Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1961. január 28. Szabni, varrni tanulnak Voltak közöttük egyszerű asszonyok, akiknek vonalzó, ceruza, centiméter még keve­set forgott a kezében, s voltak itt pedagógusok, iskolások .s, akik könnyedén kezelték eze­ket a szerszámokat. Mindnyá­jan szabni, varrni tanultak, mindnyájukat — korra, foglal­kozásra való tekintet nélkül — az a lehetőség hozott össze, hogy megtanulhatják a szabás­varrás csínját-bínját. » * > » copfos Egerszegi leány pedig { beteg édesanyját helyettesítet- » te, hogy ne maradjon el a töb- J biektől. * S vajon Kovács Márta kö- J a Somogyi Néplap 1960. feb- zépiskolás tanuló miért neve- » ruár 11-i számában ismertet­ett be a tanfolyamra? Azért, J tűk a lakbérpótlékról és az al- mert Batéban valamennyi tár- »bérleti díjakról szóló rendelet sadalmi, kulturális megmozdu- J tartalmát, illetve legfontosabb lásban részt szokott venni, és »pontjait ezt sem akarta kihagyni, vagy J Azóta majd egy év telt el. mert ehhez is értem szeretne? (Közben a rendelet egyik-má­A lakbérpótlékról és az albérleti díjakról szóló rendelet végrehajtásáról — Inkább ezért. Farkas Imréné irányításával készítik a formákat a ha­téi szabó-varró tanfolyam hallgatói. Munka közben egyikük fel­olvasott. Most éppen Nyerges Ágnes ördögökről és boszor­kányokról című írását hallgat­ták meg. A tanfolyam idejére kilenc felolvasást terveztek. Voltak itt gyerekszámba me­nő leánykák is, alig 13 évesek. Buzgalmukat nem lehet más­sal magyarázni, mint hogy idővel ebben a szakmában akarnak dolgozni. — Én is — csillant fel Voss Marika tekintete. — Jövőre, ha elvégeztem a nyolcadikat, varrodába megyek. Mellette ülő szorgalmasan rajzolgató barátnője, a Kis Jsik pontját a kormány módosí- »tóttá, az építésügyi miniszter Jés a pénzügyminiszter pedig »kiadta a rendelet végrehajtá- Jsi utasítását Lejárt a lakbér- t pótlék bevallására adott határ­idő, és 1961. január 1-től fizet- J niük kell a lakbérpótlékot < azoknak, akiknél a lakásban { lakó személyek száma keve- »sebb a lakásban elhelyezhető 'személyek számához képest. » J Sokan „megfeledkeztek“ J bejelentési » kötelezettségükről J A társadalmi tulajdonban le- Jvő házban lakók és a lakbér- J pótlék fizetésére kötelezett sze- »mélyek közül mintegy százan {adtak be ilyen bevallást az »Ingatlankezelő Vállalathoz. A {személyi tulajdonban levő, ta- »náesi rendelkezésű házakból {húsz bevallás érkezett a váro- Az asszonyok a gyakorlati Jsi tanács pénzügyi osztályához, oldaláról nézték a dolgot, és J E százhúsznál azonban jóval azt mondták: — Felesleges »több ilyen család van a város­pénzkiadás egy egyszerű kö- Jban, csak sokan nem tettek ele- tény, ruha megvarratása, ami- »get a jogszabályban előírt be­kor azt maga is megcsinálhat-{jelentési kötelezettségüknek, ja az ember. {Bizonyos, hogy ha az illetéke­sek egyrészt a bejelentések, másrészt a rendelkezésükre 'Hó egyéb adatok alapján hi­vatalból felülvizsgálják, hogy a bejelentéstételre és a lakbér­pótlék fizetésére kötelezett sze­mélyek eleget tettek-e bejelen­tési kötelezettségüknek, ez a szám jelentősen megnövekszik, sokan ugyanis »megfeledkez­tek“ arról, hogy lakbéroótlék- fizetési kötelezettség alá eső nagy lakást használnak. Rosz- szul járnak azok, akiknél be­vallás hiányában hivatalból kell megállapítani a lakbérpőt- lékot. A rendelet szerint sza­bálysértést követ el, és 3000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a bérlő, aki beje­lentési kötelezettségét elmu­lasztja, vagy a bejelentésben valótlan adatokat közöl. A bejelentések közül olyan a legtöbb, ahol egy többletszoba van, és a havi lakbérpótlék összege 120 forint Mindössze néhány olyan bejelentés akad, ahol 3 többletszoba után havi 450 forint lakbérpótlékot kel1 fizetni. A hallgatók szabás közben. Valamennyiük számára ki- kapcsolódást jelent egy kis asszonyi terefere, viccmesélés. A legnagyobb tréfamester ma­ga a vezető, Farkas Imrénc, aki több tanfolyamot is irá­nyít a megyében. Ezeken a tanfolyamokon még közelebb kerülnek egymáshoz a hallga­tók, a falu asszonyai, lányai. P. J. A korábbi rendeletet úgy módosították, hogy a lakbér- pótlék-fizetési kötelezettség nem terjed ki a személyi tulaj­donban levő, tanácsi rendelke­zés alatt álló házakban lakó tulajdonosokra (haszonélvezők­re) és a tulajdonosok egyenes­ágbeli rokonaira. Nem kell lakbérpótlékot fizetni az al­bérletbe adott szoba után sem. Akkor sem kell lakbérpótlékot fizetni, ha a 2 szobásnál nem nagyobb lakás bérlője olyan egyedül élő és munkaképtelen vagy nyugdíjas személy, aki lakásának legalább egy szo­báját albérletbe adással hasz­nosítja. Kevés a lakáscsere A lakbérpótlékról szóló ren­delet megjelenése után a ko­rábbi hasonló időszakhoz vi­szonyítva mintegy 40 százalék­kal emelkedett a lakáscserék száma. Ezzel a számmal azon­ban nem lehetünk elégedettek, mert a bejelentett adatok sze­rint is mintegy 120, valós ada­tok szerint viszont legalább 2—300 olyan lakó van a város­ban. aki a lakásban elhelyez­hető személyek számához ké­pest indokolatlanul nagy la­kást használ, s így e lakások nincsenek gazdaságosan ki­használva. A rendelet elsődle­ges célja az, hogy a nagyobb családok kerüljenek meg­felelő nagyobb lakásokba, a kisebb családok kisebbekbe. A rendelet végrehajtásával egy­részt sok dolgozó jut eddigi zsúfolt, kis lakása helyett igé­nyeinek megfelelő lakáshoz, másrészt a lakbérpótlékből befolyó összeg is része a 15 éves távlati lakásfejlesztési terv pénzügyi megalapozásá­nak. Értetlenség, önzés Sajnos a lakásügyek intézé­se során sokszor találkozunk értetlenséggel és eléggé el nem ítélhető önző magatartással. Néhány »ügves“ személy min­den elképzelhető módot fel­használ arra, hogy a jogszabá­lyokat kijátszva előnyös hely­zetbe jusson. Többen, akik OTP-kölcsönnel családi házat építenek, új házukba való be­költözésük előtt a régi, társa­dalmi tulajdonban levő laká­sukkal is rendelkezni akarnak. Ezért rövid idővel a kiköltö­zés előtt albérlőt visznek oda, s így igyekeznek — természe­tesen megfelelő anyagi ellen­szolgáltatásért — lakásukat átjátszani. Vagy az újonnan épült — tehát szabad rendel­kezésű — lakásba költöztetik be az albérlőnek kijelölt sze­mélyt, majd rövid idő múlva Kaposvárott azonban nem ha« ladhatja meg a 150 forintot. Ehhez bútor-, fekvőhely-, szekrény-, ágynemű-használat és mosás címén személyenként megjelennek, hogy lakáscserét j legfeljebb 100 forintot, ha pe- akarnak lebonyolítani, azaz a dig csak bútorhasználat van nekik lelépést fizető személy biztosítva, de az albérlő saját költözne az állami v ' ' ők I ágyneműjét használja, legfel- pedig beköltöznek a nukat képező új házba. Az állam támogatta és ;do-1 jebb 75 forintot lehet hozzászú- j mítani. tá- ! A példában említett albérle- mogatja a kislakás-építést, ti szoba díja (mellékhelyiség- Nem nézheti azonban tétlenül, használattal) ágyneművel hogy némelyek az állami támo- együtt legfeljebb havi 200, gatáson felül jogtalan bevétel- ágynemű nélkül pedig légiéi­hez jussanak lakás-átjátszás jebb havi 175 forint lehet. Az révén. Olyan eset is előfordult,' albérleti díj maximálása azt hogy egy nyugdíjba vonuló; jelenti, hogy a megállapított személy, aki szolgálati lakás­ban lakott, vállalatától 10 O00 forintot vett fel azzal, hogy lá­nyához más megyébe költözik. El is költözött, de amikor a 10 000 forint elfogyott, újból megjelent Kaposvárott, és la­kást követelt magának. Az olyan személynek, aki szolgá­lati lakását cserelakás nélkül, lelépésért engedte át másnak, a közeljövőben nem lehet la­kást kiutalni A rendelet meghatározza az albérleti díjak legmagasabb összegét. Esze­rint a társadalmi tulajdonban és a személyi tulajdonban le­vő tanácsi rendelkezés alatt álló lakás bérlője vagy tulaj­donosa az albérlő által kizáró­lagosan használt helyiség terü­letének minden négyzetméte­re után a lakás teljes alapterü­letének egy négyzetméterre eső lakbérhányad legfeljebb ötszörösét kérheti komfortos lakásokban levő albérlet ese­tén. Ha tehát az egész bérle­mény alapterülete 100 négyzet- méter, és bére havi 100 forint, akkor 1 négyzetméterre 1 fo­rint bérösszeg jut. Ez esetben, ha egy 20 négyzetméter alap- területű lakószoba van albér­letbe adva a mellékhelyiségek közös használatával, az albér­leti díj nem lehet több mint 20x5, tehát 100 forint. Ha az albérletbe adott helyiség te­rülete nagyobb, az albérleti díj arányosan emelkedhetik, díjnál kevesebbet lehet kérni, de többet nem. A rendeletben meghatározott díjat meghaladó albérleti szerződés semmis. De nem az egész szerződés, ha­nem a szerződésnek csak az a része, amely a rendeletnél na­gyobb összegű albérleti díj ki­kötésére vonatkozik. Maga az albérleti jogviszony ettől füg­getlenül létrejön. Többen szo­bájuk albérletbe adásakor a rendelet megjelenése után is kötöttek és kötnek 3—400 fo­rintos albérleti megállapodáso­kat. Amikor aztán az albérlő — a beköltözés után — arra hi­vatkozik, hogy csak a törvény­ben meghatározott összeget hajlandó fizetni, akkor a tu­lajdonos vagy főbérlő azzal fe- nyegetődzik, hogy felmondja az albérletet. Az albérletet azonban csak a törvényben meghatározott okok miatt le­het felmondani. A rendeletben megállapított albérleti díj túllépését árdrágí­tó visszaélés bűntettének kell tekinteni, s ha ezért a bíróság a bérlőt- vagy a tulajdonost elítélte, a szóban forgó lak­részt, ha műszakilag megoszt­ható (külön bejárattal megkö­zelíthető), igénybe lehet venni, és társbérletként ki kell utal­ni. Ha az albérleti díjat csak csekély mértékben lépték túl, a cselekmény szabálysértés, és 3000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható. Kaszás József, a Somogy megyei Tanács VB Igazgatási Osztályának vezetője. BERXESI ANDRÁS cÁLutás és hűség (24) Már odahaza is veled foglalkoztam. Aztán én is azok­hoz csatlakoztam, akik szid­tak, gőgös, beképzelt, üresfejű fráternak tartottak. S ezt a vé­leményemet nem titkoltam el. Talán emlékszel még, ami­kor egy alkalommal a füledbe jutott valami kósza hír, hogy viccet meséltem rólad az iro­dában. Magadhoz hívtál. Nem felejtem el azt a találkozást. Már az előszobában hallottam üvöltésedet. Félelmetes volt, Winklert leckéztetted éppen, nyomdafestéket nem tűrő han­gon. A szerencsétlen művezető lángoló arccal lépett ki a szo­bádból. Te ott álltái az ajtóban s még útravalóul utánaküldtél egy kis biztatást. — S ha tovább csibészkedsz Winkler, ha nem szünteted meg a munkásnőkkel szemben a pimasz viselkedésedet, saját kezemmel váglak ki, mint a rongyot. Értetted? Neked egyetlen munkásnő sem a mat­racod, te csavargó! Elmúlt az a világ! De Winkler ezeket már nem hallotta, mert elrohant. Ott álltái az ajtóban. Göndör, fe­kete hajad olajosán fénylett, arcod izzadságban fürdőit. Zsebkendővel végigtörölted a homlokodat, nyakadat, aztán amikor kibámultál az ablakon a verőfényes udvarra, észre­vették — Hozzám? — Hivatott. — Hogy hívják? — Balthazár Ágnes... — Maga az a pletykás vén­asszony? Elfogott az indulat. — Milyen hangon beszél ve­lem? — Jöjjön csak be, hallani fog mást is. Mereven néztél, összeszűkí­tetted a szemedet és valami mély megvetéssel szemléltél végig a fejem búbjától a cipőm sarkáig Bementem. Becsuktad az aj­tót és az ablakhoz álltái. — Tessék, üljön le. Te állva maradtál. — Nos, halljuk. Mi a véle­ménye a kisasszonynak rólam? Szemed közé néztem és ha visszaérni ékszel, azt mondtam: — Nyers, faragatlan, műve­letlen fráter. Azt vártad, hogy hazudni fogok, vagy magyarázkodni, mint a többiek. Láttam, hogy őszinteségem megdöbbentett Gyorsan hozzáfűztem: — Meg beképzelt és gőgös. Nekem úgy tűnt fel, hogy nercekig nem szóltál. Az ab­lak mellett a falnak támasz­kodtál, karodat keresztbefon­tad melleden és gondolkodtál. — Hát igen — mondtad Kis idő múlva — valószínűleg a mérnök urak műveltebbek és udvariasabbak is. De hát... — Ha azt akarja mondani — vágtam közbe —, hogy maga ugye proletár, inkább ne foly­tassa, mert ez igazán nem ma­gyarázat a viselkedésére. Na­gyon sok udvarias, szerény munkásembert ismerek. — Mondja, kicsoda maga tu­lajdonképpen? — Már megmondtam a ne­vemet ... — Persze, persze... Baltha­zár, ha jól emlékszem. — Fel­csillant a szemed. — Mondja csak, nem rokona véletlenül annak a megrögzött, vén reak­ciós kisgazdapárti Balthazár- nak? — Nem, csak a lánya vagyok. Arcod elkomorult. — Azt hiszem, akkor már értem. — Hangot változtattál. — Hát idefigyeljen kedvesem, ha mégegyszer meghallom, hogy pimaszul nyilatkozik a hátam mögött, meg hogy ha­zugságokat terjeszt rólam, hát nézze meg magát... Most pe­dig mehet. Kidobtál. Próbáltam erősza­koskodni, de a legenyhébb ki­fejezés, ami a szádon kijött az volt, hogy takarodjak. Továbbra sem vettél észre, átnéztél rajtam Néha azon kaptam magam, hogy egyre ke-; vesebbet gondolok Péterre és; annál többet rád. Megzavartad; a fejemet és megzavart az is.; hogy a munkások szeretettel és ragaszkodással beszéltek: rólad. Kezdtem sejteni, hogyi félreismertelek, te más vagyi mint amíhek előttünk, értei-; miségiek előtt látszol. EnnekSszólalt Németh Ferenc a ellenére még szeretetet nemg, éreztem irántad s úgy véltem, hogy a gyűlölet miatt gondolok; oly sokat rád. Azt mondják, hogy a gyűlölet és a szeretet: határa összemosódik. Lehetsé-; ges, hogy nálam is ez történt .: Amikor ősszel azt a nevezetes szüreti mulatságot szervezted nem gondoltam, hogy számom­Érdekes munkatervet dolgozott ki az Úttörőszövetség városi elnöksége a csapatok részére Az Üttörőszövétség kaposvá­ri elnöksége január 23-án ér­tekezletet tartott a város út­törőcsapat-vezetői részére. Az értekezleten megjelent és fel­vá­rosi pártbizottság titkára, Czák J ánosné, az Üttörőszö vétség megyei elnökségének titkára és Kovács István, a .városi KISZ-bizottság titkára is. Csapó Sándor városi úttörő­it! tkár elemezte az úttörőcsa­patok elmúlt félévi munkáját. ra sorsdöntő kimenetele lesz ^Elmondotta, hogy Kaposvárott Aznap délután kaptam az er-*19 működik 3929 úttö­tesítést, hogy Péter megnősült Feleségül vette valamelyik í követünk lányát. Gondolhat tód, mennyire megalázottnak^ éreztem magam. Órákon át e bosszúálláson törtem a feje­met. Dühös, rosszkedvű, cini­kus voltam. Tombolni szeret­tem volna. Kétségbeesésember azt a gyerekes ostobaságot sü­töttem ki, hogy elmegyek r szüreti mulatságra és képessé geimhez mérten kacérkodni hódítani fogok. Mintha Pét» rővel. Beszélt a nyomolvasó munkáról, a táborozásról, az iskola és az úttörőcsapat kap­csolatáról, majd rátért a íel- 'datok ismertetésére. Közölte, hogy négy területen kell a csapatoknak tevékeny­kedniük. Az iskolareform megvalósításában a legfonto­sabb feladatuk, hogy járulja­lak hozzá a politechnikai kép­zés kialakításához, és külön- vóbákkal készítsék elő a íia- alokat a technikai fogások is­legalábbis ott volna és én fel-^meretére Ugyanez vonatkozik tűnő viselkedésemmel félté-Ja szakkörök munkáiéra is. Ele­ven kapcsolatot kell teremteni kénnyé tehetném. Elmentem? hát a mulatságba. Szép és kí­vánatos voltam, amit legjob­ban a körülöttem settenkedői! az üzemekkel, a KISZ ifjúsági brigádjaival. Segíteniük kell az iskola ok­férfiak bizonyítottak. Sikerem /+ató-nevel6 munkáját. A fellelkes ftett. (Folytatjuk.) r/ LdlAJ-IlCVCdU I1IUI UVclJciL. .‘A 'Jöíi­{ipátok határozzák el, hogy vö- "rös nyakkendős úttörő nem le­het bukott tanuló, az őrsök és a rajok pedig lépjenek fel a súgás, a puskázás ellen. Szoro­sabbra kell fűzniük a kapcso­latot a KISZ-szel. Ennek jó módja az Ifjúsági Szövetséggel való együttműködés a KISZ- kongresszusa határozatainak megvalósításában. A pajtáso­kat a kisdobos kortól kezdve fel kell készíteni a KISZ-tag- ságra. A jövőben a csapatok a nyolcadikos fiatalokat már fél­évkor átadják a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Készül az úttörők próba- rendszerének új tervezete. Itt is elsődleges lesz a materialis­ta nevelés kiterjesztése. Ez évben lesz az úttörőmoz­galom fennállásának 15. év­fordulója. A jubileumi év al­kalmából április 23-án a paj­tások részére kiírt kulturális és sportversenyek döntőjére kerül sor. A nyomolvasó mun­ka anyagából kiállítást nyit­nak május 1-én, május 28-án pedig úttörőnap lesz, ahol gaz­dag program várja a pajtáso­kat. A nagyszabású ünnepség- sorozatot a június 30-i, Buda­pestre induló békestaféta zár­ja be — mondotta befejezésül a városi úttörőtitkár. A beszámolót vita követte, a csapatvezetők végül elfogadták a munkatervet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom