Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1960. december 2. Dobozy Imre Kossuth-díjas előadása a városi tanács nagytermében A Kaposvári Irodalmi Na­pok egyik legnagyobb érdeklő­déssel várt eseményére iegnap este 18 órai kezdettel került sor a városi tanács nagyter­mében, ahol a kaposvári iro­dalombarátok népes hallgató­sága számára Dobozy Imre Kossuth-díjas, a Magyar írók Szövetségének főtitkára tar­tott előadást "A mai magyar irodalom időszerű kérdésed« címmel. Az előadás díszelnökségében íróvendégeinken, az előadó Dobozy Imrén, Földeák Jáno­son, Berkesi Andráson kívül helyet foglaltak városunk és megyénk politikai, közigazga­tási és művelődésügyi vezetői, valamint Takáts Gyula, So­mogyi Pál és Bellyei László somogyi írók is. Bevezetőben elmondotta az íróküldöttség tagjai nevében, hogy érdeklődő szeretettel fo­gadta el a küldöttség váro­sunk meghívását, annál is in­kább, mivel az ilyen találko­zások alkalmával az író nem­csak olvasóival találkozik, ha­nem hőseivel is, a szocializ­must építő emberrel. S ez min­den vérbeli író számára öröm, sok ösztönzést ígérő alkalom. Hiszen a mai író legszentebb feladata a mának, a ma em­berének művészi ábrázolása. E beköszöntő után Dobozy Imre ■ a mai magyar irodalom helyzetét vázolta fel igen szem­léletes előadásában beszélve arról, hogy a vizsgálódó sok­féle nézőpontról ítélheti meg ma élő íróink tevékenységét. Egy bizonyos, a mérlegelésben a teljesség igényével kimond­hatjuk: a mai irodalom leg­jobb hagyományaink útját jár­ja, íróink vállalják a nemzet gondjait, azzal a humánummal fordulnak korunk embere fe­lé, mely mindig világirodalmi értékű műveket eredménye­zett avatott költők és írók al­kotóműhelyeiben. A mai ma­gyar irodalom nívóban is foly­tatója kíván lenni klasszikus irodalmi hagyományainknak. Ezután sorra vette a fejlődés különféle vonatkozásait. A mai magyar irodalom képe sok színű kép. Az írók műveikben — itt adja az alkotó ember legőszintébben önmagát — vállalják a szocia­lizmust. A többség kezd a mai témák, a kor ábrázolása felé fordulni. Ez olyan külső — az olvasók részéről megnyilvánuló — és belső igény, ami elől nem tud a valamirevaló író ki­térni. Nem véletlen, hogy azok a művek értek meg legnagyobb közönségsikert, amelyek mai problémákra adtak vagy igye­keztek választ adni. A hallgatóság nevében dr. Kerekes Andrásné elnökhe­lyettes mondott köszönetét Do­bozy Imre írónak értékes elő­adásáért. Koszorúzás, városnéző sétán a Textilművekben, a Söketnéma Intézet óvodájában, a Cukorgyárban és a Cseri úti fiókkönyvtárban Tegnap a kora délelőtti órák­ban, Földeák János és Tatay Sándor helyezték el a Kapos­vári Irodalmi Napokon részt­vevő íróküldöttség koszorúját a Szabadság parki szovjet em­lékmű talapzatán. A koszorú- zási ünnepség után, vendégeink városnéző sétára indultak, melynek első állomása váro­sunk fiatal büszkesége, a Tex­tilművek volt. Itt a vendége­ket Róna elvtárs, a Textilmű­vek igazgatója, Tönrekes József, az üzem személyügyi vezetője, Csepregi főmérnök és Németh Gyula, az üzemi pártbizottság titkára fogadták. Ezt követően, vendégeink nagy érdeklődéssel tekintették meg Németh Gyula elvtárs ve­zetésével a fennállásának 10. évfordulója előtt álló üzemet. A városnéző séta második állomásán, a Süketnéma Inté­zetben, az intézet igazgatója, Duránszky József köszöntöt­te az íróküldöttség tagjait, majd pedig bemutatta vendé­geinek az intézet társadalmi összefogással épített óvodáját, mely nemcsak az országban, egész Közép-Európában egye­dülálló létesítmény. A Kaposvári Cukorgyárban, ahol e napokban folyik a leg­hősiesebb termelési munka, Tabák András, a gyár igazga­tója fogadta az íróküldöttséget, mely a vegyészmérnök kalau­Tegnap délután a Cseri vá­rosrészen öt órakor ünnepélyes avatóra gyűltek össze a kör­nyék lakói, a szomszédos üze­mek dolgozói, a könyvtárépítés társadalmi segítői. Az ünnepé­lyes avatáson megjelent a vá­rosunkban tartózkodó írókül­döttség tagjai közül Földeák János, Molnár Géza író, Pál Ottó, az írószövetség munka­társa. Mikecz Tamás, a Munkás Színjátszó Stúdió tagja Mátyás Ferenc A könyv margójára cí­mű költeményét szavalta el zolása mellett tekintette meg a gyárat A Cukorgyárban tett látoga­tás után a Kaposvári Irodalmi Napok első fél napjának vá­rosnéző programja a Cseri úti új fiókkönyvtár meglátogatá­sával ért véget a karadélutáni órákban. megnyitóként. Ezután Földeák János, a Magyar Írók Szövetsé­gének elnökségi tagja mondott ünnepi beszédet. Mikecz János, a városi tanács v. b.-elnöke át­adta a könyvtárt rendeltetésé­nek, a könyvtár kulcsát pedig a Megyei Könyvtár vezetőjé­nek. Kellner Béla a megnyíló klub-könyvtár jelentőségéről beszélt, felidézve a Cser múlt­ját és jelenét. Befejezésül a városi tanács elnöke emléklapokat osztott ki a társadalmi munkában részt vevő dolgozóknak. Ünnepélyesen felavatták a Cseri úti könyvtárt Hegedűs Géza a gyerekek között Izgatottan suttogó gyerekek várták tegnap az Ifjúsági Könyvtárban kedvenc olvas­mányaik íróját, Hegedűs Gé­zát. Már hogyne lett volna iz­galom, hiszen ilyen élmény­ben még nem volt részük, hogy a valóságban is találkozzanak, beszélgessenek azzal, akinek nevével eddig csak a könyvek­ben találkoztak. Talán vala­mennyiük közül Tóth András, a Cseri úti Általános Iskola tanulója volt a legpirosabb, arcszíne vetekedett azzal a vi­rággal, amit a kezében tartott, s amit néhány kedves üdvöz­lő szó kíséretében adott át Hegedűs Gézának. S mintha csak varázsigék lettek volna az író első szavai, a megillető- döttség egv-kettöre feloldó­dott. A tágra nyüt gyermek­szemekben a kíváncsiságon túl ott csillogott az élmény öröme. És jöttek a kérdések. Gördü­lékenyen, kedélyesen folyt a beszélgetés. — Az író bácsi honnan veszi a könyv témáját? Meny­nyi idő alatt ír meg egy re­gényt? Melyik a legkedvesebb regénye? A felszabadulással kapcsolatban írt-e már? Hát 1848-ról? És Hegedűs Géza mindenre megadta a választ. Néha szellemes fordulatokkal fűszerezte a beszélgetést, ami természetesen nagy derültséget váltott ki a gyerekekből, no és mind meghittebb, barátságo­sat?!} mederbe terelte a tár­salgást. A hagyományos, jól ismert »'gyerekbemondás“ ez alka­lommal sem maradt el. Egy­formán derült az író és az ifjú olvasósereg egyik tanuló kér­désén: — Melyik az író bácsi leg­nagyobb regénye — és gyor­san hozzátette —, már a leg­vastagabb? A válasz itt sem maradt el. — A végvári harcokról nem tetszett írni, szívesen olvas­nánk erről a témáról többet. És Somoggyal foglalkozott már írásaiban? Minden, min­den érdekelte őket. Járt-e már Hegedűs Géza külföldön, írt-e útjairól, jó-e világot látni?... — Igen, jártam — mondta az író —, hasznos és jó dolog az, de ne felejtsétek, külföld­re menni csak akkor érdemes, ha az ember saját hazáját már Fiatalokról írni A Megyei Könyvtár kölcsön­ző termében Berkesi András találkozott az olvasókkal. Az első beszélgetők a TRANSZ- VILL ifjú szocialista brigád­jainak küldöttei: Pintér Erzsé­bet, Végh János, Mihályfalusi Árpád voltak. Tanácsot kértek, mit olvassanak. — Olvassanak minél többet — javasolta az író — ez fejlesz­ti műveltségüket, ízlésüket. Elmondta, hogy a harmincas években textilgyári munkás volt, s csak a ponyvához ju­tott hozzá. Elmondja a továb­biakban európai, ázsiai utazá­sának élményeit, tapasztalatait Mányó Ildikó, másodikos gimnazista vágya, hogy új­ságíró lehessen. — Novellái, regényei igaz történetek, vagy pedig fantázia szülöttei — kér­dezte meg. — Minden történetnek van igaz alapja, így íródott FB 86 című regényem. Börtönélmé­nyek, egy magyar fiatal disszi­dálásának megismerése alap­ján — hangzik a válasz. — Mennyit ír? — kérdezték meg mások. — Mindennap írok. Van úgy, hogy negyven, de van, hogy csak három oldalt. Egy novel­lámat negyedik éve írom, de jól ismeri, no és természetesen az anyanyelven kívül legalább két nyelven beszél. Ennek ta­nulását pedig most, a ti koro­tokban kell elkezdeni. Az arcok elgondolkodóvá váltak, s egy-két kis kobak mögött minden bizonnyal szü­letett valami elhatározás az író szavai nyomán. S mikor az első gyerek elő­állt autogram kérésével, egy­szerre mozdultak meg a töb­biek is... fiataloknak... egy regényemet négy hét alatt befejeztem. Januárban kezdtem hozzá egy színdarabhoz, a na­pokban adtam át a színháznak. Közben autogramot, köny­veibe dedikálást kémek, s az író szívesen tesz eleget e kérésnek is. Dedikálja Kassai Flórián kérésére Bunker című regényét. Bun- dur Gellértné jókívánságait tolmácsolja az író Októberi vihar című regényéhez, és ké­ri: — Fiatalokról írjon a fia­taloknak, segítsen nevelésük­ben. — Írni fogok — válaszolta az író —, de ehhez alaposabban meg kell ismernem életüket. Amikor a TRANSZVILL fia­taljaival beszélgetett, javasol­ta nekik: — Hívjanak brigád­jukba írót, aki megismeri a fiatalok életét és ír róluk. Jó dolog ez. S bár a 41 éves Berkesi András sokat ír, hisz két és fél év alatt hét regénye jelent meg, tagja három szo­cialista brigádnak, iaazffató’a a Filmtudományi Intézetnek. Elfoglalt ember, sóikat utazik, de azért tőle és a többi írótól is kérjük: — írjanak fiatal­jainkról, nekik szóló könyve­ket Karódi rozmaringos Ügyes kezű asszonyok falu­ja Karád. S hogy munkáikat nemcsak itthon és a baráti or­szágokban, hanem sok kapita­lista országban is elismerik, azért az elismerés elsősorban Tauiner Ilonát illeti, aki majd harminc éve, hogy megszervez­te és irányítja a karádi hímző asszonyok, leányok munkáját. 1934-ben, a község 800 éves fennállása alkalmából hozta ’étre Tautner Ilona a karáéi háziipari szövetkezetét. Kiállí­tott népművészeti munkáik or­szágos sikert arattak, és a kis csoport vezetőjét ezüst okle­véllel jutalmazták. A cél az alakuláskor nem az volt, hogy a szép karádi hímzéseket el­terjesszék országszerte, hanem az, hogy elsősorban kenyeret adjanak a nehéz körülmények között élő családok kezébe. So­káig nyolcvan—száz asszony dolgozott rendszeresen a házi­ipari szövetkezetben. A felszabadulás után tíz évig váltakozó sikerrel folyt a munka. 1948-ban hímzéseik el­jutottak a párizsi világkiállí­tásra is. aztán néhány évig el­lanyhult az alkotókedv. Nem volt, aki irányítsa az asszonyo­kat. Ágyneműt, konyhagamitúrát, fényképalbum-borítót, ballagá­si szalagot, zsebkendőt, je y- kendőt, vitrintorítőt, . falvédőt, alátétet, könyvjelzőt kaádi rozmaringos, tölgyfalsveles, szíves mintákkal. Csak dísz­párnából 27 félét, népi hím­káikat kiállították Moszkvá­ban is. A majusba’i rendezett megyei kiállításon ..'mzé eiket kiváló oklevéllel jutalmazták. Az idén rendezett országos ki­állításon Monti Emma, Posza Jánosné, B?nedek Józsefné második díjat. Pintér Kár:lyné harmadik dijat nyert. Díjazták 1957-ben lendült fel újra a munka. A brüsszeli világkiállí­tásra készülve a HISZÖV és a Népművészeti Szövetkezet 200 Tautner Ilona előnyomás közben. Halász Gyulané kislányát, Zsuzsikát tanítja. díszpámát rendelt Karúdon. Ma 48-an dől górnak állandó tagként a hímző szakkörben. 1958-ban 60 ezer forint, 1959- ben 100 ezer, 1960-ban pedig 130 ezer forint munkabér-for­galmat értek el. Mi mindent készítettek? zéssel ellátott ingből pedig 45 félét tudnak készíteni. Munkáikból sok ott látható a Tihanyi Népművészeti Ház­ban is: különböző hímzések, gyönyörű babák, amiket Hor­váth Gyuláné készített és öl­töztetett nagy gonddal. Mun­a Gruber Józsefné készítette tólygyfaleveles sárga zsúrkész- letet is. Tautner Hona népi iparmű­vész 1923 óta gyűjti Karúdon és környékén a népi hímzése­ket, s használják fel őket mun­kájukban. Neki már nehezen megy a rajzolás, az előnyomás, ezért a rajzolásra Simon Ma­rihált, az előnyomásra pedig Szipola Jánosnét tanította be. A hímzők között is sok az utánpótlás. Halász Gyuláné még fiatal asszony, de hímzései igen szépek, s nagy sikert arattak. Budapesten kívül a megye sok községébe készítenek munkákat, A nágocsi iskolá­nak asztalterítő előnyomásokat. Segesdre az iskolai szakkörnek 15 díszpámát, Mennyére egy pedagógus házaspárnak kony­hagamitúrát csinálnak. Terve­zik, hogy a Tautner Ilona ál­tal 27 év alatt összegyűjtött hímzéseket feldolgozzák, s a megye hímző szakköreinek a rendelkezésére bocsátják. Szalai László Befejeződtek az őszi tagértekezlefek a fonyódi járás földművesszövetkezeteinél (Tudósítónktól.) Minden énízak&t kalappal köszönlsink! (5365) November 27-én véget értek a fonyódi járásban az őszi földművesszövetkezeti tagérte­kezletek. 29 községben tartot­tak gyűlést több mint 3000 földművesszövetkezeti tag részvételével. Az fmsz-ek vezetői általá­ban jó eredményekről számol­hattak be, a járás egésze ugyanis háromnegyed évi nye­reségtervét 1 millió 596 ezer forinttal 108,5 százalékra tel­Nyelcvan KISZ-szervezet könyvterjesztési versenye (Tudósítónktól.) A KISZ Somogy megyei Bi­zottsága és a MÉSZÖV keres­kedelmi főosztálya könyvter­jesztési versenyt hirdetett meg október utolsó hetére. A fiata­lok házról házra járva verseng­tek: ki ér el jobb eredményt. A nyolcvan KISZ-szerve-et 50 ezer forint értékű könyvet adott ed egy hét alatt A mar­cali járásban 13 ezer, a csurgói járásban 12 ezer forint ára könyv lelt gazdára. A KISZ- szervezetek versenyében első lett a somogyszobi 5260 farint forgalommal Az öt legjobb között van a tabi, a nagyatá­di, az iharosiberényi és a so- mogyudvarhelyi KlSZ-szerve- zet A megyei KISZ-bizottság és a MÉSZÖV a jövőben is meg­rendezi a könyvterjesztési ver­senyt. jesítette. A legjobb eredményt a lengyeltóti fmsz vezetősége közölhette tagságával: 1 mil­lió 24 ezer forintot könyvelhet­tek a nyereség-rovatba. A földművesszövetkezeti ta­gok hozzászólásukban sokat foglalkoztak a felvásárlás és áruellátás kérdéseivel. A len­gyeltóti fmsz-hez tartozó Hács községben például azt kérték, hogy adjanak a falunak mar­hahúst, ők cserébe nagyobb mennyiségű baromfit szállíta­nak. A somogyvári tagság a büfé-falatozóvá átalakított italbolt munkáját bírálta. A balatonlellei és a balaton­szentgyörgyi fmsz-nél — ahol a vezetőség nem állt hivatása magaslatán — új vezetőséget választottak. A balatonfenvve- si fmsz november 13-án tartott tagértekezletén kimondta a fo­nyódi fmsz-szel való egyesülé­sét. Somogyi Néplap Az MSZMP Somog.v megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Ka -svár, Latinka S. u. 2. Tele* n 15-16. Felelős kiadó: WlRTí-l TOS. Készült a Somogy megye omda- ipari Vállalat kaposvár; neben. Kaposvár. Latinka S u. 6. Nyomdáért felel LÁSZLÓ TIBOR ieaz atő. Terjeszti: a Magyar Po? a Elő­fizethető a helvi nőst*’ iv-t^ oknál és postáskézbesitőknél Előfizetési díj egy hónapra II,-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom