három­éves terv teljesítéséről szóló jelentést Ebből a jelentésből a többi között kitűnik, hogy az ipar 40, a mezőgazdaság pedig csak 11,5 százalékkal növelte termelését. A fogyasztás há­rom év alatt 28 százalékkal emelkedett. Ezt, a fogyasztás növekedését természetesnek tartjuk. De az Is igaz, hogy mindenki még jobban akar élni. Ehhez az kell, hogy többet termeljen ne csak az ipar, hanem a mezőgazdaság is. — Kérdezik sokan: hogyan lehet az, hogy Magyarország amely harminc évvel ezelőtt fél Európába szállított búzát, ma gabonabehozatalra szorul. Emlékezzünk csak arra az időre: akkor szűkén volt mér­ve az ennivaló falun is. Ma nem így van, ma nem kell szá­molni a falatot, ma egész «sz­ámit előzetesen a szövetkezet­ről megtudtam, hogy életképes ez a gazdaság. Van itt alap, az eddigi munkának megvan az eredménye, s ez a szövet­kezet virágzó lehet. A beszámolót Horváth József tsz-elnök mondta el. gondoltak a jövőre: beruház­tak gazdaságukra saját erőből is, az államtól is kaptak ehhez segítséget. Űjabb terveik ugyancsak szépek. Ezeket úgy válthatják valóra, ha össze­fognak mindnyájan: a férfiak is, a nők is, az idősebbek is, a fiatalok is. Azt kérem, gondolkozzanak azon, amit mondtam, és egész évben dol­gozzanak szorgalmasan. En­nek meglesz a gyümölcse. Szívből kívánok mindnyájuk­nak jó egészséget, hogy jobb munkával jobb eredményeket érjenek el ebben az esztendő­ben — fejezte be nagy tetszés­sel fogadott felszólalását Ká­dár elvtárs. Ezután Horváth elvtárs, a szövetkezet elnöke jutalmakat adott át a munkában kitűnt tsz-tagoknak. A közgyűlés be­fejeztével Kádár elvtárs hosz- szasan elbeszélgetett a szövet­kezeti gazdákkíú A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Elivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a Magyar Szab­ványügyi Hivatalnak a szab­ványosítás és tipizálás helyze­téről szóló jelentését és a szabványosítás fejlesztésére megfelelő határozatokat ho­zott. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága tájékoztatót adott a kormánynak az ifjúsági építő­táborok tavalyi munkájáról. A kormány elismeréssel állapí­totta meg, hogy a táborok rész­vevői népgazdaságilag is je­lentős munkát végeztek. A Minisztertanács elfogadta az idén létesítendő táborok szer­vezésére vonatkozó tervezetet, s határozatában biztosította a működésükhöz szükséges fel­tételeket. A kormány meghallgatta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének tájékoztató jelentését a műszaki fejleszté­si alap felhasználásával kap­csolatban folytatott vizsgálat­ról. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Hruscsov a silókukorica magyarországi felhasználásának eredményeiről Moszkva (MTI). A Pravda és több más központi szovjet lap szerdán teljes terjedelmé­ben közölte N. Sz. Hruscsov- nak, az SZKP Központi Bi­zottsága első titkárának az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága plénumán ja­nuár 28-óri elhangzott beszé­dét. A beszédnek van egy ér­dekes, magyar vonatkozású ré­sze is. Hruscsov ugyanis em­lítést tett arról a levélről, me­lyet Körösi József magyar ag- ronómus intézett hozzá. Hrus­csov a többi között a követke­zőket mondotta beszédében:-Szeretném megismertetni önöket, elvtársak, egy érdekes anyaggal. Amikor Magyaror­szágon jártam, elbeszélgettem a parasztokkal. Magyarorszá­gon a kukoricatermesztésnek valóságos mesterei vannak; versenyezhetnek az ukránok­kal, de abban az időben Ma­gyarországon a kukoricát csak a szemterméséért vetették el. Javasoltam, hogy használják fel silózásra is. Megtették ezt, s igen jó ered­ményeket értek el. Most sok magyar termelőszövetkezet és állami gazdaság nagy terüle­ten termeszt silókukoricát és hektáronként 500—600 má­zsás, sőt még ennél is nagyobb szár-, illetve csőtermést takarí­tanak be. Annak a levélnék a szerzője, amelyről szó van, egy tapasz­talt agronómus, már fehér ha­jú ember: Körösi József. Az Agrártudományi Egyetem Haj­dúszoboszlói Tangazdaságában dolgozott, és érdekes tapaszta­latokat szerzett a tehenek őszi takarmányokkal, herével, siló- kukoricával és zöldkukoricával történő takarmányozásában. Körösi elvtárs a következő­ket közli eredményeiről: Május 25-től június 13-ig a teheneknek zöldtakarmányt adtak a következő összeállítás­ban: őszi taíkarmánykeverék: 33 kilogramm, bíborhere: 7 kilo­gramm, fű (a legelőről): 7 ki­logramm. A napi fejési átlag egy-egy tehénnél 12,3 liter volt. Június 13-tól július 13-ig a teheneket kukoricaszilázzsal takarmányozták. A teheneknek 20 kilogramm kukoricaszilázst, 2 kilogramm répaszeletet és 15 kilogramm bíborherét ad­tak. A fejési átlag 14,3 literre emelkedett. Július 13-tól július 31-ig a teheneknek a következő takar­mányt adták: zöld kukorica 35 kilogramm, lucerna 15 kilo­gramm. A fejési atiag a gazdaságban ismét lecsökkent napi 12,6 li­terre. A kapott adatok alapján Kö­rösi elvtárs az alábbi követ­keztetésekre jutott: 1. A gazdaság fennállásának kezdete óta legmagasabb fejési átlagot akkor érték el, amikor kukoricaszilázzsal takarmá­ny óztak; 2. a kukoncaszilázs a zöld­takarmánynál kedvezőbb befo­lyást gyakorol a tejkiválasz­tásra; 3. ebből következik, hogy kritikailag felül kell vizsgálni a hagyományos, de sokba ke­rülő -zöld futószalag« elméle­tét. A szarvasmarhatenyésztés takarmánybázisát télen és nyá­ron egyaránt a kukoricaszilázs- zsal kell biztosítani, mert ez a legnagyobb mennyiségű és a legolcsóbb tápanyagokat tar­talmazza. íme, elvtársaik, így értékelik a csöveket tartalmazó, jó ku­koricaszilázst, s önöknél sok kolhoz és szovhoz szívesebben használja fel a kukoricát zöld- takarmányozásra, holott ezzel nagy veszteségeket okoz ma­gának.« Megy ei és megyei jogú városok népfront-elnökeinek és -titkárainak értekezlete A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székhazában csütörtökön értekezletet tar­tottak a megyék és megyei jo­gú városok népfront-bizottsá­gai elnökeinek és titkárainak részvételével. Ott voltak a ta­nácskozáson a nemzetiségi szö­vetségek vezetői is. Megjelent Szakosíts Árpád, a Béke Vi­lágtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke. Dr. Ortutay Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára a népfront- mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoztatta az értekezlet részvevőit, majd Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott előadást a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozatáról, valamint a adódó feladatokról. Ezután békekiáltváoyról és az ezekből Sebestyén Nándorné, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának osztályvezetője ismer­tette a magyar békemozgalom tevékenységének újabb tapasz­talatait és szólott a soronkö- vetkező tennivalókról. — Tavaly az elmúlt éveké­nél is sikeresebb volt a ma­gyar békemozgalom tevékeny* sége. Lépést tartottunk a nem­zetközi élet, a világpolitika eseményeivel, s minden eddi­ginél többet tettünk, hogy gyorsan válaszoljunk a váro­son és falun felmerülő kérdé­sekre. A moszkvai békekiált­vány, a magyar békemozgalom új fellendülésének időszakai nyitotta meg. A tanácskozás részvevői ez­után megvitatták a magyar békemozgalom előtt álló fel­adatokból rájuk háruló tenni­valókat, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom