Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1961. január 2tb Csaknem 4 millió mozilátogató 1960-ban Átalakítják a Szabad Ifjúság Filmszínházat — Nagysikerű filmek az első negyedévben Öntevékeny színjátszó csoportjaink műsorpolitikájáról A nyári rossz időjárás megnehezítette a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat munkáját. De mint Szántó József igazgató és Torma Károly propaganda-csoport ve^tö mondotta, a közönség megfelelő tájékoztatása és a jó szervezés eredményeként 1960-ban 100 ezerrel többen tekintették meg a filmeket, mint 1959-ben. A tavaly vetített filmeket 3 millió 754 ezren nézték meg megyénkben. A vállalat már az év első negyedében is több érdekes filmet tűz műsorra. Kilenc szovjet, négy magyar és csehszlovák, három francia és nyugatnémet, egy-egy bolgár, román, jugoszláv, angol és lengyel film kerül vetítésre. Február elején mutatják be a Tacskó című nyugatnémet, a Hívatlan látogatók című szovjet, a Babette háborúba megy símű francia, a Kenyér, szerelem, Andalúzia című olasz, az Orkán című román és a Próbaút című magyar filméi. Márciusban is több nagysikerű filmet játszanak, mint például a Gerald Philipe főszereplésével készült Tisztes úri ház című francia és az El nem küldött levél című szovjet filmet Sza- mojlovával a főszerepben. A vállalat több mozit korszerűsít az idén. Az év első felében szélesvásznúvá alakítják át a kaposvári Szabad Ifjúság Filmszínházat, s korszerű fűtőA Mérfé^ufáni és Vegyesruházati Vállalat életéből Farsangi bálra készítettük ezt a ruhát — mutatja Piriti Zoltánná, a női divatszabóság vezetője. 149-es szürke-fekete kombinált modellt. Fonalfeldolgozó részlegük bekapcsolta a termelésbe a Budapesti Habselyemgyártól kapott modern 12 fejes pa- lackorsczót. berendezéssel, ruhatárral, büfével látják el. Vasárnap délelőttönként tovább folytatják a Vörös Csillagban a híradó-vetítést Bár ez inkább rövidfilm-műsorból áll, hiszen elsősorban természettudományos és ismeretterjesztő rövidfilmeket vetítenek ilyenkor. Ugyanis a hetenként egyszer készülő magyar híradót a Vörös Csillag rendszeresen vetíti, a kéthetenként készülő világhíradót és a havonta egyszer összeá ’ított sporthíradót pedig a Szabad Ifjúság tűzi rendszeresen műsorára Bár ezeket a híradókat vasárnap délelőttönként is bemutatják, a cél mégis a rövidfilmek vetítése. Négy országba szervez ársa suiazást az Express Vállalat Ez évben is sok külföldi társasutazást szervez az Express Vállalat 30 éven aluli fia alok részére. Júniustól októberig öt csoport indul a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba. A Szovjetunióba szervezett kirándulás részvevői Kijev, Moszkva és Leningrad nevezetességeivel ismerkednek meg, több találkozón vesznek részt. Ez a csoport június 9-én indul, és 24-én érkezik vissza. A Német Demokratikus Köztársaságba júliusban és októberben megy egy-egy csoport. A július 3-án induló kirándulás részvevői a Duna mentén levő Szász-Sváicban töltenek két hefet, az október 23- án indulók Lipcsébe, Drezdába, Weimárba mennek, és Thüringia festői tájait láthatják. Varsó—Wilkasszy—Krakkó megtekintése szerepel a lengyelországi útiprogramban A csoport augusztus 1-én indul, és két hétig tartózkodik Lengyelországban. A esehszlovákiai kirándulás részvevői négynapos utat tesznek meg, Kassára és Poprád- ra látogatnak el. Az Express külföldi kirándulásaira február 10-ig jelentkezhetnek a fiatalok a járási és városi KlSZ-bizottságokon. Billy Wi’der ENSZ-paródiát készít Billy Wilder, Hollywood egyik legjobb forgatókönyvírója és rendezője következő filmjében szatírát készít az ENSZ-ről. Véleménye szerint a világ közvéleménye egy ilyen szatírából több tanulságot vonhat le a feszült nemzetközi helyzetről és a leszerelés szükségességéről, mint a száraz híranyagokból. A filmben a híres Marx testvérek, Groucho, Harpo és Chico szerepelnek. Úgy vélem, nem szükségte-j len a lenti tárgyban letenni a garast, már csak azért sem, mert az elmúlt egy esztendő alatt és az új népművelési évben már örvendetes javulást könyvelhetünk el öntevékeny színjátszó csoportjaink műsorpolitikájában. E javulást nemcsak azok tanúsíthatják, akik hivatásuknál fogva állandóan szemmel tartják színjátszókultúránkat, hanem azok is, akik újságolvasó emberek. Hogy miért? Lapunk hírrovatában majd minden nap van egy vagy több olyan hír, mely arról értesít, hogy itt meg itt a megyében ennek és ennek a szerzőnek ezt a művét mutatják vagy mutatták be a kul- túrház színjátszói. Ügy mondják, hogy a hír az újságírásban afféle tiszavirágocska. Csak addig érdekes, amíg új, a mai új holnapra régivé öregedik, elfelejtődik. Helyét elfoglalja a legfrissebb. Mégis ezekre a hírekre hivatkozom most Nem árt őket emlékezetbe idézni. Sőt... Két-három esztendővel ezelőtt foggal-körömmel folyt a harc színjátszó-kultúránk frissítéséért, színvonalának emeléséért, a népszínművek és operettek, a gyanús eredetű és értékű színpadi művek ellen. A cél az eszmei tisztázottság megalapozása volt, az, hogy állandó együtteseink helyes műsorpolitfkája megteremtődjék, majd pedig megszilárduljon. A tisztogatás munkája nem volt eredménytelen. Ennek tulajdonítható az a tény, hogy falusi és egyéb színjátszó csoportjaink érdeklődése a népszínmű- és operett-irodalomtól részben elfordult, hogy színjátszóink felfedezték a valóban irodalmi értékű műveket, és igényük támadt a ma színpadi megidézéséhez, az új magyar darabok színrevitelé- he^. Ez szép és feltétlenül folytatásra érdemes eredmény. Érdeme nemcsak a színjátszókultúra előharcosainak, hanem a megyei tanács művelődésük os- Jyának is, mely csaknem egy éve kapcsolatban áll a Szerzői Jogvédő Hivatai Színházi Osztályával. Mire jó ez a kapcsolat? Megyénkben még sok öntevékeny színjátszó csoport nem fedezte fel a műsorválasztási gondokon segíteni kívánó színműtárakat, melyeket igénybe lehet venni a Megyei Könyvtárban csakúgy, mint járási könyvtárainkban. Így sok színjá'szó csoport a Jogvédő illetékes osztályától kéri kölcsön az előadásra választott darab szövegkönyvét. Ha olyan művet kérnek kölcsön, amelynek előadása távolról sem olyan könnyű és kívánatos, mint a vállalkozók hiszik, akkor a Jogvédő leír a műsorengedélyek kiadásával foglalkozó művelődésügyi osztálynak, az pedig időben tud intézkedni, segíteni a legtöbbször megsértődő csoportoknak. Nagy segítséget jelent, hogy a kölcsönzéssel foglalkozó Jogvédő nemcsak értesíti a megye illetékeseit, hanem megpróbálja meggyőzni a vállalkozókat elgondolásuk helytelenségercl. Ha pedig operettet kémek, legtöbbször elutasító a válasz. Persze az, hogy az érintett színjátszó csoport hogyan fogadja az ilyen esetekben érkező segítséget, attól is függ, hogy ki a csoport vezetője, milyenek kulturális igényei, milyen a felkészültsége, világ- szemlélete. Nem is olyán régen még a termelőszövetkezeti községgé lett Nagybajom fiataljai a Lili bárónő előadásához kötötték a KTSZ-szervezet megalakítását. »-Ha előadhatjuk a Lili bárónőt, lesz KISZ- szervezete a tsz-nek, ha nem adhatjuk elő, nem lesz« — mondták. A »nemes« kulturális vállalkozásról persze sikerült lebeszélni a feltüzelt fiatalokat. A legtöbb esetben sikerül, így aztán színiátszó-kultúránk egyre inkább távolodik a népszínművek, operettek manapság már hamis világától, öntevékeny színjátszóink mind Simon fa társadalmi székhazat épít (Tudósítónktól.) A kis zselici község lakossága is szereti a kultúrát. Évek óta sikeresen! szereoel a falu KISZ-szervezetének színjátszó és tánccsoportja. Az ismeret- terjesztő előadások látogatottak, a filroelőadásokcn is telt ház van. 20 gazda végezte el a kétéves ezüstkalászos tanfolyamot. Minden rendezvény a kis iskola szűk tantermében kapott helyet. De elmúlt már az az idő, amikor ez kielégítene az igényeket. Ezért a pártszervezet, a Hazafias Népfront és a tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy otthont épít a kultúrának. Sikerült mozgósítaniuk az egész falut, és az elhatározást tett követte. M ár tető alatt áll a társadalmi székház, amely teljes egészében helyi erőből épül 208 000 forintos költséggel: 121 300 forint községfejlesztésből, 50 000 forint értékű helyi anyagból és 36 700 forintnyi társadalmi munkából. Ebben az évben kigyullad a villany is a faluban. November 7-én akarják felavatni a televízióval, klubszobával, könyvtárral ellátó11 új létesítmény. Harminc pohár világos . A községi tanács a művelődési otthon igazgatójával közösen elkészítette a falu téli népművelési tervét a célból, hogy legyen mit felterjeszteni a fölöttes hatóságnak, egyik példányát pedig az íróasztal mélyén tárolni: hátha valakinek mégis kedve szottyanna belekukkantani e fontos tervezetbe. A végrehajtása? Ugyan, kérem. A mi falunkban nem megy az ilyesmi/ nálunk csak az operettet szeretik az emberek, meg különben is az elmaradt mezőgazdasági munkák, a gyenge tél, az enyhe légáramlás, párahiány stb. Körülbelül így gondolkodtak megyénk egyik községében is, várva a >tavaszt, mert akkor nem zaklatják már őket holmi tudatformálással, sütni fog a nap, addig pedig majd csak lesz valahogy. Egyszer azonban mégis kilendültek békés nyugalmi helyzetüliből. Történt pedig e nem mindennapi esemény a következőképpen. — Ellenőrizni jönnek az ismeretterjesztést! — ront be a művelődési o'thon igazgatója a tanácselnökhöz, — Mikor? — Ma. — Ne beszélj! Hiszen ma nincs is előadás! — Nincs szerencsénk: véletlenül éppen lesz. De honnan is tudhatják a járásnál? — T.ényleg, Honnan szagolták meg? — Megvan! Mi küldtük be annak idején a műsornaptárt! — No, jól nézünk ki! Mit tegyünk? Fél hat, másfél óra múlva kezdődnie kellene az előadásnak». — De az agronómust sem értesítettük, — Nem baj, majd én beszélek valamit — törődik bele az igazgató. — Tényleg. Kik lesznek a hallgatók? A hivatalisegédet elszalasztják a kovácsműhelybe két nagykrlapácsért, és tömi kezdek a fejüket. Néhány kopvanás után felkiált az igazgató: — Megvan! Mást már nem tehetünk^ veszünk hallgatókat! — És a pénz? — Feláldozom, az ötven forintos előadói díjamatl És már szaladt is a kocsma irányába. Hogy hogyan kezdte a szervező munkát, senki sem volt hajlandó elárulni, de tény, hogy az előadás megkezdésekor, pontosan hét őrekor harmincán ültek a nagyteremben, és arról is csiripelnek» a kocsma előtti akácfa verebei, hogy a nagy kultvrá'is esemény után harminc pohár sört mért ki az italbolt vezetője. Árát egy összegben a művelődési otthon igazgatója fizette ki. A falu népművelésének irányítói az ellenőrzés előtt tehát ha nem is jelesre, de legalább közevesre vizsgá-tak — volna ha el nem romlik időközben a felügyelet autója. így legfeljebb az italbolt vezetőjétő1 Icaphattak jó osztályzatot a forgalom felien di ö'e^rt. Azért valam’t ha~zn’lt az elő"dás. Valaki ugyanis a s r kortyol garasa közben megjegyezte: legköz-l-bb rrár s~r rtélkü7 is eV öviin'- L~gf->l:e''h forralt bort fogadunk el.. több segítséget tudnak nyűjtaI ni a szociahsia nyelésben. I Persze előfordul, h0gy átesünk á ló másik oldalára... j Igen sokszor kerülnek olyan színpadi művek előadásra, ame- I lyeknek bemutatása még a ni- i vatásos művészeket is próbára | teszi. Torvajon Brechtet és Goethét kívánnak játszani. So- mogyudvarhelyen nemrég az Ármány és szerelmet mutatták be csak azért, mert megvoltak a ruháik az előadáshoz (!). Műsorpolitika, helyes műsorpolitika címén pedig soha senki sem követelt lehetetlent, az öntevékeny színjátszás irányítóinak nem voltak maximalista követelései! Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a népszínművek színvonalát lehagyva most az a fajta maximalizmus a jellemző öntevékeny színjátszásunkra, amit itt említettem. A színjátszó csoportokkal rendelkező községekben a többség helyesen szabja meg a feladatokat, teljesíthető mértékben vállalja az igényességet, és igen szép munkát végez a mái na- gyar drámairodalom népszerűsítésében. Néhány adat, ami ide vonatkozik, öntevékeny színjátszó csoportjaink munkája révén ismert írókká lettek a megye számos falujában, községében Fehér Klára, Simon Magda, Sásdi Sándor, Kállai István és sokan mások. Színjátszó csoportjaink számára szép feladatokat szabtak a Százházas lakodalom, a Menyasszonytánc, a Virágzik a hárs, a Bekötött szemmel, a Nyolc hold föld és más mai tárgyú vagy a közelmúltra visszamutató témájú darabok. Volt-e sikerük? Erre a kérdésre csák egyértelmű igen lehet a válasz. Volt. és remélhetőleg még lesz is. Kár lenne, ha a műsorpolitikai javulás megszakadna. ha újólag életre keltett színjátszó kultúránk ismét tes- pedt'-í^e hullna vissza. Ku'tiírmunkásaink körébe sokszor érte bírálat azt a műsortanácsadót, amelyet a Nép- művészeti Intézet 1957-ben adott ki. Ez a vaskos és aok tekintetben tartalmas kiadvány számtalan rossz szolgálatot tett öntevékeny színjátszó csoportjainknak, mivel ugyanolyan készséggel ajánlotta előadásra a népszínműveket, operetteket, a vitatható értőim írói munkákat, mint Shakespeare, Lope de Vega és mások műveit. A tanácsadót nem is kicsit (ha szépen fogalmazok) liberális fő és kéz szerkesztette, mivel magán viseli mindazokat a jegyeket, amikkel mint a polgári ízlés termékeivel harcolnunk kellett 1956 után. A sok bírálat, úgy láfc- 1 szik, nem vész kárba, mert a Népművészeti Intézet ezt a tanácsadót bevonja, és rövidesen újat ad öntevékeny színia tszó csoportjaink kezébe. Várható, hogy az új műsortanácsadó, valamint a megyei tanács művelődésügyi osztályának céltudatos munkája révén azok az eredmények, melyek ma elkönyvelhetők öntevékeny színjátszásunkban, tovább gazdagodnak. László Ibolya Somogy! Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos a Előfizethető a helyi postahivrt >knál és postáskézbesitőknél előfizetési díj egy hónapra ily- Ffe
