Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

Kedd, 1961. február 21. 6 SOMOGYI NÉPLAP NÉPRAJZ ÓRA DIÁKOKNAK Harminc csillogó szemű diáklány ül a második emele­ti fizikateremben. Fokozódó érdeklődéssel hallgatja Egyild Árpád előadását Somogy nép­művészetéről. Egyre többször röppen csodálkozó »nahát« a lányok ajkáról. A csökölyiek fehér halotti viseletéről, a bu- zsáki, karádi hímzésekről és táncokról, a faragóművészek­ről hallottak megragadják a Munkácsy Mihály Leánygimná­zium föld- és néprajzi szak­körének tagjait. A leendő gyűjtők akkor ámulnak el iga­zán, amikor Együd Árpád a gyűjtőmunka akadályairól, ne­hézségeiről kezd beszélni. Az­tán az előadás felcsillantja a lányok előtt a népművészet minden értékét, szépségét, a gyűjtés hasznát. S az elhangzó szavak most kerülnek legkö­zelebb a diákok szívéhez, hisz a szakkör tagjait leginkább az érdekli, mit lehet és kell gyűj­teni és hogyan. Egy ugrás, és már a népdal- gyűjtésnél tart az előadó. Vi- kár Béla Balladák és a rokon- neműek című könyvéből idéz népdalszövegeket. Rögtön ez­után a Somogybán gyűjtött változatok közül is felcsendül néhány dallam. A lányok elő­ször csak bátortalanul dúdol­ják a dalt, majd hangosan éneklik tovább: Összedült a sajtárom dugája, Elhagyott a szeretőm bújában. Az eddig csak mormogok is bátorságra kapnak, s a követ­kező éneket már mindenki vi­dáman fújja: Pattogatott kukorica, de kemény! Ez a hírős beiyárlegény de kévéi! Az előadás kezdetén még meglevő feszültség és idegen­kedés teljesen eloszlott, a lá­nyok szinte beleélik magukat a szóba kerülő gyűjtő útba. Egy kis rögtönzött bemutató következik: a magnetofonsza­lag a Somogybán gyűjtött nép­dalokat, a filmszalag a megye cigányainak a táncait, a csur­gói táncosok, a buzsáki és hed- rehelyi népi együttes életét mutatja be a diákoknak. Miközben pereg a film, Lóczy István földrajz-történe­lem szakos tanár, a kör veze­tője elmondja, hogy az októ­ber közepe óta működő szak­körben már elhangzott egy bevezető előadás a néprajzi A megye gondoskodik a Balaion-parti üdülők élelmiszerellátásáról Mint ismeretes, az Országos Üdülő Vendéglátó Vállalatot, amely az üdülőket ellátta élel­miszerrel, megszüntették, és munkakörét a FÜSZÉRT-nefc adták át. Mindenképpen gazdaságosabb Az említett rendelkezés azt a célt szolgálta, hogy olcsób­bá, gazdaságosabbá tegyék az üdülők ellátását. Eddig ugyan­is az Üdülő Vendéglátó V. is és a megye kereskedelmi vál­lalatai is végezték ezt a mun­kát, s ez megdrágította az üdülők ellátását, bármennyi­re igyekeztek is takarékoskod­ni. Ha csupán a bonyolult áru­terítésre gondolunk, már nyil­vánvalóvá válik, hogy az üdü­lőellátásnak ez a módja nem volt gazdaságos. A megyei vál­lalatok és az Üdülő Vendéglá­tó Vállalat külön-külön szál­lítottak ugyanazon az útvona­lon árut, noha egyiknek a gép­kocsija is elláthatta volna ezt a feladatot, ha kellően meg­rakják, kihasználják. Azzal, hogy az üdülők ellátását a me­gye hatáskörébe adták, nem­csak a szállításon, hanem sok más területen is tíz- és százez­reket lehet megtakarítani. Az új szervezeti forma azt is le­hetővé teszi, hogy az üdülők 5 százalékkal olcsóbban, tisz­tán kereskedelmi áron jussa­nak hozzá az élelmiszerekhez. Ellenőrök a Balaton-parton A FÜSZÉRT-nél nemrég üdültetési bizottságot alakítot­tak. Feladata, hogy szervezze, irányítsa az új munkát, s hogy közvetlen kapcsolatot tartson fenn az Országos Üdültetési Bizottsággal, amelytől az elvi irányítást kapja. A FÜSZÉRT nem becsüli le új feladatát, hanem teljes erővel készül tel­jesítésére. A Balaton-parton is lesznek instruktorai, akik az üdülőknél az áruellátást irá­nyítják, és közvetlen összeköt­tetést tartanak fenn a vállalat kaposvári központjával. Mun­kájuk azt a célt szolgálja, hogy elejét vegyék a pazarlás­nak, és biztosítsák, hogy az üdülők az igényeknek megfe­lelően részesüljenek a külön­féle élelmiszerekben. A FÜSZÉRT megfelelő mennyi­ségű — mintegy hatvan má­zsa — olyan konzervet tárol, amely az egyéb élelmiszerék mellett kizárólag az üdülők folyamatos és választékos ellá­tását segíti elő. Döntő az együttműködés Igen fontos, hogy az élelmi­szergyártó és a szállító vállala­tok munkáját összehangolják. Az Országos Üdülési Bizottság, a FÜSZÉRT, valamint 32 más szerv képviselőjének részvéte­lével a múlt hét végén meg­tartott tanácskozás azt bizo­nyította, hogy valamennyi ter­melőüzem és szállító vállalat a tőle telhető legtöbbet igyek­szik vállalni az üdülők ellátá­sában. E tanácskozáson részle­tesen megbeszélték mindenki­nek a feladatát, és összehan­golták esd az igen szerteágazó munkát Sz. N. gyűjtésről, ez a mai kiegészí­tés és főképp kedvkeltő a to­vábbi munkához. A lányok már gyűjtöttek néhány fafara­gást, népszokást. — Tervbe vettük Somogy népviseleti területeinek a fel- térképezését. Minta babákon mutatjuk be a népviseleteket. Tovább folytatjuk a népszoká­sok gyűjtését (Felsőmocsolád- ról már szereztünk esküvői szokásokat), népszótárt állí­tunk össze. Az egyik szakköri tag összegyűjtötte a falujában hallott leggyakoribb tájszava­kat. Levelezés útján felkutat­juk a néprajzi területeket. Az előadás véget ért. A lá­nyok élményekkel megrakod­va és nagy gyűjtő tervekkel telve indulnak haza. Mindnyá­jan megegyeznek abban, hogy a mai előadás olyan területek­re hívta fel figyelmüket, ame­lyekre eddig gondolni sem mer­tek. Jegessy Andrea azt szűrte le magának a néprajz órán: »Az alapok ismerete nélkül nem foglalkozhatnak eredményesen Somogy népművészetével a szakkör tagjai.« Andrea balla­dákat, időjárással foglalkozó babonákat szeretne gyűjteni. Molnár Zsuzsát a népviseletek és a faragások érdeklik in­kább. Mezödi Annát a cigányok művészete ragadta meg legjob­ban: — Nem tudtam, hogy ilyen ügyesek a cigányok, s hogy énnyire értékes a művészetük! Márton Magdolnának sokat mesél az édesapja a falusi életről, a táncokról, nem cso­da, ha annyira szereti a népi táncokat. Mi sem természete­sebb, hogy őt a bemutatott táncgyűjtések ragadtatták el. Majd mindegyik lány érzé­sét tolmácsolta Németh Mária, amikor elmondta: »Nem jutott eddig eszünkbe, hogy össze kellene gyűjteni mindazt, ami­ről az előadásban szó esett. Jó útmutató volt a mai foglalko­zás, megkönnyíti a további munkánkat.« S máris tervek, elgondolások röpködnek a levegőben, mit fognak gyűjteni és hogyan, ki­nek a segítségét veszik igény­be. Még hazafelé is erről beszél­nek. L. G. 11 ezer köbméter tát termelt ki a segesdi erdészet A kedvezőre fordult időjá­rás meggyorsította az erdők­ben a fakitermelést. Mintegy 16 ezer köbméter fát vár a se- gesdi erdészettől a népgazda­ság. Ebből február 15-ig több mint 11 ezer köbméter már »kész«. És nem akárhogyan. A ter­vezet szerint a kitermelt la mennyiségének 54 százaléka szolgálna ipari célokra. A se- gesdi erdők gondos gazdái azonban úgy válogatták mega kitermelt faféleséget, hogy 64 százaléka alkalmas ipari célra. Mohácsi András, a fiatal erdészetvezető a következőket mondotta terveikről. — Célul tűztük a termelő- szövetkezetek segítését. A ta­vasszal 65 tsz-gamitúrát adunk át a Somogy és Szolnok me­gyei termelőszövetkezeteknek. S még ebben a negyedévben 26 süldőszállást is szállítunk a tsz-eknek. Igen, a szállítás. Ez legalább olyan fontos, mint a kiterme­lés. Az erdészetnél megszakí­tás nélkül folyik a kivágott fa szállítása a vasúti rakodókra, innen a célállomásokra. A tervezettnél két héttel ko­rábban akarják megvalósítani fakitermelési és szállítási ter­vüket a segesdi erdészet dol­gozói. És ahogy a naprakész jelentések tükrözik, ezt nem­csak akarják, hanem teljesítik is. Bővítik a segesdi és a drávatamási szociális otthont Megyénk öt szociális ottho­na — a segesdi, a berzencei, a drávatamási, a tabi és a kál- máncsai — 610 öregről gondos­kodik. A múlt évben összes ki­adásuk 7 millió 465 ezer forint volt, az egy gondozottra eső el­tartási költség elérte a 12 000 forintot. A zsúfoltság csökkentése vé­gett az idén bővítik a segesdi otthont. A volt ferences rend­házat alakítják át 1 millió fo­rintos költséggel fekvőbeteg- otthonná. Az otthon hetven ágyas lesz, és külön tbc-osz- tály lesz benne. Ugyancsak eb­ben az évben 25 ággyal bőví­tik a drávatamási szocális ott­hont. , A jövő évben Ladán a volt grófi kastély átalakításával 150 személyes szociális otthont lé­tesítenek. Uj tator varos Dzsalil A tatárföldi olajmunkások számára új várost építenek, s azt Musza Dzsalil neves köl­tőről (1996-1541) nevezik el. Dzsalil, a parasztszármazású tatár költő a második világhá­borúban a hitleristák elleni harcban áldozta fel életét. Ha­lála után Lenin-díjjal tüntet­ték ki. A város építését az idén kezdik meg. A 25 000 lakos sza­mára épülő új tatár várost el­látják művelődési otthonnal, stadionnal, uszodával, parko­kat építenek. Dzsalilt erdősáv­val övezik. Üzemi belesei — Jaj, nekem, uram Jézus, zett az SZTK-hoz, jöttek ám hon, a családot sem. Aligha- szentatyám! Elnök elvtárs, az az ellenőrök. Merthogy mégis- nem megneszelték már, hogy ~~ idegenek szaglásznak a falu­ég szerelmére kérem, segítsen csak meg kell győződni róla, már rajtunk — tört be a tsz üzemi baleset áldozata-e az irodára egy sipítozó fiatalasz- öreg Gergely bácsi, szony. — Tegye meg nekünk, Mentek az elnökhöz, tudja, az apósomat baleset ér- — Kik arattak még együtt a te... Most aztán kéne az iga- nevezettel? — kérdezték, zolás ... Papírt kérnek az át- — Hát, ami azt illeti... kozottak, másképpen nem ad- sokan, merthogy közös a nak táppénzt... Hát akkor daság. miéH vagyunk mi téeszcsések, — És ki látta a balesetet?. mi? Most legalább álljon mel­lénk ... — Jól van, no, jól van, csak nyughass, Bözse! — szüntette — Alighanem senki. — Hogyhogy? — Hát ugye, ő már öreg em­ber, aztán lemaradt a többiek­meg a szóáradatot az elnök, tői, egyedül, bandukolt haza aztán írógépet vett maga elé, ban. De ott túlról átellenben krumplit szedett az ember meg a felesége: — Jó napot adjon Isten — így az ellenőr. — Ugye, ma­elég guk ismerik a szomszédot? gaz- — Már hogyne ismernénk, megéri a pénzét... — Ugye, valami baleset ér­te az aratáskor... — Baleset? Hát akkortájt esett... — No és, hogy volt, mint volt? Hát csak úgy, hogy haza­Az ellenőrök nem hagyták papírt csavart bele, és egy ujjal annyiban a dolgot. Benéztek jött az öreg, aztán összeve- pöcögtetni kezdett: még néhány házhoz tudako- szett a feleségével meg a me­— No, mondd csak, Bözse, zódni. Ahogy mentek az utcán, nyével. Merthogy igen sós volt hogy is történt? útjukba akadt egy idősebb né- a leves. Kilötykölte mind egy A menyecske pedig felra- ni: cseppig, még a tálat is föld­gyogó arccal tollba mondta az — Ismeri-e kelmed a Nagyot- höz csapta dühiben. Az asszo- esetet: mondó Gergelyt? _ ^ nyak erre nekimentek, hogy »Mi, a Hamis Élet Tsz veze- — Mán hogyne ösmerném — így vén siheder, meg úgy vén tősége igazoljuk, hogy Nagyot- mondta a néne, jól végigmér- naplopó. Az öreg aztán kiro- mondó Gergely 62 éves tsz-ta- te őket, s megjegyezte: hant, kaszát fogott, és azzal tá­gunkat az aratásból (tehát a — Ugye, maguk hivatalos madt a fehérnépekre. Mit volt közös munkából) hazatértében emberek? mit tenni,, a menye föllcapott üzemi baleset érte. Egy dóm- — Azok volnánk. Aztán mi- ggy kalapácsot, aztán jól óda­bon kellett áthaladnia, s a féle baleset érte az öreget? csúszós úton elesett, de oly- — Hát akkor biz en nem tu- sozott a kezire. ti is torolt sze annyira szerencsétlenül, hogy dóm, ne is faggassanak enge- génynek. De hát mi baja, fi­kitörött a jobb karja.« met. Alighanem kitörött a zeti az állam. Mert azt mortd­— No, ennyi elég lesz, csak karja, de a téeszcsében történt, ^ ha már téeszcsések va­még kanyarítsák oda a nevű- bizisten azt tudom fc legalább fizessék meg két, aztan kész. Szegény apó- Beneztek egy házhoz is. Ott ....... som úgyis elbetegeskedik vele meg azt mondták nekik: 0 betegségünket... egy évig — mondta elegedet- — Én ugyan nem ártom ma- Hát ebből származott a kő­ién Bözse, s mint aki jól vé- gam a dologba. De hát mit saj- ZqS gazdálkodással összefiingö gezte dolgát, indult hazafelé, nálják tőle azt a kis pénzt? Ü2emí j,aieset , Hanem rövid idővel azután, Öreg ember az már... hogy a hivatalos papír beérke- A főhőst nem találták ott- Jávori Béla Próbál a termelőszövetkezet színjátszó csoportja Négy hónapja sincs, hogy az iharosi ter­melőszövetkezet ker­tészeti brigádvezető- je megalakította a színjátszó csoportot. A lelkes kis gárda februárban már be is mutatta Csizmarek Mátyás Borjú című vígjátékát. Fényké­pezőgépünk az egyik próbát örökítette meg, éppen azt a je­lenetet, amikor az anyósgenerális tur- békoláson kapja az örömszülőkct. Má­sodszor pedig akkor kattant % fényképe­zőgép, aihikor a la­kodalomra készülő fiatalok jövőjüket tervezgetik. A szép díszletek Horváth Sándor és Kubl Gyu­la odaadó munkáját dicsérik. & Gyermekvagyon és becsület Szó szerint idézünk egy hivatalos jelentésből: »Jelentem, hogy a mai napon ellenőriztem Bolhán Ki» Sülé János iskolai takarékbélyeg-felelős elszámolásait, és megállcpUtottam, hogy nevezett az eladott bélyegekből be­folyt 2536,60 forint összeget elsikkasztotta. Jegyzőkönyvi meghallgatásakor az alábbiakat mondotta: A hiányzó pénzt felmutatni nem tudom, arról, hogy hova tettem, nem vagyok hajlandó nyilatkozni...« , Gyermekvagyont bíztak rá, s becsületet vártak cserébe! Vizsgálat vizsgálatot követett, fegyelmit indítottak és bíró­sági eljárást kértek az illetékesek. Azaz hogy nem is a leg­illetékesebbek, mert a gyerekeknek csak a tekintetéből le­het olvasni a véleményt, hivatalos papír nem rögzítheti. Az ő vádjuk mégis súlyosabb a felnőttekénél. Hisz forinton­ként rakosgatták pénzüket; a cukrot, a csokoládét, talán az uzsonnát cserélték át takarékbélyégre valami szép és hasz­nos célért. Lehet, hogy őket nem éri majd anyagi károso­dás, tanárukat megbüntetik, ők pedig minden bizonnyal visszakapják filléreiket. De megrendült a bizalmuk egy olyan emberben, akire felnéztek eddig, akitől atyai gyámo- lítást vártak, itták szavát, tanítását és most... Nem szép játszani a gyermeki lélekkel... a bűn sú­lyosabb, élgondolkoztatóbb, mint hinné az ember... 40 mázsa vasat gyűjtöttek a zicsi úttörök A nágocsi 1040. sz. Zichy Mihály Üttörőcsapat vezetője rendkívüli gyűlésre hívta osz- sze a pajtásokat. Ismertette ve­lük, hogy egy új híd elkészítésé­hez nekik is tevékenyen hoz­zá kell járulniuk. Elmondta azt is, hogy a nyári tábor jzás- hoz anyagi alapot kell terem­teni. A begyűjtött vas tehát kétféle célt szolgál: az árát tá­borozásra fordítják, a vas pe­dig a hídépítést segíti elő. A pajtások nagy lelkesedés­sel láttak munkához. So'Ta járták a házakat. Egyre sűrűb­Bulgária tengeri állam lett A bolgár tengeri kereskedelmi flotta hajóparkja ez évbeu jelen­tősen megnövekedik és túl fogja szárnyalni a 110 000 tonnát. Ez­zel Bulgária elnyeri azt a jogot, hogy tengeri államnak nevezzék. Ennek a nagy feladatnak megva­lósításáért Bulgária nemrégen Dá­niától 8200 tonna vízkiszorítású új kereskedelmi fehérhajót vásárolt. ben fordultak be nehéz tér­ti ükkel az iskola kapuján. Sok szülő is segített a vas szál­lításában. Az eredmény nem maradt el: 4056 kg vasat gyűj­töttek. 1700 Ft-ot kapott érte a csapat. Az elsőket megjutal­mazta a csapatvezető. Őszinte öröm töltötte el a pajtásokat. Somogyi Mépferp ^ Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KJSDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. U. Telefon 15-n. 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. Z. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTJI LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. s. (^. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posa Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postás kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,— ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom