Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-12 / 267. szám

Szombat, 1960. november 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP Jogi ÍK*o<la- vállalati szemmel Hozzászólás A vállalati jogtanácsos és a jogi iroda tevékenységének végső fokon elő kell' segítenie a vállalatok gazdaságos műkö­dését. Abba a vitába,- hogy a vállalatok ilyen irányú igé­nyeit milyen szervezeti formá­ban elégítsék ki, egyedül döntő szempontként , csupán az látszik elfogadhatónak, hogy a vállalatok részére melyik szervezeti forma a legelőnyö­sebb, melyik szervezeti forma keretében hatékonyabb a jog­ügyi tevékenység és nagyobb az elért eredmény. A szervezeti forma meghatá­rozásánál figyelemmel kell lenn j a jogügyi tevékenységgel szem­ben támasztott követelmények­re, az ezáltal elérendő ered­ményre és a jogügyi munkát igénylő vállalat • adottságaira abból a szempontból, hogy ott indokoit-e önálló vállalati jog­tanácsos foglalkoztatása; a szervezeti forrna költségigényé­re, valamint az ezek működte­tésével kapcsolatos munkaigé­nyességre. A vállalati jogügyi tevékeny­ség keretében a jogtanácsosok­kal szemben mindinkább nö­vekvő követelményeket tá­masztanak. El kell látniuk a vállalat valamennyi jogi ter­mészetű képviseletét, biztosí­taniuk kell a törvényesség, az állami-, munka-, terv- és szer­ződési fegyelem érvényesülé­sét, és elő kell segíteniük a társadalmi tulajdon védel­mét. Ezenkívül el kell látniuk a jogi véleményező, tanácsadó és bizonyos vonatkozásban a jogi ellenőrzési feladatokat is. Mindezeknek csak úgy tud a jogtanácsos megfelelni, ha a jogügyi tevékenység a vállalat szervezetébe van beépítve, mert annak ellátásához jogi ismereteken felül szakmai és helyszíni ismeretekre is feltét­lenül szükség van. Ezenfelül a feladatok nagy részét csak úgy lehet ellátni, ha mód van a bo­nyolult vállalati munka min­den vonatkozású helyszíni át­tekintésére. A jogügyi teendők jogi iroda keretében történő ellátása ese­tén a fent vázolt jogügyi fel­adatok nagy részének nem le­hetne eleget tenni, ha a jog­ügyi tevékenység lényegében csak a períképviséletre szorít­kozna. Vitatható lenne az is, hogy anyagi érdekeltség hiá­nyában a jogügyi tevékenység minősége elérné-e a vállalati jogtanácsos által végzett jogi munka minőségét Ezen túlme­nően a jogügyi feladatok egy része ellátatlan maradna, mert nem lenne mód a vállalat sok­rétű tevékenységének állandó helyszíni áttekintésére. A fentiek miatt tehát hát­rány érné a vállalatokat. E hátrányok megszüntethetek lennének azáltal, hogy a jogi iroda állományába tártozó jogtanácsost tartósan egyes vállalatokhoz helyeznék ki. Ezzel azonban lényegében • a vállalati jogtanácsosi rendszer bevezetéséhez jutnánk el na­gyobb költségráfordítással, de azonos eredményekkel. A jogtanácsosi szervezeti for­ma bevezetése természetesen csak olyan adottságú vállala­toknál indokolt, ahol a jogi fel­adatok mennyisége a jogtaná­csos munkaidejét teljesen le­köti. Azoknál a vállalatoknál, ahol e feltétel nem áll fenn, a jogi irodát mint szükségmegol­dást kell alkalmazni, vagy ami helyesebb, azonos szakirányú, nagyobb vállalat jogtanácsosá­nak kell adni a képviseletet. A jogi iroda működtetésének na­gyobb a költségkihatása, mint amennyi a jogtanácsosi rend­szer működtetésével kapcsolat­ban felmerül. A jogi iroda fenntartása ugyanis járulékos költségekét igényel, melyek a vállalati jogtanácsosok jogi iro­dába való összevonásával a vállalatoknál mirat e költség megtakarítások nem jelentkez­nek, hanem továbbra is fenn­állnak. Az ilyen mérlegelés még akkor is indokoltnak lát­szik, ha az elérhető eredmé­nyek mindkét változatnál azo­nosak. Nem lehet ugyanis kö­zömbös, hogy az eredmény mi lyen nagyságrendű és főleg természetű költségráfordítások ellenében érhető eL A jogi iroda működtetése amellett, hogy a követelmé­nyeknek csak részben tudna megfelelni, nagyobb munkaigé- nyességű, mint a jogtanácsosi rendszer. A nagyobb munka­igényesség itt felesleges mun­kát is jelent, és a nagyobb költségigényben is kifejezésre jut. Fölösleges munkát jelent, hogy a vállalatnál és a jogügyi irodánál párhuzamos nyilván­tartásokat kell vezetni, hogy egymást fel kell keresni, hogy a vállalat kénytelen valame­lyik dolgozóját megbízni a jogi ügyek előkészítésével és a személyes kapcsolat tartásával. De közvetve is nagyobb a munkaigényesség azáltal, hogy az iroda által el nem látható jogi feladatokat a vállalat több, szakok szerint megoszlott — jogilag képzetlen — dolgozójá­nak kellene ellátni. Azoknál a vállalatoknál, ahol a jogi feladatok mennyi­sége megköveteli, a vállalati jogtanácsosi rendszer beveze­tése, illetve a továbbiakban történő működtetése indokolt, mert ezen keresztül lehet csu­pán a mindinkább növekvő követelményeknek eleget tenni. A többi, különféle szakirányú vállalatnál — szükségmegol­dásként — mindaddig, amíg a probléma helyes megoldására lehetőség nincs, az igényeket jogi iroda útján célszerű tóeJé- gíteasL Rőhrig Béla főkönyvelő. Leküzdötték az indulás nehézségeit a három faiak A háromíai Oj Barázda Termelő­szövetkezetet a nagyatádi járás légi jobb közös gazdasá­gának tartják, pedig még egészen fiatal. Még ^gy éve sincs annak, hogy felfej­lődött. Eredményeik el­sősorban annak tu­lajdoníthatók, hogy a tagság egyetlen pillanatig sem húzó­dozott a közös mun­kától. A hatalmas, 1347 hold kapásterü­letükből talpalatnyi föld sem maradt műveletlen. Nem, mert a 672 tagjuk közül — s ebbe a nyugdíjasok is bele­számítanak — reg­gelente 520-an rend­szeresen munkába álltak. E kitartó munkával párosult a jó vezetés, a szak­emberek körülte­kintő tevékenysége. Nem félnek az új rektől sem. Bevezették — a járásban elsőnek — az állami gazdaságokban már bevált mesterséges borjúnevelést. Harminckét borjúnál naponta 100 forintot takarítanak meg. Már két hete betakarították a burgonyát. A szerződött mennyiségből 1 millió 560 ezer forinttal gazdagodik pénztá­ruk. Kukoricát nagy területen, 926 holdon termesztettek. Csak Telik a kukoricagóré. módsze­áz Aranyözön vetőmagért 300 ezer forintot vesznek fel a MEZÖMAG Vállalattól. Siló- kukoricájuk holdja 220 má­zsát adott. Cukorrépájuk a ter­vezettnél 80 mázsával termett többet. Dohányuk minősége a legjobb a járásban, a tervezett hét mázsa helyett pedig 13,5 mázsát szedtek le. 300 ezer fo­rintot várnak belőle. Az ubor­káért 155 ezer forintot köny­velhettek el. ÍÁeleg László állattenyésztő, mezőgazdász szavaiból kiderülj hogy az állattenyésztést ille­tően sincs szégyenkezni való­juk. A tervezett 137 hízóser­tés helyett 157 darabot adnak át az államnak, a hízott mar­hákért 527-ezer forintra szá­mítanak. Megtalálták számításukat a háromfai gazdák. Szeptember 30-ig 1 millió 229 ezer forint előleget osztott ki készpénzben a szövetkezet. Pedig jelentős összeget fordítottak beruházá­sokra is. 1 millió 135 ezer fo­rintos állami hitelből zetoro- kat, gépi burgonyaforgatókatj pótkocsikat, . permetezőgépet, különböző munkagépeket vá­sároltak. Terven felül átalakí­tottak két növéndékmarha- és egy lóistállót 227 ezer forintért. Saját erőből vásároltak négy villanymotort, gattert, szalag- fűrész, s megrendeltek egy 14 és fél ezer forintos állatmér­leget is. Az ácsok alig győzik a sok munkát. 200 ezer forint érték­ben nyolc újabb górét készíte­nek, de a 260 vagon kukoricá­juknak így is csak a felét tud­ják elhelyezni. A régi górék- bán egyre gyűlik a kukorica — lesz mit osztani a tagoknak! Az indulás nehézségeit te­hát leküzdötték, s a tervezett 24,5 forint helyett 35 forint ré­szesedésre számíthatnak a há­romfaiak. M. K.-né Lelkiismeretlenség Panaszkodnak a tengődi Pető­fi Termelőszövetkezet vezetői. Akad egy-két olyan ember ná­luk, aki folyton hátráltatja a szövetkezetét a munkában. Bar-, kóczi József brigádvezető is ezt önti szavakba, amikor elmondja, hiába kopogtat be egynémely taghoz, hogy a többiekhez ha­sonlóan szedjék ki a rójuk ki­mért területről a krumplit vagy a répát. Meghallgatják a hivó szót, aztán marad minden a ré­giben. Persze, hogy felháborítja a tagság becsületes részét az ilyesfajta magatartás. De hát kik azok, akik fittyet hánynak a bíráló szóra? Közü­lük csak egyet mutatunk be an­nak példájául, hogy egyik-má­sik ember mennyire nem tudja becsülni önmagát. Puskás Ká­rolyt azelőtt szorgalmas ember­ként, jó gazdaként tartotta szá­mon a köztudat. Most viszont a »felelőtlen-« jelző illeti meg. Mindjárt elárulja ezt a követke­ző adat: a gazdasági év eleje óta mostanáig mindössze 21 munka­egységet írtak jóvá tagsági iga­zolványába. Talán valamilyen betegség gátolta a munkában? Dehogy! Ugyanolyan makkegész­séges, mint volt egyéni korában. Baj csak a lelkiismeretével van. Mert a szövetkezet helyeit hol egyik, hol másik faluban kere­sett napszámot, hol meg a ház körül tétlenkedett. S ezt annál inkább is szemére vetik, mert öreg, beteg édesanyja épp a ter­melőszövetkezet által kap nyug­díjat, s a szövetkezet háztáji földet is mért ki neski, nem is keveset. Hát nem hálátlanság ez a termelőszövetkezettel, a falu szorgos népével szemben? Lelki­ismeretlenség ez Puskás Károly- tól — mondják a faluban. Azt hiszem, jogos a vád. V. J. SEJ NY IN Kéthetes bentlakásos tanfolyamon vettek részt Balatonbogt <T»n, a Munkaügyi Miniszté­rium üdülőjében a termelőszövetkezeti baromfigondozók. A tanfolyamot — amely ma fe­jeződik be — Pusztay József megyei baromfitenyésztési főelőadó vezette, . A közelmúltban fejeződött be *900000000000000006^ Országos Gyermek- és Ifjú­íságvédelmi Tanács konferen- elvtárs, hogy eredményeinket zük magunkat. Olyan érdekesjgciája. A beszámolók és a fel­külföldön is ismerik... Karto- itt minden. Jszólalások ismét bebizonyítot­nunknak Keleten nagy a ke- — Érdekes? — kérdezte imák: pártunk és korrrányunk lendősége és sikeresen konkur- Bahmetyev. — ön először van^figyelmet, jelentős anyagi erőt rál a japán meg a nyugat-eu- a fronton? Sfordít a fiatalság nevelésére, rópai áruval. Hajjaj, én mon- — Igen — felelte az agronó-^életkörülményeinek javítására, dóm, ha nem volna háború... mus. — Először életemben. S A konferencián sok szó esett Most persze túlnyomórészt a Bahmetyev, míg tovább be-#a megyei, járási és községi hadsereg részére dolgozunk. szélgetett a szófukar vendég-jgyemnek- és ifjúságvédelmi ta- És tovább mesélt az ivanovói gél, közben nem tévesztette£nácso!< sokoldalú, áldozatos területről, melyet szemlátomást szem elől a többieket sem, kü-^munkájáról is. A nagyatádi já- nagyon szeretett. Mellette a lönösen Petrovot, aki oly élénk^rás e fontos társadalmi szerve leányok csevegtek az asztal- beszélgetésbe merült Leontyev-múlt év őszén alakult. Tag­nál. Az agronómus szófukar vei. gjai között Ott vannak a járás vacsora kezdetén, Jvezető állami szerveinek és fedezékbe érkeztek, Jól dolgozik a Nagyatádi Járási Ifjúságvédelmi Tanács A SIRIUS AKCIÓ (56) csorát rendeztek — legalábbis igy mondta a szakács, aki a — Természetesen — felelte Petrov. — Szót sem érdemel. Ahogyan mifelénk mondani háború előtt egy Inturiszt- ember voltf ő csak ült a sarok- Már a szokták: ahány ház, annyi szó- szállóban működött, ahol — ban és gondolataiba merülve amikor a fedezékbe erKezteK.>tftrnegszervezetejnek képvise- kás. Tessék, itt van la! Erre saját szavai szerint — »euró- szívta cigarettáját Bahmetyevnek felkeltette ér-tflöi A 12 tagú tanács feladatát már a hadtest törzsénél is fi- pai méretű képesítésre« tett Szviridov ezredes a házigaz- deklődését az a körülmény,»három csoportra osztotta: ja- gyelmeztettek. Ugyanis az utol- szert da szemével figyelte a társasá- hogy milyen szokatlanul élénk Jvaslattevő, ellenőrző és szer­só állomásig vasúton utaztunk, Vacsoránál élénk beszélge- got, leste, hogy jól tartják-e, ez az ember: a küldöttség örök-Jve2|ö tevékenységire, onnét hívtam fel telefonon a tés fejlődött ki a vendégek és jól kiszolgálják-e vendégeit, ké jókedvű, kissé túl hangos* Szociális szempontból leg- törzset, és gépkocsit küldtek a tisztek között. Leontyev a vigyázott hogy egyikük se vezetője. Észrevette ra i’ Jielentősebb ■ a javaslattévő értünk... — S már nyújtotta mellette ülő Petrovtól érdeklő- unatkozzék — szóval minden- hogy milyen gyorsan akarjaSmlmka mely rendkívül sok re­is a parancsnoknak a fényké- dött a textilipar munkája kit a kellő figyelemben része- elsütni az ivanovói vidékkel Az ’ állami gondozásba vé- pezőgépet, melyet az nyűgöd- iránt, hiszen az a vidék, ahon- sített kapcsolatos ismereteit, szólás-*'-. kiskorúak házassáekö­tan a táskájába tett. nét a »küldöttség« érkezett , magánosén üldögélő mondásait, lódításait Túllőt . afc.éséig, a'gvám és gondnok lri­A vendégeket, amint az arc- eppen fejlett textiliparáról agronóm^t is & már-már hoz- célon. Vacsora közben Pótrendelésétől az iskolakötele- vonalon mindig szokás, meleg volt nevezetes Petrov meselt z|fordult voLna> de Bahmetyev a™ikor az e^k leany ta“e$Zettoég meghosszabbításáig tű- szeretettel, jókedvűen fogad- a háború előtt üzembe helye- őrnagy megelőzte. Az őrnagy többet ivott a kelleténél és tul-*catayi problémára terjed ki ták. Egymással vetekedve pro- zett uj párákról, érintette az ig ott ÜU az asztalnál és sorra hangosan kacagott, Bahmetyev Jrigyelmük. báltak kedvükben járni, mm- uj konstrakcioju s^vjet sí»- elbeszélgetett valamennyi ven- és_revette hogy petrov gyors» Nagy jelentőségű az ifjúság- denki azon volt, hogy minél vogépek adatait, s hogy milyen légükkel bort töltött a poha- , ’ , »védelmi tanács ellenőrző tevé­jobban falatozzanak és szóra- kitűnően működnek — majd rukfaa & láthatóan az ezredes- pillantást vet feleje. Az ege^|kenysége is, amely főképpen a kozzanak.. Két fedezőket keszi- Leontyev további kerdeseire ge] versengve gondoskodott ró- tálán a másodperc tort részét%m " lőzésre irányul, tettek elő számukra. Az egyi- la- ho§y egyikük se unatkoz- vette igénybe, de az őrnagy> A járási bizottság tagjai ese­keV\lanJ0knakl f-j^óeltet? nők7 hanem pártmunkás s mégis meglátta, hogy egykenként, a községi bizottság S2ä£"'«rer«Si mennyi «irt Lk álMtoos losateun - látom, «emvfflnná.nyi ideig Petrov *|M« Pedis rendszereién .j. »“■a—“ ■ ***- 'äs «^.rcki«^ a katonák a > _ A mi vidékünk gazdag és bocsánatkérő mosollyal. — Ta- s a lány abban a piUanatbanjkönnyíti a pedagógusok és a Sőtti ^aládf étet kényelmi termékeny, igazi szovfet föld- Ián szívesebben lepihenne? abbahagyta a nevetést, sőt|5zülői munkaközösségek segít­színvonalán« — amint az egyik jelentette ki. — Gyapottal is — Majd csak a többiekkel megremegett, a hideg, szúrós, Jsege. Az eHenorzes nemcsak dolgozunk, meg helyi nyers- — felelte az agronómus. — A szinte ragadozó tekintet alatt. 4arra terjed ki, hogy milyen katona mondotta. _ Este azután a parancsnoki anyaggal is. Nálunk megterem jókedvem pedig ne aggassza, fedezékben »tízterítékes« var a len! Bizonyára hallotta az mindnyájan nagyon jól érez­Folytatjuk — »társaságban szórakoznak a kis- -korúak, és kiszolgálják-e őket szeszesitallal, hanem a kor­határhoz kötött filmek látoga­tására, a diákok esetében pe­dig az iskolai rendtartás élő­írásaira is. A megelőzés bevált módsze­re a családlátogatás. Közsé­genként összegyűjtik azoknak a kiskorúaknak a nevét, akiket szüleik nem megfelelő körül­mények kozott nevelnek. Ezt a névsort a járási szerv eljut­tatja valamennyi községi bi­zottsághoz. A községi bizottsá­gok feladata, hogy bizonyos időközönként meglátogassák ezeket a családokat, és figye­lemmel kísérjék a gyermekek egészségügyi és anyagi körül­ményeit, erkölcsi nevelését. A nagyatádiak szervező tevé­kenysége elsősorban nevelési, ifjúságvédelmi ankétok rende­zésére irányul. Ezek megtartá­sához igénybe veszik a pedagó­gusok, a KISZ és a különbö­ző tömegszervezetek segítségét is. Valamennyien tudják, hogy nem elég eltiltani a fiatalokat a rossztól, hanem cserébe más, nemesebb szórakozási lehetősé­get kell biztosítani. Hiszen a kocsmázás, csavargás vagy rossz társaságba való kevere­dés megelőzésének legjobb, legcélszerűbb módja az, ha helyette fiatalos, fesztelen, de tartalmas klubéletet, változatos programot nyújtanak az ifjú­ságnak. A Nagyatádi Járási Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Ta­nács munkájára elsősorban az eredmények jellemzőek. Tevé­kenységük elősegíti ifjúságunk szocialista szellemben való ne­velését. N. S,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom