Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1960. november 30. Imre—Bojcsuk: ÜZLET AZ UDVARBAN FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Imre Gábor és Bojcsuk Vladimir személyében fiatal színpadi szerzőket avatott a Kaposvári Csiky Gergely Színház legutóbbi bemutatója, az Üzlet az udvarban című bűnügyi dráma előadása. Ez a színházi esemény, valamint az a tény, hogy fiatal — mondhatni pályakezdő — írók első munkájáról van szó, messzemenő objektivitásra kö­telez, olyan alaposságra, mely a siker hőfokát mutató vastap­sokon túl reális értékekre irá­nyítja a figyelmet. Majd pe­dig, mintegy tanulságul, fel­jegyzi a kétségkívül jó szán­dék sugallta munka hibáit is. Mint mondottam, a fiatal szerzők szándékának helyes­ségéhez nem férhet kétség. Egy társadalmunk egészét fog­lalkoztató problémakörhöz kí­vántak hozzászólni, nevezete­sen ahhoz, hogy ki a felelős azokért a fiatalokért, akik a züllés, a huliganizmus ingo­ványos talajára tévedtek. A hétköznapjainkból jól ismert kérdés el is hangzik a színen, anélkül azonban, hogy határo­zott választ kapnánk — utalá­sokon, jelzéseken kívül — a problémára. Az Üzlet az ud­varban riportszerű gyorsaság­gal pergő eseményeiben, tör­ténésében a szerzők elvesztik egyensúlyórzéküket, s a becsü­letes munkásemberek ellené­ben hallatlanul érdekes figu­rákat vonultatnak' fel, olyano­kat, melyek méltán követelik figyelmünket. Űk a színeseb­bek, az élményt adóbbak, az iróilag jobban megfogalmazot­tak. Mi az tehát, ami eleven kapcsot biztosít a közönség és a színpad között? A cselek­ménysor izgalmas, egészséges feszültséggel való telítettsége a magyarázata annak, hogy sűrűn csattan a taps. Izgu­lunk. Mert a téma rendkívül izgalmas, s csak akkor döbbe­nünk becsapottságunkra, ami­kor a keretjáték (szükségtelen bonyodalmasságnak tartom a Kohut-darab, az Ilyen nagy szerelem Taláros urára emlé­keztető narrátort!) nyomozó­tisztjének záródikciója el­hangzik. Ekkor derül ki ugyanis, hogy a jól fokozott színpadi hatásosságon kívül alig kaptunk többet, mint egy nagyon is vitatható életképet. Mert lássuk csak a megidézett valóságot... Egyáltalán an­nak nevezhető-e ez a rikító színekkel megfestett világ, amelyben kis Chicagóvá vá­lik az Angyalföld és a Lipót­város határa, könnyű- és ne­hézvagányok rezervátumává. Félreértés ne essék! Nem a huligánok vagy a talaja vesz­tett kis- és nagyburzsoázia lé­tét kívánom elvitatni. Mind­három-fajta él, és itt él kö­zöttünk, s puszta létezésével fertőz. Akkor is bomlaszt, ha nem ütközik államrendünk törvényedbe. De ha ezek va­lóban ilyenek, vajon csak ak­kor vesszük-e észre őket, ami­kor már a becstelenségek, a csempészések egész sorára, a prostitúciók legundokabb vál­tozataira úgynevezett hazavá­gások — magyarul gyilkossá­gok — teszik rá a koronát? Valóban olyan kiszolgáltatott­jai volnánk a társadalom eresztékeiben megbúvó élős- . dieknek? Mindezekről csak ennyit: az író, aki a mának akar szól­ni — és melyik író nem ezt akarja —, ne tévedjen az apró igazságokban, mert hitelét veszti. Valódit mond ugyan, de nem az igazság érvényével fellépőt. Így pedig csak szóra­koztat, de nem tanít! Egyszó­val, bármi — társadalmunk egészét érdeklő — kérdésben teszi le a garast, a garasletétel még nem lendít előbbre. A fiatal szerzőket elragadta a negatív póluson levők meg­rajzolásának iróilag izgalmas feladata. Ezzel magyaráznám, hogy míg a pozitív szereplők egytől egyig hiányosan, vér­szegényen megfogalmazott fi­gurák, a vagánytábor minden alakja markáns, érdekes. Va­jon így igaz ez a valóságban, hogy a becsületes embereket csak úgy elsodorhatja a szenny gáttalan áradása? Olyan gyen­ge lábon állnak a végered­ményben többséget képviselő becsületesek? Nem hiszem, mert ha az életrevalóság ilyen irányban tolódna el, hamaro­san az lenne a »gond,« ho­gyan kellene »megtisztítani« a társadalmat a Berecz-féle be­csületes munkásemberektől! A súlyosnak ítélhető dra­maturgiai, drámaszerkesztési hibák vitték a fiatal szerzőket a könnyebb ellenállás felé, így lett első próbálkozásukból a társadalom figyelmére apel­láló bűnügyi dráma, sok meg­válaszolatlan kérdéssel. Nem szabad elfeledkeznünk a darab humoráról sem, me­lyet finoman nevezhetnék me­résznek is, valójában vaskos­nak találom ezt a humort, na­turalistának. S megvallom, ezt a fajta, öncélú naturalizmust nem örömest látom semmi né­ven nevezendő irodalmi alko­tásban. Egyszóval, nem ártott volna finomabbra hangolni a neveltetést. A felsoroltak ellenére siker­darabnak könyvelhető el az Üzlet az udvarban, s ez Bá­lint György rendezésének az érdeme elsősorban, aki sike­resen hidalta át a darab dra­maturgiad gyengéit s a némely helyen felbukkanó valóságel- lenességeket. A gyors változá­sok, nem utolsósorban az, hogy Bálint György a sok szereplőt igénylő előadáshoz együttest teremtett, jó iramú előadást eredményeztek. Az előadás mindaddig nem is vészit dina­mikájából, amíg ismét meg nem jelenik a narrátor azzal az írói »nesze semmi, fogd meg jól«-lal, hogy döntse el a néző, ki miben vétkes, ki mi­ért felelős. A tehetséges Somogyi Gézá­nak hálátlan szerep jutott, pedig megérdemelt, volna en­nél többet Horváth Mihály, a Maestro szerepében Sallós Gábor mint­ha adósunk maradt volna en­nek a veszedelmes bandave­zérnek szellemi robosztussá­gával. Sallós finoman cizellált alakításában veszélytelenebb­nek tűnik a Maestro, mint amilyen veszélyes valójában az alkotók szerint. A számító ridegség, a hajlékony ravasz- $ ság, kegyetlenség így is ér- 4 vényre jut, ebben a felfogás­ban is, s lényegében ezek az alapvető jellemvonásai ennek a kártékony embernek.' ^ Noszty fiú esete Tóth Marival Homokay Pál meggyőző erő­vel állítja elénk az egyszerű munkásembert, a családapát, akinek kezéből kihullt a gye­rekek életének irányítása. Szende Mária az anya szerepé­ben korábbról ismert színészi erényeit csillogtatja. Jellem- rajza jól átgondolt, anyagfigu­ráját az érzések melegsége te­szi életszerűvé. Sanyi, a futballista fiú és Kati, a fiatalasszony leány fi­guráit Fülöp Mihály, illetve Kalmár Zsóka becsülettel igyekeztek hitelessé tenni. Kettőjük közül kétségkívül Fülöp művészi feladata volt a könnyebb s nem az iróilag hé­zagosán megfogalmazott fia­talasszony megformálása. Hogy mindketten ajándékoztak kel­lemes perceket a nézőnek, az a két fiatal színész átélésre törekedő játékából adódik. Emlékezetes FUlár István megformálásában Weisz Nán­dor órás egy villanásra meg­jelenő alakja, jó Holl János Lalija, ez a felelőtlen, jellem­gyenge fiú, akit talán néhány apai pofon idejében visszapa­rancsolhatott volna a rabló­gyilkosságig elvezető útróL Szívbemarkolóan szánalmas kis teremtést rajzol meg Szlonka Márta Csicsekröl, a részeges huszártiszt leányáról, akit az apja ad él az albérlő Maestronak. A darab egyik legellentmon­dásosabb szerepe jutott Csihák Lászlónak Szepes Mátyás meg- formálásávaL Becsületére le­gyen mondva, művészi felada­tát hitelesen igyekezett meg­oldani, jóllehet ehhez vajmi kevés írói indítékot kapott Az Üzlet az udvarban epi­zódistái többé-kevésbé jól megállták helyüket, eltekintve az öncélú illusztrálás veszé­lyével fenyegető túlzásoktól. Gondolok itt a Mambó-presz- szóban játszódó jelenetekre, valamint a Logody-lakásban zajló jelenetekre a részeg apa megérkezését követően. Tarnay György érzékekre ható kísérőzenéje, Wegenast Róbert újszerű színpadképei, melyek a valódiság illúziójá­val hatottak, jelentősen hoz­zájárultak az Üzlet az udvar­ban előadásának közönségsi­keréhez. László Ibolya Ebben az évben ünnepel­jük Mikszáuth Kálmán halá­lának 50. évfordulóját. A kultúra minden ága megem­lékezett szépprózánk kiváló művelőjéről, s most filmmű­vészeink. is elkészítették egyik legsikeresebb regényé­nek, A Noszty fiú esete Tóth Marival c. művének új film­változatát. Mikszáth, aki mindig a fa­lusi nép, a kisvárosi polgár, a dzsentrik világának festő­je, ebben a regényében is le­leplező erővel beszél a dzsentrik léha, könnyelmű és erkölcstelen világáról. Szabad Ifjúság ANNUSRA Egy népszerű szov­jet filmszinésznő, Iri- 'na Szkobceva neve |'fémjelzi ezt a filmet. ; Egy megtört szívű, halk szavú édesanyát alakit, aki a háború alatt elveszti férjét és egyik gyermekét. Megpróbáltatások vi­harán megy keresztül ez az asszony, akit barátai, ismerősei kedvesen, egyszerűen csak Annuskának Nagy sikerrel vendégszerepeit a Munkás Színjátszó Stúdió Bőszénfán »Csillag ez a föld« című mű­sorával Bőszénfán vendégsze­repeit a Munkás Színjátszó Stúdió szombaton este. A mű­sort a bőszénfai MEDOSZ fú­vószenekarral közösen ren­dezték. A műsor első részét Welker, Brecht, Kästner, Jó­zsef Attila, Móra Ferenc mű­vei, Sztoj és Rosas zeneszámai 300 millió forint értékű termék megtakarított anyagból Egy százalékos anyagmegtakarítást ért el a könnyűipar A könnyűipar dolgozói az év első háromnegyedében 341,9 millió forint többletnyereséget értek el. Ugyanannyi termék­hez egy százalékkal kevesebb alapanyagot használtak fel, mint tavaly, s ebből származik a nyereségrészesedés 30 száza­léka. A gondosabb anyagfel­használás tehát a népgazdaság számára is és közvetlenül a dolgozók számára is jelentős. A könnyűipari vállalatoknak most az a céljuk, hogy a jól értékesíthető, keresett cikkek­ből terven felüli gyártmányo­kat is átadjanak a kereskede­lemnek, s ha lehetséges, ennek egy részéhez megtakarított alapanyagot használjanak fel. Az elmúlt tíz hónapban 890 millió forint értékű termék készült terven felül, s egyhar- madához, mintegy háromszáz- millió forint értékű áruhoz nem igényeltek külön anyagot, ennyihez jutott a »megmentett alapanyagokból-«. alkották. A műsor második fe­lében a Munkás Színjátszó Stú­dió Petőfi, Heltai, Simon Ist­ván, Juhász Gyula, Nusics és Queneau szerelmes és vidám műveiből összeállított váloga­tást adott, a zenekar pedig jól megválasztott számaival tette hangulatossá a műsort. A művelődési termet zsúfo­lásig megtöltő közönség tet­széssel fogadta az előadást, lel­kesen tapsolt az elhangzott műsorszámok előadóinak. Művelődési házzá alakítják át a patosfai kastélyt (Tudósítónktól.) A hajdani grófi kastély, amely valamikor Patosfa leg­szebb épülete volt, nagyon rossz állapotban van. Különö­sen a mennyezete és a padló­zata rongálódott meg. Golub Lajos v. b.-titkár szerint a jö­vő esztendőben a községfej­lesztési alapból 70 ezer forin­tot fordítanak az épület hely­rehozására, s művelődési ház­zá alakítják át. Jövőre csaknem 200 ezer fo­rintot fordítanak községfej­lesztési célokra. 64 ezer forin­tos költséggel a napközi ott­hont hozzák helyre és korsze­rűsítik, 31 ezer forintért pedig felújítják filmszínházukat. Ugyancsak a jövő évben kez­dik meg a mintegy négy és fél ezer négyzetméternyi bitume­nes járda építését. Decemberben megvitatják másfél év magyar filmtermését Februárban megtartják a második kisfilm-szemlet A Művészeti Szakszerveze­tek Szövetségében tavaly kez­dett munkához a filmművésze­ti szakosztály, s az elmúlt egy évben termékeny viták, élmé­nyekben gazdag találkozások bizonyították, hogy rendre megvalósították az indulás szép terveit. Emlékezetes maradt a Győr megyei termelőszövetke­zetek küldötteinek látogatása a Filmművészek Otthonában. Ellátogattak hozzájuk a Gábor 97 ezer úttörő nyaralt a nyári táborokban A Magyar Úttörők Szövet­ségének országos elnöksége ér­tékelte a nyári táborozások eredményeit, s megállapította, hogy egyre több azoknak a csapatoknak a száma, amelyek a fővárosi kerületekből, me­gyékből és a vidéki városok­ból a szabadban, az erdőkben és a hegyvidékeken vagy pe­dig a Balatonnál sátrakban töltik a nyári vakációt. A nyá­ron országszerte 97 000 úttörő nyaralt hazánk legszebb vidé­kein. Jelentős eredménynek számit, hogy egyre nagyobb azoknak az úttörőcsapatoknak a száma, amelyek saját maguk teremtik elő a táborozáshoz szükséges anyagi feltételeket. A papír, a vas, a színes fém, valamint a gyógynövények gyűjtéséért kapott összegekből fedezik a táborozás költségeit Áron Vasöntöde két szocialis­ta brigádjának tagjai; ameri­kai, olasz, japán, szovjet ven­dégek látogatásairól tanúskod­nak az emlékkönyv lapjai. Decemberben a filmművé­szeti szakosztály teljes ülésén megvitatják az elmúlt másfél év magyar filmtermését. A következő hetekben a szakcsoportok tagjai kijelölik azokat a filmeket, amelyek a különféle műfajokban részt vesznek a magyar kisfilm- szemlén. Szóba került, hogy a kisfilm-szemlét összekapcsol­ják a magyar film 60 éves ju­bileumának megemlékezései­vel. A filmtörténet szerint ugyanis 1901 márciusában ké­szült el az első hosszabb ma­gyar film, a Tánc. Szeretnék, ha ebből az alkalomból, ha­zánkban először, sor kerülne a játékfilmek seregszemléjére is. (MTI) szólítanak. De a hű­ború után, amikor már nagyok a gyere­kek, akkor sem köny- nyű a helyzete. Em­bert, becsületes em­bert kell nevelni be­lőlük. Nehéz ez, hi­szen oly sok a kísér­tés. ., A történet, amelyet Jofim Szvelj író elmond, nem kü­lönös — egyszerű tör­ténet. Egy édesanyá­ról, az egyszerű orosz asszony sorsáról, bá­torságáról és nemes- lelküségéről szól. Borisz Bamet, a film rendezője nem ismeretlen a magyar nézők előtt. Bamet rendezte az évekkel ezelőtt óriási sikert aratott Titkos külde­tés című filmet, amelynek főszerepét Pavel Kadocsnyikov alakította. Az Annus- ka igazi, vérbeli drá­ma. Hordozható kisnyaralók A Bács megyei Faipari Vál­lalat új vonalú, hordozható kisnyaralók gyártását kezdte meg kiskunhalasi telepén. Az ízléses kis házak négyféle tí­pusban készülnek. Belsejüket műanyaggal vonják be, külse­jüket pedig zsaluleveles fenyő­burkolattal fedik. A szétszed­hető és bárhol összeállítható nyaralók berendezése négy fek­hely, kisméretű ruhás- és élel­miszer-szekrény, asztal. A kü­lönböző színűre festest víkend- házak némelyikének terasza is van. A házakat a TÜZÉP Vál­lalat hozza forgalomba. A ta­vaszig kétszázat, nagyobb meg­rendelés esetén ötszázat készí­tenek el a barátságos kis nya­ralókból. (MTI) Egy amerikai pap elrabolt egy fiatal lányt Wisconsin államban Law­rence Dudink 47 éves pap meg­szöktette a 17 éves Rosalie O’Connellt. Dudink atyat mint az O’Connell család jó barát­ja meglátogatta a kórházban a 17 éves lányt, akit rossz ideg­állapota miatt kezeltek. Az orvosok megengedték, hogy autójában egy órára kivihesse a levegőre, de a főtisztclendö úr azóta sem került elő, a lányt ismeretlen helyre vitte. Emberrablásért körözik. Somogy! Népíap Az MSZMP Somogj megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. Iá. Telefon 15-13, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi posta^iv^f' okrfáJ és postáskézbesitőknéí Előfizetési díj egy hónapra Ll,- FI*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom