Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960. december tt, A közelmúltban KISZ-eskiivő volt a városi tanács házasságkötő termében. Gál Lászlót és Stribli Ilonát Hanich Ferenc anyakönyvvezető adta össze. NAGYOBB GONDDAL Észrevételek az építőipar téli felkészüléséről Merre halad Szakszervezetünk megyei bizottsága megvizsgálta néhány vállalat munkahelyeit, munkásszállásait: felkészültek-e a hidegebb időre? A vállalat központjaiban levő munkás- szállásokon nincs nagyobb probléma. A Somogy megyei Építőipari Vállalat szállásán rendesen működik a központi fűtés, a dolgozókat megfelelő takarókkal látták el, s heti kétszeri melegvíz-fürdőt is biztosítottak mindenkinek. Hasonlóak a körülmények a Tatarozó Vállalat munkásszállásán is. A vidéki építkezéseknél dolgozó munkások jelentős része azonban (például a taszáriak) rossz körülmények között, gyakran lebontásra váró épületben lakik. Az illetékes vezetőknek ügyelni kell arra, hogy a téli időszakban mindenki megfelelő szálláshoz jusson. Helytelen az a szemlélet, hogy nem érdemes tartósan berendezkedni, hisz előbb- utóbb úgyis végeznek a munkával, s elköltöznek. Ügy tűnik, mintha a munkahelyeken kevésbé foglalkoztak volna a téliesítéssel. Nincs mindenütt megfelelő melegedőhelyiség. A Somogy megyei Építőipari Vállalat Berzsenyi utcai telepénél dolgozó munkásoknak nyitott, fészerszerű A csehszlovák atomtechnika fejlődése Csehszlovákiában a második ötéves tervben Prága közelében felépítették a magkutatási intézetet, amely jelenleg az alapvető fizikai és vegyi kutatások kérdéseit tanulmányozza. A magkutató intézet legfontosabb berendezését, a reaktort és ciklotront a Szovjetunió készítette el. Szlovákiában hozzáláttak az eiső csehszlovák atomerőmű építéséhez, azzal a céllal, hogy megvizsgálják az atomerőmüvek ipari építésének lehetőségeit Csehszlovákiában. Az atomtechnika továbbfejlesztése érdekében hozzáláttak a szakemberképzéshez is. Az új szakemberek már sikerrel dolgoznak a csehszlovák ipar legújabb ágában. melegedőjük van. És ilyennel másutt is találkozunk. Sokkal több gondot kell erre fordítani, hisz a védőruha-ellátás vontatottan halad, mivel az ÉM Anyagellátó Vállalat nem tudja a folyamatos ellátást biztosítani (a pénzük egyébként megvan erre a vállalatoknak), s így nagyobb szükség van megfelelő melegedőhelyiségre. Több helyen elmaradt a munkahelyek tél előtti rendezése is. Pedig nem mindegy, hogyan biztosítják a közlekedés zavartalanságát a munkahelyeken a síkos, havas időben. Sajnos, rossz tapasztalatokat szereztünk ezzel kapcsolatban. A munkahelyeken nagy a rendetlenség. Az építési anyagokat összedobálják, nem megfelelő helyen tárolják. A zsaluzó anyagokat a munkahely útjain szétszórják. S mint azt a kaposvári SZMT-székház és a Latinka-ház építésénél láttuk, igen sok állvány és egyéb faanyag félig földbe temetve hever. Tél előtt nagyobb lelkiismerettel kell elhelyezni az anyagokat. Részben, hogy megvéd- jük az időjárás viszontagságaitól, részben, hogy a rendezetlen tárolás ne akadályozza a télen egyébként is megnehezülő építőipari munkát. Varga György, az Építő-, Fa- és Epítöanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára. (Tudósítónktól.) Népi ellenőrök vizsgálták meg a balatonszabadi Űj Élet, a balatonszárszói József Attila, a ságvári Egyetértés, a nagy- csepelyi Kossuth, a siófoki - Egyetértés, a szóládi Kossuth 15 mázsa textilhulladékot gyűjtöttek össze a Berzsenyi Dániel Általános Iskola úttörői Nagyszabású rongygyűjtési verseny kezdődött a napokban a kaposvári általános iskolákban. A lelkes gyűjtőket csak ösztönözte a Somogy—Zala megyei MÉH Vállalat felhívása, amely a versenyben legeredményesebben szereplő négy iskola számára 700, 600, 500 és 400 forint pénzjutalmat tűzött ki. Ebből a pénzből és az összegyűjtött textilhulladék árából táborozni akarnak az iskolások. »Minden úttörő gyűjtsön másfél kiló textilhulladékot!*• Ezzel a jelszóval indult meg a mozgalom. A vetélkedésben először a Cseri úti iskola tanulói törtek az élre. Aztán a Berzsenyi Dániel Általános Iskola tanulói hívták fel magukra a figyelmet: 15 mázsa textilhulladék gyűlt össze az átvétel napján a Szabadság parkban. Általános iskolásaink nemcsak azért vesznek lelkesen részt a gyűjtési versenyben, hogy gyarapítsák úttörőcsapatuk pénzét, hanem azért is, mert tudják, hogy például egy kiló rongyból ugyanilyen súlyú, jó minőségű papírt készítenek papírgyáraink. Az értéktelennek vélt rongyból új füzetek, könyvek készülnek. és a zamárdi Balaton Termelő- szövetkezetben, hogy hogyan használták fel a munkaegységeket. Megállapították, hogy szeptember 30-ig a tervezett munkaegységnek 77 százalékát használták fel. Ez általában Körös-körül dombok ölelik I a falut. Talán azért zárkózott be ide, a dombok közé, hogy ha már a nagybirtok szorítá- I sával szemben védtelen is, legalább a természet óvja valamelyest. A környezet alakította gondolkodásmódjukat, jellemüket. Perben voltak az egész világgal, farkasszemet néztek nemcsak a földbirtokosokkal, hanem a tőszomszédságukban levő falubeliekkel is. Kilátástalan harcot vívtak a vagyonért, a mindennapi létért. A völgyben meghúzódó néhány tucatnyi ház lakóit acélpántként fogta körül a terpeszkedő nagybirtok. A kertek végén pedig már a szomszédos somogytúriak nadrág- szíjparcellái húzódtak. Sanyarú. szomorú, küzdelmes élet volt ez. A felszabadulás után némiképp változott a helyzet. A nagybirtokosoktól való elnye- letéstől már nem kell félniük, az uraktól kisajátított földeken a szomszédokkal együtt megosztoztak. A határt azonban nem lehetett megnyújtani, hogy mindenkinek annyi föld jusson, amennyiből tisztességesen megélhet a család. A 82 parasztgazdaság nagyság szerint így oszlik meg: 1 holdnál kevesebb földje van 11 családnak, 1—5 holdig terjedő földje van 45 családnak, 5—10 holdja van 18 családnak. Tíz embernek van tíz holdnál nagyobb biríomegfelel a követelményeknek. Az állattenyésztésben azonban indokolatlanul sok munkaegységet használtak fel. A siófoki Egyetértésben például ez 162 százalék, a szóládi Kossuthban 130, a ságvári Egyetértésben, a balatonszabadi Üj Életben 100 százalék felett van. A munkaegységeket nagyrészt megfelelő teljesítmény nélkül használták fel. A ságvári Egyetértés Tsz-ben például a 782 többlet munkaegységből csupán 103 számolható el magasabb hozamra, illetve a tervezettnél magasabb állatlétszámra. A túllépés főleg abból adódik, hogy az állatgondozók munkaegységjárandóságát nem a jóváhagyott normák szerint számítótták. A népi ellenőrök sok hibát találtak a munkaegység-nyilvántartásokban is. Megállapították, hogy nem készítik el a bizonylatokat, így a munkaegységek jogosságát utólag nehéz ellenőrizni. A munkaegységkönyvtől eltérően sok esetben fizetnek ki órabért olyan munkákért, melyeket teljesítménybérrel kellene díjazni. Mulasztásokat követtek el a tsz-ek a háztáji területek művelésével kapcsolatos terheléseknél is. A tényleges terheléseket sehol sem végezték el. A siófoki és a ságvári szövetkezet kivételével még a be- terhelés összegében sem állapodtak meg. ka. önmagukért beszélnek ezek az adatik. Alig kap tőlük valamit az ország Áru bizony édeskevés hagyja el a falut, az is csak a nagyobb földesektől. A szükség kényszerítette a viszieket arra, hogy naturális gazdálkodásra rendezkedjenek be. De sokan még így sem tudtak megélni a földből. A földdel bíró nyolcvankét család közül legalább ötvenből egy vagy több családtag állami gazdaságba vagy valamilyen vállalathoz jár. így tehát szükségszerűen kétlaki- ság alakult ki a faluban. Csoda-e, ha a fiatalok egy része nem lát jövőt otthon? Hány olyan család él Viszen, mint Kálmán Lajos bácsi, aki még úgy is nehezen tud megélni, hogy három és fél hold sajátja mellett három hold felest bérel. Ezért nagy keletje van a földnek Viszen. A nagyobb gazdák meg munkaerőhiánynyal küszködnek, nem képesek kellően gondját viselni a földnek. Az ország alig kap valamit ettől a falutól. Nemcsak azért, mert a lakosság számarányához mérten kevés a föld, hanem azért is, mert bár az élet- színvonal itt is emelkedett, a terméshozamok a tizenöt esztendővel ezelőtti szinten maradtak. Régen különösen igaz volt itt, hogy a paraszt csak nagy ünnepeken vágott baromfit, meg ha saját maga vagy a baromfi beteg volt. A tojást eladták az utolsó darabig. Most pedig? Nem is egy háznál jártam, ahol a nagy sereg baromfi láttán megkérdeztem: — Mit csinálnak evvel a sok aprójószággal? — Hát megesz- szük! — hangzott a felelet. És bár hízott sertésből már vagy másfél százat eladtak, ám beszélgettem olyan emberekkel is, akik nemhogy eladnának hízott jószágot, hanem maguk is máshonnan akarnak vásárolni vágnivalót. Pedig többen kaptak tenyészkocát is az államtól az utóbbi időben. örül, persze, hogy örül az ember a jobb életnek, a nagyobb igénynek, azonban fel is ötlik benne a kérdés: vajon meddig lehet ezt csinálni? Meddig mehet az, hogy egyes emberek elfogadják az államtól a kedvezményt, s elégedetten veszik tudomásul a megváltozott élet- és munkakörülményeket, de az már egy cseppet sem aggasztja őket, hogy ők milyen keveset adnak cserébe a munkásosztálynak. Itt van például egy számadat: ez a 650 holdas szántójú falu — ne tessék mosolyogni — mindössze 1 métermázsa kenyérgabonát adott el az állami felvásárlónak. Árpából, zabból még ennyit sem, kukoricából pedig egyetlenegy csövet sem juttattak el a terményfelvásárlóhoz. * Van kiút! Elmentem egy szövetkezeti községbe is. Somogybabod nem messze esik Visztöl, s egy évA vállalati egyeztető bizottságok döntéseiknél gyakran figyelmen kívül hagyják a selejtes termék elszámolására vonatkozó szabályokat. Ilyenkor ugyanis két különböző dologról lehet szó. A rendelet értelmében, ha a dolgozó részben vagy egészében selejtes terméket készít, a selejtért egyáltalán nem vagy csak csökkentett mértékben jár munkabér. A munkabér esetiével ezelőtt lett szövetkezeti falu. Lakóinak száma százzal több a viszieknél, szántója pedig körülbelül akkora, mint Vi- szé. A somogybabodiak eredményei jól bizonyítják: miért szükségszerű elengedhetetlenül a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Íme a tények: Somogybabod ebben az évben kötelezettségeinek rendezése után 334 mázsa kenyérgabonát adott el az államnak. Bár hízott sertésből nem sokat értékesítettek — kb. 250 darabot —, mivel több nehézségük is támadt, de eladtak az államnak 532 mázsa kukoricát. Ebből másutt lesz hízó. Hízott marhából viszont csaknem százat, tehát háromannyit értékesítettek, mint a visziek. A jövőben pedig még inkább a termelőszövetkezeti falu javára billen a mérleg. Viszen mindössze 40 hízott sertés jövő évi értékesítésére kötöttek szerződést — pedig kukoricából igen jó volt a termés —, a somogybabodiak viszont minden feltételt biztosítanak, hogy a következő évben 470 hízott sertést adhassanak az országnak. Íme, az élet milyen igazságos perdöntő — ítéletet mond, és ebből napról napra világosabban az olvasható ki: mennyire tévedtek azok, akik az átszervezés ütemétől féltették a magyar mezőgazdaságot. Egyre jobban látszik: a magángazdaság zsákutcába jutott. A válasz elől senki sem térhet ki. Van-e kiút ebből? Igen, van, még ha az elzárkózás bástyafalával veszi körül is magát akár egy egész falu népe... Az élet kérdései elől nem lehet kitérni. Van-e kiút Viszen? Van. S ez a közösbe való tömörülés. Számtalan ok van, amely gondolkodásra kell késztesse a viszieket. A régi utat már ismerik, s beleuntak. Ha meg akarják találni a boldoguláshoz vezető utat, szövetkezniük kell! Más út nincs. Hogy sok előítéletet kell magukban legyőzniük? Igaz, él, talán még erősebben, mint másutt, a maradiság, az önzés szelleme. Egy példa erre: Az állam sok százezer forinton eljuttatta a világosságot Viszre is. De úgy látszik, sokaknak nem kell a villany. Sok házban még nem végezték el a belső szerelést. Megunták már a mai gazdasági formát, de a szövetkezettől, akárcsak a világosságtól, még félnek. S önzésük sem oktalan. Emberöltőkön át mást sem hallottak a családban, mint azt: »Csak magaddal törődj, ne érdekeljen, hogy más nálad is jobban kínlódik.« Ez a szemlélet nevelte beléjük a magukba zárkózást, a befelé fordulást. A közösségi élet kell hogy barátságosabbá változtassa őket, hogy jobban megértsék, szeressék egymást. Határozniuk kell, hogy kigyógyuljon a falu e régi-régi bajából. ges levonása a bérelszámolás hatáskörébe tartozik, gs nem azonos azzal, amit a jogszabályok kártérítésen értenek. Kártérítésre ugyanis csak akkor kötelezhető a dolgozó, ha a se- lejtgyártás közben valamilyen szerszámot, anyagot megrongált vagy megsemmisített. Hegedűs Gyula, a Terülei Egyeztető Bizottság elnöke. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ BÉCSI DIÁKOK Ma, vasárnap délután 3 órakor: Este 7 órakor: Szókimondó asszonyság JEMUTATÓ ELŐADÁS december 16-án, pénteken este 7 órakor: Bekopog a szerelem Zenés vígjáték 3 felvonásban. Jegyek előre válthatók a színházi jegyirodában, Május 1. u. 23. Telefon : 11-03. (3318) Temesi József, az Építőipari KTsz övegcsiszolója Csőri Lajos ipari tanulót a csillagminták csiszolására tanítja. A munkaegység felhasználását ellenőrizte a Siófoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Varga József Munkaügyi tanácsadónk írja: A selejtkárról és a kártérítésről
