Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-22 / 45. szám

SOMOGYI NE PL AP 8 Szerda, 1961. február 2*. Furcsa gyermekműsor Mostanában csak elvétve vetítenek a Szabad Ifjúság Filmszínház vasárnap délelőtti matinéján óvodás korú gyer­mekeknek való filmeket, nem csoda hát, hogy most vasár­nap a meghirdetett gyermekműsor hatására már fél tízkor hosszú sor kígyózott a pénztár előtt. A szülők a fél-, sőt há­romnegyedórás tolongást is elviselték, csakhogy jegyhez jus­sanak. Negyed tizenegyre már minden jegy elkelt. . Mekkora volt azonban a szülők meglepetése, amikor A tenger mélyén című szovjet tudományos filmet kezdték vetí­teni. A gyerekek egy darabig még csak érdeklődtek az ex­pedíció sorsa, a biológusok munkája, a tengeri állatok élete iránt,, gyönyörködtek a mikroszkopikus felvételekben, de az­tán nyafogni kezdtek, hogy mikor következik már a rajz­film. Az azonban nem jött. Sokan el is mentek emiatt. Akik a nyafogó, rajzfilmre váró gyermekeikkel végigülték az egy és negyed óráig tartó filmet, csalódottan hagyták el a mozit. Nem a kiadott pénzt sajnálták, az bántotta a szülőket, hogy becsapták őket és gyermekeiket. Furcsa gyermekműrr r volt a vasárnapi, annyi szent! Hogy gyermekműsoron ki mit ért, azon lehet Vitatkozni. Az ilyen tudományos film azonban egyelőre még nem tartozik ebbe a kategóriába. Azellen sem szólunk, ha rövid ismeret- terjesztő filmet vetítenek a gyermekműsorban, de legyen más is. A matiné előadásra óvodás korú és iskolás gyerekek járnak. A szülőkön kívül nemigen látható felnőtt. A gyerme­keket kimeríti az ilyen hosszú tudományos film. Példa erre a most vasárnapi matiné: éppen az iskolások kezdtek elmen­ni előadás közben.. S feltehető még egy kérdés: miért hirdette meg ilyen ta­lányosán ezt a matinét a Moziüzemi Vállalat? Ha A tenger mélyén című filmet hirdeti meg, talán nem kelt volna el minden jegy, de nem is érezte volna becsapottnak magát egy szülő és gyermek sem. Akik most ott voltak a matinén, biztosan nem nézik meg a következő gyermekműsort, tartva attól, hátha Einstein relatjyitási elméletét vetítik a gyerme­keknek. S inkább a Vörös Csillag Filmszínház délelőtti hír­adó előadására viszik óvodás korú gyermekeiket, mert ott legalább láthatnak rajzfilmet is! L. G. , Közép-Európa legmagasabb csillagvizsgálója Munkakedv és a nép szeretete s hasznos tapasztalatokat ad­tak át egymásnak. Marton György tanító, a pé- térhidai művelődési otthon ve­zetője elmondotta, hogy a ter­melőszövetkezetek megszerve- zésével nem ért véget a . falu szocializálódása. A nagyüzemi gazdálkodás igenlésével, a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításával parasztságunk életé­ben csak ellcezdődött a korsza­kosán új. A szocialista kultúra falun élő hirdetőire vár az a nagy feladat, hogy hadat üzen-1 ve annak a kettősségnek, mely a korszerű gazdálkodás gya­korlatából és a parasztember tágításra, tisztázásra váró vi­lágszemléletéből adódik — győzzön, fel tudja ismertetni a szocialista kultúra értékeit.' Az ellenforradalmi Horthy korszak nemcsak oktatási po- litikájáyal, hanem iskolán kí­vüli népművelési politikájával is szellemi sötétséget hagyott örökül a magyar falura. Ezért van szükség arra, hogy a szo­cialista szellem világosságának lámpagyújtogatói a nép szere­tedétől áthatva, töretlen mun­kakedvvel végezzék a nép mű­velésének, a falu kulturális fel­emelésének munkáját. Hivatott népművelőink számára ez nem kényszerű kötelesség! Ezt hangsúlyozta Gaál Ist­ván tanító, a lengyeltóti műve­lődés:! otthon igazgatója is. Mielőtt elmondotta, hogy a párt kulturális határozatai nyomán hogyan született meg a népművelés munkásainak összefogása a gazdasági és ál­lami, vezetéssel Lengyeltóti­ban, arra emlékezett, hogy mi­féle »ismeretterjesztési« köte­lezettséget rótt a múlt rendi- szer ,az 1945 előtti falu peda­gógusára. »Cselédembereknek tartottam előadást — olyanok­nak, akiknél megszokott ven­dég volt a szükség — arról, hogy több cukrot kell fogyasz­taniuk a havi, kéthavi fél, ma­ximálisan 1 kg cukornál. Az előadásban nem mondhattam el, és nem is tudtam volna el­mondani, hogy miből vásárol­ják meg ezek a cselédemberek a több cukrot. Ez már nem tartozott az „ismeretterjesztő­re” az akkori idők parancsa szerint.« Ma nem ilyesmiről ken be­szélnie a népművelőnek, ha, ismeretek adásáról, ismeretek mélyítéséről van szó. Népünk félemelkedésének dokumentu­mait világosan mutatják fel a falu igényed. Csak egy pél­dát ... tíz évvel ezelőtt még gondot okozott egy-egy szín­házi vendégszereplés közönsé­gének megszervezése. Ma az okoz gondot — s igen helye­sen, társadalmi igényeket öltő gondot —, hogy hogyan elégit­A bratislavai vasútépítő ki- rendeltség dolgozói a Lomnici csúcson 2630 méter magasság­ban befejezték egy nagy jelen­tőségű, tudományos munkahely, a Szlovák Tudományos Akadé­mia új csillagvizsgálójának építését. Az új cseh csil­lagvizsgálóban, amely Közép- Európa legmagasabban fekvő létesítménye, a napkorona ku­tatására alkalmas asztronómiai intézet és a kozmikus sugár­zás mérésére alkalmas fizikai laboratórium található. Manapság nem számít már ritka szenzációnak, hogy na­gyobb községeink üzlethálóza­tába bevonul a városi, mi több a fővárosi nívójú eszpresszó is. A falu arculata változóban van, s az ilyen híradások, mint az említett, nem okoznak már meglepetést. A nagy, a szívből jövő üdvözlést kérő szenzáció, mely azt jelentené, hogy eb­ben vagy abban a községünk­ben városi vagy még ennél is több, fővárosi nívójú kulturá­lis élet folyik a művelődési házban — nos, az a szenzáció még nem született meg. De nagyon szép kötelességünk se­gíteni, hogy megszülethesse­nek az ilyen természetű szen­zációk is. Szerkesztőségünket a segítőkészség vezette, amikor megyénkből 16 kultúrotthon- igazgatót és népművelési ügy­vezetőt hívott meg a napok­ban tanácskozásra. A cél az volt, hogy mondják el maguk a kultúra munkásai népműve­lői tevékenységük eddigi ta­pasztalataiból leszűrve, hogyan tudnak igényt teremteni az emberekben . az önművelés iránt; mit tettek, és mit kí­vánnak tenni, hogy a falu — szórványosan jelentkező — el­öregedésének veszélye meg­szűnjék, s a parasztfiatalok szí­vesen ,maradjanak falun — megtalálva a városi élet leg­vonzóbb sajátosságait, a kul­turált szórakozás és a minden igényt kielégítő önművelés le­hetőségeit. A tanácskozás nem volt eredménytelen, -jóllehet a meg­hívottak közül többen nem je­lentek meg Viszont akik je­len voltak, forró hivatástuda­tukról adtak számot ezen az elvtársi, baráti beszélgetésen, A Bartók Béla ut­cai Általános Iskola ötödik osztályosai kézimunka-kiállítást rendeztek. Fénykép- albumok, irattartók, jegyzetfüzetek, óra­rendek és különbö­ző dobozok bizo­nyítják a gyerekek kézügyességét. hetnénk ki teljesen' a nép tu­dásszomját, művelődési és kul­turált szórakozásra való éhsé­gét. Népművelőinknek éppen ezért, a megnövekedett felada­tok miatt van szükségük az ál­landó szakmai képzésre, ha meg - akarnak felelni a rájuk háruló feladatoknak. A mosdósi Eőry Szabó Ist­vánná egy igen lényeges gon­dot fogalmazott meg az anké- ton. Azt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint nem az a fő baj, hogy fiataljaink elmen­nek a faluból szakmát tanul­ni vagy diplomát szerezni, ha­nem az, hogy tanulmányaikat elvégezve legtöbbször nem tér­nek vissza. Erre a ma még megoldatlan — de megoldást sürgető — problémára kell or­voslást találniuk a többi kö­zött a falu művelődési élete irányítására illetékeseknek. Tehát nemcsak a népművelők­nek, hanem az állami, gazda­sági és tömegszervezeti veze­tőknek is. Beszélt arról, hogy a gyakorlati megvalósítás so­rán igazolódott, hogy a téli tervek távolról sem olyan jók, mint ezt a készítés és elfoga­dás napjaiban gondolták. Kü­lönösen érvényes ez a tapasz­talat az ismeretterjesztésre. Munka közben adódnak ugyan­is olyan problémák, amik tisz­tázást kövételnek... Horváth Imre taranyi peda­gógus a művelődési házak, klubok, kultúrtermek második otthonná tételének anyagi fel­tételét hiányolta. Több szóra­kozási eszköz, kulturáltabb berendezés — ez a mai igény! Az anyagi feltételek biztosítá­sában rengeteg vár a községi tanácsokra, valamint a terme­lőszövetkezetekre! A ‘ továb­biakban a falusi pedagógusok túlterheléséről szólt. Ez meg­szüntethető lenne, ha nemcsak négy-öt pedagógus dolgozna az iskolán kívüli nevelés külön­böző területein s más- társa­dalmi posztokon. A tapaszta­lat az, hogy a 9—10 tanerős is­kolák nevelői közül csak né­hány kész arra, hogy az okta­tó-nevelői munkán kívül .más feladatokat is vállaljon. Az ankét részvevői közül többen arról panaszkodtak* hogy falujuk állami, gazdasá­gi és tömegszervezeti vezetői sok tekintetben még ma sem érzik át és éiiik meg teljes mértékben a- népművelési munka fontosságát, valamint azt, hogy a népművelésért ők is felelősséggel tartoznak. Pe­dig elég lenne idézni a segít­ségadás elől elzárkózó vezetők részére a művelődéspolitikai irányelveket, a pártkongresz- szus kulturális határozatait és Kádár János elvtársnak az or­szággyűlés legutóbbi üléssza­kán elhangzott szavait, ame­lyek a falu kulturális élete fel­lendítésének szükségszerűségét célozták. Azt a rangot adva meg a népművelési munkának is, amely a gazdasági felada­tok pontos végrehajtásának kijár a szocializmus építésé­ben. Ez utóbbinak a síimre — a falu vonatkozásában — nap­jainkban már nemcsak a ter­melési eredményektől függ, függ a szocialista tudat meg­teremtésétől, a szakmai és ál­talános műveltség széleskörű elterjesztésétől is. Horváth István, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak munkatársa és Együd Ár­pád, a Népművelési Tanács­adó vezetője arról a szakmai, módszertani segítségről be­szélt, amit a két szerv nyúj­tani tud a falusi kultúrmun- kásoknak. Csupán igényelni kell a segítséget, és az nem marad el. Ez. ideig ezt kevesen vették igénybe. összegezve: az ankét semmi­képpen sem sorolható a feles­leges összejövetelek közé, mert az azon megjelent falusi nép­művelőink arról adtak számot, hogy munkájukban új meg új feladatokkal találják szembe magukat, s ezeknek elvégzése szívügyükké vált. L. L ÉRDEKESSÉGEK—FURCSASÁGOK PRÉDIKÁCIÓ ugyanúgy félreérti Isten szol-* ffáját a szentnek, becsesnek$ egyáltalán nem nevezhető ige* hirdetése közepette... fgy szó, mint száz, baluú sikerült a prédikáció, f szült. Most meg? Iám, meny- ící nyi ötletet, mennyi témáit az élet. A ndó Mihály esperes úr azon a bizonyos vasár- nap reggelen elégedetten in­dulhatott a templom felé. Hiá­ha, változnak az idők, változ- Arra ugyan &enp,i sem — Hiszen tudja, hogy az em­naft a, szokások is. Azelőtt lá^zik, hogy hogyan kezdő- berek egy része hajlamos a , mindig csak a bibliai lapoz- a téma körülírása, mert- bűnre, a lopásra, akkor még a hívek felzúdultak, s gáttá hét vege fele, anwkor a }l0gy a férfiak jobbára kívül- buzdítja őket? Ahelyett, hogy ylzonV akkoriban kevesebben vasárnapig ^ntbeszedre^ ke- hallgatják az istentisztele- munkára serkentene, azt mon- *? látogatták a szentmisét 7° r" ~~iy- meg aztán az asszonyok daná, hogy dolgozzatok becsű- egyszer az utcán elkaptákÄ f igyelme sem szokott úgy ossz- lettel, akkor Istennek, tetsző Ésulecz Jánost is, a könyvelőt:# pontosaim, ahogy az esperes dolgot művelteké, meg aztán T~ EÍ1}V'e már, János, édes# Itt van például ez a leg- ^r ifjú káplán korában elkép- többet is kerestek? Nem tu- fmm, hát mi lőtt téged? Te# utóbbi eset. Iharosban mar az zeite dóm, mi legyék, ha ez nem minAiO istenfélő ember vol-% egész falu tudja, hogy meglop- ügyesen, szakavatottan csűr- lazítás a tsz ellen... aztán mostanában sose# ták a szövetkezetét, hogy Ba- te-csavaria a szavakat, aztán — Hát hallja, én az esperes íórsz el meg a templomba se?5 lázs Margit, Balázs Gyórgyné egyszercsab elérkezett oda, úr helyében nem mertem vol- Nem én,, édes néném, az# és Beke József né (akkoriban fogy g lopás voltaiképpen nem na ilyet kijelenteni, kivált- istennek se! Nagyon sertett Katona. Mária) a múlt év feb- ember a tsz-ből leépp a szószékről. Mi éz, ha Bernét az a prédikáció. Na, ruárjótól 4200 tojást lopott el emei valamit. Mondókájá- nem buzdítás a lopásra? Mert hallja, hogy a szószékről is a a,z Üj Erő Tsz-ből. hgyan mi- V<1 /, lényege legalábbis ez volt, csak kétféleképpen érthetem, tez ellen izgasson az esperes ért dugná .be a fülét, miért nem is érthették másként. amit mondott: kiosztani min- már mégse szívlelhetem... hallgatna róla, hiszen itt tör- — Mert Krisztusban, kedves dent; Vagy ellopni mindent. Es Zsulecz János azóta va ­térit a faluban? Soha jobb al- testvéreim, az egyház nem Hát ebből én nem kérek... De lóban nem megy el a temp-^ kálóm nem kínálkozhat, hogy tartja bűnnek, ha valaki sa- alighanem az Istennel is ha- lávába, de alighanem más is# a szószékről is elmondja vele- jgt tulajdonához hozzányúl, ragban leszek nemsokára, ha van ott> többen is, akik igen-# ményét a szentéletű esperes... az ember, aki nem kapja felszentelt szolgája ilyesmire csak foséba kerültek az Uris-Á így gondolta-e Andó Mihály me.g járandóságát, melyből csábít... termel, ha már hű alattvalója^ vagy másként, az a történet fenntarthatja családját, földi Andó Mihály esperes úr lopásra ösztönzi híveit... # és hatása szempontjából telje- életét, bizony megszerezheti alighanem me gne szelte, hogy Andó Mihály esperes úr az-# sen mindegy. De hogy ezen a (.zt, mert rákényszerül. S ak- fellegek gyülekeznek a feje kö- óta aligha közelíti elégedetten# vasárnapon alaposan megrefor- fcor istennek tetsző dolgot mű- rül, s a kedves hívek bizony a templomot vasárnap réggé-# málta az egyház tételeit, az vei... már nem is szívesen köszön- tenkint. Megfordul-e a fejé-# bizonyos.. Gyülekeztek a hívek nagy­tétel ez vagy régi, ál- nek az utcán. Észrevehette, óén vagy sem, igazán nem# halmozták tán valaha a mert két héttel rá magyaráz- tudni, de mégiscsak jobb len-# nagy áhítattal, s mivelhogy perselyekben összegyűjtött kodni kezdett a szószéhben, ne visszafordulni a bibliához,A tsz-község Iharos, érthető, adományok, kapcsán? Ki tud- hogy ő tulajdonképpen nem is aztán onnét meríteni a prédi-# hogy a közös gazdaság képvi- ja. Hanem annyi bizonyos, így akarta mondani, meg csak . . .. .. .... . . f selöi is ott ültek a padsorok- hogy a hívek felmordultak a félreértették, hisz neki' nemez . . azt me®f­ban, még Zsulecz János köny- templomban, s utána hetekig volt a szándéka. De hát szán- majd eligazítják az emberek, / velő is, aki igencsak istenfélő erről beszéltek az utcán, a dék ide vagy oda, mégiscsak az övék, és nincs szükségük ember . hírében állott mindad- kocsmában, a tsz-irodán is... az a fontos, Jtogy hogyan értet- szent rnalaszttal teli »jó tanú­dig. amíg az esperes úr élnem — Mit- gondol ez tulajdon- ték az emberek, s aligha hin­mondotta emlékezetes ptédiká- képpen? — szavalt egy ember né el valaki, hogy egri faluban ■ ' . ' # cicáját... az iroda előtt. minden hivő egyszerre és J. B. 2 IGAZI MÜÉRTÖ Egy tengeren túli turista nagyon elcsodálkozott, midőn a Louvre-ban látta, hogy a diákok nagy csoportja a régi mesterek festményeit másol­ja. — Mondja, barátom —kér­dezte a múzeumőrt —, mit csinálnak a régi képekkel, ha az újak már elkészültek? KI SZABAD-E HALÁSZNI A PÉNZT A TREVI KŰTBÓL Egy nemrég hozott bírósági döntés szerint nem büntetendő cselekmény-, ha valaki a római Trevi kút mélyéről pénzérméket hoz fel. Régi hagyomány, hogy a turisták pénzt dobnak a kút­ba, mert akkor állítólag vissza­térnek az örök Városba. A kö­zelmúltban elfogtak négy kis­fiút, akik lebuktak a vízbe, és érméket hoztak fel. Ezért bíró­ság elé állították őket; ott vé­dőjük azzal érvelt, hogy a tu­risták lemondtak a pénzről, amikor a kútba dobták, tehát a fiúkat nem lehet hibáztatni. A négy fiút szabadon bocsátották. A VILÁG LEGNAGYOBB BOLHAGYÜJTEMÉNYE Két angol természettudós óriási költséggel és fáradság­gal összeállította a világ leg­nagyobb bolhagyűjteményét. A gyűjtemény 22 ezer bolha- fajtát tartalmaz nyolcezer al­koholos oldatot tartalmazó csövecskében. A gyűjtemény az Angol Természettudományi Múzeum birtokában van; is­mertetésére öt hatalmas kö­tetből álló illusztrált kataló­gust készítettek. TEXASI KARMESTER BRAZÍLIÁBAN Bagóban, Brazília egylJc déli kisvárosában nemrég szimfoni­kus zenekar alakult. Egyik hang­versenyén olyan különös eset történt, amely egyedülálló a hangversenyek történetében. Előadás közben a — nyilván te­xasi származású — karmester egy szimfónia kellős közepén elő­rántotta pisztolyát, és rálőtt az egyik rézfúvósra. Szerencsére csak a hangszert találta el és nem a muzsikust. A hangverseny persze elmaradt. Mielőtt a kar­mestert a rendőrség elvezette, a 3000 főnyi közönség előtt kije­lentette» hogy képtelen volt to­vább hallgatni a rézfúvós hamis játékát, és jogos önvédelemből lőtt rá. DIPLOMATÁK SZÁLLÍTÓI Angliában újszerű üzleti ' propagandafogás kapott láb­ra. Eddig azok .a kereskedők használták az »udvari szállí­tó« megjelölést, akiknél a ki­rályi család tagjai végezték beszerzéseiket. Ezentúl az olyan üzletek, amelyek dip­lomatákat szolgálnak ki, cég­táblájukra vagy levélpapír­jukra rátehetik a diplomáciai rendszámtáblákon szokásos »C. D.« (Corps diplomatique) jelzést. A megjelölés, amely állítólag erősen fellendíti az üzlet forgalmát, természete­sen nem ingyen kapható. Né­hány fontot kell fizetni érte, mégpedig az angol királyi ud­var kasszájába. Az udvar szá­mára ez nem is jelentéktelen bevételi forrás, ha tekintetbe . vesszük, hogy Londonban nyolcezer akkreditált külföl­di diplomata él. A POFOZÓEMBER — MAGYAR ÖTLET NEW YORKBAN Dénes Gyula magyar szárma­zású New York-i lakos egy New York-i üzlethelyiségben egy élet­nagyságú, szmokingba öltözöt^ férfi- és estélyi ruhába öltözött női babát állított fel »pofozó­emberként«. Sokan méltányolják: a »magyar ötletet«, és szép számban keresik fel a pofozó­embereket, hogy bizonyos ösz- szeg lefizetése ellenében kitölt- sék rajtuk a mérgüket. Egy fia­talember állítólag naponta meg­jelenik az »üzletben«, s a főnö­ke elleni dühét tölti ki a ba­bán jókora pofonokkal. KELLEMETLEN INTERPELLÁCIÓ Az angol képviselőházban megtiltották John Rankin munkáspárti képviselőnek, hogy interpelláció formájá­ban megkérdezze Macmi1 lan miniszterelnököl, vajon szán­dékában áll-e Angliának tig­riseket importálni az ország­ba, hogy a királynőnek és fér­jének legyen mire vadászni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom