Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, I960, október 1. Itt a 175 köbcentis robogó Jön a 15 lóerős Pannónia áön szokásos módszer szerint burkolják az olajosabb része­ket, illetve azokat, ahol á leg­könnyebben szennyeződhet a motoros ruhája. Arra az ellen­vetésre, hogy a burkolás meg­nehezíti a szerelést, a tervezők azzal feleltek, hogy minimáli­san fedték csak be a kritikus részeket könnyen bontható bur­kolattal Az új motor tetszető­sebb formájú, mint a régi Pan­nónia. A harmadik motoros újdon- J Ságot a Danuvia Gyárban ké­szítik. Tervezik, hogy a közkedvelt Danuvia kis­motort tovább fejlesztik, súlyát csökkentik, növelik viszont a motor teljesít­ményét. Kidolgozzák a gép egy moder­nebb változatát, amelyen a je­lenlegi három sebesség helyett négyet lehet váltani. Ez a néhány megvalósult terv és a jövőre maradó elkép­zelés valószínűleg tovább fog­ja duzzasztani a motorkerék­párosok számát — és az utak forgalmát, K. E. ÉTKEZÉS SOK BOSSZÚSÁGGAL Nagyatádnak egyetlen földművesszövetkezeti étterme van. Ezért elég nagy a forgalom. Több üzem, hivatal, in­tézmény dolgozóinak készül it+ előfizetéses ebéd, ezenkívül sokan térnek be ebédre, vacsorára vidékiek és helybeliek is. Saját gyomromon tapasztaltam, hogy az étkezés a leg­több esetben sok bosszúsággal jár ebben az étteremben. Az előfizetéses étel mellé :— ha van hús — nem jár savanyú­ság. Kihozzák a másrdik fogást, megrendelem a savanyút. Eltelik tíz-tizenöt perc, a savanyú csak nem jön. Éhségtől gyötörve állok neki savanyú nélkül elfosyasztan5 a pör­költet. Persze ez nem okoz nagy nehézséget, mert olyan ki­csi az adag, hogy pillanatok alatt eltűnik a tányérról. Nem egyszer előfordult már, hogy a savanyút akkor hoz­ták, amikor már el is felejtettem, hogy ebédeltem. Egvifc ismerősem frissen sültet rendelt. Az idős pincér így vála­szolt: »Ne egyék frissen sültet, inkább rendeljen valami készételt, mert a sültre sokat kell várni.« »De ha én bécsi­szeletet akarok enni, akkor miért egyek pacalpörköltét?!« Az egyik asztalnál négy nő ül. Pohár söröket kérnek* összesen négyet. Megjelenik a kiszolgáló két pohárral és két korsóval. — Lerakja az asztalra. A két nő — akinek korsót tettek le — isméiében közli, hogy ő is pohár sört kért. Erre a pincér így válaszol: »Kérem nincs poharunk, ha tetszik a korsóval, megisszák, ha nem, akkor nem isz- szák meg.« A közelmúltban egyik vidéki ismerősömmel tértünk be ebédelni.' Az étlapon pirított máj is szerepelt. Azt rendel­tünk. A levest 12 óra 15 perckor, a májat — sok-sok után­járás, sürgetés és mérgelődés után — 13 óra 15 perckor tá­lalták fel. Itt étkező társaim nevében azt kérdezem, hogy. lehetne ezt a sok hiányosságot, bosszúságot megszüntetni. Egy vendég* .vtfvuwwwwwywvwvw%wrfvjwvi.'vs»jww.-awvw Uzsonna előtt & Politechnikai terem épül a lábodi iskolában Iskolások és szülők kérése, no meg ezért rimánkodik a 48-- as Ifjúság útja sarkán lévő 304-es bolt vezetője is, hogy a Sütőipari Vállalat a péksüte­ményt ne 8 órára, hamm vala­mivel előbb szállítsa az üzlet­be. — Megszököm innen, regge­lenként nem lehet idegekkel bírni — panaszkodik a boltve­zető, s igaza van. A Berzsenyi Dániel Általános Iskolába járó több száz gyermek ebben a boltban veszi meg — amikor az iskolába megy — tízóraiját. Jobban mondva csak venné, mert a zsemle, a kifli azután érkezik meg, miután az iskolá­ba már becsöngettek. — Miért nem lehet valamivel korábban szállítani? Este ve­gyük meg a tízórait? — rekla­málnak a szülők, a gyermekek a boltvezetőnél — s jogosan. A Somogy megyei Élelmiszer_ kiskereskedelmi Vállalat veze­tői már kérték a Sütőipari Vál_ lailatcxt, hogy korábban szállít- tasák ki a 304-es boltba a ke­nyeret és a süteményt. Az üz­let 7 órakor nyit, de a dolgo­zók már negyedórával a nyitás előtt ott vannak. Az iskolások, szülők százai azt kérik, hogy az árut legalább negyed nyolc­ra szállítsák oda. Megyénkben 1952-ben kez­dődött meg a véradás; akkor a kórházban, a szülészet alag­sorában kezdte meg működé­sét ideiglenes jelleggel egy kis helyiségben a vérvételi állo­más. Abban az időben a vér­adók száma nem érte el még az ezret sem, s az évi konzerv- vér mennyisége nem haladta meg a 350 litert. A vértransz- fúzióval való gyógykezelés még alig volt elterjedve országos viszonylatban is; megyénkben is csak némelyik súlyosabb eset gyógyítására használták. Két év múlva, 1954-re fel­épültek a kórház területén az új véradóállomás helyiségei. A korábbi viszonyokhoz képest itt modern körülmények kö­zött, vérvételi műtővel és fek­tetővel, jól felszerelt laborató­riummal kezdte meg munká­ját a véradó-állomás. Ez időre a véradók száma csaknem más­fél ezerre emelkedett, s már nemcsak konzerwért, hanem vérplazmát is állítottak elő. Ez utóbbi különösen jelentős gyógyszer az égési sérülések­nél és a gyermekgyógyászat­ban. A következő években roha­mos fejlődésen ment át me­gyénkben a véradómozgalom. 1957-ben már háromezernél több volt a véradók száma, s a következő években Kapos­várott is bevezették a véralva­(Budapesti tudósítónktól.) Statisztikák tanúsítása sze­rint évről évre növekszik a mo­torosok már eddig is népes tá­bora. 1958-ban még 191 ezer embernek volt motorja, a leg­újabb adatok szerint az idén már a 200 ezret is meghalad­ja a motortulajdonosok száma. Ez azt is jelenti, hogy a gép­járművek közül nálunk a mo­torkerékpár a fő közlekedési eszköz. És tegyük hozzá, ked­velt közlekedési eszköz, hiszen a helyi igényekre tervezett mopedek és a nagy teljesítmé­nyű gépek egyaránt megtalál­hatók a piacon. A hazai mo­torgyártás fő célkitűzése, hogy a keresletet kielégítse, de új­donság, korszerűség dolgában se maradjunk el más, híres motormárkákat gyártó orszá­goktól. Ennek a célkitűzésnek a va­lóra váltását üdvözölhetik a motorbarátok a 175 köbcentis robogóban, mely a közeljövő­ben kerül az üzletekbe. Régi kívánság volt ennek a gépnek a megtervezése, pontosabban az az igény, hogy a 125 és a 250 köb­centis motor között legyen egy harmadik, átmeneti tí­pus is. dási zavarok modem vizsgála­tát (coagulogramm), melyet ma is csak az ország legna­gyobb véradó-állomásain foly­tatnak. E vizsgálattal kimutat­ható a vérzékenység vagy a túlzott alvadás (thrombosis). Ugyancsak bevezették a ter­hes anyák vércsoportszűrő vizsgálatát, s 1957 óta már több alkalommal védekeztek sikerrel a vércsoport-összefér­hetetlenség miatt létrejött mag­zati károsodás ellen. Ma már csaknem eléri az ötezret a Somogy megyei vér­adók száma. Dr. Tarján László, a véradó-állomás főorvosa (aki maga is régi véradó) azt sze­retné, ha ez a szám még to­vább növekednék. Nyáron, a hazánkbeli véradómozgalom tízéves jubileumi ünnepségé­nek alkalmából lehetett halla­ni egy szép tervről, mely sze­rint minden véradó egy-egy új véradót szervezne be. Az or­vostudomány fejlődésével mind nagyobb szerep jut a gyógyításban a vérnek. Az előbbi mozgalomnál is szebb kezdeményezés — és még igazabb segíteni akarás, önzetlen jószándék az indítója —, hogy nem pénzért, anyagi javak ellenszolgáltatásáért, ha­nem ingyenesen adnak vért az egészséges emberek a rászoru­lóknak. Kaposvárott Weisz Gyuláné (Dózsa^ György u. 11.) A Csepeli Motorkerékpárgyár­ban tervezték és építették az új robogót. A sorozatgyártás kezdetén megtett próbautak igazolták, hogy legújabb mo­torunk nemcsak a hazai igé­nyeket elégíti ki, hanem felve­szi a versenyt a legjobb kül­földi gépekkel is.- Teljesítmé­nye 9 lóerő, súlya mindössze 120 kiló. Ugyanennek a gyárnak másik újdonsága a 15 ló­erős Pannónia. A jelenleg futó típust nemcsak itthon ismerik és szeretik, ha­nem a külföldi utakon is meg­található. Hat évvel ezelőtt kezdték meg Csepelen ennek a gépnek, a 250 köbcentis Pannó­niának a gyártását. Teljesít­ményét közben is növelték — a legutóbbi időkig 14 lóerőig —, s a szá2kilométerenkénti benzinfogyasztást 4 literre szo­rították, de ez nem lehet a fej­lődés vége. Beszéltünk a gép tervezőivel. Közölték, hogy a 15 lóerős Pannónia kísér­leti típusa elkészült, már próbaútját járja, tízezer lylométert kell futnia a következő vizsgálatig. Ez a tí­pus 8 kilóval könnyebb, mint őse. Formában is van némi változás az új gépen: a külföl­és Balázs Béláné (Berzsenyi u. 37.) már alkalmazták e nagyon elismerésre méltó jótékonyko­dást. A kaposvári véradó-állomá­son ma már járóbetegek részé­re is bevezették a transzfúziós rendelést. Az intézet célul tűz­te maga elé, hogy a terhes anyák vércsoportvizsgálatát az egész megyére kiterjesztik, to­vábbá, hogy elvégzik a megyé­ben az örökletes vérzékenység­re (haemophylia) vonatkozó szűrővizsgálatokat. S akik vér­zékenységben szenvednek, azo­kat írással látják el, s szükség esetén kezelésben részesítik őket. (Nemrégiben kezeltek így egy vérzékenységben szenvedő beteget: foghúzáskor gondos­kodtak a vérzés normalizálá­sáról.) Elsorolt terveiken kívül ha­marosan megkezdik a véradó­állomáson a mélyhűtött és az antihaemophyliás mélyhűtött plazma előállítását i». S nyil­vánosságra kívánkozik még; munkájuk ma már nemcsak Somogy vérellátását biztosítja, hanem néhány környező me­gyét is kisegítenek. INDOKOLT KÉRDÉS Jean Cocteau-val beszélgetett egy már nem éppen ifjúnak tűnő hölgy, s beszélgetés köz­ben közölte, hogy nemrég ün­nepelte 29. születésnapját, »őszintén gratulálok, Mada­me — mondotta a költő, majd megjegyezte —, és tulajdon­képpen hány éves korban szü­letett ön?« ÉLELMES POSTAS Egy argentin levél b aki lóháton viszi a postát a pampá­kon keresztül az egymástól tá­vol fekvő farmokra, csekély ellenszolgáltatásért hajlandó volt »ügyfeleinek« a körzet le­veleit felolvasni. Amikor fe­lelősségre vonták a levéltitok megsértéséért, mentségére azt hozta fel, hogy a szegény ál­lattenyésztőknek a pampákon úgy sincs módjuk újságot ol­vasni, ezért így akart szóra­koztatásukról gondoskodni. HAZUDJ IGAZAT! Egy híres pszichológiai ta­nár egyetemi előadásának Az amúgy is szép, jól felsze­relt Lábodi Általános Iskola ismét gazdagodik: 10x5 méte­res belméretű politechnikai te­rem építését szorgalmazza az iskola igazgatója. Elbontottak egy régi épületet, a bontási anyagból sok mindent fel le­het majd használni az új helyi­séghez. A salakot és a többi építőanyagot a helybeli tenme- 1 őszövetkezetek szállítják a helyszínre. Az állami gazdaság építésvezetője is felajánlotta megkezdése előtt közölte a hallgatókkal, hogy előadásá­ban a hazugság kérdésével fog foglalkozni. Mielőtt fejtegeté­seibe bocsátkozott volna, fel­tette a diákoknak a kérdést, olvasták-e már »A hazugság jelentősége napjainkban« című könyvét. A jelenlévő hallgatók legnagyobb része felemelte ke­zét annak jeléül, hogy ismeri az említett könyvet. A pro­fesszor körülnézett, majd így szólt: »Rendben van. Mai fog­lalkozásunk kiindulópontjául ennyi elég. Könyvem ugyanis még meg sem jelent!« EGY KOMORNYIK EMLÉKIRATAI Thomas Cronin, aki három hétig főkomornyik volt Antony Armstrong-Jon es és Margit hercegnő háztartásában, az angol The People című vasár­napi lapban folytatásokban közli »memoárjait«. Leleplezé­sei során elmondja, hogy el­lenére voltak a »polgári jelle­gi}« takarékossági rendszabá­lyok, és »feszült viszonyba ke­rült« a házigazdával. A mély felháborodás hangján emléke­zik meg arról, hogy Antony segítségét: ő a tervrajzokat ké_ szíti el. Az iskolában harmadik éve folyik mezőgazdasági jellegű politechnikai oktatás. Télen azonban kinti munkákat nem végezhetnek a diákok, ekkor a fiúk barkácsolással, a lányok pedig főzéssel, varrással fog­lalkoznak. Az Idén már meg­tanulják a gépvarrás és szabá­szat fortélyait is. A politechnikai terem átadá­sát november 1-re tervezik. Armstrong-Jones nincsen tisz­tában a nagyuraknak azzal a szokásával, hogy sohasem avat­koznak bele a személyzet dol­gaiba, hanem azok intézését teljes mértékben a főkomor­nyikra bízzák. A hercegnő fér­je például rossz néven vette, hogy a Kensington-palotában berendezett új lakásban három takarítónő dolgozzék a szoká­sos négy shillinges órabérrel, Armstrong-Jones kijelentette a komornyiknak, hogy »mi nem vagyunk gazdag család«. Cro­nin három hétnél nem bírta tovább. SAJNOS, CSAK THAIFÖLDÖN A thaiföldi király koppen­hágai látogatása alkalmával magasrangú hazai kitüntetést nyújtott át Öve Weikopnak, Koppenhága polgármesterének. Egyben közölte, hogy Thaiföl- dön e kitüntetés birtokosának joga van tizenöt feleséget tar­tani. »Sajnos, csak Thaiföl- dön« — sóhajtotta a dán pol­gármester. Orvosolták az adópanaszt Ferlindis István nemeskisfa- ludi tsz-tag panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. 1952-ben eladta Metiner Józsefnek a tap- sonyi határban levő 735 négy­szögöl szántóját. 1953-tól az el_ múlt évig Mettneir használta a földet, mégis az általános és jövedelemadót Ferlindis Ist­vánra vetették ki, pedig az új tulajdonos rendszeresen fizette az adót. A kivetés ellen több­ször tiltakozott szóbelileg, s a múlt évben írásban is beadta fellebbezését a szenyéri tanács adóügyi csoportjához. Panaszát azonban elutasították. Ferlindis István ' panaszát kérésünkre a megyei tanács pénzügyi osztálya megvizsgál­tatta a marcali járási pénzügyi osztállyal. A vizsgálat megálla­pította, hogy a panasz jo­gos. Ezért Ferlindis István 1957. évi általános jövedelem­adójából adóhelyesbítés címén 65 forintot, búzaföldadójáből 40 kg-ot töröltek: Birkabőrrel feketéziek Czupor István, a Lábodi Állami Gazdaság brigádvezetője és Hent Mihály, a gazdaság raktárosa a kényszervágott vagy elhullott ju­hok bőrét a raktárban tárolták. A bőrök értékesítése felől Czupor István intézkedett. Június 17-én egy tehergépkocsi-szállítmányt vittek a Melléktermék- és Hulladékgyűjtő vállalat nagyatádi telepére. A le­rakáskor észrevették, hogy a rak­tárkönyvi bejegyzéstől eltérően nyolcvanöt darabbal több birka­bőr van a készletben. Czupor és Hent összebeszéltek, hogy a fölös­leges bőrt úgy adják el, mintha magángazdáé lenne. Hent megér­deklődte a MÉH adminisztrátorá­tól, hogy magánszemélytől vásá­rolnak-e bőrt. Amikor igenlő vá­laszt kapott, Kis^ Ferenc névre vé­teli jegyet állíttatott ki, s a bőrök árs fejében 1030 forintot felvett. Ebből 230 forintot elmulattak, a 800 forinton pedig fele-fele arányban osztoztak. A bíróság Czupor Istvánt hathó­napi javító-nevelő munkára, Hent Mihályt pedig háromhónapi bör­tönbüntetésre ítélte. Hentet ezen­kívül kötelezte az előző évben ke­gyelemből háromévi próbaidőre felfüggesztett hathónapi börtön- büntetés letöltésére is. Az ítélet nem jogerős. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében- Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőlcnél. Előfizetési dy egy hónapra 11,-- Ft B6L6ZZ8 KI A TÖKÖT ETETÉS ELŐTT! TUDJA, milyen értékes a tökmag? A TÖKMAGOT magas áron értékesítheti, sok pénzt kap érte. A szárított tökmagért: étkezési minőségűért 550 Ft olajgyári minőségűért 450 Ft mázsánkénti árat fizet a Terményforgalmi Vállalat kirendeltsége és raktára. Adja el a tökmagot, kár megetetni! (36124) A Somogy megyei véradómozgalom fejlődése ÉRDEKESSÉGEK - fmcMeAaoK )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom