Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-27 / 23. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1961. január Sí* Há zassag es válás Á BÍRÓ SZEMÉVEL WWWWWVWVY^ A mindennapi életben gyak­ran felvetődő kérdés, sőt vita­téma, hogy napjainkban sok­kal több a válások száma, mint a »régi jó« időkben. Me­gyénkben a válópereket a Ka­posvári Járásbítóság tárgyalja Megkértük a járásbíróság el­nökét, dr. Mozsgai Gézát, vá­laszoljon néhány válóperrel kapcsolatos kérdésünkre. A megyei tapasztalatok alapján több vagy ke­vesebb a válás? — Hamis képet festenénk ha csak a válások számát, vizsgálnánk meg — mondotta Mozsgai elv társ. — A bontó­perek száma ma valóban több, mint mondjuk 20—25 évvel ez­előtt. Azóta ugyanis jelentő­sen növekedett a lakosság lét­száma is. A fiatalság ma sok­kal jobban él, mint akkoriban, s ami fő, biztos jövő elé néz­het. Ez azit is jelenti, hogy ha­marabb .meg tudják teiemteni a családalapításhoz szükséges feltételeket. Ha pedig több házasságot kötnek, több is bomlik fel Érdemes összeha­sonlítani a hazai és a külföld' példákat. Magyarországon a válások száma mélyen alatta van a nyugati országokban felbomlott házasságokénak. A bíró szerint mely életkorban válnak leg­gyakrabban? — A közmondás azt tartja, hogy a házasság a szerelem igazi erőpróbája. S ez valóban így van. A mindennapi házas­életben dől el, igaz volt-e az a sok-sok szerelmi vallomás. Akadnak, akik azt állítják, hogy az ötödik, hatodik év már az unalmat, a megszokott- ságot s ezzel együtt a vesze­kedést is meghozza. A statisz­tika és a tapasztalat megcáfol­ja ezt. A házasságnak már az első napja vagy első perce is kritikus lehet. Viszont nemcsak az első percben, hanem a há­zasság negyven—ötvenedik évében is akadhat olyan eset, ami válásra ad okot. De elő­fordult már az is, hogy a ke­resetet benyújtó fiatalok egy percig sem éltek együtt. Sze­rencsére ilyenkor többnyire eredményes a békítő tárgyalás. A fiataloknál gyakran előfor­duló jelenség az érzelemhul­lámzás. Példájuk, úgy látszik, tetszetős, mert az idősebb" k közül is többen elválnak már kisebb-nagyobb veszekedés vagy vita miatt. — Legtöbben a 23—35 éves kor között válnak. Ebben a korcsoportban általában a nők szolgáltatnak okot a válásra. 30 és 40 év között a nők már sokkal inkább ragaszkodnak a házasélethez. Ebben a korban viszont a férfiak hajlamosak inkább a házasélet felbontásá­ra. Melyek a leggyakoribb válóokok? Összekötő kapocs-e a gyermek? — Igen sokféle indokkal ké­rik a házasság felbontását. Előfordult például, hogy a férj vagy a feleség horkolás miatt adott be válókeresetet. A szerelem és a szeretet gyen­gülésének általában mindig egy »idegen« személy, az úgy­nevezett utód az oka. A házas­ság sorsa azonban nagymér­tékben függ attól, hogy meny­nyire szeretik egymást a há­zastársiak. A mai világban az udvarlás ideje megrövidült. A szerelem emiatt nagyon sok­szor kétes értékű, mert a fia­taloknak nincs alkalmuk ala­FILMSZINHÁZ AINK MŰSORÁBÓL posabban megismerni egymást.' Ha csak annyi idővel tartott volna tovább az udvarlás, amíg? ilyen esetben a bíróságig el-? jutnak, nem ismerték volna? félre egymást, nem csalódtak volna. Persze ez a csalódás is más, hisz nem szerették egy­mást őszintén. A tárgyaláson legtöbbször már új ismerős várja a férjet vagy a feleséget — A legszebb és legneme­sebb érzések közé tartozik a szülőnek gyermeke iránti sze- retete és ragaszkodása. Termé­szetesen akadnak olyan esetek, hogy a gyermek nem tartja össze a házasságot, de nyu­godtan állíthatjuk, hogy sok válságba került családi életet szilárdított meg újra a gyer­mek. Mert a gyermek mindig összekötő kapocs volt, és az marad még a válás után is. Hogy lehetne csökken-1 teni a válások számát? — Kevesebben válnának, haj az emberek jobban megfontol-< nák cselekedeteiket. Nagyobb ( megértésre van szükség egy-< más iránt. A helyzet azonban ( egyáltalán nem olyan kétség-! beejtő, mint ahogyan néhányan! gondolják. Válások voltak és< lesznek is. Az a tény, hogyj gyakran sokan állnak a bíró-J ság folyosóin, még nem jelen- | ti, hogy a várakozók megram-: lőtt erkölcsű emberek vala-’ mennyien. Az orvosok várószo-J bái is gyakran zsúfoltak, még­sem mindenki beteg az ott le-! vők közül. Sokan a jezanító,, intő szavak hatására belátják,j hogy meggondolatlanok vol-< tak. S érdemes megnézni eze-( keit a párokat, merte legtöbb-^ szőr karonfogva lépnek ki ai bíróság épületéből. Németh Sándor! A szakácsiak otthona Valahogy úgy kellene a mű­velődés ügyével foglalkozni minden községben, mint ahogy Nagyszakácsiban teszik. Itt nem a művelődési otthon igaz­gatójának »magánügye« — mint nagyon sokfelé — a rá­bízott intézmény kellemes ott­honná tétele, a tanács minden­ben támogatja a pedagógusok törekvését. Aki sokat jár vi­déken, az már abból megálla­pítja, mennyire törődik a ta­nács a művelődéssel, ha rá­pillant a művelődési otthonra. Kopott, rozzant, barátságtalan — nem sokat talpalhatnak szé­pítéséért az illetékesek; fris­sen meszelt, barátságos épület — ott szívügye lehet a tanács­nak is, milyen otthonban szó­rakoznak a község dolgozói. Szakácsiban is elég egy pil­lantás, s már tudja az ember, hányadán állnak a dolgok. A művelődési otthon amolyan kis palota, az embernek rögvest kedve kerekedik belülről is megszemlélni. S hogy ilyen ta­karos, az a tanácsnak köszön­hető. A múlt esztendőben 105 ezer forintot fordított az épü­let tatarozására, alakítására és berendezésére. Futotta a pénz­ből mindarra, ami barátságos­sá tehet egy klubot: negyven széket, tíz klubasztalt, két nagy és tizennyolc kis függönyt, szőnyegeket, csillárt, televíziós készüléket vásároltak. S ha kívülről csalogató a művelődési otthon, belülről még inkább az. Két klubhelyi­ség várja a község lakóit: az egyik a könyvtár, a másik a televíziós szoba. Városban is megállná a helyét mindkettő. Az asztalokon csipketexítő, a csipkét meg nylon óvja a pisz- kolódástól. Az asztalokon vá­zába állított zöld ágak, a sar­kokban cserepes virágok. Az ember hirtelenében nem is tudja, virágboltban vagy klub­ban jár-e. Akármelyikben, jól érzi itt magát, azonnal kedvet érez ahhoz, hogy helyet fog­laljon, s valami olvasnivalót vegyen a kezébe. Hogy a falak se maradjanak csupaszon, a község megvásá­rolta Szikra János két festmé­nyét a budapesti Fényes Adolf Teremben kiállított anyagból. Ennél a ténynél is érdemes időzni egy picit: csak dicsérni lehet a szakácsiak ízlését, hogy olyan képpel szépítik klubju­kat, amely valóban művészi. Sajnos, ez nem tipikus még a művelődési otthonokban! Az ősszel nyílt meg a klub, de a szakácsiak már olyan ott­honosan mozognak benne, mintha iá tudja, milyen régen létesült volna. Tizenötféle új­ság és folyóirat jár ide, min­denki megtalálhatja, ami a leg­jobban érdekli. Sokszor zár­óráig olvassák a fiatalok az újságokat s már egyre gyak­rabban a könyveket is a klub­ban. Most egy újdonsággal le­pik meg a pedagógusok a klub és a könyvtár látogatóit. Egy nagy ívre legépelik a könyvek címjegyzékét, s ezt bekeretezve kifüggesztik a könyvtárszobá­ban. Könnyebben és gyorsab­ban találja meg ki-ki az óhaj­tott műveket a jegyzék segít­ségével. Eddig az volt a szokás, hogy a klub nyitvatartásának a nap­ján az emberek beültek olvas­gatni, rádiót hallgatni, televí­ziót nézni. A sok ember együtt- létét azonban senki sem hasz­nálta ki. Laci József, a műve­lődési otthon igazgatója most azon töri a fejét, hogyan te­hetné még tartalmasabbá a klub életét.' 'Hamarosan meg­próbálkoznak a pedagógusok a klub-beszélgetések megvalósí­tásával. Kívánt témáról kötet­len beszélgetés formájában mondaná el mindenki, amit tud, illetve amit tudni szeret­ne. A nagyszakácsiaknak szív­ügye a klubélet fejlesztése, mert jól tudják (nemhiába köl­töttek annyit erre a célra), ez az alapja az ismeretterjesztő, a művészeti munka fellendíté­sének. Minél többen barátkoz­nak meg fokról fokra a műve­lődéssel, minél többen lesznek állandó látogatói a művelődé­si otthonnak, annál több nézőt, hallgatót nyernek meg a mű­soros és ismeretterjesztő elő­adásoknak, annál több embert vonhatnak be a művészeti munkába is. Lajos Géza Vörös Csillag Lúd,an Ttratu fiatal román filmrendező késztette A rejtjel dmü kémtörténet filmváltozatát. A film a második vilánháború ideién Játszódik. Dimitru Carabat és Teodor Constantin forgató­könyvírók abba az időszakba helyezték a film cselekményét, amikor Románia megszüntette szövet- ségesi viszonyát a fa­siszta Németország­gal, s megteremtette a kapcsolatot a szov- iet hadsereggel. Ter­mészetesen a német hírszerzés számára elsőrendű fontosságú volt, hogy tudomást szerezzen ezeknek az akcióknak a részletei­A rejtjel ről. Ezért került a cselekmény közép­pontjába az a román egység, amely a rejt­jeles anyagot adta és vette, továbbá a rejt­jelkulcs megszerzésé­re irányuló kémtevé­kenység. Szabod Ifjúság cÁ<. UtöLlű fa CLZ tLlŐ ttdfl Egy hetven éves, nyugdíjba induló pos­tás és egy tizennyolc éves, most érettségi­zett fiatal leány első munkanapját láthat­juk ebben a grúz filmalkotásban. Ka­nyargós lépcsőkön járva, különböző la­kások ajtaján kopog­tat be a két postás. És megelevenedik előttünk a lakások tu­lajdonosainak élete. A film megmutatja: nincs magasabb vagy alacsonyabb rendű foglalkozás. Minden munka magasrendű, ha megtaláljuk benne a másik ember életé­vel való törődést, a mások sorsának áiér- zését. Mélységes hu­mánum jellemzi az öreg postást, és ebből az emberségből ad leckét az első munka­napját töltő fiatal le­ánynak. Ezt nem sza­vakkal, hangzatos frázisokkal teszi, ha­nem az emberi segi- té, olyan magától ér­tetődő természetessé­gével, amely szinte a közösségi érzés him­nuszává válhat. Hiánycikk a korcsolyakulcs a Balaton mentén (Tudósítónktól.) A Balaton partján már min­denütt vígan korcsolyáznak. Egy apró hiba azonban sok korcsolyázónak okoz bosszúsá­got. Sem Bogláron, sem Lellén, de Szemesen, Szárszón, Föld­váron, Zamárdiban, sőt még a járási székhelyen, Siófokon sem lehet korcsolyakulcsot kapni. A szemfüles maszekok már gyártják — busás felárral — a kulcsokat, a gyermekek között pedig szabályos csere­kereskedelem alakult ki e »hiánycikkből«. Valószínűleg csak az elosz­tásban van a hiba. Jó lenne még most megszüntetni ezt a problémát, mert nyáron azért mégsem lehet korcsolyázni. Javult a nagyatádi járás közegá^ségiigyi helyzete Megszűnt a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat raktározási gondja A Vas- és Műszaki Nágyke- reskedelmi Vállalat nyolc évig várta rak'árproblémájának megoldását. Sokszor több mil­lió forint értékű áruja feküdt a szabad ég aia'.t. A városban 18 helyen tárolták készleteiket. 1958-ban átmenetileg a Zrínyi- laktanyában kaptak 600 négy­zetméter teidiletet, de ezzel a nehézségeket nem tudták vég­leg megszüntetni. 2A59-ben megvették a Gábor Áron-laktanya hajdani, mint­egy 5000 négyzetméter területű istállóját, s két és fél mili ő forintos költséggel átalakítot­ták. Ez év január 1-től a jár­műveket és villamossági cik­keket ebben a korszerű raktár­ban tartják. Augusztusban a Rákóczi tér 1. szám alatti vas­raktárt is az új helyiségbe költöztetik. Itt korszerű öltö­zőt, zuhanyozót, mosdót építet­tek a vállalat dolgozói részére. UTCA HOSSZAT, SEJ EH AJ! Szavamra mondom, nem vagyok hallgatódzó természe­tű. De az alább leírt történetet lehetetlen volt nem hallani azoknak, akik abban az órában a Dózsa György utcában jár­tak, mert történetünk két vidám hőse még az autóbuszok dörejes hangját is túlharsogta. A két jó ember a könyvtár melletti borkóstolóból imbolygóit ki, ahol a cégérnek meg­felelően nyilván többet kóstolgattak ez alkalommal, mint az átlagember egész héten vizet ebben a vízszegény városban. Beszélgetésük vagy inkább kurjongató kiabálásuk vala­hogy így hangzott: — Öregem, ez a dolog nekem nem stimmel! Nem olvas­tad? Fokozzuk a betegségmegelőzést, több orvos lesz, gyara­pítják a kórházi és szanatóriumi ágyak számát. Hát akkor mi lesz a temetkezési vállalattal? Az talán visszafelé csú­szik? Tévedés! Annak is emelték a tervszámát. Na, öregem, mi erről a magyar királyi véleményed? Egy kis csendes gondolkodás után harsány kacajjal meg­szólalt a másik vidám ember: — Csak aludj nyugodtan! Azt hiszed, nincs itt ész? Az alkohol öl, butít és jókedvre derít, öl, érted? öl! Az italbol­tok tervszámait is meg kell emelni, és nem lesz semmi hiba Na, bemegyünk ide? S már be is léptek a sarki vendéglőbe. — kb — Csaknem egy esztendeje, hogy dr. Herepey Iván főor­vos a Nagyatádi Járási Ta­nács Egészségügyi Csoportjá­nak az élére került. Néhány kérdést im'éztünk hozzá a já­rás közegészségügyi helyzeté­ről. — Javult-e az orvosi ellá­tottság az elmúlt éviién? — A járásban 114 egészség­ügyi dolgozó tevékenykedik, köztük 16 orvos, 11 védőnő és 4 szülésznő — mondotta. — Az orvosok száma kettővel, a körzeti ápolóké pedig néggyel emelkedett. — Milyen arányú volt a járványos mesbeteseőés 1960-ban? Az előírt védőoltásokat min­den körzetben elvégeztük. Já­rásunkban sikerült megszün­tetni a gyermekbénulást, tra- chctnésmegbetegedésünk m'nd- össze egy volt. Jelentős ered­ményt értünk el más fertő­ző betegségek elleni védeke­zésben is. Az egészségügyi dolgozók rendszeres ellenőrző munkájának következtében ja­vult az egészségügyi helyzet a községi tejgyűjtőkben. a boltokban és a vendéglőkben A nyilvántartásba vett 167 kú közül 59-et vizsgáltunk meg. A fertőzött kutakra tiltó táblá­kat helyeztettünk el. A fertőző betegségek elteni harcunk egyik legfonto’abb "egyvere a megelőzés, a felvüá-'cs'tó munka. A körzeti orvosok sók előadást tartottak a mű»e’ >-é- si otthonokban, az üzemekben és a termelőszövetkeze' ekben. — Milyen munkát végez­tek az ‘egészségügyi intéz­mények? — A járási tüdőbetesgnpdo­zó működése el’en nem me­liilt fel kifogás. Decern -ben általában szőrő'gzsvá'atf-t tar­tottunk Nagyatádon. A lakos­ság 96 százaléka megjelent a szűrésen. A szülőotthon zsúfoltsága anyhült, dolgozóinak létszáma néggyel emelkedett. A járás­ban tavaly 538 csecsemő szü­letett. Egyik legfontosabb fel­adatunk a csecsemőhalandóság minimálisra való csökkentése. — Csökkent-e a táppén­zes állományban levők szá­ma? — A szigorúbb ellenérzés -'redrr.ényeként megcsappant a jogta'an táppénzfelvételck szá­ma. Az utóbbi hómv~o>vban egyetten beteg kiírását sem kellett visszautasítanom. — Milyen szakrenáelSseR vannak? —• Sebészeti, syermekgvó- gyászaü, sportorvosi, fogászati és nőgyógyászati szakrendelés van a járásban. A sebász'ten 4940, a gyermekgy 'gyászaim 7463, a fogászaton 5600 brteg jelent meg tava’y. Az ibk-ila- foí'á^za'on a r-íVlt év ute’yó negyedében 1605 gyerm "két vÍ7S"á,tunk meg. Az orv-si ta­nácsadásokon ^ ''n"' 1b"1 ül nyolc­ezer ember vett részt. D. S. Somogyi Népf&p Az MSZ. .V Somogy negyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KIS DEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. L4 Teieron L5-1 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalót« Kav.s/.-r, Latinka S. u i. felei n 15-16. Felelős kiadó: WIKJH LAJOS. Készült a Somogy megyei N; o nda» ipari Váiiala* laposvan . ?nrn ben, Kaposvár Latinka S. u. (F v.: László Tibor) Terjeszti: a Alap ar i os n Elő­fizethető -i helyi novn iv : knál és posiáskézbesitöknél Előfizetési díj egy hónapra 11,- FI

Next

/
Oldalképek
Tartalom