Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

iO. november 20. 7 SOMOGYI NÉPLAP (U M 0 /? Bölcsek mosolya J Világirodalmi anekdoták AZ ÍRÓ és a muzsika Tabi László: MINDENT EL LEHET INTÉZNI! Tegnap délelőtt féléién valamit ma- sapkával a fején és Tananyagcsökkentés — Mi az, kartárs, utazik? — Nem, csak segítek a fiamnak minden reg­gel elvinni a tankönyveit. Kép szöveg nélkül. 0 Az utolsó ló ■— Paliászt emelni emellett, uram...? A tenorista válasza Joseph Schmidt, a világ,hírű, kis- : termetű tenorista ifjúkorában meg- ! pályázta a temesvári kántori ál-! lást. Meghallgatták, és közölték! vele, hogy majd értesítik. Egy hét! ; múlva levelet kapott, abban ez : állt: »Nem alkalmazzuk, ön kicsi Temesvárnak.« Eltelt néhány év, közben az is- ; meretlen fiatalember híres énekes lett Bécsben. Sikereinek teljében : Aradon rendezett jótékony célú !: hangversenyt. Ott-tartózkodása ide- t jén hivatalos levelet kapott Te- t mesvárról. A város felkérte, tisz- I telje meg szereplésével. Temesvár ♦ boldog lenne, ha meghallgathatná ♦ a világhírű tenoristát. ♦ Joseph Schmidt levélben vála- j szolt: ♦ »Évekkel ezelőtt kicsi voltam Te- X mesvárnak. Most nekem kicsi Te­♦ mesvár.« í ♦ Z : A mérnök úr meg a hid \ ? Mérnöknek tanult a Galambosék j I i< és már évek óta elkészült aj ' aluból. Nem Is bánták ezt a falu-} beliek, mert nagyon rátarti, büsz- * , te legény volt. Mikor egyszer ha- í ; alátogatott, apja mégis kicsalta a« X határba, hogy nézze meg azt a hi-1 X tlat, melyet ok, az egyszerű, tanú- j { iatlan emberek építenek a patakon? I át. ? t — No, mit szólsz hozzá mint mér- J «nők? — kérdezte büszkén az apja5 *a többiek előtt. — A magunk eszet ♦ szerint csináltuk. , X X — Okos ötlet volt, hogy kereszt-X X be építették, mert ha hosszába épí-f X tik, soha el uem készül. X — Csodálkozol? — kérdezte az * X egyik gazda. — Csupa okos em- J X bér lakik ám ebben a faluban, 2 X mióta te városra mentél! Lessing azt állította, hogy a dalművekben a zene minden, a szövegre pedig semmi szük­ség nincs. Mozartnak »Ez a kép elragadóan szép« kezdetű áriáját egy angol ismerőse így énekelte el: Töltött káposzta hurkával Felér akármi tortával. Az angol a különös szövegű ária hallatára annyira elérzé- kenyült, hogy könnyekre fa­kadt, és áradozott az ária szépségéről. MÉZEI SÉTA Strassburgi diák korában Goethe gyakran tett nagy sé­tákat a város határain kívül is. Egyszer keskeny mezei úton ballagott, amikor egy vele rossz viszonyban álló egyete­mi hallgató jött vele szemben, s az egyik sétálónak feltétle­nül ki kellett kerülnie a má­sikat. A pökhendiségéről híres, kötekedő diák megállt az út közepén, és gőgösen kiáltott oda Goethének: — Bolondnak nem térek ki! Goethe érre udvariasan lelé­pett az útról a mezőre, és így felet meg: — De én igen! a színházi műfajok Schillert egyik drámájának bemutatója alkalmából vacso­rán ünnepelték, ahol egy kel­lemetlenkedő fiatalember min­denféle fölösleges és értelmet­len kérdésekkel faggatta. — Csak még egy kérdést, mester — mondotta az izgága fiatalember, amikor látta, hogy Schiller már türelmetlén- kedni kezd. — Magyarázza meg nekem, mi az igazi kü­lönbség a vígjáték, a színjáték és a szomorúi áték között. A bosszús költő így felelt: — A következő. Az, hogy még ennyit sem tud, nekem vígjáték, a társaságnak színjá­ték, önre nézve pedig szomo- rújáték. A virág hangulatossá, szép­pé, otthonossá teszi lakásun­kat. Mai rejtvényünkben több kedvelt virág nevét rejtettük el, valamint egy virággal kap­csolatos szólás-mondást. Vízszintes: 1. Virággal kap­csolatos gyakran használt szó­lás-mondás. 15. Személyes név­más. 16. A lopott. 17. Kedves erdei állatok. 18. Erős figyel­meztető. 19. Fukar közepe! 21. Égő. 22. Étkezés. 23. Igekötő. 24. Lovász Sándor. 25. Velen­ce tengeri fürdője. 27. Arany János időskori verseinek gyűj­tőneve. 29. Bájos. 31. Munka­hely. 32. Szemben levő csú­csokat összekötő egyenest (éke­zethiány). 33. Ágyaz. 34. Olasz város fonetikusan, ferde tor­nyáról híres. 36. öreg néme­tül. 37. Légjárat. 38. Kicsinyí­tőképző. 39. Iparos. 40. Ékezet­hibás férfinév. 42. Német élet. 43. Vég nélküli Samu! 44. Né­meth Sarolta. 45. Nem engedé­lyezett. 46. Maró hatással bíró. 47. »Tüzérbe« mássalhangzói. 49. Dunántúli bányaváros. 50. Díszített. 51. Egyik része. 52. Késői idő. 54. Nyelvével füvet tép. 56. Fafajta. 57. Rosszked­vű. 58. Füves részen. 59. ÖEE. 61. Lón keverve. 62. Község Borsod-Abauj-Zemplén me­gyében. 63. Csecsemőételt. 64. Verseket szerző. 66. Személyes névmás. 67. Létezik. 68. Kézi­munkafajta. 70. Karjai közé zárja. 72. Igevégződés. 73. Szi­dás. 74. Partokat köt össze. 76. Étel. 78. Tartalmas. 79. Kis folyó. 81. Az elejére (ékezet­hiány). 82. Vissza: ... bánya. Román város. 84. Virágok. 86. Vissza: sebhelye. 87. GS. 88 Zörget szélei! 89. Paripára. 90. Fordított lakásbérlő! 92. Férfi­név. 93. Becézett női név. 95. Színültig. 96. Kutyafajta töb­bese. 98. Kis szám. 99. Mezei virág. 100. Fehér virágú vízi­növények. Függőleges: 1. Liliomféle hagymás gumós fű. 2. Azonos mássalhangzók. 3. Római 5 és 101. 4. Kevert őszi! 5. Kedvelt sokat virágzó kerti virág. 6. Értékét megállapította. 7. GT. 8. A növény föld feletti ré- ízét. 9. Bútordarab. 10. Vészes fele! 11. Fordított kicsinyítő- bépzó. 12. Határozófajta. 13. V Állóvíz. 14. Fordított meggyő­ződésben. 15. Faluhelyen ked­véit és gyakori »magyar« vi­rág. 20. Vissza: borhígító. 22. Vissza: tartó-e? 23. Angol munkáspárti politikus. 26. Ige­kötő. 28. Helyénvaló. 29. Sze­líd. 30. Vét szélei! 33. Kemen­cefajta. 35. Kályhamárka. 37. Német bölcselő. 38. Jeladás­fajtát. 40. Élénk szín. 41. Függ. 42. Tehetség. 43. Szélt varró. i rág o 45. Üveggyáráról híres dunán­túli város. 46. Fás park. 47. Kevert évszak! 48. Kék virágú mezei virág. 49. Verős hang­szeren. 50. 7 napos. 53. Német dohány. 54. Előrejutás. 55. Testrésze. 58. Ékezethibás ked­velt tészta. 59. ö-k. 60. Attila magyaros alakja. 63. Csavarint. 65. Karjába zára. 68. Világtáj. 69. Tésztaféle. 71. Idegrend­szerének szabad szemmel lát­k ható kötegei. 73. Felnyit erő­szakkan 74. Hon. 75. Beszéd­hibás. 77. Származók. 78. For­dított papírmérték. 79. Péksü­temény. 80. Vízinövényt. 83. Híres magyar festőművészünk. 84. Személyéről. 85. Vissza: előkelő emberek. 89. Fed. 91. Sors németül. 93. Becsomóz. 94. Félig merő! 95. Személyes névmás. 96. Rangjelzés. S7. Szélein köröz! Várkonyl Imréné 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 “1 15 1 Ül 16 17 iiüii 18 V 19 20 :::::: 21 ÜÜÜ 22 ilipl 23 iiüii 24 25 26 27 28 ÜÜÜ :::::: 29 30 31 ÜÜÜ 32 ÜÜÜ 33 :::::: 34 üüü iiüii 35 36 m 37 ÜÜÜ üüü 38 39 :::::: 40 41 üüü iiüii 42 iiiíii 43 44 :::::: 45 iiüii 46 ÜÜÜ iiüii 47 48 jíjj!! 49 üüü 50 iiüii 51 52 53 ÜÜÜ 54 55 Üiiii 56 57 ÜHii 58 iiüii 59 60 iiüii 61 62 üüü 63 {|({fi 64 65 66 67 lllli! 68 ÜÜÜ 69 ÜÜÜ 70 71 111111 72 Iliül 73 111111 74 75 iiiiij 76 77 78 m 79 80 ÜÜÜ üüü 81 82 83 84 85 ÜÜÜ 86 87 iiüii 88 is::': 89 iiüii :::::: 90 91 92 93 » 94 iÜIT: 95 96 97 iiüii 98 I­> 99 100 5:i»s fel kellett mennem az Első Magyar Utolsó Müvek szer­vezési főosztályára, hogy ott Bluha kar­társsal közöljem: a szóban forgo paraf­fint nem tudjuk számtani. Fel is mentem, bekopog­tattam Bluha ajta­ján, s minek utána bemutatkoztam, így szóltam: — Azért jöttem, kedves B'tiha elv- társ ... Amikor ideértem, kinyílt az ajtó. s egy idősebb úr jött be ingujjban. Ügyet sem vetve rám, oda­hajolt Bluha kollé gám füléhez, és va­lamit pusmogott.. Bluha elgondolkod­va hallgatta, bóloga­tott, majd leemelte a telefonkagylót, és négy jegyet rendelt az Erkel Színház va­sárnap reggeli mati­néjára. Az ingujjas ezután eltávozott, Bluha úr pedig újra hozzám fordult. Megszólaltam: — Szóval azért jöttem, kedves Blu­ha elvtárs ... Éppen itt tartot­tam, amikor egy fia­talember jött be mellényben. hám sem hederített, fél- rehívta Bluha kar­társat a másik sa­rokba. s ott heves kézmozdulatok kisé­yyarazott neki. Blu­ha úr erre kiveti a fiókjából egy ceru­zát, meghegyezte, és átadta a mellényes­nek, aki ezután el­ment. — Nos, paruncsol- jon — mondta ekkor Bluha kartárs. — Egyszóval azért ilítem, kedves Blu­ha ke.rtirs... Most nyílt azt aj­tó, és bejött rajta egy hölgy fehér vá- sz^nköpengben két cukrászsüteménnyel. Bluha kartárs meg­ette a két süte­ményt. majd ’-Kö­szönjük, t Csnpike« lelkiáltással (miköz­ben a hölgy eltávo­zott) hozzám for­dult. — Kérem — mondtam —, azt a paraffint... Most két fiatal­ember lépett a szo­bába, házilcabát vglt rajtuk, és egy könyvet hoztak, Félrehivták Blüht, kartársat, és felol­vastak neki húsz ol­dalt, miközben mindhárman harsá­nyan kacagtak. Vé­gül is a két fiatal­ember eltávozott, és Bluha kartárs oda­jött hozzám. — Szóval — mondtam —, azt a paraffint... Ekkor belépett egy idős bácsi házi­papuccsal a lábán. Egy sakkfeladvanyt hozott magával4 amit Bluha kartárs segitségével félóra alatt megfejtett. Ezenközben én ki* mentem az előszo­bába, ahol tizenkét ember üldögélt te­tőtől talpig rende­sen felöltözve. Blu­ha kartársra vártak. Még nem tudták« hogy Bluha kartárs­hoz utcai ruhában hiába akarnak be­jutni. Bementem a fél­reeső helyre, aIsó- nadtrágra vetkőz­tem, s újra benyi­tottam Bluha kar- társhoz. Éppen egy utcai ruhás alak akart beszélni vele. Oda sem néztem, el­lenben felültem az íróasztalra. — Kérlek — mondtam neki — a Paraffint Elosztó Vállalat nem tudja szállítani a paraf­fint. — Réndben —• mondta ő, és elme­sélt négy mulatsá­gos anekdotát. Ez­tán megosztotta ve­lem az uzsonnáját, és kézcsókját küldte a feleségemnek. Mert aki pimasz, azt kirúgják. De aki nagyon pimasz, azt kebelbelinek nézik. Tsz tagok! Egyéni termelők! AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT hitelben szállít ivarérett süldőkocát 16,50 H-os áron. A koca vételárát csak az első szaporulatból származó süldőkkel kell kiegyenlíteni. (25006) ■ „■ £ az 1961 KAFHATO: A POSTAS KÉZBESÍTŐKNÉL ES A HÍRLAPÁRUSOKNÁL,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom