Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
SOMOGYI vtíPLAP 6 Csütörtök, 1961. január ük Verdi Puccini Bellin?1 a kaposvári hangversenydobogón Donizetti FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag A BÍRÓ Forró siker! Szimfonikus zenekarunk történetében talán még soha nem íródhatott le e két szó olyan hitelesen jellemezve egy zenei est hangulatát, mint a hétfő esti hangversenyt követően. S ezzel nemcsak a zenekar kitűnő szerepléséről, a fővárosi énekművészekről, a műsor avatott összeállításáról lehet képet alkotni, hanem a közönségről is, mely most igazán kitett magáért. Zsúfolt ház előtt léptek pódiumra az énekesek, s a szűnni nem akaró vastapsok gyakori ismétlésekre, ráadásokra késztették őket. A nagy érdeklődés értékéből az sem vonhat le semmit, hogy közönségünket jobbára a nagy nevek vonzották a Csiky Gergely Színházba. Ez inkább csak tanulság a jövőre nézve, hisz a nagy nevek nem külsőségeket, hanem magasabbrendű művészetet takarnak, s igazán nem árt a város zenerajongó közönségének, ha időnként találkozhat Operaházunk kiváló énekeseivel. Házy Erzsébet, Svéd Nóra, Reményi Sándor és Vdvardy Tibor Kaposvárott is ugyanazt nyújtották, mint budapesti színpadainkon, s az olasz zeneköltők mindig megkapó nyelvén tolmácsolták az operairodalom nagyrészt közismert népszerű, értékes alkotásait. A Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekara — Kósa Sándorral az élen — Bellini Rómeó és Júlia zenekari nyitányával kezdett, s igen precíz előkészületről, művészi irányításról tett tanúságot. Szép volt és hangulatos Puccini Manón Lescaut-ja közzenéjének tolmácsolása s a műsort záró Szicíliai vecsernye-nyitány is, melyben mindvégig kiegyenlítetten játszott a zenekar. Ez utóbbi műnél csupán Kósa Sándor tempóvételével nem értettünk egyet. Különösen a zárórész lassúsága volt szembetűnő, jóllehet nálunk ezt a prímhegedűk nehéz állásai indokolhatták. Zenekarunk egyébként — ez is volt hivatása — elsősorban az operaénekesek kíséretével nyújtott emlékezeteset. Muzsikusaink nem most vállalkoztak első ízben ilyen kényes és nehéz feladatra, a megoldás azonban minden eddigit felülmúlt, s talán nem is lenne szükséges hangsúlyozni, hogy ez kiváltképp Kósa Sándor érdeme. Jól emlékezünk a Korina ária, a Liu halála, a Rigó- letto-monológ szépen kidolgozott, szerényen háttérben húzódó, alkalmazkodó kíséretére s a többire is, melyekben zenekarunk kitűnő képességeit csillogtatta meg. Talán csak az Eboli-ária indításánál vétett kisebb hibát a zenekar. Nem szeretnénk, ha beavatkozásnak hatna, de az volt az érzésünk, hogy az ilyen opera-estek a művészi megszólaltatás mellett kitűnő tanulmánynak is nevezhetők zenekarunk továbbfejlődése szempontjából... Vendégeink osztatlan sikert arattak. Házy Erzsébet kitűnő szopránjával művészetének teljességét bontotta ki. Az Os car-áriában a vidám, pergő nyelvű kis apródot jellemezte nagyszerűen, és drámai hangvétele is lenyűgözően érvényesült Puccini egyik legmegrázóbb, könnyet fakasztó alkotásában, Liu, a kis rabszolgalány búcsúdalában. Udvardy Tibor a tőle mindig oly szívesen hallott Levél-áriával, a Bajazzo híres áriájával ragadtatta tapsra a közönséget, s a Traviata Pezsgő-kettősével Házy Erzsébet oldalán. Svéd Nóra drámai zengésű hangján Ponchielli Gioconda című operájából szólaltatott meg egy részletet. Elmélyült művészetéről győzött meg az Ebcli-áriával s a ráadásként nyújtott Azucena- áriával is. A sikerben joggal osztozott Reményi Sándor, akinek műsorszámai közül a Ri- goletto-monológ ragadta meg leginkább tetszésünket. Gál György Sándor író röviden áttekintést nyújtott az egész olasz operairodalomról. Ismertetője magas színvonalú, tartalmas és szellemes volt. Épp ezért furcsálltuk kissé a helyenként felbukkanó, bár kétségkívül jó szándékú, de felesleges s minden hangverseny hangulatából kilógó vidékieskedést. Közönségünk forró tapsaival méltán fejezte ki óhaját: sok ilyen emlékezetes, magas színvonalú hangversenyt...! Jávori Bélr Érdekes mondanivaló jú, mai, modern témájú dráma A bíró című olasz-spanyol film. Pasquale Campanile és Massime Franciosa forgató- könyvéből a kitűnő Luigi Zampa rendezésében készült. Andres Morandít, a tehetséges, nagy jövő előtt álló fiatal bírót új városba helyezik. Megérkezése után máris akad »ügye«. A kikötő egyik tisztviselőjét megtámadják, súlyos az állapota, s néhány nappal kórházba szállítása után meghal. A gyanú egy rokonszenvesnek látszó fiatalemberre, Or- landóra terelődik. Kiderül, hogy az áldozat alávaló módon visszaélt beosztásával, és a munkanélküliek nyomorából is hasznot húzott: csak fizetés ellenében jutatta az embereket munkához. A gyár előtt m okára váró emberek tömege, a lepénzelhető tisztviselő, és az elutasított munkás Szabad Ifjúság közötti jelenet emlékezetes része a filmnek. A kikötői munkások nem vallanak a rendőrségen, mindegyiknek megvan a maga oka, hogy hallgasson. így a látszat és a tények Orlando ellen szólnak. Közben Morandi bíró megismerkedik szállásadóival, a Bo- nelli családdal. Amikor Bonelli öngyilkos lesz, Morandi bírónak most őt is, miként Orlandót, gyilkossággal kellene vádolnia. Kik az igazi bűnösök? Akiket a törvény elitéi, vagy akik észrevétlenül a háttérben meghúzódnak? És helyesek-e a törvények? Morandi nem talál megnyugtató választ kételyeire, meginog az igazságba vetett hite, és 3 bírói tisztéről való lemondáson gondolkozik, amikor egy váratlan fordulatból új erőt merít az igazságért folytatott harcához. MESSZI UTCA (Szerjózsa) Helyes-e a szellemi „árukapcsolás“? A kérdést időszerű feltenni, mivel egyre-másra érkeznek jelzések arról, hogy a téli ismeretterjesztési program megvalósítása közben sok helyen fordul elő a címben említett kapcsolás. Szószaporítás nélkül mondhatjuk rá, hogy helytelen. Sőt, politikai vétségszámba vehető, mivel éppen ellenkező hatást vált ki az emberek nagy többségéből, mint amit várunk az ismeretterjesz'ő munkátóL Elismert tény, hogy faluhelyen igen nehéz a közönségszervezés. Az embereket évtizedes szokásaitól kell elhódítani, érdeklődést plántálva beléjük az önművelés iránt. Megtanítani őket arra, hogy szabadidejüket tölthetik közhasznúan is, mivel ha fejükben világos egyik-másik politikai, gazdasági, társadalmi, tudományos és egyéb probléma, abból a köznek is haszna van, nemcsak a modem tudományban és technikában tájékozott személynek. Szóval, a közönség- szervezés mint feladat nem sorolható a fél kézzel végezhetők közé. Talán éppen ez indította tebb községi és kulturális vezetőnket arra, hogy munkáját »megkönnyítendő« az ismeretterjesztő előadásokat egyéb, közérdeklődésre számot tartó megmozdulásokkal kapcsolja össze. Melyik az a szülő manapság már faluhelyen is, aki például elzárkózik az iskola meghívása elől, amikor őt értekezletre hívja megbeszélni az oktatónevelő munka közös feladatait, eredményeit? A szülők legtöbbje szakít időt arra, hogy gyermekének iskolai munkáját megismerje, s ha hívják, elmegy a szülői értekezletre. De milyen nasv a meglepődése akkor, amikor a beharangozott A ráksi földművesszövetkezet vegyesboltjába boltvezetőt keres. Átlagos forgalom 120 000 Ft. Fizetés jutalékos, egy besegítő családtag szükséges. Erkölcsi bizonyítványt kérünk. Jelentkez ni lehet az fmsz ig. elnökénél személyesen. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. (3376) ______________ p rogram előtt, a szülői értekezlet előtt előadást kell hallgatnia!? Háborog és joggal, hiszen felnőtt emberekről lévén szó, nincs szükség az ilyenféle »beugrató« közönségszervezői módszerekre. Nincs szükség pedig azért, mert ezek egyrészt lejáratják az ismeretterjesztést, pedig ez fontos ágazata a népművelésnek, és legnagyobb a várható haszna, másrészt pedig a becsapott szülő legközelebb nem fog hinni az iskola meghívásának, ha értekezletre invitálja. Vonatkozik ez a termelőszövetkezeti taggyűlésekkel, mozielőadásokkal, egyebekkel kombinált ismeretterjesztő előadásokra is. A szellemi áru- kapcsolás módszere rossz mind a közérdeklődésre, mind pedig az ismeretterjesztésre nézve. Mégis miért csinálják egyes helyeken, le sem vonva a tanulságokat az elégedetlenkedő megjegyzésekből, a felháborodásból? Elnézést kérek, ha erősen hangzik, amit mondok válaszul a miértre. Az »áru- kapcsolás« azért került a gyakorlatba, mert így két légy ütődik egy csapásra könnyen, minden különösebb fáradság Január 2-án kezdtek hozzá a tanács iparosai a Barcsi Járási Művelődési Ház színháztermének átalakításához. A nézőtér korszerűsítésére azért volt szükség, mert a közeljövőben ide költözik a filmszínház. Most megfelelő lejtősítéssel elérik, hogy minden néző egyaránt jól lássa a mozi- és színházi előadásokat. A tanács körülbelül százezer forintot fordít községfejlesztésből a nézőtér átalakítására. A teremhez gépházat építenek, s készül a A balatonbaglári irodalmi színpad ballada-estre készüL A próbák javában folynak, mert a bemutató időpen ja egyre jobban közeledik. A járási pedagógus tánccsoport is szerepel az irodalmi műsorban. A héten kezdték meg A ha- lélratóncolt menyasszony cínélkül, s bizony még mindig akadnak olyan kulturális vezetők (mellettük a téli terv megvalósításáért felelősséggé1 tartozó taná<si vezetők is!), akiknek csak az a fontos, hogy a statisztikai adatok közül ne hiányozzék a soron levő előadás megtartása sem. Fölösleges hosszan beszélni a 'zellemi »árukapcsolás«-ról. hiszen akiket érint, nyilván megértik közönségszervező módszereik helytelenségét, s más eszközökhöz folyamodnak még akkor is, ha eleinte egy- egy ismeretterjesztő előadás hallgatóinak a száma még a fél százat sem éri eL Tessék elhinni, többet ér harminc olyan ember az előadások hallgatóságában, akit őszinte érdeklődése visz oda el, min' száz erőszakosan, csalafinta módszerrel szervezett hallgató. Ebben a népművelési évben kell megteremtenünk az ismeretterjesztő munka rangját, népszerűségét. Vegyük komolyan ezt a feladatot, még akkor is, ha az általunk keltett érdeklődés számokban eleinte nem mond sokat! I/ász’ó Ibolya színpad elé egy orkeszter is. A területi és vasúti KISZ- szervezet tagjai társadalmi munkában segí .ették az építkezést, még vasárnap is dolgoztak. Lelkes munkájuk egy nappal meggyorsította az átalakítást. A nézőtér korszerűsítése a hét végére befejeződik, a jövő hét elején megrendezendő műsoros estet már az átalakított; színház- és moziteremben nézhetik meg a barcsiak. mű ballada feldolgozását. A koreográfiát Csikvár József, a Népművelési Tanácsadó helyettes vezetője készíti. A tánccsoport tagjai nagy kedvvel tanulják a nehéz, de hálás táncballadát. A szólót Somosl Márta fenyvesi pedagógus táncolja, ő lesz a balladabeli menyasszony. Táncballadát tanul a fonyódi járási pedagógus tánccsoport Átalakítják a nézőteret a barcsi művelődési házban Vera Panova hazánkban is nagy sikert aratott regényét vitte filmre Georgi] Danyelij és Igor Talanldn. A két fiatal szovjet rendező az eredetihez hűen fil- mesítette meg a regényt. Sikerült a kis hőssel azonosulniuk. Ami leginkább megragadó: a két »újonc«-rendezö minden bizonytalankodás nélkül teszi át a regényt a film nyelvére. Első önálló alkotásukban egyszerűen mutatják be a kis Szerjózsa életének apró örömeit, kalandjait, bánatát, viszonyát az őt körülvevő világhoz, emberekhez. Hogyan szereti meg a kis Szerjózsd nevelőapját — röviden ez a film tartalma. Korosztyeljov, az új apa megtalálja az utat Szerjózsa szűréhez. Ebben segít meleg, őszinte embersége, keresetlen és természetes egyszerűsége. Az új apát Szer- gej Bondarcsuk, az anyát Irina Szkobee- va alakítja. Szerjó- zsát egy remek gyér- mekszinész, Borja Barhatov kelti életre. A KIK téli gondjai Amit a bérházak lakóinak tudni kell A tél sok kellemetlenséget tartogat a nagy bérházak, de a kisebb házak lakói számára is. Gyakori, hogy nem védik eléggé a vízcsapokat, s befagynak. Szerencsésebb eset, ha melegítéssel megindul a víz, de ha a fagy szétrepeszti a csövet, a javítás körülményesebb, több időbe és költségbe kerüL Az Ingatlankezelő Vállalat már korábban intézkedett az udvari vízcsapok fagymentesítéséről. De ez nem minden. A télnek úgyszólván minden napján vigyázni kell arra, hogy rendben legyenek a csapok, nehogy víz nélkül maradjanak a házaik. A bérházak lépcsői télidőben hamar síkosodnak a behordott hótól. Tisztántartásuk a ház- felügyelők mindennapos köteA Somogy szentpáli Béke Tsz vezetősége keres mezőgazda- sági könyvelésben jártas VEZETŐ FŐKÖNYVELŐT és több éves gyakorlattal rendelkező szakképzett Állattenyésztési AGKONÖMUST. Fizetés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (3379) lessége. Gyakori a panasz, hogy a nagyobb bérházak lépcsőházaiban nem égnek mindenütt a villanylámpák. Besurranó tolvajok lopkodják az égőket. Szükséges, hogy a lakók segítsenek a házfelügyelőknek a tolvajok leleplezésében. A műit évben nagyon sok bérház udvarán hosszú heteden, hónapokon át halmozódott a szemét. Ott is maradt tavaszig. A házfelügyelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy minden nap elhordják a szemetet. Jelenteniük kell, ha a köztisztasági dolgozók elhanyagolják munkájukat. A házak felszerelésének hanyag kezelése sok kárt okozott az elmúlt évben. Jelentős ősz- szeget kellett fordítani a be- nzott mennyezetek javítására is. Még mindig nem sikerült eléírni, hogy csapadékos időjárás esetén a padlásablakokat, nzellőzőnyílásokat zárva tartsák. Az esővíz átszivárog a la kás mennyezetére, pedig egy kézmozdulattal, a padlásablak eeresztésével ez elkerülhető. Fontos, hogy akik új lakárba költöztek, sokat szellőztessenek, így elkerülhető a pené* szesedés, a padló, a parkett, az ajtók, ablakok megrongálódása. Nagy gondot kell fordítani a cserépkályhákra. Nem szabad túlfűteni őket, mert ettől megrepedeznek. Ha akkor zárják ’e a cserépkályha ajtaját, amikor még lángol benne a tűz, •zétvetheti a gáz, sok száz fo- ■intoe kárt okozva. Védeni kell az ingatlanokat, a lakásokat. A KTK és a lakók összefogásával több százezer forintot lehet megmenteni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy aiegye. Bizottsága és a Som agy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztős KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó; WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos.a Előfizethető a helyi postahivat oknál és postáskézbesitőknél- ttlőfizetési díj egy hónapra 11,- FI
