Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1960. december 23. Indítsanak fegyelmi eljárást az Álsóbogáti ÁG igazgatója ellen — javasolta a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A Somogy megyei Népi El­lenőrzési Bizottság legutóbbi ülésére meghívták Szép Ist­vánt, az Álsóbogáti Állami Gazdaság igazgatóját is. A meghívásnak az igazgató nem örült túlságosan, mert az ülé­sen a gazdaságában felfedett hibákról számoltak be a népi ellenőrök. Elmaradt a felelősségre vonás Az i dén két ízben is tar­tottak vizsgálatot a népi el­lenőrök az állami gazdaság­ban. Megállapították, hogy nemcsak az általuk, de még a korábban felfedett hibák ki­javítására sem intézkedtek. S a hibák okozóit sem vonták felelősségre. 1953-ben 20 ezer forint lel­tárhiány volt a gazdaságban, s lpár a főkönyvelő kétszer is írásban kérte az igazgatót, ő a mai napig sem tett semmit ébben az ügyben. Az idén több esetben minden különösebb vizsgálat nélkül jóváírtak olyan hiányokat, amiket csak anya­gi kártérítéssel lehetett volna elintézni. Májusban 19 663 fo­rint értékű olyan növényvédő­szert selejteztek ki, amely már évek óta a gazdaság tulajdo­nában volt. Vagy fel kellett volna használniuk, vagy mint elfekvő készletet értékesítem. Az igazgató a kiselejtezési jegyzőkönyvet nem is írta alá. Vityapusztai üzemegységük­nek jóváírtak 2650 kg búza­hiányt, de a jegyzőkönyv nem tartalmazza a hiány okát. Jú­nius 30-án a gépműhelyben 3045 forint hiányt írtak jóvá, de jegyzőkönyv nem készült róla. Igaz, Sülé János raktáros szóbeli feddést kapott, de kár­térítésre nem kötelezték. Ugyancsak az idén 4116 forint értékű dohány- és 3040 forint értékű zsákhiányt számoltak el. Jegyzőkönyv sem a hiány okáról, sem a felelősökkel szembeni eljárásról nem ké­szült. Mindenki a saját feje szerint A gazdaság dolgozói látva, hogy a hiányok felelőseivel szemben nem történik semmi­féle intézkedés, legtöbben nem az előírások, hanem a saját fe­jük szerint dolgoztak. Az üze­mi konyhán a napi anyagfel­használásról nem készítettek kimutatást, a leltározást több esetben elmulasztották, a rak­tárkönyv adatait ki javítgatták. A konyha dolgozói egészség- ügyi vizsgával nem rendelkez­tek, sőt a konyhafelelősnek még egészségügyi könyve sem volt A gazdaság főkönyvelője már a múlt évben javasolta a felelősségre vonást, s az igaz­gatóság revizorai áprilisban jegyzőkönyvet is vettek fel a konyhán tapasztalt hibákról. A népi ellenőrök az augusztus­ban tartott vizsgálatkor ja­vaslatot adtak a hibák meg­szüntetésére, ez azonban a no­vemberi újabb vizsgálatig sem történt meg. A pénztárból november 12-én a Nemzeti Bankhoz 5 ezer forintot utaltak át, de ez még 14-én is a pénztárban volt. A csombárdi üzemegység­ből november 10-én fejadagra befizettek 2500 forintot, ezt csak 12-én vételezték be, s a befizetés keltezését megmásí­tották. Felelős az igazgató A hibákért elsősorban Szép István, a gazdaság igazgatója a felelős. De — mint a NEB vizs­gálata megállapította —, az igazgatónak nem volt erkölcsi alapja ahhoz, hogy a hibákat elkövető beosztottjait felelős­ségre vonja. 1959-ben például a rendelkezésére álló 696 forint helyett 8898 forintot, 1960. szeptember 30-ig pedig az en­gedélyezett 553 forint helyett 5755 forintot használt fel rep­rezentációra, elsősorban sze­szes italokra. A gazdaság fek- bér címén, késedelmes SZTK- bejelentásek miatt, átutaláso­kért az idén is több ezer forint büntetést fizetett. A NEB ülésén Szép István el­mondta, hogy a többszöri fi­gyelmeztetésre, utasításra több beosztottját anyagilag is fele­lősségre vonta, s az üzemi konyha személyzetét kicserél­te. Megígérte, hogy a hibák — főleg a reprezentációs keret túllépése — a jövőben nem for­dulnak elő. A történtekből tehát úgy lát­szik, okult Szép István. Le kell vonnia azonban a megfelelő ta­nulságot az Állami Gazdaságok Somogy megyei Igazgatóságá­nak is, s haladéktalanul fő­könyvelőt kell az igazgató mellé kinevezni. A revizoro­kat pedig utasítani kell, hogy a jövőben ne elégedjenek meg a hibák feltárásával, követel­jék meg kijavításukat is. A NEB javasolta a megyei igazgatóságnak, hogy Szép Ist­ván és a többi felelős ellen in­dítsanak fegyelmi eljárást, s ne csak erkölcsileg marasztal­ják el őket, hanem téríttessék meg velük az anyagi kárt is. Szalai László iZAZADUNK ILEGINIÁ IGÉSZET! FELFEDEZI Szenzációként hatóét az a Luxorból, Egyiptomból érkező hír, hogy századunk egyik leg­nagyobb régészeti felfedezése előtt állunk: lehetséges, hogy rátaláltak I. Sethi, a híres óegyiptomi fáraó sírjára. A kezdeményezés AH Abdel Resszvl amatőrtől ered, aki hírnevét nagyapjának, egy múlt századbeli régésznek kö­szönheti. Ö is műkedvelő archeológus volt, de ismerte a Királyok Völgyében levő vala­mennyi fáraósír minden titkát. Jómaga és családja is antik műemlékek árusításával foglal­kozott — egészen a törvény- sértés határáig. Ali Abdel Resszul elhatároz­ta, hogy ott kezdi el a munkát, ahol a többi régész abbahagy­ta. Saját költségén — 200 fon­tos kaució ellenében, amelyet az ókori műemlékeket őrző in­tézet igazgatóságánál helyezett letétbe — új ásatásokat kez­dett I. Sethi síremlékének föld alatti folyosóin abban a hi- szemben, hogy ott valahol a közelben, a Biban el Muluk- hegység gyomrában rá'alál a fáraó mesés kincseire. Eddig ugyanis minden ásatási kísér­letről lemondtak, mert a szak­értők nem hitték, hogy ered­ményt érhetnek el, de azért is, mert veszélyes beomlásoktól tartottak. Az amatőr régész a torinói múzeumban őrzött híres -»arany papiruszában bízik, amely szerinte pontos adatok­kal jelöli meg az aranybánya, azaz I. Sethi kincstárának he­lyét. Nem tudni, vajon van­nak-e Alinak még más adatai is, esetleg nagyapja hagyaté­kából, tény azonban, hegy a feltárási munkálatok — hiva­tásos régészek ellenőrző é vei — már megkezdődtek a pira­misban. Az ásatások iránt azért is nagy az érdeklődés, mert Se'ti', sirja valóságos építészeti re­mekmű. A legnagyobb és .’eg szebb azok közül, amelyeket eddig feltártak a Királyok Völ­mindaz, amit a sír .smert ré­sze eredetileg rejtegete t El­tűntek a színaranyból készült szarkofágok, az edények, a fegyverek, bútordarabok —va­lamennyi aranyból, ezüstből és elefántcsontból. A fosztog tők cdáig vetemedtek, hogy nem­csak a sírokat, hanem a mú­miákat is megcsonkították, m ISp Él %, - » ■HM * -■ ■ •s - ;• *< s sjta« -ji k S “ AiSl . S ethi fáraó síremlékének falrészlete. Háromfelvonásos színmű, jelenetek előadására készülnek a komiósdi fiatalok Kamlósdon mindig hálás kö­zönség tölti meg a művelődési otthont, szívesen tapsol, nevet, lelkesedik a színpadon látottak hatására. Ezért készülnek két­szeres gonddal a kiszesek az ünnepekre. Szégyen is volna, ha nem állnának elő semmivel karácsonykor — tartják —, gondoskodni kell a falu népé­nek szórakoztatásáról. Simon Magda Százházas lakodalom című színművét tanulják a színjátszók. Egyre sűrűsödnek a próbák, mivel 26-a hamaro­san itt van, s akkor lesz a bemutató. De nemcsak kará­csonyra gondoltak a művelődé­si otthon színjátszói, hanem az új esztendőre is. Január 1-én vidám műsorral kezdik az évet. A fiatalok Kisjó Sándor Háramhangúak, Tárgyilagos hangok a tribünön, Alföldi Im­re Alku, Vigh Rózsa Csakazért- is, Orsaágh György Vásárlás, Stefánia Grcdsienska Az ebéd, Hetényi István őszi párbeszéd című jelenetével készülnek. Természetesen ráadásként egy; kis zene, néhány vidám vers isi! elhangzik a színpadról. Ajánló bibliográfiát adott ki az ateista előadásokhoz a Megyei Könyvtár Sok községben készülnek a télen ateista előadásokra. A Megyei Könyvtár segítségére sietett azoknak, akik ilyen jel­legű előadásokat tartanak, ki­adta a vallással foglalkozó mű­vek jegyzékét. A kiadvány több mint 90 könyvet sorol fel. Az ismeretterjesztő előadás felépítéséhez, szemléletessé té­teléhez nagyszerűen felhasz­nálhatók a megadott • források. A Megyei Könyvtár jegyzéke külön csoportosította a marxiz­mus—leninizmus klasszikusai­nak vallásról írott legfontosabb műveit, és külön azokat a tudo­mányos és ismeretterjesztő könyveket, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Nagyon hasznos, hogy a vallással kap­csolatos szépirodalmi művek jegyzéke is helyet kapott a kiadványban. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya minden járási művelődési háznak, minden községi könyvtárnak megküldi az ajánló bibliográfiát, hogy az előadók mielőbb hasznosít­hassák. gyében, a halottak nagy rom­városában — Thébában. A sír tulajdonképpen számtalan gyönyörű freskóval, felirattal, fél-dombormű vekkel díszített folyosók és termek bonyolult szövevénye. Azt tartják, hogy Tutenkhamon sírja össze sem hasonlítható Sethiével. Az ő kriptája azonban érintetlenül maradt ránk, s ez elegendő volt ahhoz, hogy a beteges ki­rályfi bekerüljön a történe­lembe. Aránylag kis síremlé­kének bámulatos gazdag-ágát ismerve az emberek akaratlanul is arra gondolnak: mi mindent rejtegethet akkor I. Sethi kincseskamrá j a. Az építész, aki ezt a sírt ter­vezte, minden tudását arra összpontosította, hogy félreve­zesse a rablókat és tolvajokat mert a sírok fosztogatása úgyszólván Egyiptom történel­mével együtt kezdődött. Se hl sírhelye tele van zsákutcákkal, ál-ajtókkal — de mindez nem segített. Rögtön a bejárat után észrevették a kutatók egy szo­katlan nyüóst, mely a szikla­falon keresztül vezeteti, felté­telezik, hogy tolvajok vágták. Ezen a nyíláson át tűnt el csakhogy a kincsekhez hozzá­férkőzhessenek. Ezért Ammon isten papjai a legjobbnak látták, ha egy- helyre gyűjtenek össze minden királyi múmiát, és így őrzik meg őket. A fáraók múnráit újra bebalzsamozták, és egy­szerű fa-szarkofágokba helyez­ve, összekeverték őket a »»ha­landó« papok múmiáival. A be­balzsamozott, összeaszott holt­testek háromezer évig nyugrd- tak a Királyok Völgyének el­felejtett sírjában, és csak vé­letlenül találtak rájuk a múlt század végén. Ma a kairói mú­zeumban, a »»múmiák termé­nek« valóban síri csöndjében nyugszik az ókori Egyiptom húsz királya és hét királynője. Egy étterem egyszerű fel­szolgálója, Stelio Kumucos nemrégiben Nagy Sándor sírja után kutatott Alexandriában. A sírt nem találta meg, de el­költötte minden megtakarított pénzét — néhány száz fontot. Több szerencséje lesz-e vajon Ali Abdel Reszulnak? Ha igen, Tutenkhamon dicsősége bizo­nyára elhomályosul Sethi ára­nyai mögött... ÉRDEKESSÉGEK Télre bőrkesztyűt ! Női béleletlen seriésbör-kesztyíi 54,20— 90,20 Ft-íg Kői bélelt sertésbőr-kesztyű 95,80 124,— Ft-ig Férfi béleletlen sertésbőr-kesztyű 62,80-107,40 Ft-ig Férfi bélelt sertésbőr-kesztyű 108,30—156,40 Ft-ig (1687) Kultúrmunkások találkozója í az SZMT klubjában Szerda délután baráti beszél-' getésre hívta meg a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa a' kultúxmunkában tíz éve részt' vevő üzemi dolgozókat. Az* SZMT klubjában megrendezett] találkozót Jezeri Zoltán nyi-" tobte meg. Szőke Pál, az SZMTj vezető-titkára beszélgetett a] meghívottakkal az eddig vég-] zett munkáról és a jövő észten-< dő feladatairól. Az üzemi kul-t túrósok elmondták gondjaikat,$ bajaikat, de a tervekről sem; feledkeztek meg. ) A Szakszervezetek Megyei) Tanácsa nevében Szőke Pá)( ajándékokat adott át a tíz ével lelkesen dolgozó kulturosok-: nak. Megköszönte tevékenység güket, s arra kérte a nyolc ka-1 posvári és a két vidéki mun-' kast, hogy ugyanolyan lelke­sedéssel dolgozzanak a jövő-) ben is, mint eddig. J\JRCSASÄGOK A Kaposvári Állami Gazdaság tátomi és gázlói üzemegységébe sürgősen felvesz 1—1 univerzális és 1—1 villanymotor- szerelőt. Jelentkezés: Kaposvár, Nyár u. 23. (3342) TÖRTÉNELEM ELŐTTI LÁMPA Franciaország dé'nyugati ré­szén egy barlangban a tudó­sok barlanglakó-korabeli lám­pát találtak. A barlang falán, egy kizsi­gerelt bölényt ábrázoló rajz alatti bemélyedésben állt a rózsaszínű anyagból készült lámpa, belsejében széndarab­bal. A tudósok egy dán labo­ratóriumban izotópok segítsé­gével állapították meg a lám­pa »»korát«. Kiderült, hogy 17 ezer évig »«hevert« a barlang­ban. KORMÁNYKÉPVISELETET KÖVETELNEK AZ INDIAI AGGLEGÉNYEK Az indiai Uttar Pradesh ál­lamban az agglegények szö­vetsége követelte, hogy az újonnan megalakuló állami kormányzatban egy agglegény képviselje érdekeiket, mert különben — kedvük ellenére — kénytelenek lennének megnősülni. Az indiai agg­legények legfőbb panasza, hogy Uttar Pradesh állam kormányzata nem gondosko­dik garzonlakásökról, és nanyobb jövedelemadóval sújtja az agglegényeket, mint a házasembereket. »SZAKMAI ÖNTUDAT Florida állam Malone váro­sában kézre került Rober Dean Dickey 25 éves betörő aki kétszer egymás után fosz­totta ki ugyanazt a bankot. A bíróságnak arra a kérdésére, hogy miért tért vissza másod­szor is, a betörő öntudatosan felelte: »Az újságok az esetet ismertetve közölték, hogy a bank pénztárában még ma­radt 22 ezer dollár. Vissza kellett jönnöm, nehogy azt higgyék, dilettáns követte el a betörést.« ALIBI A TELEFON­FÜLKÉBEN Az egyik párizsi mulató tu­lajdonosa igen nagy szolidari­tást vállal túlnyomórészt fér­fiakból álló vendégeivel. Nemegyszer előfordul ugyanis, hogy illegális éjszakai kiruc­canásokon a férj mardosó lel­kiismeretének megnyugtatásá­ra hazatelefonál, és bánatos hangon közli nejével, hogy »■nem bírom már ezt a sok túlórázást«. A mulató a töké­letes alibi biztosítására a te­lefonfülkéében magnetofonké­szüléket helyezett el, amely kívánságra szorgos írógépelés zajával festi alá a férj kifo­gását. A SZERELEM TALÁLÉ­KONNYÁ TESZ Az egyik bostoni háztulaj­donos sokat bosszankodott, hogy rendszeresen ellopják a kapualjban a villanykörtét. Minthogy nem tudott rájönni ennek okára, egy rendőrrel lesben állt, és hamarosan meg is jelent a tettes: a saját lánya, aki gondosan kicsa­varta a villanykörtét, mert udvarlójával többnyire a ka­pualjban találkozott. FURCSA IRODALMI »»KITÜNTETÉS« A közhit szerint Franciaor­szágban állítólag annyiféle irodalmi díj van, ahányféle bor terem. Most egy újabb díjról, számolhatunk be: de­cember 13-án osztották ki első ízben az űn. Jules-díjat, amely egy írónő legrosszabb könyvét van hivatva »kitüntetni«. A furcsa kitüntetésben Bemard Buffet felesége, Annabel ré­szesült »»Mindennapi szere­lem« című regényéért. A díj­kiosztó zsűri írókból, film­rendezőkből, újságírókból és reklám-szakemberekből áll — egytől egyik férfiak! A CALLAS-PREMIER ÉS AZ ADÓHIVATAL Amikor a napokban Ma­ria Callas, a híres szopva n- énekesnő hosszú évek u1én ismét fellépett a Milánói Scalában, a város »előkelősé­geid« jó alkalomnak tekintet­ték ezt, hogy eldicsekedjenek a vagyonukkal. Az olasz sajtó élesen bírálta a briliánsok és elegáns toalettek közönséges fitogtatását«. Újabban az olasz adóhiva­tal is nagy érdeklődést tanú­sít az ilyen természetű luxus iránt. A pénzügyminiszter fel­szólította az adóhatóságokat, szenteljenek különös figyel­met azoknak, akik fantvsti- kus költségekbe verik magu­kat, hogy egyes kimagasló mű­vészi előadásokon részt vehes­senek. A kaposvári földművesszövetkezet elcserélné IFA Garant 1,8 tonn&s csukott tehergépkocsiját egy kisebb, akár csukott, akér nyitott IFA tehergépkocsiért. (3332) Somogyi Népfap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyonida* ipari Vállalat kaposvári fjemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Fos a Elő­fizethető a helyi oosta^iv'» oknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,- PL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom