Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-21 / 18. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. január 2L Egy ezüstjelvény története lVfem ismertem még sze- mélyesen Farkas Hen­rik gépkocsivezetőt, csak Hoff­mann Sándornak, a 23. AKÖV igazgatójának szavaiból. így képzeltem magam elé: Erőtel-, jes, higgadt, megfontolt em­ber, akit nem ér váratlan a! gépkocsijának Vezetése köz­ben semmi. Nem csalódtam. E tulajdonságaival érte el, hogy balesetmentes közlekedésben szerzett érdemeiért ezüstjel- vényt kapott. Hosszú utat kel­lett ezért megtennie. ü arkas Henrik nemcsak magáról, de még mun­kájáról sem beszél szívesen, nehogy dicsekvőnek tartsák. Szinte úgy kell a szót belőle kicsalogatni: — Megtartom a közlekedési szabályokat, s ar­ra gondolok, hogy nagy érték van a kezemre bízva, esetlegei gondatlanságommal bizonyta­is, ha látom, hogy a szembe­jövő jármű túllépi a megenge­dett sebességet. A napokban például Somogytúron az óva­tosságom előzte meg a bajt. Egv hondvédségi pótkocsis autó oly sebesen vette a ka­nyart, hogy csak az úttest szé­lére húzódva, megállva kerül­hettem el az összeütközést. A 48 éves, háromgyermekes Farkas Henrik tíz éve van a 23-as AKÖV-nél. Hatodik éve a beszerző gépkocsit vezeti éj­jel-nappal Budapestre. Pedig ez nyáron, a nagy balatoni forgalom, télen pedig a köd, az utak síkossága miatt nem könnyű feladat. Mielőtt kiindul a telephelyről, mindent ellen­őriz: a féket, a világítást stb. lanná tenném családom jövő- »Rendben kell lennie minden­jét, veszélyeztetném más em­berek életét — mondja szeré­nyen. — Szerencséje van — mond­ják balesetet szenvedett tár­sai. Ez is igaz. De ezt figyel­mességének, gondosságának köszönheti. Fát szállított 1952-ben a szentbalázsi erdőből három és fél tonnás tehergépkocsijával, s egy nagyobb ág a kocsi ala kerülve kiszakította a balolda­li fékcsövet. Ezért még óvato­sabban haladt. S óvatossága nem volt hiábavaló. Gödrén egy hatéves gyermek a gépko­csi elé rohant Annyi idő volt csak, hogy fékezzen. A kocsi, mivel csak az egyik fék fogott, oldalt fordult, de a gyermek­nek nem tői'' it semmi baja. Nemrégen Bogláron egy mo­toros megcsúszott előtte az eső áztatta síkos úttesten, s ne­hezen nyerte vissza egyensú­lyát. Nem történt karambol, mert Farkas Henrik számítva a bajra, megállt. — A tanulóvezetőket, a bi­zonytalanul haladó kocsikat mindig különös gonddal kerü­löm el, s óvatos vagyok akkor nek. A kisebb hibákat maga javítja ki. Fáradtan, italosán sohasem megy munkába. Azt tartja: az ilyen gépkocsivezető nem ura idegeinek, cselekede­tének. S még egy: sohasem vakmerősködik. Olyan sebes­séggel halad, hogy képes le­gyen minden pillanatban meg­állni. Ezért tudott megtenni felújított gépkocsijával főda­rab-csere és baleset nélkül 150 ezer kilométert. Ezért kapott sztahanovista oklevelet 1955- ben. 1956-ban 100 ezer kilomé­tert tett meg baleset nélkül, oklevéllel jutalmazták. 1959- ben bronzérmet, 1960-ban pedig ezüst jelvényt kapott baleset- mentes közlekedéséért. Farkas Henrik célja most az, hogy 400 ezer kilométert te­gyen meg balesetmentesen. Ha ez sikerül, aranyj el vényt kap. Ehhez még nagyobb figyelem­re, gondosságra, még lelkiis­meretesebb munkára van szüksége. S még egyre: hogy minden gépkocsivezető ilyen gondolatokkal üljön a volán mellé. Nemcsak Farkas Hen­riknek, hanem valamennyi gépjárművezetőnek jelszava, életcélja kell legyen a baleset- mentes közlekedés. Szalai László Örvendetes sértődöttség add FIFJ/IL Sotmogysámsonban mindenki csak így szólítja az alacsony termetű, villogó szemű, kedves öregasszonyt, Kelemen Sári nénit. S ez a tisz'eletteljes megszólítás nemcsak az ő 78 évének szól, hanem tudomá­nyának is. Sári néni ugyanis a virágok »tudora« ezen a kör­nyéken. autó állt meg a ház előtt. Sá­ri néniért jöttek. Kertésznek hívják Keszthelyre. A felkínált állást nem fogadta el, de ahogy mondta, szakmai önmű­veléséről továbbra sem feled­kezett meg. Évről évre lelkes csodálója a me^ 3gazdasági ki­állításoknak. Azelőtt Buda­pestre, tavaly pedig Pécsre és Erről a tudományáról érdek­lődtünk tőle, miután betessé­kelt bennünket a tiszta szobá­ba. Előbb széket törölt alánk gyümölcsöt tett az asztalra, és csak aztán ült le. Egy szóval sem említette magányát, pe­dig hosszú évtizedek óta sen­kije sincs. Minden gondolata, minden szava a virágoké. Ar­ról beszélt, hogy fiatal korá­ban a rózsafák révén tanulta meg szeretni a virágot. Akkor még csak az ő udvarában volt rózsafa. Pár év múlva azonban már minden ház udvarán ot* díszlettek Sári néni rózsafái. A virágokon kívül a gyü­mölcsfák és a szőlők érdekel­ték nagyon. Idős kora ellenére még mindig őt hívják oltani és szemezni, annyira bíznak ben­ne. Virágainak szépsége és tudo­mányának híre túljutott a fa­lu határán. így történhetett, hogy pár évvel ezelőtt egy Sári néni a rádiót hallgatja. Székesfehérvárra látogatott eL Mindent a maga helyén 1 Nem, nem tévedésről volt szó. Barcsen azt az igen nép* szerű társasjátékot, amely a részvevők általános művei sú­góról, tudományos, technikai és egyéb tájékozottságáról ad esetenként számot, a földművesszövetkezet egyik vendéglőjé­ben rendezték meg. Lapunk hírrovatában az eseményről úgy emlékeztünk meg, minit jól sikerült rendezvényről. Az is volt. S aki ismeri a szellemi öttusa tartalmasságát, nemes izgalmát, az nem ütközik meg ezen. Így utólagosan, azt hiszem, mégis elkél egy felszólalás a buzgó rendezőiének címezve, mielőtt még áruházakban, tal­ponálló italozókban és falatozókban is bevezetnék a szelle­mi öttusát. Pedig, kedves fmsz, ez a társasjáték nem való még a legkuituráltabban berendezett vendéglőbe sem! \ já­ték, akár célját, akár tartalmát tekintjük, egyáltalán nem arra való, hogy egy vendéglátóipari egységben dizőzt vagy magyairnótaénekest helyettesítsen. A szellemi öttusa, a kérdezz-felelek, a dupla vagy semmi játékok maradjanak csak továbbra is kulturális intézmé­nyeink, helyiségeink programjában. Miért? Mert ide valók! Annyira ide, hogy ha nem találták volna ki korábban már mások ezeket a mula'tató társasjátékokat, nekünk kellene kitalálni őket, mert gazdagítják művelődési házaink, klub­jaink, kultúrtermeink tartalmi munkáját! Hogy vendéglőinket is gazdagítják? Várjunk talán még ezzel a lépéssel, mivel vendőg'őink túlnyomó többsége egye­lőre csupán arra alkalmas (a vendéglő rendeltetését is te­kintve), hogy énekesek szórakoztassák műsorukkal a közön« séget Az fmsz elismerten sokat áldoz a falu kultúrájáért. El­ismert dolog, hogy sokat tud tenni és tesz is a népműve­lésért. Csak így tovább, de — stílusosan, ha egy mód van rá. Végül, tessék elhinni, hogy nem árt a sok időt kiállt mondást: »Mindent a maga helyén és idejében!« — érvényre juttatni a kulturális nevelő munkában sem. (László) Hogy hasznosítja is a látotta­kat, arról virágai beszélnek he­lyette. No persze, nemcsaik azok, hanem anyagi gyarapodása is. A virágok és virággumók ugyanis tisztességes megélhe­tést biztosítanak neki. És Sári néni most pótolja az elmulasz­tottakat Rolót vett a csinos kis kőház ablakára, beszerel­tette a villanyt, és a közel­múltban rádióval állított haza Keszthelyről. Azóta a virágok mellé beköltözött a jókedv is. Szinte a nap minden szakában szól a rádió Sári néninél. A szomszédok azt mondják, br tosan azért vette, mert még az ott elhangzottakból is tanulni akar. Akár így van, akár nem, a pihenést és a szórakozást egyaránt megérdemli Sári né­ni. N. Csaknem I millió forintos költséggel tatarozzák a Nagyatádi Járási Művelődési Házat (Tudósítónktól.) A megyei tanács az idén csaknem 1 millió forintot költ a Nagyatádi Járási Művelődési Ház felújítására. A munkála­tokat a Somogy megyei Tata­rozó Vállalat végzi. A munká­sok már a múlt esztendő vé­gén felvonultak, és hozzálát­tak a teendőkhöz. A leszaka­dással fenyegető színházi öltö­zőket lebontották, és helyettük már állnak az új, modem öl­töző falai. Sajnos az átépítés miatt a színházi előadások át­menetileg szünetelnek. A héten megkezdték a mű­velődési ház átalakítási m in­káit is. Az eddig használaton kívül álló emeleti táncterem padozatát elbontották, helyére vesbetongerendák kerülnek. A táncterem mellett levő helyisé­get is hozzákapcsolják a nagyteremhez, így mintegy 500 személy befogadására al­kalmas báli termet létesítenek. A földszinti vizes faliakat alá- szigeteléssel látják el, s ezek a helyiségek is alkalmasak lesznek majd a szakkörök és tanfolyamok foglalkozásainak megtartására. Az épületben női és férfimosdókat is létesí­tenek. A művelődési házat kívül- belül átfestik, megcsinos 'tj ák, Az átalakítási munkálatok miatt átmenetileg be kellett zárni a társalgót, a televíziós termet, szünetel néhány művé­szeti csoport tevékenysége is. Továbbra is zavartalanul mű­ködnek a különböző szakkörök, az orosz nyelvtanfolyam, a színjátszó csoport és a zeneis­kola. Az újjáalakított művelő­dési ház előreláthatólag a ta­vasszal nyitja meg ismét ka­puit. ÉRDEKESSÉGEK Nem mindennap hall az em­ber olyan sértődöttségről, mely örvendetes is meg újság­ba való is. Márpedig a múlt- kórjában éppen efféle sértő­döttség fordult elő a szerep- kiosztáskor Balatonfoerényben. Senki se gondoljon most a gyakoribb esetre, nem azon sértődtek meg a fiatalok, hogy rövid a szerepük, vagy hogy öregembert kell alakítaniuk. Ilyen összezördülések elégszel’ megesnek, kár is szót veszte­getni az ilyen apró durcásko- dásokra. Ami Berényben tör­tént, az egyedüli eset. Az ön­tevékeny művészeti csoportok kevés hasonlóval dicsekedhet­nek. Általában amolyan tolongás­mentes összejövetelek a sze­repkiosztó estek minden köz­ségben. A színdarabot betaní­tó pedagógus örül, ha a szöveg­könyvben minden szereplő ne­ve fölé odaírhatja a vállalkozó kilétét. Gyakoribb, ho»’lr egy­két szerepet nem sikerül első alkalommal biztos kezekbe he­lyezni, s később kell valakire ráerőszakolni nagy üg gy el ­bajjal. Berényben épn az ellen­kezője történt, olyan sokan gyűltek össze, hogy a fiatalok felének nem jutott szerep. Hogy ennek az apró dolog­nak a jelentőségét még job­ban megérthessük, el kell mondani az előzményekből is egyet s mást. Tavalvelőtt csak nagv nehezen sikerült egy ötszereplős darabhoz fiatalokat szerezni. Ez a tapasztalat arra intette a múlt év őszén a tél terv összeállítóit, hov7 megint csak ilyen kevés szereplős da­rabot válasszanak ki. A terv’ azonban sokszor felborul, mert az élet rácáfol a bátortalanul tervezőkre, Így jár’ak a bala- tonberényi művelődési otthon vezetői is. A f’atídok é"d-klő dése a színjátszás iránt úev megnőtt, hogy kénytelenek woltak a pedagógusok más-zínmű után nézni. Még azt is érdemes megemlíteni, hogy a: fiatalok maguk álltak a műve-: lődési otthon igazgatója elé: azzal a kéréssel, tanítsa meg: szilveszterre a frissiben kivá­lasztott vidám jeleneteket. A KISZ-szervezet kezdemé­nyezése jótékonyan hatott az: egész község színjátszó életére.: Musitz László, a művelődési otthon igazgatója Kállai Ist­ván Kötéltánca helyett Egri Viktor Virágzik a hárs cím'" színművét szerezte be. A »baj«: azonban még így is megesett, E hó elején volt a szerepkiosz- 'ás, s itt még a vártnál is töb­ben jelentek meg. Huszonöt; játszani kívánó fiatal leste: kap-e szereoet vagy nem. Lé­vén a darab tíz szereplős, a hopponmaradtak arcán csaló­dottság ült, sértetten súgtak búgtak egymás között. S hogy; a sértődöttségből nem lett ha­rag, az annak köszönhető, hogy az önkéntes tűzoltók is elő-: adnak egy színdarabot, s a: »szabadon maradó« szín j át szóknak ott biztosított elfog laltságot a művelődési' otthon: igazgatója. JURCSASÁGOK Ki találta fel a szappant? Hogy ki találta fel és hajápoló-szerként !o szappant, még használták. inem sikerült ki- A régi görögök, • deríteni, s bizonyára akik sokat adtak a .nem is sikerül soha. testápolásra, nem .Eddig csak feltété- ismerték a szappant élezéseink vannak mint mosószert. Ha­lárra vonatkozóan, muval és hamu'vg- ymelyik nép haszna- yal mosakodtak, ásíthatta először a utána pedig beola- jszappanfélék tulaj- jozták a testüket. A \donságaiL piszkot borotvaszerű Babilonban idő- k-szülékkel kapar- észámításunk előtt tá.k le a bőrről. A \2800 évvel már hé- fehérneműt spavpan szítettek szappant, nélkül folyóvízben Imégpedig úgy, hogy mosták. \olajban hamut főz- Plinius szerint }tek. Ezt az anyagot Európában a germá- l azonban nem a test nők és a gallok • és a ruházat tisztitá- használtak először fsára használták, szappant, amelyet \csupán hajápoló- faggyúból — •szerként. kecskefaggyúból — Az Ebers-papi- és bükkfahamunól sok adat maradt fenn a szappanké­szítésről (nyugtalan időkben az emberek keveset mosakod­nak). Az arabok nagy vegyészek és alki­misták voltak, s a IX. századtól fogva n ndszeresen expor­táltak szappant, ök már nemcsak állati faggyúból, hanem jobb illatú növényi, o'a jók felhasználá­sival is tudtak szap­pant készíteni. A német lakta vi­dékeken a szappan­készítők céhekbe tömörültek. A XIV. főleg században Augs­burg ban, P-igában, Becsben és Ulmban rusz, az orvostudo- készítettek folyé- voltak ilyen céhéic. mány és a kozmeti- kony és szilárd vál- A szappanfőzés dön- S ami az eddigi évek gya-^lco egy óegyiptomi tozatban. De ők sem tő fellendülése azon- korlatától elütő, teljesen új forrásmunkája ar- mosásra vagy mos- ban csak a szóda senki se hiányzik a próbákról.jíröl. ad hirt, hogy dashoz használták, pedig minden este van foglal-* olaj ban fahamut te- hanem festéshez,- • ', zihet főzni, s ebből bodorításhoz, a haj szappan vagy szop- fixálásához és gyó- panszerű kenőcs ké- gyászati célokra, szíthető. De ezt is A népvándorlások csak orvosi célokra .évszázadaiból nem kozás. A vidéken dolgozók; 'Horváth László, Bató Elemér, Varga Magda és a többiek) az; állomásról nem haza, hanem; a művelődési otthonba sietnek.; A fiatalok szíwel-lélekkel ta-; uulják a szerepeket. A mai ‘éma nemegyszer ragadtatja ilyen megjegyzésekre a szerep-; löket: hát ez nálunk is így; van! Csak örülni lehet annak,; hogy a herényi ennyire megjött a kedvük a, színjátszáshoz. Sértődöttségük rí1 van örvendetes, hogy, más-’ hol is elkelne. Lajos Géza felfedezése után kö- v^V e^eH be. A Shar­pon csak a XVII. században vált álta­lános használati cik­ké. SNE ÜLJÜNK SZÉKEN! Dr. Hutchins angol orvos szerint nagy kárt okozott az emberiségnek az, aki a széket T, feltalálta: a földön üldögélő fia'alokinak/ keleti népek sokkal okosab- - - bak. A múlt századbeli egye­nes támlájú székek még hagy- ján, de a modem, kényelmes székek igen károsak. Miattuk van annyi embernek elgörbült gerincoszlopa. HEVES SZERELEMNEK NAGY AZ ÁRA •i * Az »Élők keresztje« című film forgatóinak 9000 új francia frank­jába került a két főszereplő *úl heves szerelmi jelenete. Pascalé Petit és Carl Höhm a szerelmi jelenetek forgatásakor olyan tü­zesen viselkedett, hogy összetö­rött alattuk a régi, XVIII. szá­zadbeli heverő. • * * A TELEVÍZIÓ ártalmai Dr. J. D. Gorling ismert New York-i szemorvost, aki egyébként mint filmkritikus is tevékenykedik, megkérdez­ték egy sajtókonferencián, hogy árt-e a gyermekek sze­mének a televízió. Gorling így felelt: »Egyetlen jel sem mutat arra, hogy a mi ame­rikai televíziónk a szellemi fejlődésen kívül egyébre is káros hatással lenne.« » * * GYERMFurs^ÜT ÉS A TŰZOLTÓK SEGÍTSÉ­GÉVEL Az angliai Denisthorpe vá­roskában a bába rémülten ál­lapította meg, hogy a csapból nem folyik a víz, pedig Kath­leen Wilson asszony minden percben várta negyedik gyer­mekének megszületését A bába betelefonált a városka vízmüvéhez, ott azonban nem kapott felvilágosítást a baj okáról. Kétségbeesésében ér­tesítette a tűzoltókat, s azok perceken belül kivonultak a helyszínre, és a házban talál­ható összes edényeket a tűz- cltócsövön át megtöltötték vízzel. A kisbaba nem is so­kat váratott magára, s a tűz­oltók roppant büszkék voltak szokatlan közreműködésükre. » » * PÁSZTORÓRA CSALÓDÁSSAL Egy brüsszeli kiadóvállalat nemrégiben «-Mai pásztoróráK.« című könyvet hozott forgalomba A sokat ígérő cím hatalmas üz­leti sikert biztosított a könyv­nek, de elolvasása a belga olva­sókból a legmélyebb felháboro­dást váltotta ki: a könyv ugyan­is valóban egy «-mai« pásztor mindennapi életét ismerteti. %- KIÉ AZ A LAOSZ?« Az észak-amerikai Albany v'-’-os egvik újságírójának az az ötlete támadt, hogy külön­böző embereket felhívott te­lefonon, és megkérdezte tő­lük: »Meg tudná mondani, kérem, hol van Laosz?« így akarta egállapítani, hogy a hetek óta első oldalon szerep­lő laoszi válság eseményeit mennyire követik az* olvasók. A megdöbbenéstől nem tu­dott szóhoz jutni, amikor egy női hang a hozzá intézett kér­désre a következő választ ad­ta: »Fogalmam sincs, hogy hol lehet. Nálunk a házban nem lakik ilyen nevű pasas. Pró­bálja meg talán a szomszéd­ban.« Somogyi Néplap Az MSZülP Somogy -negyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztői KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár. Sztálin u. Iá. Telefon 15-13 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16, Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemeben* Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos.a Elő­fizethető a helyi postahiv-t »knál és postáskézbesitőknél Előfizetési díj egy hónapra ii,- Fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom