Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-27 / 23. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1961. január Sí* Há zassag es válás Á BÍRÓ SZEMÉVEL WWWWWVWVY^ A mindennapi életben gyakran felvetődő kérdés, sőt vitatéma, hogy napjainkban sokkal több a válások száma, mint a »régi jó« időkben. Megyénkben a válópereket a Kaposvári Járásbítóság tárgyalja Megkértük a járásbíróság elnökét, dr. Mozsgai Gézát, válaszoljon néhány válóperrel kapcsolatos kérdésünkre. A megyei tapasztalatok alapján több vagy kevesebb a válás? — Hamis képet festenénk ha csak a válások számát, vizsgálnánk meg — mondotta Mozsgai elv társ. — A bontóperek száma ma valóban több, mint mondjuk 20—25 évvel ezelőtt. Azóta ugyanis jelentősen növekedett a lakosság létszáma is. A fiatalság ma sokkal jobban él, mint akkoriban, s ami fő, biztos jövő elé nézhet. Ez azit is jelenti, hogy hamarabb .meg tudják teiemteni a családalapításhoz szükséges feltételeket. Ha pedig több házasságot kötnek, több is bomlik fel Érdemes összehasonlítani a hazai és a külföld' példákat. Magyarországon a válások száma mélyen alatta van a nyugati országokban felbomlott házasságokénak. A bíró szerint mely életkorban válnak leggyakrabban? — A közmondás azt tartja, hogy a házasság a szerelem igazi erőpróbája. S ez valóban így van. A mindennapi házaséletben dől el, igaz volt-e az a sok-sok szerelmi vallomás. Akadnak, akik azt állítják, hogy az ötödik, hatodik év már az unalmat, a megszokott- ságot s ezzel együtt a veszekedést is meghozza. A statisztika és a tapasztalat megcáfolja ezt. A házasságnak már az első napja vagy első perce is kritikus lehet. Viszont nemcsak az első percben, hanem a házasság negyven—ötvenedik évében is akadhat olyan eset, ami válásra ad okot. De előfordult már az is, hogy a keresetet benyújtó fiatalok egy percig sem éltek együtt. Szerencsére ilyenkor többnyire eredményes a békítő tárgyalás. A fiataloknál gyakran előforduló jelenség az érzelemhullámzás. Példájuk, úgy látszik, tetszetős, mert az idősebb" k közül is többen elválnak már kisebb-nagyobb veszekedés vagy vita miatt. — Legtöbben a 23—35 éves kor között válnak. Ebben a korcsoportban általában a nők szolgáltatnak okot a válásra. 30 és 40 év között a nők már sokkal inkább ragaszkodnak a házasélethez. Ebben a korban viszont a férfiak hajlamosak inkább a házasélet felbontására. Melyek a leggyakoribb válóokok? Összekötő kapocs-e a gyermek? — Igen sokféle indokkal kérik a házasság felbontását. Előfordult például, hogy a férj vagy a feleség horkolás miatt adott be válókeresetet. A szerelem és a szeretet gyengülésének általában mindig egy »idegen« személy, az úgynevezett utód az oka. A házasság sorsa azonban nagymértékben függ attól, hogy menynyire szeretik egymást a házastársiak. A mai világban az udvarlás ideje megrövidült. A szerelem emiatt nagyon sokszor kétes értékű, mert a fiataloknak nincs alkalmuk alaFILMSZINHÁZ AINK MŰSORÁBÓL posabban megismerni egymást.' Ha csak annyi idővel tartott volna tovább az udvarlás, amíg? ilyen esetben a bíróságig el-? jutnak, nem ismerték volna? félre egymást, nem csalódtak volna. Persze ez a csalódás is más, hisz nem szerették egymást őszintén. A tárgyaláson legtöbbször már új ismerős várja a férjet vagy a feleséget — A legszebb és legnemesebb érzések közé tartozik a szülőnek gyermeke iránti sze- retete és ragaszkodása. Természetesen akadnak olyan esetek, hogy a gyermek nem tartja össze a házasságot, de nyugodtan állíthatjuk, hogy sok válságba került családi életet szilárdított meg újra a gyermek. Mert a gyermek mindig összekötő kapocs volt, és az marad még a válás után is. Hogy lehetne csökken-1 teni a válások számát? — Kevesebben válnának, haj az emberek jobban megfontol-< nák cselekedeteiket. Nagyobb ( megértésre van szükség egy-< más iránt. A helyzet azonban ( egyáltalán nem olyan kétség-! beejtő, mint ahogyan néhányan! gondolják. Válások voltak és< lesznek is. Az a tény, hogyj gyakran sokan állnak a bíró-J ság folyosóin, még nem jelen- | ti, hogy a várakozók megram-: lőtt erkölcsű emberek vala-’ mennyien. Az orvosok várószo-J bái is gyakran zsúfoltak, mégsem mindenki beteg az ott le-! vők közül. Sokan a jezanító,, intő szavak hatására belátják,j hogy meggondolatlanok vol-< tak. S érdemes megnézni eze-( keit a párokat, merte legtöbb-^ szőr karonfogva lépnek ki ai bíróság épületéből. Németh Sándor! A szakácsiak otthona Valahogy úgy kellene a művelődés ügyével foglalkozni minden községben, mint ahogy Nagyszakácsiban teszik. Itt nem a művelődési otthon igazgatójának »magánügye« — mint nagyon sokfelé — a rábízott intézmény kellemes otthonná tétele, a tanács mindenben támogatja a pedagógusok törekvését. Aki sokat jár vidéken, az már abból megállapítja, mennyire törődik a tanács a művelődéssel, ha rápillant a művelődési otthonra. Kopott, rozzant, barátságtalan — nem sokat talpalhatnak szépítéséért az illetékesek; frissen meszelt, barátságos épület — ott szívügye lehet a tanácsnak is, milyen otthonban szórakoznak a község dolgozói. Szakácsiban is elég egy pillantás, s már tudja az ember, hányadán állnak a dolgok. A művelődési otthon amolyan kis palota, az embernek rögvest kedve kerekedik belülről is megszemlélni. S hogy ilyen takaros, az a tanácsnak köszönhető. A múlt esztendőben 105 ezer forintot fordított az épület tatarozására, alakítására és berendezésére. Futotta a pénzből mindarra, ami barátságossá tehet egy klubot: negyven széket, tíz klubasztalt, két nagy és tizennyolc kis függönyt, szőnyegeket, csillárt, televíziós készüléket vásároltak. S ha kívülről csalogató a művelődési otthon, belülről még inkább az. Két klubhelyiség várja a község lakóit: az egyik a könyvtár, a másik a televíziós szoba. Városban is megállná a helyét mindkettő. Az asztalokon csipketexítő, a csipkét meg nylon óvja a pisz- kolódástól. Az asztalokon vázába állított zöld ágak, a sarkokban cserepes virágok. Az ember hirtelenében nem is tudja, virágboltban vagy klubban jár-e. Akármelyikben, jól érzi itt magát, azonnal kedvet érez ahhoz, hogy helyet foglaljon, s valami olvasnivalót vegyen a kezébe. Hogy a falak se maradjanak csupaszon, a község megvásárolta Szikra János két festményét a budapesti Fényes Adolf Teremben kiállított anyagból. Ennél a ténynél is érdemes időzni egy picit: csak dicsérni lehet a szakácsiak ízlését, hogy olyan képpel szépítik klubjukat, amely valóban művészi. Sajnos, ez nem tipikus még a művelődési otthonokban! Az ősszel nyílt meg a klub, de a szakácsiak már olyan otthonosan mozognak benne, mintha iá tudja, milyen régen létesült volna. Tizenötféle újság és folyóirat jár ide, mindenki megtalálhatja, ami a legjobban érdekli. Sokszor záróráig olvassák a fiatalok az újságokat s már egyre gyakrabban a könyveket is a klubban. Most egy újdonsággal lepik meg a pedagógusok a klub és a könyvtár látogatóit. Egy nagy ívre legépelik a könyvek címjegyzékét, s ezt bekeretezve kifüggesztik a könyvtárszobában. Könnyebben és gyorsabban találja meg ki-ki az óhajtott műveket a jegyzék segítségével. Eddig az volt a szokás, hogy a klub nyitvatartásának a napján az emberek beültek olvasgatni, rádiót hallgatni, televíziót nézni. A sok ember együtt- létét azonban senki sem használta ki. Laci József, a művelődési otthon igazgatója most azon töri a fejét, hogyan tehetné még tartalmasabbá a klub életét.' 'Hamarosan megpróbálkoznak a pedagógusok a klub-beszélgetések megvalósításával. Kívánt témáról kötetlen beszélgetés formájában mondaná el mindenki, amit tud, illetve amit tudni szeretne. A nagyszakácsiaknak szívügye a klubélet fejlesztése, mert jól tudják (nemhiába költöttek annyit erre a célra), ez az alapja az ismeretterjesztő, a művészeti munka fellendítésének. Minél többen barátkoznak meg fokról fokra a művelődéssel, minél többen lesznek állandó látogatói a művelődési otthonnak, annál több nézőt, hallgatót nyernek meg a műsoros és ismeretterjesztő előadásoknak, annál több embert vonhatnak be a művészeti munkába is. Lajos Géza Vörös Csillag Lúd,an Ttratu fiatal román filmrendező késztette A rejtjel dmü kémtörténet filmváltozatát. A film a második vilánháború ideién Játszódik. Dimitru Carabat és Teodor Constantin forgatókönyvírók abba az időszakba helyezték a film cselekményét, amikor Románia megszüntette szövet- ségesi viszonyát a fasiszta Németországgal, s megteremtette a kapcsolatot a szov- iet hadsereggel. Természetesen a német hírszerzés számára elsőrendű fontosságú volt, hogy tudomást szerezzen ezeknek az akcióknak a részleteiA rejtjel ről. Ezért került a cselekmény középpontjába az a román egység, amely a rejtjeles anyagot adta és vette, továbbá a rejtjelkulcs megszerzésére irányuló kémtevékenység. Szabod Ifjúság cÁ<. UtöLlű fa CLZ tLlŐ ttdfl Egy hetven éves, nyugdíjba induló postás és egy tizennyolc éves, most érettségizett fiatal leány első munkanapját láthatjuk ebben a grúz filmalkotásban. Kanyargós lépcsőkön járva, különböző lakások ajtaján kopogtat be a két postás. És megelevenedik előttünk a lakások tulajdonosainak élete. A film megmutatja: nincs magasabb vagy alacsonyabb rendű foglalkozás. Minden munka magasrendű, ha megtaláljuk benne a másik ember életével való törődést, a mások sorsának áiér- zését. Mélységes humánum jellemzi az öreg postást, és ebből az emberségből ad leckét az első munkanapját töltő fiatal leánynak. Ezt nem szavakkal, hangzatos frázisokkal teszi, hanem az emberi segi- té, olyan magától értetődő természetességével, amely szinte a közösségi érzés himnuszává válhat. Hiánycikk a korcsolyakulcs a Balaton mentén (Tudósítónktól.) A Balaton partján már mindenütt vígan korcsolyáznak. Egy apró hiba azonban sok korcsolyázónak okoz bosszúságot. Sem Bogláron, sem Lellén, de Szemesen, Szárszón, Földváron, Zamárdiban, sőt még a járási székhelyen, Siófokon sem lehet korcsolyakulcsot kapni. A szemfüles maszekok már gyártják — busás felárral — a kulcsokat, a gyermekek között pedig szabályos cserekereskedelem alakult ki e »hiánycikkből«. Valószínűleg csak az elosztásban van a hiba. Jó lenne még most megszüntetni ezt a problémát, mert nyáron azért mégsem lehet korcsolyázni. Javult a nagyatádi járás közegá^ségiigyi helyzete Megszűnt a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat raktározási gondja A Vas- és Műszaki Nágyke- reskedelmi Vállalat nyolc évig várta rak'árproblémájának megoldását. Sokszor több millió forint értékű áruja feküdt a szabad ég aia'.t. A városban 18 helyen tárolták készleteiket. 1958-ban átmenetileg a Zrínyi- laktanyában kaptak 600 négyzetméter teidiletet, de ezzel a nehézségeket nem tudták végleg megszüntetni. 2A59-ben megvették a Gábor Áron-laktanya hajdani, mintegy 5000 négyzetméter területű istállóját, s két és fél mili ő forintos költséggel átalakították. Ez év január 1-től a járműveket és villamossági cikkeket ebben a korszerű raktárban tartják. Augusztusban a Rákóczi tér 1. szám alatti vasraktárt is az új helyiségbe költöztetik. Itt korszerű öltözőt, zuhanyozót, mosdót építettek a vállalat dolgozói részére. UTCA HOSSZAT, SEJ EH AJ! Szavamra mondom, nem vagyok hallgatódzó természetű. De az alább leírt történetet lehetetlen volt nem hallani azoknak, akik abban az órában a Dózsa György utcában jártak, mert történetünk két vidám hőse még az autóbuszok dörejes hangját is túlharsogta. A két jó ember a könyvtár melletti borkóstolóból imbolygóit ki, ahol a cégérnek megfelelően nyilván többet kóstolgattak ez alkalommal, mint az átlagember egész héten vizet ebben a vízszegény városban. Beszélgetésük vagy inkább kurjongató kiabálásuk valahogy így hangzott: — Öregem, ez a dolog nekem nem stimmel! Nem olvastad? Fokozzuk a betegségmegelőzést, több orvos lesz, gyarapítják a kórházi és szanatóriumi ágyak számát. Hát akkor mi lesz a temetkezési vállalattal? Az talán visszafelé csúszik? Tévedés! Annak is emelték a tervszámát. Na, öregem, mi erről a magyar királyi véleményed? Egy kis csendes gondolkodás után harsány kacajjal megszólalt a másik vidám ember: — Csak aludj nyugodtan! Azt hiszed, nincs itt ész? Az alkohol öl, butít és jókedvre derít, öl, érted? öl! Az italboltok tervszámait is meg kell emelni, és nem lesz semmi hiba Na, bemegyünk ide? S már be is léptek a sarki vendéglőbe. — kb — Csaknem egy esztendeje, hogy dr. Herepey Iván főorvos a Nagyatádi Járási Tanács Egészségügyi Csoportjának az élére került. Néhány kérdést im'éztünk hozzá a járás közegészségügyi helyzetéről. — Javult-e az orvosi ellátottság az elmúlt éviién? — A járásban 114 egészségügyi dolgozó tevékenykedik, köztük 16 orvos, 11 védőnő és 4 szülésznő — mondotta. — Az orvosok száma kettővel, a körzeti ápolóké pedig néggyel emelkedett. — Milyen arányú volt a járványos mesbeteseőés 1960-ban? Az előírt védőoltásokat minden körzetben elvégeztük. Járásunkban sikerült megszüntetni a gyermekbénulást, tra- chctnésmegbetegedésünk m'nd- össze egy volt. Jelentős eredményt értünk el más fertőző betegségek elleni védekezésben is. Az egészségügyi dolgozók rendszeres ellenőrző munkájának következtében javult az egészségügyi helyzet a községi tejgyűjtőkben. a boltokban és a vendéglőkben A nyilvántartásba vett 167 kú közül 59-et vizsgáltunk meg. A fertőzött kutakra tiltó táblákat helyeztettünk el. A fertőző betegségek elteni harcunk egyik legfonto’abb "egyvere a megelőzés, a felvüá-'cs'tó munka. A körzeti orvosok sók előadást tartottak a mű»e’ >-é- si otthonokban, az üzemekben és a termelőszövetkeze' ekben. — Milyen munkát végeztek az ‘egészségügyi intézmények? — A járási tüdőbetesgnpdozó működése el’en nem meliilt fel kifogás. Decern -ben általában szőrő'gzsvá'atf-t tartottunk Nagyatádon. A lakosság 96 százaléka megjelent a szűrésen. A szülőotthon zsúfoltsága anyhült, dolgozóinak létszáma néggyel emelkedett. A járásban tavaly 538 csecsemő született. Egyik legfontosabb feladatunk a csecsemőhalandóság minimálisra való csökkentése. — Csökkent-e a táppénzes állományban levők száma? — A szigorúbb ellenérzés -'redrr.ényeként megcsappant a jogta'an táppénzfelvételck száma. Az utóbbi hómv~o>vban egyetten beteg kiírását sem kellett visszautasítanom. — Milyen szakrenáelSseR vannak? —• Sebészeti, syermekgvó- gyászaü, sportorvosi, fogászati és nőgyógyászati szakrendelés van a járásban. A sebász'ten 4940, a gyermekgy 'gyászaim 7463, a fogászaton 5600 brteg jelent meg tava’y. Az ibk-ila- foí'á^za'on a r-íVlt év ute’yó negyedében 1605 gyerm "két vÍ7S"á,tunk meg. Az orv-si tanácsadásokon ^ ''n"' 1b"1 ül nyolcezer ember vett részt. D. S. Somogyi Népf&p Az MSZ. .V Somogy negyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KIS DEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. L4 Teieron L5-1 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalót« Kav.s/.-r, Latinka S. u i. felei n 15-16. Felelős kiadó: WIKJH LAJOS. Készült a Somogy megyei N; o nda» ipari Váiiala* laposvan . ?nrn ben, Kaposvár Latinka S. u. (F v.: László Tibor) Terjeszti: a Alap ar i os n Előfizethető -i helyi novn iv : knál és posiáskézbesitöknél Előfizetési díj egy hónapra 11,- FI
