Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 ▼asárnap, I960, december TS» Nincs a világon olyan erő, amely megingathatná a Szovjetunió és Kína népeinek megbonthatatlan barátságát A Pravda és a Renmin Ribao vezér cikke a szovjet—kínai barátságról Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati száma »Nagy barátság« címmel ve­zércikket szentel a Szovjet­unió és a népi Kína viszonyá­nak. A Kínai Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatása ékesszóló bizonyítéka volt a megbonthatatlan szoVjet—kí­nai barátságnak. A lelkes és bensőséges moszkvai, leningrá- di, minszki, omszki és irkutsz- ki találkozók mindennél jobban bizonyítják ezt — írja a Pravda. A szocialista világrendszer országai között olyan kapcsola­tok alakultak ki, amilyenek ed­dig ismeretlenek voltak az em­beriség történetében. Ezek a kapcsolatok a teljes egyenjogú­ságon, a sokoldalú gazdasági, politikai és kulturális együtt­működésen, a kölcsönös elő­nyön és a testvéri kölcsönös segítségen, a marxizmus—leni- nizmus és a proletár interna­cionalizmus elvein alapulnak. Mint a kommunista és mun­káspártok képviselői értekezle­tének nyilatkozata rámutat, a szocialista tábor a szocializ­mus és a kommunizmus útján haladó szabad, szuverén né­pek társadalmi, gazdasági és politikai közössége, amelyeket a nemzetköd szocialista szoli­daritás szaros szálai, a közös érdekek és célkitűzések egysé­ge tömörítőnek. A szocializmus szerves összhangba 'hozza a nemzetgazdaság, a kultúra, az államiság fejlesztését az egész szocialista világrendszer erősí­tésének és fejlesztésének érde­keivel, a nemzetek mind na­gyobb fokú tömörítésével. Ezen az alapon jött létre és erősödik a szocialista tábor népeinek erkölcsi és politikai egysége. Ezen az alapon erősö­dik és fejlődik a két nagy nép, a szovjet és a kínai nép meg­bonthatatlan ' barátsága. »A szovjet—kínai barátság — hangsúlyozta N. Sz. Hrus­csov elv társ — megfelel orszá­gaink, az egész szocialista tábor alapvető érdekeinek, a világ­belié ügyének. Nagy népeink, a szocialista tábor népeinek meg­bonthatatlan testvéri barátsága a béke és a népek biztonságá­nak megdönthetetlen támasza, a szocializmus, a kommuniz­mus fövendő győzelmeinek biz­tosítékai A kínai nép azt mondja, hogy a szovjet néphez fű­ződő barátság Szilárd és megingathatatlan, mint a Himalája, mély, mint a Csendes-íceán, végtelen mint a Jangce és a Volga. Fő irányvonalunk az egység erősítése a Szovjetunióval, az összes szocialista országokkal, — hangsúlyozta Mao Ce-tung elvtárs —. létérdekünk fűződik ehhez.« A Szovjetunió és Kína népé­nek közösek a céljai — a béke biztosítása és a kommunizmus feiémtése; közösek az érdekei — a dolgozó emberek boldogsá­ga és jóléte, közös a szilárd alap — a marxizmus—leniniz- mus. Barátságunk megsokszorozza mindkét nép legyőzhetetlen erejét. Kifejezésre jut ez a kölcsönös gazdasági segítés­ben, kultúránk kölcsönös gaz­dagításában, tudósaink közös kutatásaiban, a termelési, a műszaki és tudományos tapasz­talatok cseréjében. Ez a barát­ság napról napra ezernyi nagy és kis dologban nyilvánul meg. Kínai barátainkat örömmel töltik el a szovjet nép sikerei. Mi, szovjet emberek pedig örü­lünk kínai testvéreink nagy­szerű eredményeinek. A szov­jet—kínai barátságnak óriási jelentősége van. Mind nagyobb szerepet játszik nemcsak a két ország, az egész szocialista tá­bor életében, hanem jótékony hatással van a nemzetközi ese­mények alakulására is, előse­gíti a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételét. A Szov­jetunió, a népi Kína, mindegyik szocialista állam szilárd kö­vetkezetességgel a békés együttélés politikáját folytat­ja, határozottan síkraszáll a világbéke védelmében. A népi Kína kormánya he­lyesli és támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésről, az atomfegyverek gyártásá­nak, alkalmazásának és ki­próbálásának betiltásáról terjesztett elő. A szovjet és a kínai nép egy­öntetűen támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmat, amely a gyarmati rendszer elleni harc jegyében páratlan erővel bontakozott ki Ázsiában, Afri­kában és Laiin-Amerikábam. A napokban Liu Sgo-csi elv­társ a moszkvai dolgozók nagygyűlésén külön kiemelte, a kínai nép hálás N. Sz. Hrus­csov szovjet kormányfőnek azért, hogy az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán határozottan síkraszállt a Kínai Népköztár­saság törvényes jogainak ENSZ-beli érvényesítéséért, és erélyesen visszautasította azo­kat a rágalmazó koholmányo­kat, amelyeket az Egyesült Ál­lamok terjeszt Kínáról. A Szovjetunió és Kína ébe­ren őrködik az egyetemes béke fölött. Közös erőfeszí­téseikkel már nemegyszer elálltak a háború útját, amikor a nemzetközi impe­rializmus agresszív erői háborút próbáltak kirob­bantani. Ez nyílván nem tetszik közös ellenségeinknek, akik nem cse­kély erőfeszítéseket tesznek, hogy a bizalmatlanság magvait hintsék el a két nagy nép kö­zött, és gyengítsék egységü­ket. ' Hiábavaló kísérletek! Nincs a világon olyan erő, amely megingathatná a Szov­jetunió és Kína népeinek meg­bonthatatlan barátságát! A ml barátságunk, a Szov­jetunió és Kína barátsága, a szocialista országok összes né­peinek barátsága továbbra is erősödni fog. Továbbra is pél­daképe lesz a valóban testvéri kapcsolatoknak, egységünknek és összeforrottságunknak a kö­zös célokért, az emberiség de­rűs jövőjéért, a világ békéjéért vívott harcban. * * * A Renmin Ribao vezércikké­ben bevezetőül megállapítja: A Liu Sao-csi elvtárs vezette kínai párt- és kormányküldött­ség azzal a mélységes óhajjal utazott a Szovjetunióba, hogy megszilárdítsa a Kínát és a Szovjetuniót egybefűző barát­ságot .és egységet. A delegáció most hazatért Pe- k ingbe, magával hozva a szov­jet embereknek a kínai nép bányában kifejezett testvéri érzéseit. Liu Sao-csi elnök szovjet- unióbeli látogatása kétség­kívül megszilárdította és tovább fejlesztette a kínai és a szovjet nép nagy ba­rátságát és egységét, fé­nyes lapot írt a kínai— szovjet barátság történe­tébe, majd így folytatta: Liu Sao-csi elnök látogatása alatt a testvéri szovjet nép mindenütt téljes mértékben ki­fejezésre juttatta a kínai nép iránti mély ragaszkodását. Az Októberi Forradalom nagy győzelme új korszakot nyitott a kínai és a szovjet nép barátságában. A kínai kom­munisták és a nép mindig az Októberi Forradalom folytatá­sának tekintették a kínai for­radalmat, követendő példát láttak a szocializmust és kom­munizmust építő szovjet nép nagy eredményeiben, édes test­véreiknek és legmegbízhatóbb barátaiknak tekintették a szov­jet embereket. A kínai nép a szovjet nép valamennyi eredményét sajátjának tekinti, és büsz­ke rá, a Kínai Kommunista Párt és a kínai nép rendü­letlenül hűséges a proletár nemzetköziség elvéhez, szent kötelességének tartj* a Kína és a Szovjetunió között, a két párt között kialakult bensőséges egy­ség fenntartását és meg­szilárdítását. Kína kormánya és népe ál­landó és tevékeny támogatás­ban részesíti a szovjet kor­mánynak és a szovjet népnek a világbéke megőrzésére irányu­ló erőfeszítéseit, örök időkre a szovjet néppel vállvetve fog haladni a világbéke és az em­beri haladás végső győzel­méért vívott harcban. A vezércikk ezután így foly­tatódik: A kínai és a szovjet nép szí­vós és fáradhatatlan erőfeszí­téseivel párhuzamosan állan­dóan erősödött és fejlődött a két nép barátsága is. Közvet­Játékáruk soha nem tapasztalt választékát . találja játékboltjainkban: Kaposvárott, Siófokon, Balatonbogláron, Fonyódon, Marcaliban, Tabon és Barcson SOMOGY MEGYEI-IPARCIKK KISKEREsTu^^tlAtAT r (15986) lenül a Kínai Népköztársaság kikiáltása után Kína és a Szovjetunió barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtás si szerződést írt alá. A leg­utóbbi 11 évben Kína és a Szovjetunió nagy eredmé­nyeket ért el a politikai, gaz­dasági és kulturális együttmű­ködésben és kölcsönös segít­ségben. Kína nagy segítséget kapott szocialista építőmun­kájához a Szovjetuniótól. A szovjet kormány és nép hatá­rozottan támogatta a kínai népnek hazája szuverenitása és területi sérthetetlensége Védelmében folytatott küzdel­mét. N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke figyelmeztette az amerikai imperializmust, hogy a Kínai Népköztársaság megtámadása egyet jelent a Szovjetunió megtámadásává]. Az Egyesült Nemzetek leg­utóbbi, 15. közgyűlésén Hrus­csov elvtárs erőteljesen síkra­szállt Kína ENSZ-beli törvé­nyes jogainak helyreállítá­sáért, méltó visszautasításban részesítette az Egyesült Álla­mok kínaellenes szégyen­telen és becsmérlő rá­galmait. A kínai nép so­hasem felejti el azt a nagy se­gítséget és támogatást, amely­ben a szovjet kormány és nép részesítette Kínát. A kínai és a szovjet nép barátsága, amely több jyint 40 évig edződött és acélosod ott, az egész szo­cialista tábor egységének alapköve, egyszersmind a nemzetközi kommunista mozgalom’ egységének sark­köve. Kína és a Szovjetunió, a kí­nai és a szovjet párt nagy egysége fontos biztosítéka a világbéke és az emberi hala­dás győzelmének, fontos té­nyező abban, hogy az imperia­lizmus számára lehetetlenné tegyük az új háború kiröbban- tását. Az imperialisták és ál­talában a reakciósok éppen ezért ellq^zik oly hevesen ezt az egygéget, éppen ezért igyek­szenek mindenáron aláásni azt. De az imperialisták hiá­bavaló ábrándozásait ismétel­tén nevetség tárgyává tette a történelem. A 81 kommunista és mun­káspárt értekezletén elfo­gadott nyilatkozat és a vi­lág népeihez intézett fel­hívás megmutatta a szo­cialista tábor és a nemzet­közi kommunista mozga­lom egységének újabb megerősödését, egyszer­smind kifejezésre juttatta a szovjet és a kínai párt, a két ország egységének to­vábbi megszilárdulását. A marxizmus-leninizmuson alapuló eme nagy proletár in­ternacionalista egység rendkí­vül maradandó és tartós be­nyomást tett a világ népeire különösen Liu Sao-csi elnök szovjetunióbeli látogatása során. A vezércikk befejezésül élte­ti a két nép és a két párt örök és megbonthatatlan barátsá­gát, egységét A Biztonsági Tanács szombaton folytatja a kongói vitát New York (MTI). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa magyar idő szerint szombaton hajnali 2 órakor folytatta a kongói kér­dés vitáját. Az ülés megnyitása után az elnöklő Zorin szovjet küldött meghívta Mali, Guinea, India, Indonézia, Jugoszlávia, Kame­run, Kongó és Marokkó ENSZ képviselőjét, hogy szavazati jog nélkül vegyenek részt a vi­tában. Bejelentette, mielőtt megad­ná a szót Wadsworth ameri­kai ENSZ-küldöttnek, felkéri Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt, tegyen jelentést a legújabb kongói fejleményekről. Ezután Wadsworth emelke­dett szólásra. Bevezetőben fel­olvasta az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének nyilatko­zatát, amely teljes mértékben helyesli, hogy a kongói láza­dók »hatóságai« letartóztatták Lumumbát, majd Kaszavubu el­nök önkényesikedésének támo­gatósára akarta bírni az ENSZ valamennyi tagját. Csatlakozó felszólalásában ugyanezt az álláspontot fejte­gette és azt a képtelen kijelen­tést tette, hogy csak a kongói kormány — értsd a kongói parlament - megbízása nélkül alakított »főbiztosok tanácsa« — dönthet Lumumbának, a kongói- parlamenttől törvényes megbízást kapott kormányfő­nek »közigazgatási helyzeté­ről«. Az amerikai küldött után Hammarskjöld válaszolt Zorin elnöknek. Ismertette Dayal tá­bornoknak, kongói helyettesé­nek jelentését arról, hogy a lá­zadók akadályokat gördítenek az ENSZ-utánpótlás szállítása elé. Megjegyezte, hogy az ENSZ kongói képviselete »tár­gyal Kaszavubuval« és közöltéi hogy az újabb fejleményekről jelentést tesz majd a tanács­nak. Olaszország küldöttének az Egyesült Államok álláspontját képviselő felszólalása után Favzi, az EAK külügyminisz­tere, mint hazája ENSZ-kül- döttsógének vezetője szólalt fel. Megállapította, hogy a csü­törtökön benyújtott nyugati határozati javaslat csupán »kerülgeti a kását«, semmiféle megoldást sem javasol. Ezzel szemben — emelte ki — a szov­jet határozati javaslat bátran és őszintén néz szembe a hely­zettel, tehát az Egyesült Arab Köztársaság lényegében egyet­ért a szovjet javaslattal. Favzi felszólalása után Zo­rin elnök hajnali hat órakor berekesztette az ülést és közöl­te, hogy a Biztonsági Tanács szombaton magyar idő szerint 21,00 órakor folytatja a kongói kérdés vitáját. Jelentések a laoszi helyzetről New York (TASZSZ). Hír- ügynökségi jelentések szerint a zendülő Phoumi Nosavan tábornok csapatai thaiföldi te­rületen elhelyezett tüzérség tá­mogatásával áttörtéik a Vien- tianetől keletre húzódó védelmi vonalakat és Laosz fővárosa felé nyomulnak előre. Az első egységek már megközelítették a várost és egyesültek azokkal a zendülőkkel, akiket repülő­gépekről dobtak le Vientiane peremkerületeibe. A zendülők thaiföldi területeiken keresztül is csapatokat küldenek Vien­tiane felé. Ezek az egységek, mint az AP tudósítója meg­jegyzi »olyan tüzérséggel ren­delkeznek, amilyent Laoszban eddig még nem láttak«. A fegy­vereket Thaiföld és az Egyesült Államok az utóbbi időben szál­lította a zendülőknek. Az AFP tudósítója jelenti, hogy Vientiane ostromlott vá­ros képét mutatja. Bármely pillanatban várják a nagy harcok megindulását. Khouprasith Abhay ezredes csapatai, amelyek a sikertelen lázadás után Vientianetől mintegy 4 kilométerre vonul­tak vissza, egyesültek a zendü­lő Nosavan tábornok csapatai­val. Vientiane utcáin Kong Le kapitány páncélosai cirkálnak; (MTI) Souvanna Phouma herceg a hadseregnek adta át a hatalmat és Kambodzsába távozott Vientiane (MTI). Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök péntekem este repülőgépen el­hagyta a laoszi fővárost és a kambodzsai Phnom Penhbe re­pült. Egyes jelentések szerint a miniszterelnökkel együtt utazott családja, valamint a kormány öt tagja is. A vientianei rádió szombati bejelentése szerint »az ország­ban uralkodó zavaros helyzet következtében« Souvanna Pho­uma herceg minden katonai és polgári hatalmat a Hadseregre ruházott át. A rádió bejelen­tette, hogy a laoszi fővárosban megalakult a legfelső nemzeti bizottság. A bizottságot Sunthorn Pathammavong dan­dártábornok, hadseregfőpa- ramcsnok vezeti. Kong Le kapi­tány, a nyugatbarát kormányt elűző augusztusi államcsíny vezetője, a bizottság alelnöke. Hammarskjöld nem hajlandó közbenjárni Lumumba kiszabadítása érdekében New York (MTI). Hammar­skjöld pénteken jelentést kül­dött az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának. Ebben beszámol a stanleyville-i »súlyos helyzet­ről« és közli a keleti tartomány vezetőihez intézett jegyzékét. A főtitkár visszautasitja Sza- lumunak, Stanleyville katonai parancsnokának azt a követe­lését, hogy 43 órán belül bo­csássák szabadon a Kongói Köztársaság törvényes minisz­terelnökét s azt állítja, hogy »az ENSZ jogai és megbízatása nem teszik lehetővé Lumum­ba kiszabadítását«. A főtitkár bejelentette, uta­sította az ENSZ kongói alakula­tait, akadályozzák meg, hogy a Lumumbát támogató stanley­ville-i hatóságok letartóztassák az ott élő belgákat« SZÖFIA A BTA közli Anton Jugov- nah, a Bolgár Minisztertanács elnökének Hammarskjöld ENSZ-főtitkárboz intézett táv­iratát. Anton Jugov táviratá­ban hangsúlyozza? hogy a Bol­gár Népköztársaság, mint az ENSZ tagja, a leghatározottab­ban követeli, tegyenek lépése­ket Lumumba kiszabadítása, a törvényesen választott parla­ment összehívása s az agreszo- rok megfékezése érdekében. A Bolgár Népköztársaság kormánya — hangsúlyozza be­fejezésül a távirat — teljes mértékben egyetért a szovjet kormánynak a kongói helyzet­ről elhangzott nyilatkozatával. HANOI A Vietnami Demokratikus Köztársaság szintén követelte Lumumba miniszterelnök ki­szabadítását. _____ A z AP jelentése szerint az amerikabarát Nosavan tábor­nok egységeinek két zászlóalja pénteken este elérte Vientiane külvárosát. , /Hin (ten m&zak&t kalappal köszöntsiink! (5365)

Next

/
Oldalképek
Tartalom