Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-09 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 264. szám. Ara 50 FILLÉR Szerda, 1960. november 9. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: „Vándorlegények" IHiü A3, o.) iij A vasárnap sportja (4. 0.) $IH Sardou: A szókimondó asszonyság (6. o.) jjjjjj "^HÍiÍ:ÍÍiÍ:ÍÍÜÍi:ÍÍHÍÍii!!Íi!lüÍÍÍÍÍiÍH!Í;!iÍiÍillÍi!:ÍÍlÍÍÍÍ!ÍÍÍiÍ!Í:Í!iÍ:ÍiÍ!iiiiÍÍÍ:i:Í!ÍÍ:Í:!ÍÍiÍÍiÍ „Századunk az emberi fc szab idulás dicső korszaka* Ünnepi nagygyűlés a Csiky Gergely Színházban Az MSZMP megyei és városi bizottsága va­sárnap este ünnepi nagygyűlést rendezett a Csiky Gergely Színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója alkal­mából. Az elnökségben foglalt helyet dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, dr. László István, a megyei tanács v. b.-elnöke, Hevesi János, Kisdeák József, Sólyom Gábor, Takács István, valamint Bíró Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára, Németh Ferenc, a Ka­posvári Városi Pártbizottság titkára, Szőke Pál, az SZMT vezető titkára, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjai, továbbá Bógyin János honvéd-alezredes, Buzási István, az Épí­tőipari Vállalat dolgozója, Dezső József, a munkásmozgalom régi harcosa, Horváth Fe­renc, a kaposvári Latinka Tsz tagja, Horváth József né, a Textilművek dolgozója, Kálózi Jó­zsef honvéd-alezredes, Kelemen Ilona, a nőta­nács h. megyei titkára, dr. Kerek Sándor kór­házi főorvos, Kiss Józsefné, az MSZBT megyei titkáwi, Latuzer Ferencné, a Kefeüzem dolgo­zója, Magyar Józsefné, a TRANSZVILL dolgo­zója, Oravecz Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka, Somogyi Pál, a munkásmozga­lom régi harcosa, Szikszai László, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára, Toronyi Jolán, a Ruhaüzem dolgozója és Völgyi Lajos, a mun­kásmozgalom régi harcosa. Az elnökségben foglaltak még helyet a.szovjet katonavendégek is. A magyar és a szovjet himnüsz elhangzása után Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság el­ső titkára köszöntötte az ünnepség tagjait, s felkérte dr. Nezvál Ferencet, a Központi Bi­zottság tagját, igazságügy-minisztert, tartsa meg ünnepi beszédét. Dr. Nezvál Ferenc elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Ma 43 éve, hogy kétszázezer í'elfegyverzett pétervári forra­dalmár rohammal elfoglalta a Téli Palotát, és letartóztatta az ideiglenes kormány tagjait Oroszországban megdőlt a bur- zsoá rend.. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me az emberiség új korszakát nyitotta meg. A fiatal szovjet állam ellen összefogott a bel­ső burzsoázia és a nemzetközi imperializmus, azonban együt­tes erőfeszítésük sem volt ele­gendő ahhoz, hogy a munká­sok és parasztok államát meg- döntsék. A munkásosztály nemcsak fegyverrel védte, meg államát' az intervenciós sere­gekkel szemben, hanem kine­velte azokat a szakembereket is, akik vezetni tudták az or­szág államapparátusát és gaz­dasági életét. Valósággá váltak azok a lenini szavak, amelyek szerint a forradalom felébresz­ti a nép kezdeményező erejét. A munkások, parasztok és ka­tonák megtanulták az állam vezetésének művészetét, elsa­játították a korszerű technika és tudomány minden vívmá­nyát, és sikeresen felépítették azt a népgazdaságot, amely már világméretekben bizonyít­ja a szocialista rend döntő fö­lényét a kapitalizmus felett. A népek forradalma fel tartóztathatatlan A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom ragyogó fáklyát gyújtott meg, mely 43 éve megvilágítja a felszabadulás­hoz vezető utat minden ország munkásosztálya, a világ vala­mennyi népe számára. Az ok­tóberi forradalom alapjaiban rendítette meg az imperializ­must nemcsak központjaiban, hanem a gyarmati és függő or­szágokban is. A XX. század az emberi felszabadulás dicső évszázada. Csupán az elmúlt tizenöt esztendő alatt a Föld lakosságának mintegy fele sza­badult fel a gyarmati elnyo­más alól. Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika sok népe ma már önállóan hallatja szavát a nemzetközi életben, számítás­ba kell őket venni a világ sor­sának intézésében. Nezvál elvtárs ezután arról beszélt, hogy ezt a felszabadu­lási folyamatot tükrözi az ENSZ is, amelynek képviselői között a most folyó közgyűlé­sen egész sor gyarmati elnyo­matás alól felszabadult ország foglalta él helyét. Ez nemcsak mennyiségi növekedést jelen­tett — mondotta —, hanem minőségi' változást is. A gyar­mati rendszer ma már nem szimpatikus a népek előtt, azért kényszerültek az impe­rialisták is megszavazni azt a szovjet indítványt, amely kö­veteli, hogy a közgyűlés vi­tassa meg a gyarmati rendszer teljes felszámolását. Nezvál elvtárs a továbbiak­ban rámutatott: a jelen pilla­natban a gyarmattartók és a kolonializmus hívei a kizsák­mányolt országokban ideig- óráig még fenn tudják tartani elnyomó rendszerüket. Ez azonban nem változtathat azon a tényen, hogy feltartóztatha­tatlanul hömpölyögnek a népek forradalmi hullámai, amelyek­nek zsilipjeit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitot­ta meg. Ahogy felszabadult Afrika számos gyarmati >sor- ban élő népe, ahogy lerázta magáról az imperializmus bi­lincseit a forradalmi Kuba, úgy fog felszabadulni vala­mennyi nép, amely ma még gyarmati sorban tengődik. A szocialista országok gazdasági fejlődése megteremti a lehetőségét a háborúk kiküszöbölésének Kedves elvtársak! 1917 no­vemberében Pétervárott még dörögtek a fegyverek, amikor összeült a szovjetek II. kong­resszusa, és elfogadta a Lenin által beterjesztett békedekré­tumot. A szocialista államnak az első megnyilvánulása az volt, hogy hitet tett a béke mellett. A békedekrétum tar­talmazta a szocialista állam külpolitikájának az alapelvedt. Tárgyalásokat javasolt vala­mennyi hadviselő országnak és népnek az igazságos és demok­ratikus béke megkötése céljá­ból. A Szovjetunió azóta is kö­vetkezetes és szívós harcot folytat a béke megvédéséért. A kommunista és munkás­pártok I957-es moszkvai ta­nácskozásán elfogadott Nyilat­kozata és Békekiáltvány hitet tett amellett, hogy el lehet ke­rülni a háborút, és a békét fenn kell, mert fenn lehet tar­tani. Ezeket az elveket igyek­szik következetesen érvényre juttatná a Szovjetunió is a nemzetközi politikai életben. 1959 szeptemberében az ENSZ- közgyúlés XIV. ülésszakán Hruscsov elvtárs előterjesztet­te az általános és teljes le­szerelésre vonatkozó javaslato­kat abból az elvből kiindulva, hogy a modern fegyverek bor­zalmas romboló ereje, a fegy­verkezési hajsza veszélyezteti az emberiség jövőjét. Ezt a ja­vaslatot a világ valamennyi népe őszinte örömmel, lelke­sedéssel üdvözölte. Látszólag elfogadták és támogatták azt a nyugati hatalmak is. Megkez­dődtek a leszerelési tárgyalá­sok a tízhátalmi leszerelési bi­zottságban. A nyugati hatal­mak azonban ném voltak haj­landók hozzálátni az általános teljes leszerelésről szóló szerződés kidolgozásához, sőt megakadályozták az érdemi munkát. Az előadó utalt arra, hogy míg a Szovjetunió egyharma- dával csökkentette fegyveres erőinek létszámát, az Egye­sült Államok kémrepülőgépet küldött a Szovjetunió fölé, s igyekezett megakadályozni a leszerelési szerződés megköté­sét. Majd így folytatta: — Az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán Hruscsov elv­társ ismét előterjesztette az ál­talános és teljes leszerelésről szóló javaslatot. Ez az új szov­jet javaslat figyelembe veszi a korábbi viták során hasznos­nak bizonyult tapasztalatokat, és e tekintetben közeledik a nyugati hatalmak álláspontjá­hoz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején a fiatal szovjet állam gazdasági tekin­tetben igen elmaradott - volt. Az azóta eltelt 43 évben a Szovjetunió megvalósította az ország iparosítását, a mező- gazdaság kollektivizálását, és erős ipari és kolhozhatalommá vált. A Szovjetunió ipari ter­melését tekintve Európában az első, világviszonylatban a má­sodik helyet foglalja el. Az ipari termelés 1913-hoz képest harminchatszorosára, ezenbedül a termelőeszközök termelése nyolcvanháromszorosára, a gépipari és a fémfeldolgozó ipar termelése pedig kétszáz- negyvenszeresére emelkedett Nagy sikereket ért ed a Szov­jetunió a szocialista mezőgaz­daság fejlesztésében. A nép­gazdaság fejlődésével egyide­jűleg emelkedett a szovjet em­berek ■ életszínvonala. A szov­jethatalom ideje alatt az egy főre jutó nemzeti jövedelem tizenhatszorosára emelkedett. A forradalom előtt elnyomott és kizsákmányolt nemzetek és nemzetiségek kultúrája soha nem látott virágzásnak indult. Évről évre egyre jobban erő­södik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a dolgozók sok nemzetiségű álla­ma, a szocialista nemzetek ön­kéntes szövetsége. A Szovjetunió jelenleg a hét­éves terv megvalósításán fára­dozik. Fő célul azt tűzték ki, hogy a szocialista rendszer a termelés terén világviszonylat­ban túlsúlyba kerüljön a kapi­talista rendszerrel szemben, túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat a társa­dalmi munka termelékenysége és az egy főre eső termelés te­kintetében, és világviszonylat­ban a legmagasabb éleijszín- vonalat biztosítsa. A Szovjet­unió hétéves népgazdasági ter­vének teljesítése, valamint a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének gyors üteme következtében a szo­cialista világrendszer országai a világ ipari termelésének több mint a felét fogják szol­gáltatni, jóllehet a szocialista országok területe a Föld egész területének csupán egynegye­dét képezi, és ezek az orszá­gok a múltban többnyire gaz­daságilag élmaradottak vol­ta^. Ez a hatalmas gazdasági fej­lődés gyökeres fordulatot fog jelenteni a nemzetközi élet­ben. Az a tény, hogy a szo­cialista tábor országai gazda­ságilag a kapitalista tábor or­szágai fölé kerülnek, megte­remti annak a reális lehetősé­gét, hogyha háború kiküszöbö­lődjék a társadalom életéből — jelentette ki Nezvál elvtárs. Nemcsak megteremtettük, meg is véd tűk hazánkban a munkáshatalmat ÜNNEPSÉGEK A MEGYÉBEN a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóján Kaposvárott A Nagy Októberi Szocialista hivatalok pártszervezetei Forradalom 43. évfordulója al­kalmából a megyei, városi párt-, tanácsi és tömegszerve­zetek. képviselői, az üzemék és és dolgozói hé'/ ön délelőtt ko­szorúzást ünnepséget rendeztek a Szabadság parki szovjet hő­si emlékműnél. Barcson a Sztálin téri szovjet hősi em­lékműnél a kora délelőtti órák­ban gyűltek össze a járás és a község vezetői, a társadalmi szervezetek, az üzemek és vál­lalatok küldöttségei s mintegy nyolcszázan a község lakossá­gából, hogy leróják kegyeletü­ket a hősöknek. Innen a járási művelődési házban rendezett ünnepi nagy­gyűlésre vonult & tömeg. Vin- cze János, a községi pártbizott­ság titkára mondott beszédet. Ezt a járási művelődési ház és a területi KISZ kultúrműso­ra követte. A Vörös Csillag Tsz-t csak küldöttség képviselte az ün­nepségen. A brigádok — ki­használva a kedvező időt — munkával ünnepeltek. Ezen a napon hetven holdon került földbe az ősziek magja a barcsi határban. A marcali járásban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom - 43. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat már szombaton délután megkezdő­dött. Harminckét pedagógusnak jutalmat adtak át a járási ta­nácson kiemelkedő oktató­nevelői, valamint társadalmi munkájáért Papp Ferenc, a járási tanács v. b.-elnöke kö­szöntötte a jutalmazottakat. Az ünnepi nagygyűlést va­sárnap este tartották a járási művelődési házban. Varga István, a járási tar.ács v. b.- titkára volt az ünnepi szónok. A beszédet kultúrműsor követ­te. Ezután a községi pártklub­ban elvtársi találkozóra gyűl­tek össze a község kommunis­tái és számos párton kívüli dolgozó. Hetedikén délelőtt került sor a szovjet hősi emlékmű meg­koszorúzására. Ezen részt vet­tek és koszorút helyeztek el a szovjet hadsereg képviselői is. E napon avatták fel a Magyar- Szovjet Baráti Társaság zász­laját a művelődési házban. Takács András országgyűlési képviselő mondott avató beszé­det, majd a különböző szervek képviselői szalagokat kötöttek a két nép igaz barátságát jel­képező zászlóra. Nagyatádon Az évforduló délelőttjén a nagyatádi' üzemek, intézmé­nyek, hivatalok, valamint a párt, a tanács és a tömegszer­vezetek vezetői megkoszorúz­ták a temetőben levő szovjet hősi emlékművet. Utána em­lékünnepély kezdődött a járási művelődési ház mozitermében, melyet zsúfolásig megtöltöttek a dolgozók. Tamás Lajos köz­ségi tanácselnök megnyitó sza­vai után Gémest Sándor, a já­rási pártbizottság osztályveze­tője mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a művelődési ház és az öntevékeny" kultúrcso- portok műsorral kedveskedtek a közönségnek. — Azoknak az elveknek a gyakorlati megvalósításában —. folytatta Nezvál elvtárs — amelyet a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tűzött ki, tevékenyen részt veszünk mi, magyar kommunisták és az egész dolgozó magyar nép. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fegyveres harcai­ban számtalan magyar vörös- katona hullatta vérét. Azok a munkások és parasztok, akiket a magyar burzsoá állam veze­tői az első világháború véres harcmezőire kergettek, és Oroszországban fogságba estek, hamar felismerték azt a sok azonos és közös vonást, amely a magyar földesurak és az orosz bojárok, a magyar gyár- tulajdonosok és az orosz ipari tőkés között volt, és felismer­ték azt is, hogy az orosz földes­urak és burzsoák rendszere el­len harcolni egvet jelent a magyar munkásak és parasztok felszabadításáért való harccal. Ezért álltak be tömegesen a magyar hadifoglyok a bolsevik párt vezette vöröshadsereg so­raiba, és fegyverrel segítették a forradalmi harcok sikerét. Sohasem felejtjük el, és mindig büszkék leszünk arra, hogy a magyar kommunisták követték elsőnek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom példáját. És bár a Tanácsköz­társaság elbukott, a magyar kommunisták szilárdan hittek abban, hogy ismét követni tudják a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom példáját. Ezek a reményeirík 1945-ben valóra váltak, a Szovjetunió felszabadította hazánkat az imperialista elnyomás alól. 1956-ban másodízben pecsé­telődött meg vérrel a magyar és a szovjet nép örök barátsá­ga. Ez a barátság arra kötelez bennünket, hogy magunk is megvegyünk mindent azért. hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom vetése ha­zánkban is bő termést hozzon. Nezvál elvtárs a továbbiak­ban elmondta, elért eredmé­nyeink bizonyítják, hogy jó úton haladunk. Nemcsak meg­teremtettük, hanem még is védtük hazánkban a munkás- osztály hatalmát. Az 1945 előt­ti ipari termelést több mint háromszorosára emeltük, és fokoztuk a mezőgazdasági ter­melést is. Az MSZMP VII. kongresszusán kitűztük ma­gunk elé a célt: viszonylag rö­vid idő alatt felépítjük hazánk­ban is a szocializmust. Meg­van a lehetőségünk ahhoz, hogy ezt a történelmi felada­tot viszonylag rövid idő alatt megvalósítsuk. Egységes pár­tunk van, amely leküzdötte a revizionizmust, és felszámolta a szektás, dogmatikus hibákat A párt megjavította kapcso­latait a tömegekkel, és ma minden eddiginél jobban tud­ja mozgósítani az egész ma­gyar népet a szocializmus épi- tésére. 1961-ben hozzákezdünk má­sodik ötéves népgazdasági ter­vünk végrehajtásához — mon­dotta. — Ez a népgazdasági terv realitásokra támaszkodik,' s felrajzolja szocialista jövőnk képét. Híven tükrözik ezt a kiragadott következő/ számada­tok: 1965 végére az ipari terme­lés az 1958. évj színvonalat 65—70 százalékkal fogja meg­haladni. A nemzeti jövedelem 1965-ben az 1958. évinek 15<1 százaléka lesz, s a dolgozók reáljövedelme 26—29 százalék­kal fog emelkedni. A jövő feladatait tehát ki­tűztük, azonban hogy ezeket megoldjuk, a nyunkásosztály, a dolgozó parasztság és az ér­telmiség együttes erőfeszítésére van szükség. Meg kell szün­tetni azt az itt-ott jelentkező káros jelenséget, hogy egyes gazdasági vezetők és állampol­gárok is követelésekkel áll­nak elő az állammal szemben, önmaguk azonban nem tesznek meg mindent kötelességeik tel­jesítésére. Egyes vezetők be­osztottjaiktól nem követelik meg az állampolgári fegyelem megtartását. A vállalatoknál, intézményekben és gazdasá­gokban nem érvényesül kellően a takarékosság elve, a társa­dalmi élet anyagi- alapját ké­pező javaknak a megbecsülé­se. Egyes magángazdálkodók és termelőszövetkezetek nem tesz­nek eleget állam iránti kötele­zettségeiknek. Nezvál elvtárs ezután az öt­éves terv megvalósításából a Somogy megye dolgozóira há­ruló feladatokról szólt. Kifejez­te azt a reményét, hogy jó munkával bebizonyítjuk: mél­tó tagjai vagyunk a szocializ­must építő népek hatalmas testvéri közösségének. Ezt kö­vetően a Magyar Népköztársa­ság, a párt és a Központi Bi­zottság, a Szovjetunió éltetésé­vel fejezte be nagy tapssal fo­gadott beszédét. Az ünnepi beszéd után a Csiky Gergely Színház, művé­szei műsorral szórakoztatták aj ünnepély részvevőit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom