Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-29 / 306. szám

VILÁG PPOT.FrAvt.TAI FGYFSÜLJFTFK< Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE» TANÁCS J-APJA XVII. évfolyam, 306. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1960. december 39. MAI SZ iMÜNK TARTALMÁBÓL: Képek az 1960-as év eseményeiből f3. o.) A kötelező munkaközvetítésről (5. o.l Külön utak Babócsán f6. o.J Megyénk kilenc könnyűipari vállalata teljesíteíte éves tervét Három év alatt csaknem kászezer lakás az előirányzotton felül Megyénk kilenc tanácsi könnyűipari vállalata: a Kefe- anyagkikészítő Vállalat, a Fi­nommechanikai Vállalat, a Mértékszabóság, a Kaposvári és a Csurgói Faipari Vállalat, a Nyomda, a Tanácsi Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés, a Fonyódi Tőzegkitermelő Vállalat és a Patyolat teljesí­tette éves tervét. A legkima­gaslóbb eredményt a Kefe­(Tudósítónktól.) A tabi járás termelőszövet­kezeteinek többsége ebben az esztendőben igen nagy gondot fordított a közös állatállomány kialakítására, illetve fejleszté­sére. Egy év alatt 450 tenyész- marhát és 760 tenyészikocát vá­sároltak a közös gazdaságok. Gondoskodtak hízó-alapanyag­ról is a jövő esztendőre. Az Allatforgalmd Vállalat révén több mint 800 szopósborjúhoz és csaknem 300 tenyésztésre al­kalmatlan szarvasmarhához ju­tottak. Tíz új tehénistállót épí­tettek az idén 600 jószág elhe­lyezésére, ezenkívül négy tég­lafalú és hat szerfás növendék- marha-istállót létesítettek. A húsz istállóban 1350 jószágot Az utóbbi években mind a felnőttek, mind a gyermekek öltözködésénél előtérbe került a kötött holmi. A divat és a kereslet arra ösztönözte a ma­gyar kötszövőipart, hogy nö­velje termelését, számos új gyártmányt vezessen be. A há­roméves tervidőszakban üzem­be helyezték a Hódmezővásár­helyi Kötöttárugyár új telepét, amely hozzájárult a régebben hiányzó cikknek számító tré­ningruha gyártásának növelé­Az Országos Takarékpénztár december 29-én és 30-án ren­dezi az idei utolsó államköl- csön-sorsolásokat. A két napon a II., a III. és a IV. békeköl­csön 1960. második félévi hú­zását bonyolítják le. A sorso­lásokát az Egyetemi Színpa­don (V. kerület, Pesti Barna­bás utca 2. szám) tartják, és mindkét napon délután fél 3 órakor kezdik. Csütörtökön a II. békeköl­csönt — 82 700 kötvényre 25 700 000 forintot — sorsolják. Pénteken délután két óra alatt a másik két békekölcsönt sorsolják. A III. békekölcsön­ből 239 700 kötvényre 44 mil­lió forintot, a IV. békekölcsön­ből pedig 145 500 kötvényre 26 900 000 forint jut a szeren­csés kötvénytulajdonosoknak, így az idei utolsó államköl- csön-sorsolásokon a két nap alatt — a II, a III. és a IV. békekölcsönből — összesen 467 800 kötvényre több mint 96 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés for­anyagkikészítő Vállalat érte el. Az üzem eredeti terve 16 mil­lió forint volt, s az év végéig körülbelül 27 millió forint ér­tékű munkát végeznek. A kilenc vállalat mintegy 13 százalékkal teljesíti túl az éves tervet. A tavalyihoz viszonyít­va 30 százalékkal emelkedik a termelés, szemben az utóbbi évek átlag 10 százalékos emel­helyezhettek el. Az idén ké­szült sertésszállásokban és hiz­laldákban majd ezer sertést tudnak elhelyezni. A járás tsz-ei most azon fá­radoznak, hogy megteremtsék az előfeltételeit a jövő évi hí­zóértékesítési terv teljesítésé­nek. Bevezetik a hizlalás köz­beni egyszeri malacoztatást is. Nagy változást akarnak elérni a baromfitenyésztésben. A ter­melőszövetkezetek 1961-ben százezer naposcsibét nevelnek fel. A férőhelyek építéséhez már hozzáfogtak. A zicsi Űj Élet 1500, a somogydöröcskei November 7. Tsz 1000, a so- mogymeggyesi Győzelem 2500 férőhelyes csibenevelőt épített. séhez. Mivel a jersey és más fésűsgyapjú kötöttruhák ke­reslete is fokozódott, ezek ké­szítéséhez is új gépeket szerez­tek be. Ezenkívül a Hódmező­vásárhelyi és a Rákospalotai Kötöttárugyárban a régi kézi síkkötő gépeket félautomaták­ká alakították át, és így nagy­mértékben könnyítették a dol­gozók munkáját. A győri üzem­ben a kesztyűkötést automati­májában. A nyertes kötvények beváltását 1961. január 6-án kezdik meg. (MTI) kedésével. Ezzel sikeresen túl­teljesítik a hároméves tervben előirányzott termelésnöveke­dést is. Az eredeti, 1957-es ter­vek szerint a hároméves terv végéig 22 százalékkal kell emelkedni a termelésnek. Ehe­lyett körülbelül 70 százalékos növekedésről beszélhetünk. Ez a szám jóval felette van az országos átlagnak. Tanfolyam a füldművesszövelkezeti vezetők számára Megyénkben 1958—59 telén szervezték meg első ízben a földművesszövetkezetek veze­tőségi tagjainak téli oktatását. A tanfolyamon tanultak alap­ján szervezettebb, tudatosabb lett az igazgatósági, felügyelő bizottsági, ellenőrző bizottsági és szakbizottsági tagok tevé­kenysége. Ez év december elsejével harmadízben szervezte meg a MÉSZÖV a vezetőségi tagok oktatását. A hat előadásból ál­ló tanfolyamon a pénzügyi és hitelgazdálkodás, a tervezés, a vagyonvédelmi munka, vala­mint a kiskereskedelem, a fel­vásárlás és a mezőgazdasági tennivalók időszerű kérdései­vel ismerkednek meg a hall­gatók. Az országos szervezéstől el­térően megyénkben az idén kí­sérletképpen szakosították a tanfolyam előadóit . most negyedével több, mint há­rom évvel ezelőtt. Különösen figyelemre méltó a szintetikus alapanyagú kötöttholmik gyár­tásának előretörése. A kötszö- vőiparban felhasznált szinte­tikus szál mennyisége három év alatt megtizenháromszoro- zódott. Beszerzik és kipróbál­ják a legújabb külföldi szin­tetikus textilanyagokat is, hogy a külfölddel lépést tartsanak. A magyar kötöttáruk minősé­ge egyébként külföldön is el­ismert. Ebben az évben 35 millió pár pamut- és nylon harisnya, il­letve zokni készült Ezt a mennyiséget az iparág terve szerint jövőre további kétmil­lió párral növelik. Az egyéb kötszövött felső- és alsóruha­neműből pedig az ideinél 2,2 millióval többet adnak át a ke­reskedelemnek. (MTI) Az országos építőipar előre­láthatólag mintegy tizenöt szá­zalékkal teljesíti túl eredeti hároméves tervét. A népgaz­daság jelentős fejlődése és a termelési előirányzat túltelje­sítése lehetővé tette, hogy ter­ven felül kezdődjék meg a Du­nai Cement- és Mészmű és más nagy beruházások kivite­lezése. A vártnál nagyobb az előrehaladás a lakásépítésben is: az állami és magánerőből előirányzott száztízezemél csaknem húszezerrel több la­káj épült az országban. A fejlődést leginkább a lét­szám növelése segítette, és csak kisebb részben járult hoz­zá a munka termelékenységé­nek fokozása. A nagy szak­munkáshiány megszüntetésével egyidejűleg jelentősen erősítet­te a vállalatokat a hároméves terv gépesítési programja, amelynek eredményeként csak­A posta a hároméves terv idejére előírt feladatait nem­csak megvalósította, hanem túl is teljesítette. Legfontosabb tennivalóin kívül a posta a for­galmi szolgálat, a szállítás fej­lesztésében, korszerűsítésében is jelentős eredményeket ért el. A vidéki távbeszélő főköz­pontok befogadó képességét 16 ezer helyett 19 ezer állomással bővítették. Az ország távbeszé­lő központjai a fővárossal együtt 40 700 állomással bő­vültek. Tatabányán, Sopronban és Szombathelyen új, nagy tel­jesítményű automata telefon- központot építettek. Vidéken 17 ezer új távbeszélő-előfizetőt kapcsoltak be az országos há­lózatba. A fejlesztéssel együtt roha­mosan emelkedett a telefon- forgalom is. Mintegy 90 millió­val növekedett és csaknem 1,4 milliárd volt a helyi telefon- beszélgetések száma. Távolsá­gi beszélgetésekkel — mintegy 30 millió alkalommal — 307 millió percet töltött ei a kö­zönség. Az elmúlt három esztendő alatt lényegében megvalósítot­ták az országos televízióháló­zatot 1958-ban helyezték üzem­nem megkétszereződött a mi­nisztérium építőipari géppark­ja. Az építés fejlesztését segí­tették új anyagok és építési el­járások kidolgozásával is. Ta­valy használtak először kohó- habsalak-betonból előállított könnyű falazóblokkot. Az idén még többet készítettek az új eljárással, a második ötéves tervben pedig több tízezer ko- hó-habsalakos lakást adnak át. Befejeződött a porszénhamu blokk kísérleti gyártása, s át­tértek a gazdaságos mozaikpar­ketta és a műanyagpadló üzem­szerű felhasználására. Eredmé­nyes kísérletek folynak a duz­zasztott perlit és a keramit anyagú falpaneles szerkezetű, valamint az öntött beton falú lakóházak építésénél is. A tervidőszakban megkezdő­dött az építőipar nagyipari jel­legének kialakítása, hogy a A terv, mint a Földműves­szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat illetékes munkatársai az MTI-nek adott tájékoztatá­sukban rámutattak, a gyakor­latban azt jelentette, hogy az 1957. évi harmincmillió forint helyett 1960-ban már hatvan- millió forint értékű könyvet hoznak forgalomba, illetve ér­tékesítenek a falusi lakosság körében. Megvalósításához el­sősorban sokrétű szervezési problémákat kellett megolda­ni. A bizományos hálózat kiépí­tése, a bizományosok rendsze­res ellátásának megszervezése meghozta a várt eredményt: 1958-ban már 40,5 millió fo­rintra, a következő évben pe­dig 59 millió forint fölé ugrott a falusi könyvforgalom ér­téke. A falusi könyvterjesztés így lényegében már 1959 végé­re a tervezettnél egy évvel ko­rábban érte el a meghatározott célt. A lehetőségek még mindig nincsenek kihasználva — a technológiai fejlesztés ered­ményeinek hatása míg jobban kibontakozhasson a korszerű építési és munkaszervezési módszerek segítségével. Az ÉM-vállalatok nem egészen két év alatt 13,8 százalékkal csökkentették az építkezési időt. Az új munkaszervezés széleskörű bevezetésével és a tervezett műszaki fejlesztéssel a második ötéves tervben már az építési idő mintegy reg1 ven százalékos csökkentését irá­nyozták elő. A hároméves tervben s kü­lönösen az utóbbi két évben elért műszaki fejlődés jelentő­sen növelte a vállalatok terme­lési erejét. Az 1957. évi 38,2 százalékról az idén már mint­egy 45 százalékra emelkedett az Építésügyi Minisztériumra jutó részesedés az országos építési program megvalósítá­sából. (MTI) falusi lakosság sokkal több könyvet vásárolna, ha közvet­lenül juttatnák el hozzá. E célt szolgálja az 1959-ben még csak néhány helyen próbaképpen, 1960-ban pedig már országo­san alkalmazott úgynevezett házról házra árusítás. A moz­galomba bekapcsolódtak a földművesszövetkezeti válasz­tott szervek tagjai és alkalma­zottai, a pedagógusok, az úttö­rők, a kiszesek, a népfront-bi­zottságok. A falusi könyvter­jesztés ezzel lényegében szé­leskörű társadalmi mozgalom­má vált. Az eredmény a leg­merészebb várakozást is felül­múlta. Egyes falvakban nyolc­ezer-tízezer forint értékű köny­vet adtak el egy-egy ilyen al­kalommal. A falusi könyvter­jesztés kiszélesítésének köszön­hető, hogy az eddigi adatokból ítélve ebben az évben mintegy húsz-huszonötmillió forinttal nagyobb lesz a falusi könyv­forgalom, mint azt az említett határozat erre az időre meg­szabta. (MTI) OOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOeOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOGOOOGGOOO GGGGGC­fi&íMfe; 236 hold gyöirö’csöst telepít a Lábodi Állami Gazdaság Vadas-pusztán. 29 360 gyű- mölcsfát: kajszit, meggyet, cseresznyét, birset és körtét ültetnek el még ebben az évben. 1350 jrzág számára teremtettek tériedet, jövőre 100 ezer naposcsibét nevelnek tel a tabi járás termelőszövetkezetei Jövőre a mostaninál kétmillió párral több harisnya és 2,2 millióval több kötött ruházati cikk készül A kötszövőipar termelése zálták. Csütörtökön és pénteken tartják az idei utolsó állam kölcsön - sorsolásokat Harminchétezer új teSefonelőfízető, csaknem 1,4 milliárd beszélgetés, hét televízióadó és közvetítő' állomás és csaknem másfél milliárd levél A posta hároméves fejlődése, eredményei be a Szabadság-hegyi 30 kilo­wattos adót, amely körülbelül száz kilométeres körzetben biz­tosít vételt. Utána Pécsett, majd Miskolcon és Sopronban építettek kisebb teljesítményű, 1—2 kilowattos adót. Az idén Szentesen állították fel az or­szág második legnagyobb — 20 kilowattos televízióadóját és Tokajban, valamint a Kékesen szintén kis teljesítményű relé­állomás létesült. Ugyancsak az idén kezdték meg a dunántúli Kab-hegyem a nagy televízió közvetítő állomás építését is. A hároméves terv elején még nem volt az országban televí­zióelőfizető, az idén az év vé­gére pedig számuk várhatóan 105 000—110 000 lesz. A rádió­előfizetők száma csaknem fél­millióval növekedett. Gondoskodtak a postaszol­gálat korszerűsítéséről, bővíté­séről is. A hatvani és; áz ózdi pályaudvaron, ezenkívül éven­ként átlag három, új postahi­vatalt építettek, s mintegy 150 elavult hivatalt korszerűsítet­tek, hoztak rendbe. Jelentős előrehaladást értek el a szállí­tás korszerűsítésében is. Ez a forgalomban is megmutatko­zik, csaknem másfél milliárd levelet, 1 milliárd 772 millió hírlapot kézbesített a posta há­rom év alatt. (MTI) A hároméves terv utolsó évében a tervezettnél 20 — 25 millió forint értékűvel több könyvet vásárolt a falusi lakosság

Next

/
Oldalképek
Tartalom