Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-07 / 288. szám

Szerda, 1960. december 7, 3 SOMOGYI NÉPLAP Hogyan használják fel az igazgatói alapot megyénk üzemeiben? Az igazgatói alap felhaszná­lására vonatkozó rendelkezés egyszerű és áttekinthető. Ki­mondja, hogy az igazgatói alap (amelyből általában minden dolgozóra kb. 36 forint jut) egyik felét kulturális célokra, sportra, a másik felét pedig jutalmazásra fordítsák. A Szakszervezetek Megyei Taná­csának közgazdászával több üzemben megvizsgáltuk, mire használják fel az igazgatói ala­pot. A felhasználás már ko­rántsem volt olyan áttekinthe­tő, mint az erre vonatkozó rendelkezés. Ennek az az oka, hogy gyakran nem úgy és nem olyan célra költik a pénzt, ahogyan s amire kellene. Nem prémium! Az igazgatói alap egyik fe­le, mint említettük, jutalma­zásra szolgál. A vállalatok ál­talában fel is használják ezt az összeget erre a célra. A Barcsi Fűrészüzemben azonban azt tapasztaltuk (ahol pedig álta­lában mintaszerű az ügyvitel és a vállalatvezetés), hogy 1400 forint prémiumot fizettek ki az igazgatói alapból az egyik dol­gozónak. Nem vitatjuk, hogy megérdemelte-e, az ellen a gyakorlat ellen azonban szót emelünk, hogy az igazgatói alap jutalmazásra fordítható összegéből prémiumot fizesse­nek ki, mert ez nemcsak sza­bályellenes, hanem a többi dolgozó jutalmát is megrövidí­ti. Arra nincs paragrafus, hogy az igazgatói alap jutalomra eső részét személy szerint kik­nek adják, mennyit kapjanak belőle a hivatali dolgozók, mennyit a termelésben közvet­lenül részt vevő munkások. Néhány kirívó példa azonban arra inti az igazgatói alap el­osztóit, hogy a jövőben ebben is körültekintőbbek legyenek. Nem vonjuk kétségbe, hogy az Áramszolgáltató Vállalatnál sok olyan hivatali és egyéb dolgozó van, aki példamuta­tóan munkálkodik, és megér­demli az elismerést. Azonban nem volt helyes, hogy az él- üzemavatón több központi hi­vatali dolgozót jutalmaztak meg, mint amennyi fizikait, akkor sem, ha a vállalat veze­tőinek állítása szerint, más­kor nem így történt ez. A Mélyfúró Vállalatnál szin­tén ezen, az átgondoltnak egy­általán nem mondható úton haladtak, amikor a nagyszá­mú központi dolgozón kívül csak két brigádot jutalmaztak meg. Egyáltalán nem vagyunk a központi hivatal dolgozói munkájának elismerése ellen, mégse kellene azonban elfe­lejteni, hogy milyen helyet foglal el a termelőmunka az ország életében. Anélkül, hogy beleszólnánk a Csurgói Faipari Vállalat igazgatói alapjának elosztásá­ba, enyhén szólva furcsálljuk, hogy ebből csak annyira fu­totta, hogy 4000 forintot a fa­lusi sportkörnek adjanak, a többivel pedig megjutalmazzák a központi iroda dolgozóit. Hogy az idén nem ért el jó eredményeket a vállalat, sok a fegyelmezetlen dolgozó? Le­het! De a jutalommal is előse­gíthető az, hogy a helyzet ked­vezőre forduljon. Egy-egy pél­damutató munkás megjutalma- zása legalább olyan fegyelme­ző erő, mint egy-egy rossz megbüntetése, azaz a jutalom nagy segítség, ha jól bánnak vele. Miért csak előfizetésre ? Sokkal több, alapvetőbb hi­ba van a sport- és kulturális célra fordítható igazgatói alap elosztásával. A legtöbb válla­latnak nincs az üzemi tanács által elfogadott terve arra, hogy mire fordítsák a rendel­kezésre álló összeget, ötletsze­rűen, »kapásból« adják ilyen vagy olyan célra azt a pénzt, amelyből pedig élénkebb kul­turális és sportéletet lehetne teremteni. Daránypusztán két­ségtelenül azért fordítják ju­talmazásra az egész igazgatói alapot, mert nincs semmiféle elképzelésük a kulturális élet fellendítésére. A legtöbb üzemben az igazgatói alap kul­turális célokat szolgáló részé­ből a rádió- és sajtóelőfizetésen kívül nemigen költenek más kulturális célra. Ellenben sok­kal többet olyasmire, ami már túlhaladja az igazgatói alap teherbíró képességét és célját is. A sportélet igazgatói alapból történő támogatása ugyancsak tervszerűtlen. Amelyik üzem­ben nincs sport, ott szinte sem mit, ahol van, ott mindent er­re költenek, ahelyett, hogy a sportot és az üzem kulturális életét egyformán igyekeznének anyagilag támogatni. Mert ap­rópénzre váltva, célszerűen fel­használva nem maradna ered­ménytelen ez az erőfeszítés. Az említettekből úgy tűnik, hogy mindenütt rosszul gazdál­kodnak az igazgatói alappal. Igaz, nem sok olyan üzem van, amelyről ennek ellenkezőjét állíthatnánk, de azért akad. A TRANSZVILL és a Cukorgyár példája bizonyítja, hogy cél­szerűen is fel lehet használni ezt a pénzt Ennek alapvető követelménye azonban, hogy az üzem vezetői már az év ele­jén tudják, mire fordítják az igazgatói alapot, és. ne az év végén »mindegy, hogy mire« jelszóval használják fel. Ez pedig csak úgy érhető el, ha tervet készítenek rá, s azt meg is valósítják. Azért említettünk kevésbé pozitív példákat, hogy figyelmeztessünk azokra a ve­szélyekre, amelyek az egyéb­ként pénzügyileg kifogástala­nul felhasznált igazgatói alap célszerű elköltését fenyegetik. Szegedi Nándor A háromfaiak példája Művelődésügyi vezetők tapasztalatcseréje Nagyatádon A Somogy Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya és a Népművelési Tanácsadó ta­pasztalatcsere jellegű megyei kultúrotthon-napot rendez va­sárnap a Nagyatádi Járási Mű­velődési Házban. A tapaszta­latcserén részt vesznek a járá­si művelődési házak igazgatói, művészeti előadói, a járási ta­nácsok elnökhelyettesei, vala­mint a nagyatádi járás falvai­nak kultúrmunkásai. A tapasz­talatcserén részt vevők megte­kintik a művelődési ház szín­játszó, foto-, tánc-szakkörei­nek és a fúvószenekarnak a foglalkozását, majd a látotta­kat megbeszélik. Ezt követően Seres László járási tanácsel­nökhelyettes előadást tart »A járás téli népművelési munká­jának szervezése és segítése« címmel. Az előadást vita kö­veti. A művelődési ház a ta­pasztalatcsere napján kiállítást rendez propagandaanyagáb'ól. A tavasszal is látszott, a nyá. ron már világosabban kitűnt, ma pedig mindenki elismeri: a háromfai Űj Barázda példát adott a közös munka megszer­vezésében, a nagyüzemi gazda­ság kialakításáért tett erőfeszí­tésekben, magában a társas gazdálkodás szilárd alapjainak lerakásában a nagyatádi járás termelőszövetkezeteinek. Ezek­nek az értékes tapasztalatok­nak elterjesztését fontos fel­adatuknak tekintik a járási szervek. A járási párt-végre­hajtó bizottság e célból hely­színi ülésen tárgyalta meg a háromfaiak munkáját. Az ülé­sen részt vettek a járás összes közös gazdaságának vezetői. Vegyük sorra: mi az alapja a háromfai eredményeknek. Szilárd munkaszervezetek Kicsiből naggyá, az egész fa­lu dolgozó parasztjait egyesítő- vé a múlt év végén fejlődött a község termelőszövetkezete. 1960. január 1-től 5186 hold összterületen 339 család 659 tagja folytat közös gazdálko­dást. A munkák jó elvégzésére 4 növénytermesztési, 1 állatte­nyésztési, 1 építési és 1 segéd­üzemági brigádot szerveztek. A növénytermesztési dolgozó­kat 12 fogatos, 8 férfi és 25 női munkacsapatba osztották: be. Az állattenyésztési brigád nem tagozódik csapatokra. Az épí­tési brigád 12 tagját egy szak­ember, a segédüzemágba tar­tozó 2 kovács és 2 bognár munkáját egy gépszerelő irá­nyítja. Ez a szervezeti felépítés ki­állta a próbáját. Kedvező ha­tása van annak, hogy minden szövetkezeti gazda tartozik va­lamelyik munkaszervezethez. A kapásterületeket nem egyé­nekre vagy családtagokra, ha­nem munkacsapatokra osztot­ták. Ezzel alapot teremtettek arra, hogy az egyén felelőssé­gét a közösségért a kollektíva — a munkacsapat — ébressze fel. Fegyelmi ügyekkel nem kellett állandóan foglalkoznia a vezetőségnek: csupán két embert büntettek munkaegy­séglevonással. A munkaegység becsülete A vezetőség kezdetben sem titkolta: nagy munka vár a szövetkezet gazdájára, a tag­ságra. Tudatosították, hogy a háromfai határt a háromfaiak­nak kell megművelniük. Az őszinte szó meghozta a várt eredményt: tettekre serkentet­te a falu apraját-nagyját. Lett gondos gazdája az addig mű­veletlen, még oly apró parcel­lának is — feltörték, bevetet­ték az ún. csapásokat is (utak mente stb.). Sok vetőmagra volt szükség. Amit tudtak, be­adtak a közösbe. A hiányzó mennyiséget pedig szabadpia­ccal vették meg, hogy parlagon talpalatnyi föld se maradjon. A szorgalmas, kitartó mun­kának döntő előfeltétele a le­hető legigazságosabb jövede­lemelosztási forma alkalmazá­sa. Háromfán is akadtak, akik a részes művelésre esküdtek. A tagság felvilágosultabb része elvetette e helytelen javaslato­kat. Közgyűlési határozatba foglalták, hogy a végzett mun­kát csakis munkaegységgel mérik. Az anyagi ösztönzésnek KÉZIMUNKA-SZAKKOR MARCALIBAN A KONGRESSZUSI KÜLDÖTT D apáthoz D indultam és elvtárshoz el vasárnap délelőtt. Hifner Ferencet, a vasutas csomóponti KlSZ-szer- vezet titkárát akartam meglá­togatni otthonában, hogy be­szélgessünk egy keveset, kö­zös élményeket elevenítsünk % 1 I 9 * * DISZ-titkársággal járó ten- beszámolt az elvégzett dolgok-'^ gernyi feladat. _ ról; ki tartja számon, hogy# Mondja is felesége, aki köz- hányszor ült magányosan és ben be-beszalad a konyhából, elvtársak közt azon tűnődve: hogy sohasem lehetett otthon miként is lehetne az ifjúsági jj­találni, még akkor sem, ami- mozgalmat még vonzóbbá, # kor szabadnapos volt, mert szebbé tenni. Meg fiatalosabbá. jjj hívták: »Gyere, Feri, segíts Ez a vesszőparipája, hiszen is- fel. S majdnem hiába mentem, már nekünk.« ő pedig ment, meri az ifjúság életkori sajá- már így is az utcán találkoz- és segített, ahol csak tudott, tosságait. Érzi — mint sokan* tunk. Moziba indult három (Hosszú idő óta titkároskodott, mások —, sok bürokratikust gyermekével, de aztán, hogy még a SZlT-ben választották vonást szedett fel magára a nem kaptak jegyet, visszáruén- meg először, s a tavasszal lesz mozgalom, túlságosan fontos- \ tünk a családi fészekbe, s míg is éve, hogy az ifjúsági moz- kodóak és komolykodjak ai Hifnerné a konyhában az ün- gálom egyik lelkes vezetője.) KISZ összejövetelei. Látja: so-j népi ebédet készítette — mert A ztán a KISZ, az ellen- kan hajlamosak arra, hogy jj Ferenc-napot tartott előző nap forradalom utáni harcos csak a társadalmi munkát meg a család, s ma folytatódik a lelkesedés, mely a legszebb a taggyűléseket tekintsék az házi ünneplés —, leültünk az 45—46-os mozgalmi napokra ifjúsági Szövetség feladatának, asztal mellé, hogy szót vált- emlékeztet. És a megbecsülés, Még nem tudja, felszólal-e ujj sunk Feri életének közeledő melyet munkatársaitól kapott kongresszuson, de erről sze-1 nagy eseményéről, a KISZ el- és a felsőbb vezetéstől. Tanús- retne beszélni. S arról is, hogy j ső kongresszusáról. Mert kül- kodnak erről az oklevelek, a Kaposvári Fűtőház fiataljai döttnek választották meg a könyvjutalmak (egész kis mit csinálnak, hogyan élnek.# megyei értekezleten, s a ka- könyvtárnyi kikerekednék má.r Megemlítené, mennyire segítik* posvári fiatalok egyik képvi- belőlük). Szorgalmával, tudá- az idősebb szaktársak az ífja-jg selőjeként utazik december sávul vívta ki az elismerést kát — ennék tulajdonítható* Idestova hároméves múltra tekinthet vissza Marcaliban a nőtanács kézi munka-szakköre. E három év alatt sok szép népi hímzés ke­rült ki a tagok keze alól. Ma már mintegy ötven marcali leány és asszony ismerkedik a tájhímzéssel, örvende­tes, hogy az utóbbi na­pokban sok termelő- szövetkezetben dolgozó nő is bekapcsolódott a szakkör munkájába. Most nagy fába vág­ták fejszéjüket: elha­tározták, hogy függö­nyöket készítenek az iskola valamennyi osz­tálya részére. Céljuk az is, hogy az ottho­nokban még fellel ncto giccses falvédőket me­zőségi, torockói, sár­közi, kalocsai népi hímzéssel váltsák fel. Fiatalok és idősebbek ülik körül az asztalo­kat. Szaporán jár ke­zükben a tű, alakul­nak a minták. Akad, aki karácsonyi ajándé­kot készít, van, alá már a lakodalmára gondol. Duruzsol a kályha, jó meleget áraszt. Nem csoda, ha sokszor éjfélig is el­üldögélnek itt. Biró Margit rábaközi párnát készít. közepén Budapestre, a tanács­kozásra. Az út — mely eddig elveze­tett — hosszú volt, s néha ta­lán nehéz is, de a fiatal moz­donyvezető nem ismert aka­minden téren. Mert mi sem jel- részben az ifjúsági brigádokf lemzőbb, mint az, hogy pél- szép sikere —; szólna tanító-'# dául több év óta egyetlen pér- mesteréről, Mészáros Lajosról íj is, akinek igen sokat köszön-# hét. tizekről beszélgettünk va Jólesik a beszélgetés munka közben. tehát a közvetlen juttatásokkal szemben azt a közvetettebb módját választották, amelynek igazsága így fejezhető ki: »Dol­gozz jobban, többet és többed- magaddal — jobban és többet terem a föld — több lesz a munkaegységed, magasabb a részesedésed.«< S most, a zár­számadás közeledtekor már bi­zonyos, hogy a nagyobb ter­méshozamok elérése eredmé­nyeként a tervezettnél többet* mintegy 35 forintot ér a há­romfai munkaegység. Év köz­ben háromszor fizettek pénz­előleget, összesen 15 forintot egységenként. Tervszerű gazdálkodás Oszthatatlan vagyonát nagy­mértékben növelte ai Űj Ba­rázda Tsz. Gépek, állatok vá­sárlásához, gazdasági épületek átvételéhez 3,5 millió forintos állami hitelt használtak fel. Ugyanakkor saját erőből 730 ezer forintot fordítottak beru­házásra. Kialakították közös állatállományukat. Lovuk 225, szarvasmarhájuk 285, sertésük 862, juhuk 236 db van. Távlati tervük az állattartáson belül a tehenészet, a szarvasmarhahiz­lalás, a kocasüldőnevelés és a sertéshizlalás fejlesztését je­löli meg főbb feladatoknak. A növénytermesztés fő célkitűzé­se a burgonya termésmennyi­ségének növelése. Az idei 340 holddal szemben a jövő év ta­vaszán 500 holdon ültetnék burgonyát. Tervszerűség jellemezte már az idén is gazdálkodásukat. Erre az évre 2,5 millió forint értékű áru értékesítését iife- nyozták elő. Az év végéig vár­ható teljesítés: 4 millió forint. Mivel állatot és állati termé­ket nem tudtak kellő mennyi­ségben értékesíteni, ezért a tervezettnél több kenyérgabo­nát, burgonyát, kukoricát és kertészeti termelvényt adtak közfogyasztásra. Határozott vezetés Az eddig elmondottak is ta­núsítják: becsületes, odaadó munka tette a nagyatádi járás legjobb szövetkezetévé a há­romfai Üj Barázdát. Ám a munka azért ment jól, mert a vezetőség szilárdan kezében tartotta az irányítást, s a tör­vényes rendelkezésektől egy jottányit sem tért eL Ez első­sorban Stefanecz Ferenc elnök érdeme, aki egy év alatt tekin­télyes középparasztból még te­kintélyesebb szövetkezeti veze­tővé emelkedett Az alakuló közgyűlésen egy feltétellel vállalta el a tisztséget: ebben a szövetkezetben rendnek kell lenni! Lett is. Mert sem az el­nök, sem a vezetőség nem in­gadozott, ha jogtalan követelé­seket kellett visszautasítani, ha a jogaikkal élő tagokat kö­telességük teljesítésére kellett rábírni. Csökkent ezzel a ve­zetőség népszerűsége? Ellenke­zőleg — növekedett a tagság túlnyomó többségének, a köte­lességtudóknak a szemében. És éppen ez a fontos: a tsz-ben a rendes emberek, a közérdek szolgálóinak hangja alakítja ki az egészséges közvéleményt. Háromfán ilyen kövélemény uralkodik. Ezért van az, hogy a tagság elégedett első évi kö­zös munkájának eredményévélj bizakodva tekint a még gazda­gabb jövőbe, amelyet megala­pozott, de amelynek kiteljese­déséhez további erőfeszítések­re van szükség. Háromfa pél­dája határozott ígéret arraj hogy a szövetkezet tagsága megteszi a magáét ma is, hol­nap is. Kutas József sárnap Hifner Feren-* céknél. Feri elmondta még, ^ hogy tanúi, mozdonyfelyigyá­cet sem késik az általa veze­tett vonat, s az az ifjúsági bri­gád, melynek szervezője _ és dályt. Nem ismert lehetetlent, irányítója, a legjobb a Fűtő­mért célja volt és van is az házban. S tanúskodik a »Szak­élettel. ma Ifjú Mestere«-mozgalom __ _ _ Mozdonyvezető akart lenni jelvénye is, melyet ő szerzett zói tanfolyamra jár, s decem-# s_ apja is az volt —, hát az- meg elsőként a városban, ta- bér 14—15-én áll a vizsgabi-* zá lett, mert vonzotta a gép, núskodik az idei vasutasnapon zottság elé, hogy számot adjon £ a rejtelmes masina, a távolba kapott »Kiváló Dolgozó-«-kitün- tudásáról. vesző sínpár csillogása, s 1954- tetés. Másnap már a KISZ-kong-t ben, amikor elvégezte a tan- Munka és mozgalom — ez az resszusán lesz Somogy megye* folyamot, egyik vágya betelje- éltetője. Ki tudná megmonda- egyik küldötteként. jjj sedését látta. ni, hányszor találkoztunk már Az igaz út egyik jelentős ál-* S a munka mellett az ifjú- a megyei KISZ-bizottságon, lomásán. £ sági mozgalom szépsége, a ahol feladatokat kérni járt, * Polesz György* PALYAZAT A Somogyi Néplap Szerkesztősége BELSŐ MUNKATÁRSAT vesz fel. Pály ázkat minden érettségizett, főiskolát vagy egyetemet végzett fiatal férfi és nő, aki tehetséget érez magában az újságíráshoz. Jelentkezni lehet december 15-ig személyesen vagy írásban a Somogyi Néplap Szerkesztőségében (Kaposvár, Sztálin út 14.) A pályázó részletes önéletrajzot és egy riportot vagy más, közelmúltban készült írásművét hozza magával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom